A magyar kézilabda tehetségei és fejlődése: Bakos Nóra Evelin és a sportág jövője

A magyar sportélet folyamatosan termeli ki az új tehetségeket, akik nemcsak egyéni sikereket érnek el, hanem hozzájárulnak a sportág egészének fejlődéséhez is. A fiatal sportolók, mint Bakos Nóra Evelin, eredményeikkel és elhivatottságukkal mutatnak példát, megalapozva a jövő nemzetközi sikereit. A sikerek mögött azonban átfogó utánpótlás-nevelés, szakértő edzői munka és erős családi hagyományok állnak.

A fiatal tehetség: Bakos Nóra Evelin sikerei

Az idei Nyugat-Magyarországi Tini Bajnokságon összesen 12 érmet zsebeltek be a Haladás VSE fiataljai. Ezen a rangos viadalon, ahol a súlyemelés mellett helyből távolugrásban és medicinlabda-dobásban is összemérték tudásukat a fiatalok, abszolút első helyet szerzett serdülő női korcsoportban Bakos Nóra Evelin. A Haladás VSE súlyemelő szakosztályának növendékeit, köztük Bakos Nóra Evelint, Márkus Erzsébet és Ligeti Ferenc edzette. Ez az összetett verseny kiemelten fejleszti az ügyességet, erőt és állóképességet, amelyek alapvető fontosságúak a robbanékony sportágakban, mint például a kézilabda is. A HVSE fiataljai remekül teljesítettek, és mindenki dicséretet érdemel, mert maximálisan odafigyeltek, fegyelmezettek voltak, szépen küzdöttek.

A kézilabda utánpótlás-nevelés alapjai

A magyar kézilabda jövője szempontjából kulcsfontosságú az utánpótlás-nevelés. A Gyöngyösi Kézilabda Klubnál az évek alatt komoly utánpótlás-bázis alakult ki, ahol mintegy 350 gyerekkorú kézilabdázó játszik a különböző bajnokságokban az U9-es szivacslabdás korosztálytól kezdve egészen az U23-as juniorokig. A klub szoros kapcsolatot ápol a város és az egész térség általános iskoláival, a cél nem csupán az NB I-es csapat utánpótlásának megteremtése, hanem a sport és a kézilabda szeretetének táplálása. Új fejezet nyílt a gyöngyösi kézilabda életében 1979-ben, amikor ősszel elindították négy iskola felső tagozatában az utánpótlás-képzést.

A szivacskézilabda különösen fontos a legfiatalabbak számára, hiszen ez a sportág előszobája: 3 játékos és egy kapus uralja a 10x20m nagyságú pályát, könnyű, tömör szivacsból készült labdával. A kézilabdázás szabályai az irányadók, ami megalapozza a későbbi "nagypályán" való játékot. Az egész évben zajló mérkőzéseken 102 csapat versengett, és mindössze 8 csapatnak sikerült az a bravúr, hogy a legjobbak közé kerülhetett, és megmérkőzhetett a bajnoki címért. Ezek a programok biztosítják a folyamatos tehetségáramlást a magasabb osztályok felé.

A speciális edzői munka: Bakos István és a kapusképzés

A magyar kézilabdában nem csupán a játékosok fejlődése, hanem a szakmai háttér, ezen belül is a speciális edzői képzések is kiemelt figyelmet kapnak. Ennek ékes bizonyítéka, hogy elkészült a Magyar Kézilabda Szövetség jóvoltából az első átfogó kapusedzőket felkészíteni hivatott könyv, a „Kézilabda Kapusok képzése, edzése és felkészítése” címmel. A szerzők között találjuk a magyar kézilabda meghatározó kapusikonjait és jelenleg is a legmagasabban jegyzett kluboknál, válogatottnál kapusedzői állást betöltő szakembereket, név szerint Bíró Imrét, Bakos Istvánt, Bartalos Bélát, Dr. Hoffmann Lászlót, Szatmári Jánost, valamint Dr. Marczinka Zoltánt, aki társszerző és szerkesztő is egyben. Céljuk egy átfogó, a világon egyedülálló könyv megírása volt, amelyben összegezik tapasztalataikat és tudásukat.

A kapus a kézilabda játék legfontosabb szereplője, meghatározó az eredményességben, mégis csak az utóbbi időben merült fel ennek a posztnak a speciális képzése. Irodalmat ehhez szinte nem is találni, mostanáig. Dr. Marczinka Zoltán szerint: „Nagy megtiszteltetés és öröm volt ezen a könyvön dolgozni, kijelenthetjük, hogy alapmű született! A kezdetekkor azt hittük, mindent tudunk erről, s csak a végére derült ki számunkra is, mennyi mindent nem tudunk, vagy nem vagyunk biztosak benne! Mindez folytatásért kiállt! Nagyszerű volt felidézni életünket, pályafutásunkat és beletenni ebbe a könyvbe, teljes szívvel!” A közös munka során szépen összecsiszolódtak az alkotók, melynek gyümölcse ez a praktikus, hiánypótló könyv, ami a NEK kapusedzőképzés alap tankönyve, és reményeink szerint az egységes kapusképzés etalonja. Bakos István emellett a magyar női válogatott kapusedzőjeként is tevékenykedik, hozzájárulva ezzel a nemzeti csapat felkészüléséhez.

Családi hagyományok a kézilabdában: A Bordás-család példája

A magyar kézilabdában számos példa van arra, hogy a sportág szeretete és a tehetség generációról generációra öröklődik. Ennek egyik kiemelkedő példája a Bordás-család. Bordás József, a kenderesi származású sportember, oszlopos tagja volt az 1986-ban világbajnoki ezüstérmes, majd két évvel később a szöuli olimpián negyedik helyezett nemzeti csapatunknak. Pályafutása során 110 alkalommal játszhatott a magyar nemzeti csapatban, és olyan klubcsapatokban is évekig szerepelhetett, mint a Honvéd és a Debrecen, utóbbiakkal kétszeres magyar bajnok és kupagyőztes is volt. Elmondása szerint „óriási siker volt a magyar kézilabdázás számára, én is egy picit hozzátettem az eredményhez”, és „szépen csillog az ezüstérem is”. Az olimpián való szereplést „óriási élmény és megtiszteltetés”"-ként jellemezte.

Bordás József felesége, Eszter, egykoron NB II.-es kézilabdás volt irányítóként, és két leányuk született. Húguk, a 23 esztendős Réka, édesapja nyomdokaiba lépve kézilabdázik, a Debrecen játékosa, és már a B-válogatott márciusi összetartására is meghívót kapott Kim Rasmussentől. Amiben különböznek, míg apukája átlövő volt, addig Rékának beálló a posztja. Bordás Réka a DVSC női kézilabdacsapatának fiatal játékosa, kézilabdás szülők gyermekeként kezdte bontogatni szárnyait a debreceni utánpótlásban. Átlövő posztról került a beállóba, majd miután végigjárta a korosztályos ranglétrát, az NB1/B-s Nyíradonyban pallérozódott. Meghatározó játékossá vált klubjában, nemrég a B-válogatott márciusi összetartására is meghívót kapott Kim Rasmussentől. „Apukámnak hatalmas szerepe volt abban, hogy én is a sportágban kötöttem ki. Szinte minden téren ráütöttem, és mivel már egészen kiskoromban „lelőhetetlen” voltam, teljesen természetes volt, hogy megpróbálkozom a kézilabdával” - nyilatkozta Bordás Réka. Édesapja és édesanyja támogatása, valamint nővére szurkolása mind-mind hozzájárultak pályafutása sikereihez.

A magyar női kézilabda válogatott kihívásai és céljai

A magyar női kézilabda válogatott folyamatosan kemény kihívásokkal néz szembe a nemzetközi porondon, mint például a németországi világbajnokság. A csapat célja a dobogós helyezés, ám a csoport rendkívül erős, és „elég egy rossz nap, hogy a tízbe se kerüljél be” - ahogy azt az egyik játékos is megjegyezte. A keretben olyan kiváló játékosok szerepelnek, mint Bíró Blanka, Görbicz Anita és Háfra Noémi, akik a hazai klubok, mint az FTC-Rail Cargo Hungaria, Győri Audi ETO, vagy az Érd színeiben is bizonyítanak. A válogatott összecsapásai kiemelt jelentőséggel bírnak a továbbjutás és a helyezés szempontjából, és a csapatnak össze kell kapnia magát minden mérkőzésen.

A Magyar Női Kézilabda Válogatott Kerete

Az alábbi táblázat a magyar női kézilabda válogatott egyik keretét mutatja be, kiemelve a posztokat és néhány kulcsjátékost:

tags: #bakos #noemi #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Részletes információk a Legia – Górnik meccsről
• a magyar röplabda ikonikus alakja
• Csepeli labdarúgás 1985-ben
• A Real Madrid kapitányi öröksége
• Ismerje meg Pátkai Mátét