Gazdasági lehetőségek és szabályok a labdarúgó-átigazolások világában

A labdarúgó-átigazolások világa összetett rendszert alkot, ahol a szigorú szabályozási keretek és a hatalmas gazdasági érdekek egyaránt befolyásolják a szereplőket. Magyarországon és nemzetközi szinten is specifikus rendelkezések és piaci tendenciák határozzák meg a játékosmozgást, a klubok pénzügyeit és a sportolók karrierjét.

Az átigazolási szabályozások Magyarországon

Magyarországon a 2/2018-as Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat [továbbá: NYIÁSZ] rendelkezik a hivatásos, felnőtt labdarúgókra vonatkozó átigazolási, kölcsönadási szabályokról és azok eljárási rendjéről. A 2004. évi I. törvény (a továbbiakban Stv.) 23. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg, hogy a szakszövetség mely adott sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni. A sportág szövetsége tartja nyilván, hogy adott sportoló melyik sportszervezetnél rendelkezik leigazolással.

Átigazolási időszakok és típusok

A bajnoki szezonban az átigazolási időszakok az alábbiak szerint alakulnak. Hivatásos és sportszerződéses labdarúgók esetében a nyári átigazolási időszak június 9-től - augusztus 31. éjfélig, a téli pedig január 24-től - február 21. éjfélig tart. Az átigazolási időszak Magyarországon június 15.-től augusztus 31.-én éjfélig tart. Augusztus 1-től augusztus 31-ig az átigazoláshoz az átadó sportszervezet hozzájárulása szükséges. A téli átigazolási időszak január 15-től február 14. éjfélig tart. A labdarúgásra, a futsalra és valamennyi korosztályra vonatkozóan egységes az a szabály, ami az amatőr és a hivatásos labdarúgókra ugyanúgy vonatkozik. Azaz: a 2024/2025-ös versenyévben a téli átigazolási időszak január 15-től február 14. éjfélig tart.

Amatőr felnőtt labdarúgók esetében július 1-től - augusztus 1. éjfélig és január 21-től február 21. éjfélig van lehetőség átigazolásra. Valamennyi utánpótlás korosztályban (az U19-es korosztályig) július 1-től - szeptember 30. éjfélig és január 21-től február 21. éjfélig tart az átigazolási időszak. Futsalban augusztus 1-től - augusztus 31. éjfélig és december 16-tól - január 17. éjfélig igazolhatnak a játékosok.

Fontos és lényeges tudnivaló, hogy az ún. "kedvezményes átigazolás" lehetősége, amely 17 éves kor fölött minimálisan 12, 17 éves kor alatt pedig minimálisan 6 hónapos kihagyáshoz volt kötve, július 1-től megszűnt. Mindez egyben azt jelenti, hogy azok a labdarúgók, akik befejezik vagy szüneteltetik a labdarúgást, az utolsó mérkőzésükről számított 30 hónapig csak az átigazolási időszakban igazolhatnak más egyesületbe. Az átigazolási időszak alatt is van lehetőség új, eddig egyetlen sportszervezethez sem igazolt - legalább 5. életévüket betöltött személy(ek) - leigazolására.

A szerződéskötés és az átigazolási díj

A hivatásos szerződések általános rendelkezései között az időbeli hatály kiemelt fontosságú, ugyanis munkaszerződés vagy megbízási szerződés sportoló és sportszervezet/sportszövetség között, csak határozott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető, ennél hosszabb időtartam érvénytelen. Az NB I-es és az NB II-es, valamint a megyei bajnokságokban szereplő gazdasági társaságok esetében a szerződéskötés a felnőttek mellett az utánpótlás korúaknál is kötelező. Versenyengedély addig nem adható ki, ameddig nincs leadva a szerződés. Az MLSZ által szervezett bajnokságban szereplő csapatok engedélykérő lapját az MLSZ-ben kell bemutatni és láttamoztatni a leadott szerződés alapján, és csak a hitelesítés után tudunk versenyengedélyt kiadni.

Fontos tisztázni, hogy átigazolási díjra kizárólag sportszervezetek tarthatnak igényt egymás között, a játékjog általuk történő átruházásáért, illetve ebből az átigazolási díjból részesedést fizethet az átruházó sportszervezet a hivatásos labdarúgónak. Az érvényes szerződéssel rendelkező labdarúgó csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez, a hozzájárulás megadását viszont a sportszervezet átigazolási díj megfizetéséhez (kivásárlási árhoz) kötheti. Az átigazolás feltételeiről minden esetben írásban kell nyilatkozni és megállapodást kötni. Az a sportszervezet viszont, aki érvényes szerződéssel bíró labdarúgót kíván átigazolni, a labdarúgóval szerződésben álló sportszervezetet és a labdarúgót is köteles írásban tájékoztatni, mielőtt tárgyalást kezdeményezne, kivéve, ha a labdarúgó érvényes szerződéséből kevesebb, mint 6 hónap van hátra. A hivatásos labdarúgó igazolásával és átigazolásával kapcsolatos szerződések esetében rendelkezni kell az átigazolási díj teljes összegéről, annak teljesítési módjáról és határidejéről, akár átigazolási időszakban vagy azon kívül kerül rendezésre.

Az átigazolás működési költségtérítéshez kötött. Felnőtt labdarúgók esetében (aktuálisan a 2005-ben és előtte születettek esetén) is kérhet az átadó sportszervezet működési költségtérítést. Ez opcionális, a működési költségről akár le is mondhat az átadó sportszervezet, ebben az esetben egy lemondó nyilatkozatot szükséges csatolni a kérelemhez. Férfi utánpótlás korosztályú labdarúgók átigazolási kérelméhez a működési költségtérítésben meghatározottak szerinti működési költség fizetendő (kivéve: futsal). Női utánpótlás korosztályúakra vonatkozóan a külön táblázatba összefoglalt működési költségtérítések összegeit kell alapul venni. Az utánpótlás korosztályokat illetően mindkét nemre vonatkoztatva működési költségtérítésről szóló megállapodás szükséges, (kivéve: U19 év alatti futsal átigazolások, valamint a NYIÁSZ 19. § szerinti kivételes átigazolásra jogosultságok egyes eseteit). Működési költségtérítési kötelezettség esetén a vonatkozó dokumentumokat (pénzügyi megállapodás, számlamásolat, átutalási bizonylat) is fel kell tölteni a kérelemhez.

Az ügyintézés és a gyakori problémák

A versenyengedélyek könnyebb és minél gyorsabb feldolgozása érdekében az egyesületeknek élniük kell az elektronikus versenyengedély-kérelem lehetőségével. A versenyengedély kérelmek elektronikus ügyintézése a 2011/2012-es bajnoki évadtól kezdve már elérhető. A beadott átigazolási kérelmek érvényességének ideje változatlanul 30 nap, amelyet az átigazoló lap keltezésétől kell számítani. Hiánypótlásra is ezen időtartam alatt van mód és lehetőség. Kéretik ellenőrizni a feltöltendő dokumentumok érvényességét. Fokozottan figyelni kell az átigazoló lap helyes kitöltésére, érvényességére, ugyanis a szabálytalanul kitöltött vagy lejárt érvényességi idejű átigazoló lap esetén a kérelmet elutasítják. Az elbírálás 30 napon belül valósul meg. Hiányos kérelem esetén egy alkalommal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlást rendel el, és ez esetben a kérelmet elutasítják, és a kérelmező az eljárási díjat el is veszíti. Az átigazolási adatlapot nézzük át először, le van-e pecsételve mindkét klub részéről. Ha az elengedő klub részéről nincsen lepecsételve, elfogadjuk a labdarúgó nyilatkozatát is, arról, hogy nem kíván az adott egyesületben tovább sportolni. Az egyik legjellemzőbb probléma a fénykép szokott lenni. Új igazolásoknál 3 hónapnál nem régebbi színes fénykép szükséges. Átigazolásnál felnőtteknél 4 évente új fotó szükséges, 17 év alattiaknál pedig 2 évente, ez sokszor megakasztja a gördülékeny munkafolyamatot. Sportorvosi igazolások megléte is fontos, felnőtteknél egy évente kell megújítani, 18 éves kor alatt félévente.

A labdarúgó klubjának (akitől távozik) kötelező leadnia a versenyengedélyt, ezt nem tarthatja vissza, hiszen az adott futballista csak ezzel a kezében tud új klubhoz menni. Megkötött amatőr szerződések esetén már más a helyzet. Míg tart az elbírálás, addig versenyezhet a játékos, és meg sem tagadható a versenyzési jog, ha már az átadó sportszervezet felé a tagdíj fizetési kötelezettségének eleget tett. Abban az esetben, ha a kérelmet 18. életévét be nem töltött versenyző esetében nyújtják be, törvényes képviselőjének is alá kell írnia.

Az igazgatóság munkatársai kihelyezett NYIÁB "nyílt" napokat szerveznek annak érdekében, hogy az egyesületeknek ne kelljen külön Budapestre utazniuk azért, hogy az előző évi versenyengedélyeiket leadják, illetve az új versenyévre a kérelmeket és az egyéb, igazolásokkal kapcsolatos dokumentációjukat benyújtsák. Ezzel az akcióval az igazgatóság egyszersmind azt is szeretné elérni, hogy a klubok ne dömpingszerűen, a bajnokságok elindulása előtti egy-két hét csúcsidőszakában adják le tömegesen a versenyengedélyeik kiváltására szolgáló kérelmeket, hanem lehetőleg időben. Ugyancsak a nyári munka megkönnyítése érdekében a sportszervezetek figyelmét felhívják, hogy kísérjék figyelemmel és a NYIÁB-iroda munkatársaival együttműködve és egyeztetve tartsák be a korábban már ismertetett ütemtervet, hogy az egyes bajnokságok rajtjáig valamennyi versenyengedély kérelem időben elkészülhessen. Ilyen ütemterv szerint zajlott például 2011-ben a Pest megyei I. o., Bozsik-program és a megyei III. o. csapataival július 4. és július 9. között az ügyintézés.

Meglehetősen gyakori eset, hogy egy sportoló átigazolásakor nehézségekbe ütköznek az érdekelt felek. Minden ilyen, átigazolással kapcsolatos vita sportjogi kérdéskörnek minősül. Nagyon sok esetben a sportolók tájékozatlanok ezen a területen, mellyel az egyesületek és a szövetségek előszeretettel vissza is élnek. Ami a leginkább jellemző, hogy olyan szerződéseket iratnak alá, amelyek csak az egyesület érdekeit védik és képviselik, ezen kívül olyan költségeket is a sportolókra próbálnak hárítani, amelyeket nem neki kéne megfizetnie. További jogszerű akadályokat gördíthet egy átigazoláskor a sportoló elé, ha még érvényes sportolói szerződéssel rendelkezik, nincs átigazolási időszak, vagy fenn állhat, hogy az átvevő egyesület átigazolási tilalom fegyelmi intézkedés hatálya alatt áll. Nem jogszerűnek minősül az akadály, ha az adott sportolónak már nincs érvényes sportolói szerződése, így más akadály nemlétekor nem tagadható meg az átigazolása. Még abban az esetben sem, ha polgári jogi tartozása áll fenn a jelenlegi sportszervezete felé. Az ilyen jellegű igényt a sportszervezet jogi úton érvényesítheti, de arra tekintettel, hogy egy elektronikus fizetési meghagyásos eljárás igen gyorsan lezajlik, nem ajánlatos, hogy bárki fennálló tartozással (tagdíj, felszerelés, károkozás stb.) kívánjon átigazolni. Ezek a díjak már hamar behajthatóak, és ezen felül még az eljárási és jogi képviseleti, vagy adott esetben a végrehajtási költségek is neki róhatóak fel.

A nemzetközi átigazolási piac gazdasági tendenciái

A labdarúgóklubok évente több milliárd eurót költenek új játékosok vásárlására. A téli átigazolási piac sajátossága, hogy ilyenkor köztudottan nehéz "bombát robbantani". Rengeteg csapat szeretné megerősíteni ilyenkor a keretét, de sokkal kevesebben hajlandóak eladni játékost a szezon ezen szakaszában. Tény, hogy a téli piac sosem olyan, mint a nyári, hiszen a szezonközi átigazolásoknak van egyfajta "dominóhatásuk". Az elmúlt években már megfigyelhető volt, hogy ilyenkor mindig óvatosabban nyúlnak a csapatok a keretekhez, lényegében nyáron szívesebben költenek pénzt, ilyenkor pedig inkább a szabadon igazolható játékosokat és a kockázat nélküli átigazolásokat részesítik előnyben.

A topligák költekezése és a Premier League dominanciája

Már-már aligha meglepő, hogy az európai topligák közül most is a Premier League-ben szereplő csapatok költötték a legtöbbet új játékosokra. Egész pontosan 446 millió eurót, ami csaknem négyszer több a tavalyinál. Sőt, ez volt minden idők második legnagyobb téli költése, ugyanakkor meg sem közelíti a 2023-as 815 milliót. Ha összehasonlítjuk az európai topligák kiadásait, akkor jól látható, hogy a Premier League pénzügyi ereje és versenyképessége továbbra is magasan a spanyol, az olasz, a német és a francia bajnokság felett van. Némiképp meglepő, hogy a francia Ligue 1-ben összesen 207 millió eurót költöttek - bár ebből csak a címvédő PSG újdonsült sztárja, a georgiai válogatott Hvicsa Kvarachelia került nagyjából 70 millióba. A La Ligában minimális volt a játékosmozgás, nagyjából 36 millió eurót költött összesen a húsz csapat. Ez jól mutatja a Premier League pénzügyi erejét és versenyképességét az átigazolási piacon.

A Manchester City költötte a legtöbbet új játékosokra a télen, 218 millió euróval, ami az egész világon a legtöbb pénzt fordította erősítésekre. A Citynél négy játékost igazoltak januárban, megszerezték az egyiptomi Omar Marmust az Eintracht Frankfurttól (75 millió euró), a brazil Vitor Reist a Palmeirástól (37 millió euró), valamint érkezett a fiatal üzbég védő, Abdukodir Kusanov (40 millió euró) és a spanyol Nico Gonzalez is a Portótól (60 millió euró) - kétségtelenül ezzel a Manchester City a tél legnagyobb nyertese. Még úgyis, hogy Kyle Walker fél évre kölcsönbe és opciós vételi lehetőséggel a Milanhoz igazolt, de a rutinos angol jobbhátvéd távozása nem akkora érvágás. Ugyancsak beszédes, hogy a Manchester City egymaga csaknem annyit fizetett ki érkezőkre, mint a teljes olasz élvonal, de lekörözi a francia és a német ligát, míg a spanyolnál majdnem tízszer annyit költött.

Beszédes, hogy a Manchester City annak ellenére költhetett több mint 200 millió eurót, hogy jelenleg is vizsgálat folyik ellene a Premier League pénzügyi szabályainak megsértése miatt. A Swiss Ramble futballgazdasági elemző oldal szerint a City akár 369 millió fontos veszteséggel is zárhatná az évet, még akkor is megfelelne az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pénzügyi fair play (FFP) szabályainak. Összességében megállapítható pénzmosás, korrupció és egyéb pénzügyi bűncselekmények gyanúja is felmerülhet egy-egy átigazolás során.

Az Aston Villa ugyancsak aktív volt, ráadásul globálisan nézve a legtöbb bevételt generálta eladásokból (110 millió euró). A birminghamiek csak Jhon Duránt (kolumbiai, Aston Villa-al-Naszr) 77 millió euróért adták el Cristiano Ronaldo szaúdi csapatának, az al-Naszrnek, a kolumbiai ezzel a téli átigazolás időszak legdrágább játékosa lett. A téli mercató egyik nagy vesztese viszont éppen a Manchester United, amely Rashford mellett elengedte Antonyt és Tyrell Malacia is távozott kölcsönbe. A cél első sorban az volt, hogy csökkentsék a fizetéseket, azonban egyik távozót sem sikerült minőségben pótolni.

A téli átigazolási időszak tíz legdrágább igazolása és a legtöbbet költő, illetve bevételt generáló klubok (téli átigazolási időszak)

Játékosérték és a klubok stratégiái

Sok összetevője van egy-egy transzfernek, hiszen a labdarúgók aktuális piaci értékét meghatározza, hogy milyen az adott játékos teljesítménye, a marketingértéke, a kora, vagy az, hogy mennyire sérülékeny. A játékosoknak - és persze az ügynökeiknek - mindig van egy bizonyos elképzelésük arról, hogy mennyit is érnek. A gond csak az, hogy eközben a kluboknak új gazdasági helyzettel kell szembenézniük, emiatt pedig a felek érdekei nem mindig egyeznek.

Szabados Gábor sportközgazdász segítségével próbáltunk választ találni arra, hogy milyen irányba halad a nemzetközi futballpiac. Az elmúlt éveket figyelembe véve azt a főtendenciát lehet észre venni, hogy a Covid óta teljesen „regenerálódott” a piac. A koronavírus-járvány idején volt egy nagyon erős visszaesés - csökkent a klubok bevétele, óriási volt a bizonytalanság. Akkoriban tehát visszaestek a költések, darabszámra és értékre is. Ez szépen lassan elkezdett visszaállni, és nagyjából most mondhatjuk azt, hogy kezdjük elérni azt a szintet, ami korábban volt. Ez a tendencia folytatódott most is. Szabados szerint azon túl, hogy a Manchester City költötte a legtöbb pénzt új játékosokra, a legnagyobb erősítés mégis az volt, hogy kilenc és fél évvel meghosszabbította Erling Haaland szerződését. A teljes piacot tekintve azt lehet mondani, hogy olyan volt, amire lehetett számítani. Voltak nagyobb durranások, de nyilván a legnagyobb dolgokat nem itt kell várni. Megemlíthetjük Hvicsa Kvarachelia (70 millió euróért a Napoli-PSG útvonalon) klubváltását, vagy Neymart, aki hazament Brazíliába, bár utóbbi nem átigazolási időszak függő volt.

Az európai klubok már nem csak télen, nyáron sem szívesen költekeznek. Vegyük példának Adrien Rabiot tavalyi klubváltását. A 29 éves középpályásnak tavaly nyáron lejárt a szerződése a Juventusnál, így szabadon igazolható játékos lett. Lehetett hallani a Manchester United, az Arsenal és a Barcelona érdeklődéséről is, ám ennek ellenére a francia sztár szeptember közepére talált csak magának csapatot. Azonban a Marseille is csupán kétéves szerződést kötött vele, miközben feleannyit keres a francia kikötővárosi együttesnél, mint a Juventusnál. A nigériai Victor Osimhen esete is jó példa erre. A Napoli tavaly nyáron először több mint 100 millió eurót akart kapni az előző szezonban 71 meccsen 48 gólt szerző csatárért. Állítólag a Chelsea, a Manchester United és a Juventus is érdeklődött, de sokallták az árát. Az olaszok így ezt az összeget előbb 80, majd 60 millió euróra csökkentették, de így sem igazolta le senki. Aztán a piac bezárt, Osimhen pedig szeptemberben már csak Sallai Roland csapatához, a török Galatasarayhoz tudott kölcsönbe elmenni. Sallai csapata most télen újabb nagy nevet igazolt kölcsönben, ugyanis hatmillió eurót fizetett Álvaro Morata játékjogáért az AC Milannak, majd jövőre további nyolcmillió ellenében véglegesen is megszerezhetik a törökök. Ez az összeg meglehetősen csekély, legalábbis ahhoz képest, hogy mekkora tapasztalattal rendelkezik a 84-szeres spanyol válogatott, Európa-bajnok futballista - ám egy harminc feletti játékos esetében ez reálisnak tekinthető.

Donyell Malen esete szintén érdekes, hiszen a Dortmund 2021-ben még 30 millió eurót fizetett az akkor 22 éves támadóért a PSV Eindhovennek. Ennek ellenére bukott rajta a vesztfáliai csapat, ugyanis januárban 25 millió euróért igazolt az Aston Villához. A francia válogatott Randal Kolo Muanit a PSG 95 millió euróért igazolta le, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így 18 hónap után most kölcsönben elpasszolták a Juventusnak. A franciák vélhetően annak is örülni fognak, ha a nyáron legalább a 26 éves játékosáért fizetett összeg felét visszakapják. Egyrészt azért, mert nem sok csapat engedheti meg magának, hogy 40 millió eurót, vagy többet költsön egy csatárra, miközben a gazdasági szemlélet is megváltozott kissé: a klubok sokkal óvatosabbak és most minden fillérre figyelnek. Olyannyira, hogy a BL-címvédő Real Madrid még a csapatot sújtó komoly sérüléshullám ellenére sem erősített januárban.

"Az biztos, hogy az elmúlt évek után egy alapvető óvatosság mindenkiben megmaradt. Önmagában egy transzfer, vagyis az, hogy mennyit fizetnek ki a klubok egy játékosért, az nagyon függ speciális tényezőktől. Tehát a valós piaci értéktől nagyon eltérhet, függően attól, hogy az eladó és a vevő klubnak milyen a háttere. Azt mondanám, hogy a gazdasági lehetőségek most visszatértek oda, ahol voltak, de van egyfajta óvatosság. Hogy konkrét példát mondják, az a 222 milliós átigazolási rekord, amit a mai napig Neymar tart, azt szinte biztos, hogy nem fogják belátható időn belül megdönteni, mert senki sem hajlandó már ennyit fizetni egy játékosért. Hozzáteszem, kevés olyan játékost látni, akiért egyáltalán érdemes lenne. Ugyanakkor az teljesen reális, hogy a 100 millió euró fölötti átigazolások visszajönnek és egyre gyakoribbak lesznek" - nyilatkozta a sportközgazdász, azzal kapcsolatban, hogy milyen tendenciát mutat most a piac. De talán a klubok már egyszerűen csak beletörődtek abba, hogy az árak és a fizetések irracionális mértékben elszálltak. Azonban egyre kevesebben mernek komoly pénzekért üzletet kötni, mert kockázatos és senki nem akar nagyot bukni. Természetesen, amíg a PSG, a Manchester City és a szaúdi klubok pénztárcái kiapadhatatlanok, addig mindig lesznek olyanok, akiknek nem számít a pénz, de összességében talán hamarosan újra a józan ész és a realitás mentén fog működni az átigazolási piac.

tags: #az #atigazolasok #gazdasagi #lehetosegei

Népszerű bejegyzések:

• A rangadók izgalma és a ZTE KK helyzete
• Uhrin Csenge kiemelkedő teljesítménye
• Kézilabdától a kosárlabda NB I A-ig
• A vízilabdakapus Mészáros Bálint
• ismerje meg Virág Benedek életútját és legfontosabb műveit