A Kézilabda Sport Fejlődése és a Bács-Kiskun Vármegyei Kézilabda Szövetség Története
A kézilabda, mint sportág, évtizedek óta szerves része a magyarországi sportéletnek. Története 1921-ben kezdődött, amikor a sportág magyarországi története elindult. A nagypályás vállfaj hazai bemutatkozására 1923-ig várni kellett, amíg az elterjedése csak 1927-ben kezdődött meg. Az első nagypályás bajnokságot 1928 tavaszán a Budapesti Labdarúgó Alszövetség kézilabda-alosztálya írta ki.
Ezt követően a sportág 1933-ban kilépett a BLASZ-ból, és önálló, a sportág irányítását végző Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségét hozták létre. A II. világháború kitörése visszavetette a kibontakozó sportág fejlődését. Vidéken a labdarúgás népszerűsége, hagyományai mellett a nagypályás kézilabda nem igazán tudott teret hódítani. Ezzel ellentétben a kispályás változat a könnyen kialakítható játéktér miatt, a fiatalok körében tette elsősorban népszerűvé ezt az új sportágat.
Az 1950-es évek eleje mérföldkő volt a sportág hazai történetében. 1951-ben volt az első év, amikor már kispályán is rendeztek magyar bajnokságot. Habár a nagypályás bajnokság egészen 1959-ig kiírásra került, a kispályás változat egyre nagyobb teret hódított. A falusi spartakiádoknak köszönhetően a sportág a fővárosi központú nagypályás válfajával ellentétben a vidék második számú sportjává lépett elő.
A Kézilabda Megjelenése Bács-Kiskun Vármegyében
Bács-Kiskun vármegye kézilabda életének gyökerei is az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Az emlékek között kutatva megyénk településein először 1951-ből találtunk forrást azzal kapcsolatban, hogy Baján iskolai és felnőtt szinten is pezsgő kézilabdás élet kezdett kialakulni. 1953-tól Baján már városi bajnokságot szerveztek felnőtt és iskolai csapatok számára.
A bajai történések hatására Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is csapatok szerveződtek iskolák és sportkörök köré. Kiskunhalason 1954-től találkozhatunk előszőr felnőtt szinten kézilabdacsapattal, akik Kiskunfélegyházával egyetemben megyei bajnokság híján a Csongrád megyei bajnokságban szerepeltek. Az iskolákban az érdeklődés évről évre rohamosan növekedett, és elengedhetetlenné vált egy központi irányító szerv létrehozása.
Történelmi háttér és regionális rivalizálás
A megyei kézilabdázás vonatkozásában érdemes tisztázni a régió történelmi hátterét, hiszen amióta a sportág megvetette lábát megyénkben, a két város közötti rivalizálás is fellelhető volt. Egészen a 11. századik kell vissza tekintenünk, amikor a mai Bács-Kiskun megye területe még két történelmi vármegyéhez: Pest és Bács megyékhez tartozott.
A következő nyolc évszázadban számos csapás érte a megye területét, ami a 13. században a tatárjárással kezdődött, a 15 éves háborúval, elnéptelenedéssel és elsivatagosodással folytatódott. Az I. világháború megpróbáltatásai, óriási vérveszteségei után a reménykedés és lelkesedés fogadta az őszirózsás forradalmat. 1921-től a trianoni békeszerződés következtében Bács vármegyének csak a töredék része maradt az ország határain belül, és Baja vette át a megyeszékhely szerepét.
Az 1950-es megyerendezés során létrejött Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből Bács-Kiskun megye lett. Baja elveszítette korábbi megyeszékhelyi státuszát. A történelmi áttekintésből talán láthatjuk, miért is volt rivalizálás a szövetség megalakulásának idejében a két város között a sportág irányító szervének székhelyével kapcsolatban.
A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség Megalakulása és Madár Imre Szerepe
Országosan az utolsó olyan megyék között volt Bács-Kiskun, ahol megalakult a megyei kézilabda szövetség. Habár a kitekintésből láthatjuk, hogy a megalakulás előtt is volt kézilabda élet, a 60-es évek első felében a sportág hagyományainak hiányában az osztályozókon rendre alul maradtak a csapatok a jóval nagyobb múltú ellenféllel szemben.
A sajtó és a pontos emlékek azonban egymással szemben állnak az alapítás pontos napjának tekintetében. Bár a korabeli sajtó november 13-át jelentetett meg a megalakulás dátumának, Madár Imre, a szövetség első elnökének dokumentumai alapján viszont ez a dátum november 27-e volt. A kecskeméti megalakuló ülésen Madár Imre, Ökrös Mihály, Perényi István a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségi tagja, valamint Bogdanovics Endre a megyei TST részéről vettek részt. A megalakulást követően 1960-ban került kiírásra az első megyei férfi bajnokság, igaz csak 5 csapat részvételével.
Az első megyei bajnokságok és kezdeti kihívások
Az első megyei férfi bajnokságban résztvevő csapatok a következők voltak:
- Kiskunfélegyházi Fáklya
- Kecskeméti Fáklya
- Kiskunhalasi Spartacus
- Csávoly
- Bajai Honvéd
Játékvezetők ekkor még nem álltak a megyei szövetség rendelkezésére, csak képesített edzők. Felismerve a megye nagy területének problémáit, a járási székhelyeken szövetségek kerültek kialakításra, akik járási bajnokságok és játékvezetők képzésében jártak az élen. Már az ötvenes években a középiskolák jelentették a sportág színterét. A már meglévő Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse mellé csatlakoztak vidéki városok és kisebb települések is. 1962-ben sikerült először megszervezni a megyei női bajnokságot.
Egészen 1963-ig kellett várni, míg a Kiskunhalasi MÁV női csapata osztályozón sikerrel szerepelt. A siker bent maradással párosult és a halasi női csapat megkapaszkodott a női NBII-es közép csoportban. A megyei bajnokság azonban számtalan szervezési hiányossággal küzdött. "Kezdjük talán ott, hogy már az osztályba jutásért jogosult csapat, tehát a megyei bajnok megállapítása is mutatta azt a kezdetleges állapotot, amelyben a megyei kézilabda szövetség jelenleg van. A megyei bajnokságot a rossz szervezés és hanyag vezetés miatt nem lehetett befejezni. Az országos szövetség sürgetésére - az utolsó pillanatban - az esélyes csapatokból szervezett tornán döntötték el, hogy melyik csapat vesz részt osztályozókon, és ezen éppen a Kiskunfélegyházi Fáklya - amely az eddigi eredményei alapján a legesélyesebb volt - nem jelent meg. A torna győztesének jogán így a Kecskeméti BRG vett részt a versenysorozaton.” (Petőfi Népe, 1964)
Fejlődés és Növekedés a Későbbi Évtizedekben
A szövetség elnöki tisztségében változás történt. Madár Imrét Szabó Zoltán követte az elnöki poszton és sportág népszerűsítésért tett erőfeszítések jelentős fellendülést hoztak magukkal a 60-as évek második felében. A Kiskunhalasi MÁV női, míg a Kecskeméti FGT férfi csapata már az NBI/B-s bajnokságban szerepeltek. Az NBII-es bajnokságban női vonalon már ott volt a Jánoshalma, a Kiskőrös és a Kecskemét is. A megyei bajnokságokban rendre 12-12 csapatos bajnokságot tudtak rendezni. Az 1966-os bajnoki évben női vonalon 16 női csapat állt rajthoz, amely csapatokat északi és déli csoportra osztottak. Mindemellett a járási szövetségek is megrendezték a saját bajnokságaikat.
A további lineáris fejlődésnek azonban gátat szabott a szakképzett edzők hiánya. A megyei szövetség a szervezéssel kapcsolatos teendői miatt későn ismerte fel a csapatok és szakosztályok kezdetlegességét. Pár kiváló ellenpélda kivételével minden csapat problémákkal küzdött. Az ötvenes években tömegesen kézilabdázni kezdők kezdtek a sportágból kiöregedni, a megfelelő utánpótlás pedig hiányzott a rendszer további bővítéséhez. A folyamatos nevelő munka megszakadásának kiküszöbölésére a megyei szövetség edzői tanfolyamokat szervezett és minden erejével azon fáradozott, hogy megyénk iskoláiban tevékenykedő testnevelők kézilabdás szakképesítést szerezzenek.
A Testnevelési és Sport Tanács látva a sportág eredményeit, tovább erősítette a kézilabda tömegbázisát. Bevezetésre került, hogy az általános iskolák 7-8. osztályában kötelezően kézilabdát kell oktatni. A sportág tovább fejlődése ennek a döntésnek köszönhetően új lendületet vett. Az iskolai úttörő versenyek egyre nagyobb színvonalat hoztak. Rengeteg gyermek űzte a sportágat, és Bács-Kiskun megyében a sportági szakfelügyelők is a kézilabda szerelmesei közül kerültek ki. Az 1970-es évek elején a szabályos kültéri pályák száma rendkívül megemelkedett. Szinte minden kézilabdacsapatnak a megyénk gyéren tagolt település hálózatán volt saját pályája. 1979-es adatok alapján 184 szabályos méretű kézilabdapálya volt megyénkben, amelyből 79 db bitumenes volt. A pályák nagytöbbsége iskolák udvarában volt, ennek is köszönhetően a 60-as évek végén fellelhető hullámvölgyből egy létszámában és minőségében folyamatosan fejlődő kézilabdás megyéje lettünk az országnak.
Az 1970-es évek közepére már megyei 1/A és 1/B osztályban 12-12 résztvevős bajnokságot tudott rendezni Bács-Kiskun megye. A remek eredmények ellenére a korabeli sajtóban rendre hangot kaptak a hiányok bemutatása is. Az NB-s szakosztályok száma továbbra sem nőtt. A kinevelt tehetségek első osztályú lehetőség híján kvalitásukat más megyék városának csapataiban mutathatták be. A szövetség tervszerűtlen munkája 1980-ban újabb jelentős változást hozott a szervezet életében.
Medgyes József emlékezete és a Szövetség aktuális tevékenységei
Medgyes József neve, szerepe kitörölhetetlen és megkérdőjelezhetetlen a kiskunmajsai kézilabda életben és a kiskunmajsai kézilabda család egyik ikonikus alakjaként távozott. Hosszan tartó, súlyos betegségét méltósággal viselve vasárnap délben hunyta le végleg a szemét. A Bács-Kiskun Vármegyei Kézilabda Szövetség 2019-ben Medgyes Józseffel készült interjúval búcsúzik a legendás testnevelőtanártól!
A Bács-Kiskun Vármegyei Kézilabda Szövetség napjainkban is aktívan részt vesz a sportág fejlesztésében. Férfi utánpótlás tornát rendezett a Bács-Kiskun Vármegyei Kézilabda Szövetség 2026. január 11-én Kecskeméten. A négy csapatos felkészülési tornán a Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas és Orosháza U18-as csapatai vettek részt. Az egynapos esemény remekül szolgálta a csapatok felkészülését, ahol az alábbi végeredmény született.
A 2025/2026-os szezonban 7 csapat verseng a vármegyei férfi bajnokságban. Bár a lejátszott mérkőzések vonatkozásában eltérés mutatkozik, a mezőny nagy része lejátszotta az első körös találkozókat. A Bács-Kiskun Vármegyei Kézilabda Szövetség pályázatot hirdet a 2024-2025. évi vármegyei I. osztályú női felnőtt, II. A négyes döntő rendezésére pályázhat bármelyik Bács-Kiskun és Tolna vármegyében működő sportegyesület.
tags: #bacs #megyei #kezilabda #szovetseg #madar
