Bálint László: A Fradi legendája, az első nyugatra igazoló magyar labdarúgó

Bálint László neve egybeforrt a Ferencvárosi Torna Clubbal, és a magyar labdarúgás egyik legmeghatározóbb alakjaként tartják számon. Pályafutása során nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is letette a névjegyét, és úttörő szerepet vállalt abban, hogy a Kádár-korszakban magyar játékosok is külföldre szerződhessenek. A 77 esztendős klubikon ma is rendkívül aktív, az FTC Baráti Kör elnökeként szívügyének tekinti a Fradi-család összetartását és népszerűsítését.

A kezdetek és a Fradi iránti elkötelezettség

Bálint László életében a Ferencváros már gyerekkorában is központi szerepet játszott. „Az egész családom fradista volt, édesapám sokszor vitt meccsekre gyerekkoromban” - emlékszik vissza. A sorsdöntő pillanat egy hirdetés olvasásakor érkezett el: „Egyszer olvastunk egy hirdetést, hogy a Fradi toborzót tart 9-10 éves gyerekeknek. Ott volt a helyem.” Az első találkozás a legendás Üllői úti pályával mély nyomot hagyott benne. „Óriási élmény volt, hogy felengedtek minket a füves pályára.” A toborzó folyamata során Agárdi Feri bácsi és Száger Misi bácsi vezették a meccseket, az ifisták pedig segítettek az ügyesebb gyerekek nevének és címének elkérésében. „Első körben 100 gyereket választottak ki, majd közülük a második körben 23-at.”

Így került Bálint László a Fradiba, ahol végigjárta a ranglétrát a serdülő 4-ből az ifi 1-be, utána a tartalékcsapatba. „1967-ben már a felnőttekkel edzettem, de a bajnoki arannyal véget ért idényben még nem léptem pályára, de óriási élmény volt együtt edzeni így is Alberttal, Rákosival, Fenyvesivel, Novákkal.” A tehetsége hamar megmutatkozott, olyannyira, hogy akkori edzője, dr. Lakat Károly 1968 elején így vélekedett róla: „Ebből a fiúból nagy játékos lesz még. Mert nagy tehetség! Méltó lesz arra a posztra, ahol olyan elődök futballoztak, mint Mátrai, Kispéter, Polgár, hogy a régebbiekről ne is beszéljek. Persze, lehet, hogy néhány potyagólt fogunk még kapni odáig miatta. De nem baj. Annak idején miattam is kaptunk.”

Lakat T. Károly, a neves sportújságíró, aki a Fradi korosztályos csapataiban játékostársa volt Bálintnak, egy anekdotával emelte ki elhivatottságát: „Boldogult ifi játékos korunkban Bálint Laci minden áldott nap kipúposított zsebű nadrágban érkezett az edzésre. Hónapokon át azt hittük, alma, amikor aztán egyszer hazafelé menet (se szó, se beszéd) a zsebébe nyúlt, s egy ütött-kopott teniszlabdát húzott elő. Dekázgatott, fejelgetett vele néhányat, majd újra a zsebébe tette. ‘Mindig nálam van...’ mondta, s ami zrlkát kapott ezért, ahhoz kőbányai lélek kellett, hogy elviselje.” Ez a kitartás és a labda iránti szenvedély végigkísérte pályafutását. „Aztán teltek az évek, Bálintból NB I-es játékos, az FTC csapatkapitánya, válogatott, majd a nemzeti 11 kapitánya lett, több tucatszor játszott a címeres mezben, később a profik között is helytállt.”

A "Báró" becenév eredete és játékstílusa

Bálint Lászlót sokan "Báró" becenéven ismerik, melynek eredetére is rávilágított egy interjúban. „A Báró becenevet kitől kapta? A vasasos Müller Sanyitól, akit én elneveztem ‘Svábnak’. Ő nevezett el ‘Bárónak’, de nem vagyok oda ezért a becenévért. Mindig szerettem jobb gúnyákba öltözni, ezért ragasztotta rám, de van ennek egy negatív sugallata is, amely egy bizonyos életvitelre következtet, de én soha nem dorbézoltam, nem éjszakáztam, nem parancsolgattam, nem éreztem magam magasabb rangúnak másnál. A mentalitásomtól is távol áll, de végül hagytam, hogy a társak is így szólítsanak, mert ők nem ilyen megfontolásból teszik.” Később megerősítette: „- Nem, továbbra sem kedvelem. Sokkal jobban szeretem, ha Lacinak szólítanak.”

Jóllehet pusztán elegáns öltözködésének köszönhette becenevét, az elegáns játék és a nagy gólok nagyon is jellemezték. „Előbb a hátsó alakzatban, majd a középpályássorban tűnt fel, hogy aztán rutinos játékosként elfoglal­ja kedvenc helyét a védelem tengelyében.” A Fradi egyik korábbi intézője szerint az edzéseket is ugyanolyan elán­nal hajtotta végig, mint a legnagyobb tétet hordozó mérkőzéseket. „Hátvéd létére remek meglódulá­sokkal, valamint távoli bombák­kal vétette magát észre, ezekből nemegyszer a kapuba is talált.”

Fradista Pályafutás: Siker és Rivalizálás

Bálint László 1959-től több mint két évtizeden keresztül volt a Ferencvárosi Torna Club labdarúgója. „Az elegáns játéka miatt „Bárónak” becézett legendás védő 316 NB I-es mérkőzésen 37 gólt szerzett a Fradiban.” Összesen „tétmeccsekkel és barátságos találkozókkal együtt kerek 500 meccse volt a Fradiban”. Az 500 meccse mellett 63 gólja volt a csapat színeiben. „A 77 esztendős klubikon kétszer nyert bajnoki címet az FTC-vel, amellyel négyszer a Magyar Kupa-trófeát is elhódította.”

Emlékezetes meccsei közül kiemelt egy bajnokit: „Az egyik legfontosabb meccsünk az 1976 júniusában lejátszott Videoton elleni hazai 1-1 volt. Azzal a döntetlennel megnyertük a bajnokságot, megszakítottuk a Dózsa nagy menetelését, amely akkor lett volna aranyérmes, ha nyer a Vidi.” Hozzátette: „Az érdekesség az volt, hogy a meccsünket az FTC-ellenesnek tartott Müncz bíró vezette, de ráfogták, hogy nem adott meg egy 11-est a fehérváriaknak, s segített nekünk. Akárhányszor találkozok azóta, például Csongrádi Ferivel, mindig emlegeti, hogy elcsalták nekünk azt a meccset, de szerintem nem így történt, és csak jót nevetek a megjegyzésein.”

Az első felnőtt gólszerzésére is szívesen emlékszik vissza: „Egy jut eszembe azonnal, talán a harmadik találkozom volt a felnőttben, a Csepel ellen a Népstadionban. Albert Flóri lefejelte nekem egy labdát 6 méterre a kaputól, én pedig bevágtam. A találkozó után odajött hozzám Flóri és azt mondta: jól van Kicsi, megérkeztél közénk!”

A Fradi történetének egy korszaka az Újpesttel való rivalizálásról szólt. „Látja, nem is tudtam, hogy öt ezüstérmünk volt, annyira a bajnoki cím a fontos. Olyan periódusban voltunk, amikor nálunk kifutott egy fantasztikus generáció, Albertékkal, míg az Újpestnél összeállt a Fazekas, Bene, Göröcs, Dunai II, Zámbó ötös. Ha csak hárman vannak belőlük, akkor állítom, hogy több aranyat szereztünk volna, de így nagyon erősek voltak.” A taktikai megközelítésről is beszélt: „Kezdetben a két szélvészgyors éket, Benét és Dunai II-t próbáltuk semlegesíteni, de aztán rájöttünk, hogy az irányítót Göröcsöt, majd Tóth Andrist kell kiiktatunk, s onnantól sikeresebbek voltunk.” A legrosszabb emlékű meccse is ehhez a rivalizáláshoz köthető: „A legrosszabb emlékű meccsem az Újpest elleni 8:3-as vereség, Fazekas öt gólt vágott, de egy évre rá 7:1-re visszavágtunk.”

Bálint László Főbb Pályafutásbeli mérföldkövei a Ferencvárosban

Az alábbi táblázatban Bálint László Fradiban töltött éveinek és magyarországi válogatottbeli szereplésének fontosabb dátumai láthatók:

Nemzetközi Kupaszereplés a Ferencvárossal

A hazai sikerek mellett a nemzetközi porondon is kiemelkedő eredményeket ért el a Fradival. „A nemzetközi porondon is szép sikereket ért el klubunkkal: volt KEK-döntős, VVK-finalista, UEFA Kupa-elődöntős és BEK-nyolcaddöntős is a Fradival.” Kiemelte az 1974-es KEK-döntőig jutott csapatot, amelynek tagja volt. „A KEK-döntőben nem játszhatott, mert az elődöntő visszavágóján Belgrádban kiállították, helyén a döntőben Pataki Miklós játszott.” Ez az emlék mélyen benne él: „A másik találkozó, amikor a KEK-elődöntő visszavágóján kiállítottak Belgrádban. A társak ugyan kiharcolták a fináléba kerülést, ám a döntőt már csak a lelátóról nézhettem Bázelben, amely borzasztó érzés volt. De nem állíthatom, hogy velem nem kaptunk volna ki a Dinamo Kijevtől, legfeljebb nem 3:0-ra.”

Bár a ’75-ös KEK-döntőn nem léphetett pályára, a ’68-as elvesztett VVK-döntőn játszott. A kettős ezüstérem fájó pont, de elmondása szerint a Fradiban mindig a győzni akarás volt az első: „Kubatov Gábor elnök úr mondja mindig, hogy mindenki tisztában van a 33 bajnoki címünkkel, de senki sem tudja mennyi ezüstérmet szereztünk. Ez mindig is jellemző volt a Fradira, az örök győzni akarás, soha fel nem adni. Jó lett volna aranyat szerezni, s mindent meg is tettünk ezért, de nem jött össze.”

A Válogatott Hőse: Olimpiától Világbajnokságig

Bálint László a nemzeti tizenegyben is szép sikereket ért el. „A nemzeti tizenegyben is szép sikereket ért el a "Báró" becenevű kiváló futballista, 1972-ben olimpiai ezüstérmet szerzett a válogatottal és ugyanebben az évben az Európa-bajnokságon negyedik lett a csapattal.” Első válogatott meccsén, az NSZK ellen is megállta a helyét. „A Népsport korabeli értékelése szerint Bálintnak Müller volt az embere, aki egyszerűen nem élt meg mellette. Első válogatottsága alkalmával gratulálunk kemény és tiszta játékáért.”

Legkedvesebb válogatott meccseiről is beszélt: „Sosem felejtem el az 1972-es Eb-négyesdöntőbe jutásért vívott, románok elleni meccseket. Budapesten 1-1-et játszottunk, Bukarestben pedig, ahol a nagykövetség és a pálya között engedtek csak minket mozogni 2-2-t, így jöhetett a harmadik találkozó Belgrádban, ahol végül a hajrában szerzett Szőke Pista-góllal 2-1-re nyertünk.”

Az 1972-es müncheni olimpián is részt vett, ahol a magyar csapat ezüstérmet szerzett. Együttese a terrortámadást is átélte: „Biztonságban voltunk, bár 50 méterre tőlünk, a szomszéd épületben zajlott a terrorakció. Megkértek minket, hogy maradjunk a szobánkban, de nem bírtuk ki, az erkélyen lelapulva figyeltük mi történik, de csak állig felfegyverzett rendőröket, katonákat láttunk.”

Kétszer is szerepelhetett világbajnokságon. „Úgy kerültünk ki a vb-re, hogy akkor még csak 16 csapat kvalifikálta magát. Tehát nem 48, de nem is 32… Sokkal nehezebb volt kijutni, mint manapság. Az Argentínában rendezett vb-re például mi kijutottunk, de az angolok nem… Egy világbajnokságnak elképesztően jó hangulata van. Utánozhatatlan a légköre, úgyhogy nagyon-nagyon sajnálom azokat, akik egyelőre nem tudják ezt megélni. Két vb-n, egy Eb-n és egy olimpián is képviselhettem a magyar színeket, ez adta meg a pályafutásom sava-borsát.”

Úttörő Szerep: Az első külföldi szerződés

Bálint László történelmet írt azzal, hogy ő volt az első magyar futballista, aki nyugati klubba igazolhatott a Kádár-korszakban. „Mellesleg ő lett az első hivatalosan külföldre szerződő magyar focista.” Ez az út azonban nem volt egyszerű. „Eredetileg a holland Ajax keresett meg, rutinos védőt kerestek a Nápolyba szerződő Ruud Krol helyére. 1979 februárját írtuk, akkor 31 éves voltam, engem ismertek a válogatottból.” A transzfer az akkori MLSZ elnök, Szepesi György támogatásával indult. „Júniusban alá is írtam az Ajaxhoz, de várnom kellett a munkavállalási engedélyemre. Már eltelt két hónap, amikor az Üllői úton Géczi Pista búcsúmeccsét rendezték a Fradi és az FC Bruges részvételével. Azon már nem játszhattam, mert aláírtam az Ajaxhoz.”

Ekkor jött a fordulat: „A meccs után összefutottam a belgák játékosával, Paul Lambert-tel, akivel ismertük egymást válogatott meccsekről. Kérdezte, miért nem játszottam, majd mikor megtudta a válaszomat felvilágosított, hogy Hollandiában kelet-európaiaknak nem adnak ki munkavállalásit.” Az FC Bruges azonban meglátta a lehetőséget. „Az FC Bruges elnöke ezt hallva viszont ugyanazokkal a feltételekkel hajlandó volt leigazolni, de 48 órán belül döntenem kellett, mivel indult vissza a gépük Belgiumba, ahol rajtolt a bajnokság. Szepesi György végül elintézte, hogy összejöjjön a szerződés.”

A külföldi szereplés hatalmas felelősséggel járt. „Végig abban a tudatban játszottam kint, hogy nem bukhatok el, mert akkor bezárul a kapu a magyar játékosok előtt Nyugatra. Mindez hatalmas felelősséget is jelentett számomra.” Ennek ellenére nem bánta meg a döntést. „Nem bántam meg, hogy így alakult, BEK-döntős csapathoz írtam alá, amellyel két év alatt bajnoki címet, Szuperkupát és Belga Kupát is nyertem.” Később a Bruges színeiben belga bajnoki címet is nyert.

1981-ben a francia másodosztályú Toulouse játékosa lett két évre. „A Bruges még marasztalta volna, de csak egy évre, a Toulouse kettőt ajánlott, így esett a választása a franciákra.” Első idényében feljutást ünnepelhettek, a következőben pedig sikerült stabilizálni helyüket az élvonalban. „A nyolcadik (!!) helyen végeztek, úgy, hogy ebben a szezonban már csapatkapitány volt.” 1983-ban a Grenoble játékosa lett, pályafutásához még hozzátett 23 elsőosztályú francia bajnoki találkozót. „Nem bántam meg, hogy éltem a lehetőséggel. A magam részéről nem volt rossz másik kultúrát megismerni. Belgiumban két évet, Franciaországban pedig három esztendőt töltöttem el. Sikerült kapcsolatokat építenem. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy a nyugati csapatok semmivel sem voltak jobbak, mint a magyarok. Csak más volt a körítés.”

Visszavonulás Után: Edzői pálya és civil élet

„Közben tudatosan készült a civil életre is.” Pályafutása lezárása után néhány évvel szövetségi kapitánynak nevezték ki. „Ez az edzői szakma csúcsa. Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy a nemzeti csapatot vezethetem. Nem voltak rossz eredményeink. Amikor azonban az MLSZ akkori elnöke, Somogyi Jenő bácsi lemondott, én is távoztam.” Ezt követően viszont már nem dolgozott edzőként. „Úgy voltam vele, ha egyszer már az edzői ranglétra legmagasabb fokán voltam, akkor onnan már nem szabad hátrébb lépni. Ezért döntöttem úgy, hogy már nem szeretnék edzőként tevékenykedni. A sporttól eltávolodva a privát szférában dolgoztam, miután elvégeztem a közgazdasági egyetemet.”

Jelenkor és a Fradi iránti elkötelezettség

„Bálint László 77 évesen is rendkívül aktív, a meccsek nyomon követése mellett az FTC Baráti Kör elnökeként nagyon sokat tesz azért, hogy a Fradi-család minél nagyobbra nőjön az országban.” Egészségéről szólva elmondta: „Köszönöm szépen, megvagyok, nem vagyok már éppen karon ülő, betöltöttem a 77-et. Ehhez képest úgy érzem, jó egészségi állapotban vagyok. Naponta megcsinálok egy egyórás edzést minden reggel, úgyhogy megpróbálja az ember karbantartani magát, mert aki egész életében sportolt, mozgott, annak az utolsó periódusban sem szabad azt abbahagyni. Ami pozitívum, hogy mindez nem esik nehezemre, tehát nem kényszerből csinálom, hanem jóleső érzéssel, és egy jóleső fáradtság lesz utána.” Évente kétszer szívkórházba is jár kontrollra.

A Fradi iránti szerelme töretlen. „Mint a Fradi legendájának, mint jelent Önnek a Ferencváros? Világ életemben ideválónak éreztem magam, így is élek, részt veszek az egyesület életében, s ez nagy kitüntetés nekem.” Hozzátette: „Nem akarok nagy szavakat használni, de a Fradi a második családom. 22 év rendkívül sok idő, meghatározó az életemben. Büszkévé tesz, hogy fradista voltam, vagyok és leszek! Abban az időben se tagadtam meg a Fradit, amikor nem volt éppen elegáns a Ferencvárosban játszani. Máshova is igazolhattam volna, de nem tettem.”

A labdarúgás mellett a lovak is fontos szerepet töltenek be az életében. „Így van, nagyon szeretem a lovakat. Sajnos a hatból már csak három van meg, de sok munka van velük így is. Annyira nem nagy mértékben, mint korábban, mert mára már csak két lovunk maradt. Azért persze két ló is sok munkával jár.”

Az FTC Baráti Kör elnökeként

Az FTC Baráti Kör elnökeként is aktívan tevékenykedik. „A baráti kör egy régebben, ha jól tudom, először valamikor a hetvenes évek közepe táján megalakított szervezet, amely egy olyan kezdeményezés, - ez van az alapszabályban -, melynek elsődleges feladata a Ferencváros segítése, népszerűsítése, azaz a játékosok, versenyzők segítése, népszerűsítése. Közel nyolc éve vagyok a szervezet elnöke, négyéves ciklusok vannak, engem kétszer választottak meg eddig vezetőnek. Ez idő alatt a taglétszámunk körülbelül 450 főre nőtt, valamint a pénzügyi helyzetünk is javult. Van feladatunk bőven.”

A tagság havi rendszerességgel találkozik. „Havonta egyszer összegyűlünk a Népligetben. Az elnökség 11 tagból áll. Mindig meghatározzuk előzetesen a feladatokat az adott hónapra. Átbeszéljük, milyen évfordulós köszöntések és koszorúzások aktuálisak. Sajnos, nagy szívfájdalmunkra az utóbbi időben elég sok volt a temetés, ahova a Fradi képviseletében elmentünk.” A Baráti Körben „jó szokás a kerek és fél kerek évfordulókat is megünnepeljük.” „Az FTC-vel például közösen nyilvántartjuk és megünnepeljük a nevezetes évfordulóhoz, születésnaphoz érkező bajnokainkat, az egyesülethez kötődő sportvezetőket. Magyarán a 60 év feletti kerek, azaz 65, 70, 75. születésnapokat, évfordulókat megünnepeljük, a magunk részéről egy kis ajándékkal készülve az ünnepeltnek. Az egyesület is egy, a születésnap, évforduló számával ellátott mezt ajándékoz az ünnepeltnek. A Ferencváros részéről mindig részt vesz egy-egy vezető ezeken az ünnepségeken.”

A közösségépítő jelleget is kiemelte: „Egy hónapban egyszer jövünk össze, minden hónap utolsó keddjén, és ez mindenkinek benne van a naptárában. Ilyenkor mindig szoktunk az ünnepelteken kívül hívni egy-egy vendéget, nevesebb sportolót, közéleti személyiségeket, akik elmondják mivel telnek a mindennapjaik, hogy élnek most, mik a terveik. Ez egy közösségépítő és egyben közösséget is összetartó kezdeményezés. Elnökként úgy érzem, hogy sikeres nyolc év van mögöttünk, de azt is hozzátenném, hogy kiváló elődjeim voltak ezen a poszton, például Springer Ferenc, vagy éppen Mészáros József, így ilyen elődök után kitüntetés ezt a titulust viselni.”

A nosztalgiázásról elmondta: „Igen, de nemcsak a gyűléseken, hanem labdarúgócsapatunk mérkőzésein is szoktunk egymással sztorizgatni.”

Aktuális Fradi sikerek és jövő

Bálint László aktívan figyelemmel kíséri a Fradi jelenlegi teljesítményét is. „Otthon szeretem nézni a meccseket, mert nincsenek kiabálások, meg mellékzöngék, úgyhogy oda tudok rá figyelni.” A Ludogorec elleni Bajnokok Ligája selejtező kapcsán elmondta: „A döntetlen az mindig jó eredmény idegenben, és persze még nincs vége a párharcnak, mert még egy meccs van hátra hazai pályán. Véleményem szerint ez a bolgár csapat az akkorihoz képest gyengébb, a Fradi pedig az akkorihoz képest erősebb lett. Plusz azt is kiemelném, hogy már a második meccsünk volt, amelyen nem kaptunk gólt, úgyhogy anélkül a Lugodorec nem tud továbbjutni, hogy nem rúgna gólt. Szerintem, ha nehezen is, de ki fogjuk harcolni a továbbjutást. Ambiciózusok a játékosok, ahogy én észrevettem, nem kell őket biztatni, átérzi mindegyikük ennek a súlyát.”

Az Európa Liga szerepléssel kapcsolatban is optimista: „A következő Európa Liga-mérkőzésünket idegenben vívjuk meg, a török Fenerbahce otthonába látogatunk. Nem tartom kizártnak egy jó eredmény elérését. A döntetlen már az lenne. Nagyon bízom a továbbjutásban és a tavaszi szereplésben. Legközelebb a Glasgow Rangers érkezik hozzánk. Jó helyzetben vagyunk, a vesztett pontok tekintetében mi állunk a legjobban, tehát ha megnyerjük az elmaradt mérkőzésünket, akkor az élre ugorhatunk a tabellán. Alapvető elvárás, hogy zsinórban nyolcadszor is bajnokok legyünk.”

A válogatott meccseket is figyelemmel kíséri: „Hogyan élte meg a válogatott írek elleni mérkőzését, amelyen a 96. Mondanom sem kell, hogy elképesztően csalódott voltam, mint minden magyar szurkoló. A mi játékosaink nem játszottak rosszul. Egyre több a ferencvárosi válogatott, ami egy kicsit öröm az ürömben. Sajnos nem jutottunk tovább, de nem szabad úgy gondolni erre az egészre, hogy összedőlt a világ. Menni kell tovább, jön a Nemzetek Ligája, jönnek majd az Eb-selejtezők és aztán a következő vb-selejtezősorozat.”

A fiatal fradistákra is büszke: „Nagyon örülök a sikerének. Megérdemli! Nagyon sokat dolgozott érte, bízom benne, hogy a fejlődése töretlen marad. Ha már Alexről beszélünk, ne felejtsük el megemlíteni Madarász Ádámot sem, aki ugyancsak elkezdte bontogatni a szárnyait a Fradiban. A Ferencváros utánpótlása évente egy-két olyan fiatal focistát ki tud termelni, aki a felnőtt csapat húzóembere lehet.”

Emlékezetes Csapattársak és Ellenfelek

Pályafutása során számos kiváló játékossal szerepelt együtt, és sok erős ellenféllel nézett szembe. „Ki volt a kedvenc csapattársa? Martos Győző a Fradiból, vele voltunk szobatársak. A válogatottban pedig a nemrég elhunyt Mészáros Ferenc.”

Az ellenfelek közül akiket kevésbé kedvelt, két nevet is megemlített: „Törőcsik András, azt hiszem nem is kell részletezni miért, illetve Izsó Ignác ellen. ‘Náci’ kiismerhetetlenül cselezett, sosem tudtam merre indul meg a labdával.”

tags: #balint #fradi #focista

Népszerű bejegyzések:

• A Labdarúgó Edzésterv Meghatározása
• Soja László és a dunaújvárosi floorball
• Centenáriumi Infrastruktúra-fejlesztés Pécsen
• Zanussi ZTE 285 hibaelhárítási útmutató
• Az 1919-es Nagy Mérkőzés részletei