Gödöllői Röplabda Club

Az évszázad mérkőzése: Anglia – Magyarország 3:6

2026.04.24

Az 1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban lejátszott Anglia-Magyarország labdarúgó-mérkőzés a magyar sporttörténelem egyik legfényesebb diadala, az "évszázad mérkőzése" néven vonult be a köztudatba. Ez a találkozó nem csupán az eredménye miatt volt kiemelkedő, hanem azért is, mert egy olyan futballnagyhatalmat győzött le a magyar válogatott, amely hazai pályán évtizedek óta veretlen volt európai csapattal szemben. A legendás Aranycsapat ekkor mutatta meg világnak, hogy a magyar futball a csúcson van.

A felkészülés és a taktika

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány már az 1952-es helsinki olimpia idején lekötötte az Anglia elleni összecsapást, ami akkoriban komoly politikai figyelmet is kapott. A magyar csapat felkészülése rendkívül precízen zajlott; kiszűrték az ellenfél taktikájának előnyeit és hátrányait. A taktika az ellenfél lerohanása volt, fontos szerepet kapott a csatársor folyamatos helyváltoztatása, ami segíthetett az ellenfél hátvédsorának szétzilálásában. A magyarok az akkor szokásos merev 3-2-5 felállással szemben 4-2-4-es felállásban futballoztak, ami megzavarta az ellenfelet.

A magyar Aranycsapat tagjai

A mérkőzés menete

Az összecsapás előtt pár nappal érkezett meg a csapat a szigetországba. Az angolok talán le is kezelték a magyar csapatot, a mérkőzés előtt be sem melegítettek intenzíven. Már az első percben Bozsik labdaszerzéséből Hidegkuti Nándor indult, majd egy szóló után az első percben megszületett az első magyar gól. Az akció annyira váratlan volt, hogy a kapusnak mozdulnia sem volt ideje. A meglepett angol középhátvéd nem készült fel a magyar középcsatár közeledésére, így Hidegkuti szinte zavartalanul lőhetett kapura.

Alig negyedóra múlva az angolok válaszoltak. Mortensen indította Sewellt, aki a bal alsó sarokba lőtt. A huszadik percben a bal oldalon Czibor száguldott fel. Beadása Puskást találta meg, aki Hidegkutinak adott tovább, aki ezzel a második gólját jegyezte.

A harmadik magyar gólt gyakran nevezik az „évszázad góljának”. Látványosan hozta fel a csapat a labdát, Czibor laposan begurította az akció végén Puskásnak, aki (később világhírű visszahúzós cselével) elfektette a becsúszó Wrightot, az ellenfél csapatkapitányát, a világ egyik legjobb hátvédjét, majd védhetetlenül bombázott a rövid felső sarokba (1-3).

A második félidőben, az 50. percben Puskás szedett össze egy felszabadító rúgást, Bozsik elé passzolt, aki a tizenhatoson kívülről a kapu jobb oldalán a léc alá lőtte a labdát (2-5). Három perccel később Puskás Hidegkutit hozta helyzetbe, aki góljával mesterhármast állított be (2-6). Az angolok utolsó gólját Ramsey lőtte, büntetőből.

A mérkőzés eredménye hivatalosan Anglia - Magyarország 3:6. Az eredményt mint a magyar válogatott kivételes győzelmét említette a közbeszéd, ezért terjedt el a köztudatban a 6 : 3 kifejezés.

A magyar válogatott 4-2-4-es felállása

Az angol reakció és a visszavágó

Az angol csapat részéről a vereség után elhangzottak mély tiszteletet sugároztak: „...a magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Sajnos a magyar játékosok nem engedték megmutatni a mieinknek, hogy tulajdonképpen mit is tudnak. Tanulságos volt számunkra a mérkőzés és nem szégyenlünk tanulni a tanítványoktól. Olyan élmény volt ez a mérkőzés, amilyenben nagyon ritkán lehet része egy sportembernek.”

Az angol válogatott fél évvel később revánsot szeretett volna venni, és visszavágót szerveztek Budapesten. Sebes Gusztáv a magyar válogatott vb-felkészülésébe építette a találkozót. A mérkőzés hatalmas érdeklődést kapott, a magyar közönség várta, hogy hazai pályán is láthassa azt a diadalt, amit előtte csak rádióban hallott vagy újságban olvasott. Az angolokon is nagy nyomás volt, és ehhez mérten elszántan készültek a visszavágásra. Felforgatott, ám még így is erős angol válogatottal érkeztek Magyarországra. A magyar csapat azonban talán még nagyobb fölényben játszott, és megérdemelten ütötte ki ellenfelét. A magyar csapat ekkor 7:1 arányban brillírozott.

A mérkőzés öröksége és emlékezete

A legendás mérkőzésről készült felvétel 1996-ban, a honfoglalás millecentenáriuma alkalmából a BBC a Magyar Televíziónak ajándékozta. A képfelvétel alá Szepesi György rádióközvetítését illesztették hangnak, kivéve, amikor néhány alkalommal az Aranycsapat még élő tagjai emlékeztek vissza. A hatvanadik évfordulón (2013-ban) a Kossuth Rádió leadta a teljes mérkőzést, a Duna csatorna pedig műsorra tűzte a BBC filmjét. 2015 januárjában még egyszer levetítették a teljes mérkőzést ismételten a Dunán, Buzánszky Jenő búcsúztatása alkalmából. A brit közszolgálati műsorszolgáltató eredeti felvételét a legendás rádióriporter emlékére, Szepesi György halálának napján, 2018-ban ismét műsorra tűzték. 2020-ban sor került az eredeti kópia magyarországi digitális felújítására. A felújított, és a gólok környezetében ki is színezett változatot 2020. november 25-én, a mérkőzés 67. évfordulóján mutatták be a Super TV2 csatornán.

A sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kezdeményezésére november 25-ét a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánították.

A mérkőzésről - pontosabban az adott korról és az akkori hangulatról - Tímár Péter készített vígjátékot 1999-ben azonos címen (6:3), melynek alcíme: Játszd újra, Tutti! Főhőse egy futballrajongó köztisztasági alkalmazott (kukás), aki hozzájut az Aranycsapat volt edzőjének személyes holmijához, köztük egy különleges mezhez, melyet felvéve, az visszarepíti őt az időben a mérkőzés idejébe, amikor megszületett.

A

Az első csapat az európai kontinensről, aki Anglia felett saját pályáján aratott győzelmet, az a magyar csapat volt. Így a legendás mérkőzésen valóban nagy eredményt értek el labdarúgóink. A mérkőzés visszhangjához hozzátartozik, hogy Malcolm James Tisdale Nicholson, a budapesti angol követség 1953 októberében kinevezett konzulja is gratulált a magyar csapat sikeréhez.

Barátságos mérkőzés 1953 Anglia-Magyarország: 3-6 (színesben)

A magyar foci hőskorszakának egyik csúcsteljesítményét jeleníti meg az 1953. évi mérkőzés, amire méltán lehetünk büszkék 60 év távlatából is.

A mérkőzés részletei és érdekességek

  • A mérkőzés részletei azok számára is ismertek, akik nem vehettek részt személyesen a mintegy 105 ezer néző előtt megrendezett összecsapáson.
  • Az angol válogatottat már a magyar csapat is verte meg ezt megelőzően, de nem hazai pályán.
  • 1949-ben az angolok az írektől is vereséget szenvedtek, 2 : 0-ra, de azt a mérkőzést nem a válogatott hazai pályáján, a Wembley-ben, hanem az Everton liverpooli stadionjában, a Goodison Parkban játszották. Ez volt az angolok első veresége nem brit csapattól.
  • A Népsport másnapi címlapja az alábbi szöveggel jelent meg: „Minden eddigi játékát felülmúlva vívta ki a magyar csapat csodálatos győzelmét és törte meg az angol válogatott 90 éves hazai veretlenségét”.
  • Megjegyzendő azonban, hogy az Aranycsapat az „évszázad mérkőzésén” sem játszotta végig a meccset a klasszikus felállásban: a 83. percben Grosics Gyulát Gellér Sándor váltotta fel a kapuban.
  • Az angliai magyar nagykövetségi jelentésből kiderül, hogy 1954. november 22-én a Victoria vasútállomásra érkező magyar labdarúgókat 4-500 fős közönség várta.
  • Angol részről hivatalosan Sir Stanley Rous (1895-1986) fogadta a csapatot, őt a „játékvezetők atyjának” is szokták nevezni.
  • A mérkőzés előtti napon megtekintettek egy revüt a belvárosi Kettner Restaurantban.
  • A csapatot a pályaudvaron Walter Winterbottom (1913-2002), az angol futballcsapat szövetségi kapitánya búcsúztatta.
  • Katona János rendkívüli magyar követ jelentésében beszámol arról is, hogy a focistákat „hiénák” környékezték meg, vagyis külföldi csapatok szerződésajánlatokkal kecsegtették őket, ha nem térnek haza.
  • A magyar válogatott odaútban és visszafelé is megállt a vonatúton egy-egy edzőmeccs miatt. November 21-én Franciaországban a CO Billancourt nevű csapatot 18:1-re verték.
  • November 28-án pedig egy másik párizsi külvárosi csapattal, a Malakoffal mérkőztek meg a magyarok, és 16:0-ra győztek.
  • Az utazási irodák, amelyek a munkások utaztatását szervezték, az Angol Kommunista Párt és a Daily Worker nevű lapjukat segítették.
Szepesi György rádióközvetítése

A jelentős londoni győzelmet egykorú propagandacélokra is felhasználták: az iratok a korszak hivatalos kifejezésmódjának megfelelően mind az angliai mérkőzést, mind az ezt követő budapesti barátságos mérkőzést a kapitalizmus feletti győzelemként jelenítették meg.

tags: #antik #foci #emlekek #1953

Népszerű bejegyzések:

GRC