A magyar költészet elveszett és megtalált kincsei: Balassa Bálinttól Berzsenyi Dánielig
1874-ben nagy meglepetés és öröm érte mindazokat, akik számontartották s féltő gonddal szerették a magyar múlt nyelvi kincseit, a már-már feledésbe merült, sokáig ismeretlen régi verseket, prózákat, ihletett és áhítatos lelkek írásait. Ez az esztendő egy különösen jelentős felfedezést hozott, amely alapjaiban rajzolta át a korai magyar költészetről alkotott képünket, és hozzájárult a nemzeti irodalmi örökség gazdagításához.
Balassa Bálint és a Radvánszky-kastély titka
Ebben az esztendőben a tekintélyes Magyar Történelmi Társulat folytatva évről-évre megrendezett, tudományos kirándulásait, döntött, hogy a Radvánszky bárók ősi zólyomradványi kastélyát keresi fel. Az a hír járta ugyanis, hogy a kastély levéltárában sok érdekes írást, becses emléket kutathatnak fel a hozzáértők.
A hírből, mendemondából valóság lett: a poros iratok, elnyűtt fóliánsok közül régi költészetünk legdrágább gyöngyszemei kerültek elő. S e versek költőjük nevét is megőrizték. E név: Balassa Bálint... Ennek a felfedezésnek köszönhetően a magyar irodalomtörténet egy reneszánsz kori géniusz műveivel gazdagodott.
Balassa Bálint: A reneszánsz líra mestere
Balassa Bálint költészete számos témát ölel fel, a szenvedélyes szerelemtől a mély vallásos elmélkedéseken át a hazafias vitézi énekekig. Munkássága nem csupán a magyar líra, hanem a korabeli európai költészet kontextusában is kiemelkedőnek számít.
A Júlia-ciklus és a szerelmes versek
Költészetének egyik legfontosabb vonulata a szerelmi líra, melyben gyakran Júlia nevéhez fűződnek legszebb versei. A szerelem örömei és bánatai, a vágyakozás és a hűség motívumai elevenednek meg soraiban:
- „Édes Júliám, gyenge violám, arany almácskám”
- „Júlia két szeme Olthatatlan szemem”
- „Júlia szózatját, kerek ábrázatját”
- „Az én szerelmesem haragszik most reám”
- „Csókolván ez minap az én szép szeretőmet”
- „Édes szerelemem, kedves örömem”
- „Kegyelmes szerelem ki illye jól tél velem”
- „Kertemben nyílt piros rózsám”
Vallásos és elmélkedő költemények
Balassa Bálint mélyen vallásos lelkülete is megmutatkozik verseiben, melyek az Istenhez fordulás, a bűnbánat és a hit témáit járják körül:
- „Az szentháromságnak első személye”
- „Az szentháromság harmadik személye”
- „Az szentháromságnak, kinek imádkoznak”
- „Kegyelmes Isten! kinek kezében”
- „Bocsásd meg, Uristen, ifjúságomnak vétkét”
Hazafias és vitézi énekek
A török hódoltság korában élt költő hazafisága és vitézi szelleme is erősen jelen van műveiben, melyek a küzdelmekről és a hazaszeretetről tanúskodnak:
- „Oh én édes hazám, te szép Magyarország”
Ezek a versek hűen tükrözik a kor szellemiségét, ahol a végek vitézei hősiesen védelmezték a kereszténységet. Egy ilyen történelmi pillanatot idéz például az a sor is, mely a török ostrom erejét szemlélteti: „Százezer volt a török. Az ostromló seregnek háromszáz ágyúját dördíttette meg a keresztyénség végvára ellen a portugál nemzetből származott Ali pasa.”
Válogatott verscímek Balassa Bálint költészetéből
A zólyomradványi kastélyban előkerült és más forrásokból ismert versei Balassa Bálint költészetének gazdagságát bizonyítják. Az alábbi táblázat tematikusan csoportosítva mutat be néhány további kiemelkedő címet:
| Kategória | Vers címek (részletek) |
|---|---|
| Szerelmes versek és Júlia-ciklus | „Áldott Júlia kiballagtába Cupidót találá”, „Az erős mágneshez hasonlatos sólymom”, „Az én szerelmesem haragszik most reám”, „Beteges lölkem, ismét énnékem most új szerelemtül”, „Boldogtalan vagyok, Mert kínaim nagyok”, „Cupido szívemben”, „Édest keserűvel elegyítő gyermek”, „Ez volt-e, szerelmes szívem, te kévánságod”, „Friss szép fejér póka”, „Gyámoltalan már az én életem”, „Jelentem versben mesímet”, „Kegyes vidám szemű”, „Két szeme világa Életem csillaga”, „Keserítette sok bú és bánat az én szívemet”, „Nő az én gyötrölmem” |
| Vallásos és elmélkedő versek | „Az mely keresztyén hű”, „Istenek sok jókkal”, „Kegyelmes Isten! kinek kezében”, „Lelkemnek hozzád való buzgó kiáltása”, „Mi dolog Uristen”, „Óh én Istenem!”, „Óh én kegyelmes Istenem!” |
| Hazafias és Vitézi énekek | (A fenti szakaszban említett „Oh én édes hazám...” és a török ostromról szóló részletek) |
| Természet és ünnepek | „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”, „Jó illat mezőkben”, „Kikeletkor jó pünkösd havában” |
| Filozofikus és egyéb lírai alkotások | „Átkozott szerencse, ki nékem szolgáltál”, „Bezzeg nagy bolondság volt a balgatagban”, „Boldog az ki akarsz lenni életedben”, „Csak búbánat immár Hagyatott énnékem”, „Ez világ sem köly már nékem”, „Forog az szerencse”, „Hallám egy ifjúnak minap éneklését”, „Hét fű csillag vagyon”, „Idővel paloták”, „Ime az pelikán az ő fiaiért”, „Kérdé egy barátom: így miért gerjedek”, „Kiáltok csak bolygok, mint megszélhüdt ember”, „Mely csoda gyötrelem”, „Mely keserven kiált”, „Mint sík mezőn csak egy szálfa, egyedül úgy élek”, „Oh én bolod eszem” |
Berzsenyi Dániel, a rejtekben született géniusz
A magyar irodalom történetében számos alkalommal került sor hasonlóan jelentős felfedezésekre, melyek új fejezeteket nyitottak a költészet megértésében és értékelésében. Említésre méltó Berzsenyi Dániel esete is, akinek élete úgyszólván eseménytelen volt, egészen addig, amíg fel nem fedezték rendkívüli tehetségét.
1776 május 7-én született a vasmegyei Egyházashetyén és hatvanadik évében halt meg, 1836 február 14-én a somogymegyei Niklán. Falusi birtokos volt, mint az édesapja, előbb Vasban, aztán Somogyban.
Huszonhárom éves korában nősült: egy tizennégy éves leányt vett nőül. És huszonhét éves volt, amikor barátja, Kis János evangélikus lelkész fölfedezte a sömjéni birtokos íróasztalának fiókjában rejtegetett verseket, amelyek nagy költőre vallottak.
Az elismertetés föltétele ebben az időben az, hogy Kazinczy Ferenc vezesse be az új költőt a halhatatlanságba. Kis elküldte Berzsenyi három versét Kazinczynak és a széphalmi mester lelkesen üdvözölte a feltűnő új csillagot. De a versek csak tíz év múlva, 1813-ban látták először nyomdafestéket, amikor a székesfehérvári és pesti kispapok áldozatkészsége lehetővé tette a könyv megjelenését... A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott, bizonyítva a közönség hatalmas érdeklődését az új magyar költészet iránt.
A magyar népművelés szerepe a költői örökség megőrzésében
Ezek a felfedezések, mint Balassa Bálint régen elveszettnek hitt versei, vagy Berzsenyi Dániel kezdeti elismerése, kulcsfontosságúak voltak a magyar nép műveltségének gyarapításában és irodalmi tudatosságának erősítésében. Az irodalmi kincsek előkerülése és kiadása hozzájárult ahhoz, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse és értékelhesse a magyar költészet gazdagságát.
Az olyan lírai alkotások, mint az Édes szerelmem, kedves örömem, a Kegyelmes Isten! Kertemben nyílt piros rózsám vagy a Kikeletkor jó pünkösd havában, nemcsak irodalmi, hanem nemzeti értékként is beépültek a köztudatba, hozzájárulva a magyar identitás mélyítéséhez. Az irodalmi művek megőrzése, kutatása és széleskörű terjesztése elengedhetetlen a kulturális örökség ápolásához és a jövő generációk oktatásához.
tags: #balassa #balint #valogatott #koltemenyei #magyar #nepmuvelok
