A labdarúgó átigazolások gazdasági mozgatórugói és piaci tendenciái

A labdarúgásban az átigazolási időszakok nem csupán a csapatok keretének frissítéséről szólnak, hanem komoly gazdasági tranzakciókat és stratégiai döntéseket is rejtenek. A téli átigazolási időszak, amely idén január 15-től február 14. éjfélig tartott, lehetőséget ad a kluboknak a keretek megerősítésére, de egyben rávilágít a sportág pénzügyi kihívásaira és a nemzetközi transzferpiac bonyolult működésére is. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a hazai és nemzetközi átigazolási rendszer szabályait, gazdasági hátterét és a legfrissebb piaci tendenciákat.

A hazai átigazolási rendszer szabályai és folyamatai

Téli átigazolási időszak keretei

A labdarúgásra, a futsalra és valamennyi korosztályra vonatkozóan egységes az a szabály, ami az amatőr és a hivatásos labdarúgókra ugyanúgy vonatkozik. Azaz: a 2024/2025-ös versenyévben a téli átigazolási időszak január 15-től február 14. éjfélig tartott. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Heves Vármegyei Igazgatósága a téli átigazolási időszak legfontosabb információit az alábbiakban foglalta össze:

• A téli átigazolási időszakban az amatőr labdarúgó csak egyszer válthat klubot.
• Az a labdarúgó igazolható át, akinek az átigazolásához az átadó sportszervezet hozzájárul (kivéve: a Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzatban /továbbiakban: NYIÁSZ/ meghatározott kivételes átigazolásra vonatkozó rendelkezések eseteit).
• A beadott átigazolási kérelmek érvényességének ideje változatlanul 30 nap, amelyet az átigazoló lap keltezésétől kell számítani. Hiánypótlásra is ezen időtartam alatt van mód és lehetőség.
• Fokozottan figyelni kell az átigazoló lap helyes kitöltésére, érvényességére, ugyanis a szabálytalanul kitöltött vagy lejárt érvényességi idejű átigazoló lap esetén a kérelmet elutasítják.

Az MLSZ Budapesti Igazgatóságának átigazolási osztályán tett látogatás során megtudhattuk, hogy az átigazolási szezon január 21-én elkezdődött, és a "vihar előtti csend" után a véghajrában a számok jócskán megsokszorozódnak. Míg a téli időszakban átlagosan 1500 átigazolás jön létre a gyerekektől a veterán bajnokságokig, és pár száz új igazolás történik, addig nyáron 4500-5000 fő igazolására kerül pont a hivatalban.

Átigazolás menete és adminisztrációja

Besenyei Brigitta, az osztály csoportvezetője részletesen beszélt az átigazolási folyamat kihívásairól. Az átigazolási adatlapot először ellenőrzik, le van-e pecsételve mindkét klub részéről. Ha az elengedő klub részéről nincsen lepecsételve, elfogadják a labdarúgó nyilatkozatát is, arról, hogy nem kíván az adott egyesületben tovább sportolni.

Az egyik legjellemzőbb probléma a fénykép szokott lenni. Új igazolásoknál 3 hónapnál nem régebbi színes fénykép szükséges. Átigazolásnál felnőtteknél 4 évente új fotó szükséges, 17 év alattiaknál pedig 2 évente, ez sokszor megakasztja a gördülékeny munkafolyamatot. A sportorvosi igazolások megléte is fontos; felnőtteknél évente kell megújítani, 18 éves kor alatt félévente. Besenyei Brigitta hangsúlyozta, hogy az osztályon dolgozók szeretik, amit csinálnak, és tudják a szabályokat, amiket be kell tartani, így nem tudnak a szabályok adta lehetőségeken túl megoldást találni.

Az átigazolások mellett fontos a versenyengedélyek ügyintézése, kiadása is. A közel 20000 versenyengedélyt mindig egy adott bajnoki évre adják ki, június 30-ig szólóan. Ezután újat kell készíteni. A játékos klubjának (akitől távozik) kötelező leadnia a versenyengedélyt, ezt nem tarthatja vissza, hiszen az adott futballista csak ezzel a kezében tud új klubhoz menni. Megkötött amatőr szerződések esetén már más a helyzet.

Az említett hivatalos időszakon kívül is vannak lehetőségek az átigazolásra. Egy 17 év feletti labdarúgónál ez akkor valósulhat meg, ha legalább egy éve nem játszott bajnoki mérkőzést, 17 év alattiaknál pedig fél év bajnoki mentes időszak esetén valósulhat ez meg. Fontos, hogy ezekben az esetekben mindkét résztvevő klub pecsétje szükséges.

Működési költségtérítés

Az átigazolási időszak során az átigazolás működési költségtérítéshez kötött.

• Felnőtt labdarúgók esetében (aktuálisan a 2005-ben és előtte születettek esetén) is kérhet az átadó sportszervezet működési költségtérítést. Ez opcionális, a működési költségről akár le is mondhat az átadó sportszervezet, ebben az esetben egy lemondó nyilatkozatot szükséges csatolni a kérelemhez.
• Férfi utánpótlás korosztályú labdarúgók átigazolási kérelméhez a működési költségtérítésben meghatározottak szerinti működési költség fizetendő (kivéve: futsal).
• Női utánpótlás korosztályúakra vonatkozóan a külön táblázatba összefoglalt működési költségtérítések összegeit kell alapul venni.
• Az utánpótlás korosztályokat illetően mindkét nemre vonatkoztatva működési költségtérítésről szóló megállapodás szükséges, (kivéve: U19 év alatti futsal átigazolások, valamint a NYIÁSZ 19. § szerinti kivételes átigazolásra jogosultságok egyes eseteit).
• Működési költségtérítési kötelezettség esetén a vonatkozó dokumentumokat (pénzügyi megállapodás, számlamásolat, átutalási bizonylat) is fel kell tölteni a kérelemhez.

Új játékosok regisztrálása

Az átigazolási időszak alatt is van lehetőség új, eddig egyetlen sportszervezethez sem igazolt - legalább 5. életévüket betöltött személy(ek) - leigazolására.

A nemzetközi átigazolási piac gazdasági kihívásai és reformtörekvések

FIFA átigazolási rendszerének kritikája

A labdarúgókat képviselő nemzetközi érdekvédelmi szervezet, a FIFPro szerint fenntarthatatlan a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) átigazolási rendszere. A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) arról számolt be honlapján, hogy szeptember 18-án a FIFPro delegációja Brüsszelben járt, ahol versenyjogi panaszt nyújtott be a FIFA átigazolási rendszere ellen az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához.

„Az Európai Bizottság kezében van a kulcs a profi labdarúgás megreformálásához” - idézte az oldal Philippe Piatot, a FIFPro elnökét. „A FIFA egyszerűen nem kezeli megfelelő módon a hivatásos labdarúgást. Miközben néhány szereplő üzleti érdekei érvényesülnek, addig a többség, a játékosok és a klubok zöme hátrányos helyzetben kénytelenek létezni. Elérkezett az idő, hogy a jogállamiság elsőbbséget élvezzen a kartellek érdekeivel szemben.”

„Nem kell attól tartani, hogy a profi labdarúgás nem működhet a mostani átigazolási rendszer nélkül” - olvasható Theo van Seggelen, FIFPro-főtitkár nyilatkozata. „Kötelességünk biztosítani, hogy a játékosok számára a klubok biztonságos munkahelyek legyenek, ahol tiszteletben tartják a szerződéseket és valós gazdasági háttér áll a leírt számok mögött. Az elmúlt évek során megpróbáltunk tárgyalni a tisztességes reformokért a többi érdekelt féllel.”

A 2024-es téli átigazolási időszak elemzése

A topligák költései és tendenciái

Az európai topligákban lezárult a téli átigazolási piac, ahol köztudottan nehéz "bombát robbantani". Rengeteg csapat szeretné megerősíteni ilyenkor a keretét, de sokkal kevesebben hajlandóak eladni játékost a szezon ezen szakaszában. Már-már aligha meglepő, hogy az európai topligák közül most is a Premier League-ben szereplő csapatok költötték a legtöbbet új játékosokra. Egész pontosan 446 millió eurót, ami csaknem négyszer több a tavalyinál. Sőt, ez volt minden idők második legnagyobb téli költése, ugyanakkor meg sem közelíti a 2023-as 815 milliót.

Viszont mindezt úgy sikerült elérni, hogy hat angol csapat (Arsenal, Everton, Fulham, Liverpool, Newcastle United, West Ham United) egy fillért sem költött januárban, míg az ügyletek többsége kölcsönvétel volt. Ha összehasonlítjuk az európai topligák kiadásait, akkor jól látható, hogy a Premier League pénzügyi ereje és versenyképessége továbbra is magasan a spanyol, az olasz, a német és a francia bajnokság felett van.

Némiképp meglepő, hogy a francia Ligue 1-ben összesen 207 millió eurót költöttek - bár ebből csak a címvédő PSG újdonsült sztárja, a georgiai válogatott Hvicsa Kvarachelia került nagyjából 70 millióba. A La Ligában minimális volt a játékosmozgás, nagyjából 36 millió eurót költött összesen a húsz csapat. Ez jól mutatja a Premier League pénzügyi erejét és versenyképességét az átigazolási piacon.

A téli átigazolási időszak legdrágább igazolásai

Íme a 2024-es téli átigazolási időszak tíz legdrágább igazolása:

Nyertesek és vesztesek: Klubok gazdasági stratégiái

A liga költéseinek 44 százaléka a címvédő Manchester City nevéhez fűződik, amely 218 millió euróval az egész világon a legtöbb pénzt fordította erősítésekre. Ha azt nézzük, hogy Pep Guardiola együttese ősszel komoly gödörbe került, akkor cseppet sem meglepő, hogy Manszúr sejk elővette a csekkfüzetét. A Citynél négy játékost igazoltak januárban, megszerezték az egyiptomi Omar Marmust az Eintracht Frankfurttól, a brazil Vitor Reist a Palmeirastól, valamint érkezett a fiatal üzbég védő, Abdukodir Kusanov és a spanyol Nico Gonzalez is a Portótól - kétségtelenül ezzel a Manchester City a tél legnagyobb nyertese. Még úgyis, hogy Kyle Walker fél évre kölcsönbe és opciós vételi lehetőséggel a Milanhoz igazolt, de a rutinos angol jobbhátvéd távozása nem akkora érvágás, ha azt nézzük, hogy májusban már 35 éves lesz.

Ugyancsak beszédes, hogy a Manchester City egymaga csaknem annyit fizetett ki érkezőkre, mint a teljes olasz élvonal, de lekörözi a francia és a német ligát, míg a spanyolnál majdnem tízszer annyit költött. Beszédes, hogy a Manchester City annak ellenére költhetett több mint 200 millió eurót, hogy jelenleg is vizsgálat folyik ellene a Premier League pénzügyi szabályainak megsértése miatt. A Swiss Ramble futballgazdasági elemző oldal szerint a City akár 369 millió fontos veszteséggel is zárhatná az évet, még akkor is megfelelne az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pénzügyi fair play (FFP) szabályainak.

Az Aston Villa ugyancsak aktív volt, ráadásul globálisan nézve a legtöbb bevételt generálta eladásokból (110 millió euró). A birminghamiek csak Jhon Duránt 77 millió euróért adták el Cristiano Ronaldo szaúdi csapatának, az al-Naszrnek, a kolumbiai ezzel a téli átigazolás időszak legdrágább játékosa lett. A BL-nyolcaddöntős Aston Villának ugyanakkor sikerült megtartania egyik legnagyobb sztárját, Ollie Watkinst, és mellé még három válogatott támadót igazolt: a holland Donyell Malent a PSV-től, valamint kölcsönben megszerezte a spanyol Marco Asensiót a Paris Saint-Germaintől és az angol válogatott Marcus Rashfordot a Manchester Unitedtól.

A téli mercató egyik nagy vesztese viszont éppen a Manchester United, amely Rashford mellett elengedte Antonyt és Tyrell Malacia is távozott kölcsönbe. A cél első sorban az volt, hogy csökkentsék a fizetéseket, azonban egyik távozót sem sikerült minőségben pótolni. A 18 éves Ayden Heaven és a 20 éves Patrick Dorgu leigazolása legalábbis aligha jelent majd megoldást a bajnokság 15. helyén szerénykedő együttes problémáira. Ami pedig a csatárposztot illeti, Joshua Zirkzee 25 bajnokin eddig három gólt szerzett, míg Rasmus Hojlund 20 találkozón kettőt, így nagy kérdés, hogy Rubén Amorim kitől várja majd a gólokat a szezon hátralévő részében.

Klubok költései és bevételei a téli átigazolási időszakban

A legtöbbet költő csapatok a téli átigazolási időszakban:

A legtöbb bevétel játékoseladásból:

A transzferpiac alakulása sportközgazdász szemmel

Tendenciák és a Covid hatása

Az átigazolási ablak zárultával az Origo Sport interjút készített Szabados Gábor sportközgazdásszal, aki elárulta, hogy gazdasági szempontból hogyan alakult a piac, és milyen tendenciát lehet észrevenni az előző évekhez képest. „Az elmúlt éveket figyelembe véve azt a főtendenciát lehet észrevenni, hogy a Covid óta teljesen „regenerálódott” a piac. A koronavírus-járvány idején volt egy nagyon erős visszaesés - csökkent a klubok bevétele, óriási volt a bizonytalanság. Akkoriban tehát visszaestek a költések, darabszámra és értékre is. Ez szépen lassan elkezdett visszaállni, és nagyjából most mondhatjuk azt, hogy kezdjük elérni azt a szintet, ami korábban volt. Ez a tendencia folytatódott most is" - kezdte beszámolójában a sportközgazdász.

Tény, hogy a téli piac sosem olyan, mint a nyári, hiszen a szezonközi átigazolásoknak van egyfajta "dominóhatásuk". Az elmúlt években már megfigyelhető volt, hogy ilyenkor mindig óvatosabban nyúlnak a csapatok a keretekhez, lényegében nyáron szívesebben költenek pénzt, ilyenkor pedig inkább a szabadon igazolható játékosokat és a kockázat nélküli átigazolásokat részesítik előnyben.

Szabados szerint azon túl, hogy a Manchester City költötte a legtöbb pénzt új játékosokra, a legnagyobb erősítés mégis az volt, hogy kilenc és fél évvel meghosszabbította Erling Haaland szerződését. „Nyilván a mostani piacnak is megvoltak a sajátosságai. Az, hogy a Manchester City négy játékost is igazolt komolyabb összegért, abban benne van az, hogy hogyan szerepeltek eddig a szezonban. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a legnagyobb igazolás ott házon belül történt, vagyis az, hogy Haaland szerződését ilyen hosszú időre meghosszabbították, az valami egészen kirívó dolog. A teljes piacot tekintve azt lehet mondani, hogy olyan volt, amire lehetett számítani. Voltak nagyobb durranások, de nyilván a legnagyobb dolgokat nem itt kell várni. Megemlíthetjük Hvicsa Kvarachelia klubváltását, vagy Neymart, aki hazament Brazíliába, bár utóbbi nem átigazolási időszak függő volt" - fogalmazott a sportközgazdász.

Vége az őrült pénzszórásnak?

Sok összetevője van egy-egy transzfernek, hiszen a labdarúgók aktuális piaci értékét meghatározza, hogy milyen az adott játékos teljesítménye, a marketingértéke, a kora, vagy az, hogy mennyire sérülékeny. A játékosoknak - és persze az ügynökeiknek - mindig van egy bizonyos elképzelésük arról, hogy mennyit is érnek. A gond csak az, hogy eközben a kluboknak új gazdasági helyzettel kell szembenézniük, emiatt pedig a felek érdekei nem mindig egyeznek. Elég csak Szoboszlai Dominik csapattársaira, Mohamed Szalahra, vagy Virgil van Dijkra gondolni, akikkel már hosszú hónapok óta tárgyal a Liverpool a szerződéshosszabbításról, ám azóta sem jutottak igazán előrébb. A Liverpool három világsztárjának is lejár a szerződése jövő nyáron.

Ha csak az elmúlt bő félévet nézzük, akkor számos olyan példát láthattunk, ami arra enged következtetni, hogy az európai klubok már nem csak télen, nyáron sem szívesen költekeznek. Vegyük példának Adrien Rabiot tavalyi klubváltását. A 29 éves középpályásnak tavaly nyáron lejárt a szerződése a Juventusnál, így szabadon igazolható játékos lett. Lehetett hallani a Manchester United, az Arsenal és a Barcelona érdeklődéséről is, ám ennek ellenére a francia sztár szeptember közepére talált csak magának csapatot. Azonban a Marseille is csupán kétéves szerződést kötött vele, miközben feleannyit keres a francia kikötővárosi együttesnél, mint a Juventusnál.

A nigériai Victor Osimhen esete is jó példa erre. A Napoli tavaly nyáron először több mint 100 millió eurót akart kapni az előző szezonban 71 meccsen 48 gólt szerző csatárért. Állítólag a Chelsea, a Manchester United és a Juventus is érdeklődött, de sokallták az árát. Az olaszok így ezt az összeget előbb 80, majd 60 millió euróra csökkentették, de így sem igazolta le senki. Aztán a piac bezárt, Osimhen pedig szeptemberben már csak Sallai Roland csapatához, a török Galatasarayhoz tudott kölcsönbe elmenni. Sallai csapata most télen újabb nagy nevet igazolt kölcsönben, ugyanis hatmillió eurót fizetett Álvaro Morata játékjogáért az AC Milannak, majd jövőre további nyolcmillió ellenében véglegesen is megszerezhetik a törökök. Ez az összeg meglehetősen csekély, legalábbis ahhoz képest, hogy mekkora tapasztalattal rendelkezik a 84-szeres spanyol válogatott, Európa-bajnok futballista - ám egy harminc feletti játékos esetében ez reálisnak tekinthető.

Donyell Malen esete szintén érdekes, hiszen a Dortmund 2021-ben még 30 millió eurót fizetett az akkor 22 éves támadóért a PSV Eindhovennek. Nehéz lenne azt állítani, hogy Erling Haaland, Robert Lewandowski, vagy Pierre-Emerick Aubameyang nyomdokaiba lépett volna, de az előző idényben lőtt 15 gólt és rendszeresen pályára lépett a holland válogatottban is. Ennek ellenére bukott rajta a vesztfáliai csapat, ugyanis januárban 25 millió euróért igazolt az Aston Villához.

A francia válogatott Randal Kolo Muanit a PSG 95 millió euróért igazolta le, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így 18 hónap után most kölcsönben elpasszolták a Juventusnak. A franciák vélhetően annak is örülni fognak, ha a nyáron legalább a 26 éves játékosáért fizetett összeg felét visszakapják. Egyrészt azért, mert nem sok csapat engedheti meg magának, hogy 40 millió eurót, vagy többet költsön egy csatárra, miközben a gazdasági szemlélet is megváltozott kissé: a klubok sokkal óvatosabbak és most minden fillérre figyelnek. Olyannyira, hogy a BL-címvédő Real Madrid még a csapatot sújtó komoly sérüléshullám ellenére sem erősített januárban.

A jövőbeli kilátások

„Az biztos, hogy az elmúlt évek után egy alapvető óvatosság mindenkiben megmaradt. Önmagában egy transzfer, vagyis az, hogy mennyit fizetnek ki a klubok egy játékosért, az nagyon függ speciális tényezőktől. Tehát a valós piaci értéktől nagyon eltérhet, függően attól, hogy az eladó és a vevő klubnak milyen a háttere. Azt mondanám, hogy a gazdasági lehetőségek most visszatértek oda, ahol voltak, de van egyfajta óvatosság. Hogy konkrét példát mondjak, az a 222 milliós átigazolási rekord, amit a mai napig Neymar tart, azt szinte biztos, hogy nem fogják belátható időn belül megdönteni, mert senki sem hajlandó már ennyit fizetni egy játékosért. Hozzáteszem, kevés olyan játékost látni, akiért egyáltalán érdemes lenne. Ugyanakkor az teljesen reális, hogy a 100 millió euró fölötti átigazolások visszajönnek és egyre gyakoribbak lesznek" - nyilatkozta Szabados Gábor a piac tendenciájáról.

A klubok talán ráébredtek arra, hogy csak "addig nyújtózkodhatnak, amíg a takaró ér", és mivel a bevételeik már nem tudnak olyan ütemben növekedni, ahogyan tették azt korábban, így sokkal átgondoltabb stratégia mentén kell költekezniük, különben könnyen megszeghetik a pénzügyi fair playre vonatkozó szabályokat. De talán a klubok már egyszerűen csak beletörődtek abba, hogy az árak és a fizetések irracionális mértékben elszálltak. Azonban egyre kevesebben mernek komoly pénzekért üzletet kötni, mert kockázatos és senki nem akar nagyot bukni. Természetesen, amíg a PSG, a Manchester City és a szaúdi klubok pénztárcái kiapadhatatlanok, addig mindig lesznek olyanok, akiknek nem számít a pénz, de összességében talán hamarosan újra a józan ész és a realitás mentén fog működni az átigazolási piac.

tags: #az #atigazolasok #gazdasagi #leheto

Népszerű bejegyzések:

• Női példaképek a pályán és azon túl
• A sikeres tartalomválogatás lépései
• Az NBA Live 08 játékmenetéről és funkcióiról
• Részletes betekintés a magyar futball világába
• A "Kalapácsosok" emblémájának fejlődése