Balogh József: A Magyar Kosárlabdasport Legendás Mesteredzője és Játékosa
Balogh József, a magyar kosárlabdasport kiemelkedő alakja, egyedülálló pályafutást futott be játékosként és edzőként egyaránt. Élete és munkássága a sportág fejlődésének egyik alappillére Magyarországon.
Pályafutásának Kezdetei és Játékoskarrierje
Balogh József 1929. július 3-án született és 2001 augusztusában hunyt el. Sportolói pályafutását már 1948-tól edzőként is kiegészítette, ám játékosként is figyelemre méltó eredményeket ért el. Tízszeres magyar bajnok volt: 1952-ben, 1953-ban, 1954-ben, 1955-ben, 1957-ben, 1957/58-ban, 1958/59-ben, 1959/60-ban, 1960/61-ben és 1961/62-ben. Emellett háromszoros magyar bajnoki ezüstérmet szerzett 1950-ben, 1951-ben és 1956-ban. A magyar válogatottban egyszer, 1957-ben kapott lehetőséget. Játékosként olyan egyesületekben szerepelt, mint a Munkás Testedző Egyesület (1946-1949) és a Vasas.
Edzői Pályafutása és Képzései
Balogh József edzői tevékenysége rendkívül sokrétű és sikerekben gazdag volt, már 1948-tól belevágott az edzősködésbe. Először a Láng Gépgyár férficsapatával foglalkozott 1948 és 1950 között, majd a Bp. Honvéd férfi ifjúsági csapatát edzette 1950-től 1959-ig. 1960-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) kosárlabda edzői oklevelet szerzett. Ezután a VTSK-nál kezdett dolgozni, ahol a női csapat edzője lett 1960 és 1964 között. Közben 1967-ben a TF-en megszerezte a kosárlabda szakedzői oklevelet is. A magyar férfiválogatott másodedzője, majd vezetőedzője lett 1969 és 1980 között. 1975-ben edzői pályafutásának elismeréseként megkapta a mesteredzői kitüntetést.
Sikerei a Honvédnál és más csapatoknál
A Bp. Honvéd férficsapatának edzőjeként, majd vezetőedzőjeként dolgozott megszakításokkal 1965 és 1986 között. A VTSK női csapatával magyar bajnoki címet szerzett 1960-ban, majd magyar bajnoki 3. helyezést ért el 1962-ben. A Bp. Honvéd férficsapatával hétszer lett magyar bajnok (1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1971, 1974). Emellett háromszor magyar bajnoki 2. helyezett (1970, 1972, 1975) és egyszer magyar bajnoki 3. helyezett (1962). Négyszeres Magyar Kupa-győztes volt (1966, 1967, 1968, 1973), háromszoros MK-2. (1965, 1970, 1972) és szintén háromszoros MK-bronzérmes (1969, 1974, 1975). Mesteredzőként folytathatta pályafutását a Ganz-MÁVAG (1980-1982), majd a Volán SC férficsapatával (1982-1984), majd az Oroszlányi Bányász szaktanácsadója (1984-1985) lett. A Csepel férficsapatát 1985-ben edzette.
Balogh József edzői eredményei táblázatban
| Csapat | Bajnoki címek | Bajnoki ezüstérmek | Bajnoki bronzérmek | Magyar Kupa győzelmek |
|---|---|---|---|---|
| VTSK Női Csapat | 1 (1960) | - | 1 (1962) | - |
| Bp. Honvéd Férfi Csapat | 7 (1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1971, 1974) | 3 (1970, 1972, 1975) | 1 (1962) | 4 (1966, 1967, 1968, 1973) |
A Honvéd és a Real Madrid Párharca (1963)
Balogh József edzői karrierjének egyik kiemelkedő eseménye volt a Honvéd-Real Madrid BEK párharc 1963-ban. Lehet mondani, egészen jól állt a magyar kosárlabdázás 1963 tavaszán. A Honvéd férfi együttese szintén a BEK elődöntőjébe vágyott. A kosarasokat az 1962/63-as évadra amerikaiakkal erősítették meg a spanyol fővárosban. Szerződtették Cliff Luykot, a BEK-történet egyetlen kosárlabdázóját, aki hat trófeát nyert ugyanazzal a csapattal, valamint a csak három esztendeig Madridban maradó Bob Burgesst. A Honvéd sem volt piskóta. A csapat 1957 és 1969 között sorozatban 13-szor nyert bajnoki címet, sőt hatszor (1957, 1958, 1959, 1960, 1967, 1968) százszázalékos teljesítménnyel, ugyancsak hatszor (1961, 1962, 1963, 1964, 1966, 1969) egyetlen vereséggel hódította el az aranyérmet. Ráadásul a Honvéd legjobbjai is „európázhattak” szépen.
Ám 1963. március 25-én, a Honvéd-Real Madrid párharc első mérkőzésén Simon nem játszhatott, mert eltört a keze. Balogh József, a Honvéd edzője azt mondta: „Nagyon hiányzott Simon.” A Czinkán, Koczka Pál, Bencze, Greminger, Rácz János kezdő ötössel kiálló piros-fehér együttes meggyőző választ adott: az első félidőben 27:11-re elhúzott. Aztán a második szakasz hetedik percében Bencze kipontozódott. A Madrid 65:65-re egyenlített, és ekkor ötödik személyi hibája miatt el kellett hagynia a pályát Temesvári Ottónak, valamint Rácznak is. Úgy tűnt. A Népszabadság főcíme ez volt: „Harlemi mérkőzés”. A Népsport pedig a palánk alatti szenzációval indított első oldalán - „Bravúros hajrával, ritkán látott szép mérkőzésen győztek a Honvéd kosárlabdázói” -, noha a kosaras találkozó napján tartották a labdarúgó NB I tavaszi nyitányát. Ezeknél is nagyobb szám volt a Honvéd-kosarasok pontmennyisége, a 101, amiből Bencze 26-tal, Czinkán 24-gyel, Temesvári 13-mal, az irányító Greminger 12-vel vette ki a részét.
A visszavágót este 11-től rendezték a spanyol fővárosban. Simon nem szerepelt, társai a szünetben 37:37-re álltak. A korabeli szabályok szerint április 2-án harmadik mérkőzést rendeztek, ugyancsak Madridban. Az Esti Hírlap helyszíni tudósítása szerint az újabb találkozót „a Honvéd nem bírta idegekkel”. A megállapításban lehetett valami, mert 62:56-os hazai vezetésnél Bencze és Judik Zoltán összesen öt büntetőt hagyott ki. A találkozó 77:65-ös spanyol diadallal zárult. Így a csúcstalálkozót a CSZKA Moszkva és a Real Madrid vívta. A fehérek otthon 86:69-re győztek, majd Moszkvában úgy kaptak ki szintén 17 ponttal, hogy 91:71-nél José Ramón Durand az első büntetőt értékesítette, a másodikkal a gyűrű peremét célozta meg, és Burgess az utolsó pillanatban bevágta a lepattanót.
Öröksége
Balogh József a kosárlabdasport mesteredzője, játékosként tízszeres magyar bajnok volt. Később trénerként női és férficsapattal is nyert aranyérmet, és a bajnoki elsőségeket tekintve a honi kosárlabdasport legeredményesebbje: edzőként és játékosként összesen tizennyolcszoros magyar bajnok. Rekordszámú bajnoki címet jegyzett, öröksége a magyar kosárlabdasport történetének egyik legfényesebb fejezete.
tags: #balogh #jozsef #kosarlabda
