Bartha Balázs labdarúgó pályafutása és a Honvéd futballklubok története

Ez a cikk Bartha Balázs labdarúgó aktuális információit és a magyar futball, különösen a "Honvéd" nevet viselő klubok gazdag történelmét mutatja be, részletezve a legfontosabb eseményeket és mérkőzéseket a rendelkezésre álló adatok alapján.

Bartha Balázs: Átigazolás a Tiszafüredi VSE-hez és a klub aktuális helyzete

Bartha Balázs labdarúgó pályafutásában az egyik legújabb fejlemény, hogy a Tiszafüredi VSE csapatához igazolt. A 2021-es átigazolási időszakban Bartha Balázs a Gyöngyös csapatától érkezett.

A Tiszafüredi VSE, a harmadosztályú bajnokság Keleti csoportjának szereplője, jelentős változásokon esett át. A Lipcsey Elemér Sporttelep felújítási munkálatai évek óta, több lépcsőben történtek meg, ezen a nyáron pedig éppen a centerpálya gyepszőnyegének cseréjét oldották meg. A beszámolók szerint folyamatában megújult a klub központi épülete, az öltözők, a stadion lelátója fedést kapott és az ülőhelyek száma is bővült, ezáltal a létesítmény 2022. június 30-ig érvényes III. osztályú minősítést kapott.

Az előző idényben a harmadosztály Keleti csoportjának 12. pozíciójában végeztek, mérlegük 14 győzelem, 6 döntetlen, 18 vereség, valamint 48 pont volt. A 2021/2022-es bajnokság első fordulójában 2-1 arányú vereséget szenvedtek a bajnokság egyik esélyesének kikiáltott Kazincbarcika otthonában, így jelenleg még pont nélkül várták a második fordulót.

Az elmúlt hétvégén érdekeltek voltak a MOL Magyar Kupa fordulójában, ahol a DEAC otthonában szenvedtek 3-1-es vereséget, ezáltal rögtön az elején búcsúztak a sorozattól. Dorcsák Zoltán vezetőedző mindenképpen nehéz feladat előtt áll, hiszen az elmúlt időszak jelentős keretbeli változásai miatt, nem lesz egyszerű elérni a minimálisan maguk elé kitűzött tavalyi eredményt.

A Tiszafüredi VSE számos játékosmozgáson esett át a szezon előtt:

• Távozott: Urbin Péter, Papp Norbert, Iván Milán, Szabó Tamás, Bíró Péter.
• Érkezett: Nagy Olivér (Lipót), Kiszely Dominik (Lipót), Tajti Bence (Hatvan), Somogyi Pál Csaba (Tarpa), Bartha Balázs (Gyöngyös), Mácsai László (Körösladány), Tomola Patrik (DVSC II.), Deli Márió (Jászberény), Harsányi Zoltán (Lipót), Barna Béla (Hajdúszoboszló), valamint Kertész Tamás (DEAC).

A neveket és keretüket vizsgálva több ismerőst is felfedezhetünk, hiszen Somogyi Pál Csaba, Mácsai László, Kertész Tamás és Fehér Zsolt korábban az Előre kötelékében is teljesített szolgálatot.

A felkészülési időszakban hét mérkőzéssel próbálták formába hozni magukat, melyeken a következő eredmények születtek: Szolnoki MÁV FC - Tiszafüredi VSE 5-0 (2-0), Besenyőtelek - Tiszafüredi VSE 0-8 (0-2), Karcag - Tiszafüredi VSE 0-2 (0-2), Tiszaújváros - Tiszafüredi VSE 1-0 (1-0), Vecsés - Tiszafüredi VSE 0-4 (0-2), Jászberény - Tiszafüredi VSE 1-0 (1-0), valamint ESMTK - Tiszafüredi VSE 3-1 (1-1). Sérültek tekintetében Kalóz Ádámot és Szövetes Krisztiánt említhetjük, akik még nem állnak rendelkezésre.

Közelgő mérkőzés: Tiszafüredi VSE - Békéscsaba 1912 Előre II.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei túrával, hét közben folytatódik a harmadosztályú bajnokság második együttesünk számára, hiszen 2021. augusztus 11-én (szerdán) 17:30 órától Tiszafüreden van jelenésük. Az első fordulóban talán némi meglepetésre méltó ellenfelei voltunk a szintén bajnoki címre áhítozó füzesgyarmati egyletnek és szerénytelenség nélkül leírható, hogy a végeredmény (2-2) elsősorban számukra volt hízelgő.

A Tiszafüredi VSE - Békéscsaba 1912 Előre II. mérkőzés játékvezetőjeként Dobai Jánost akkreditálta a szövetség. Segítőiként Bereczki Bencét és Juhász Szabolcs Olivért jelölték ki. Az 1986-os születésű sporival a nyilvántartás szerint még egyszer sem találkoztunk. Pályafutása során eddig 339 sárga- és 15 piros lapot használt fel. Az előrejelzés szerint Tiszafüred térségében gyengén felhős, ideálisan meleg időjárás várható, 29 Celsius fokos maximális hőmérsékletre lehet számítani.

Ne felejtsék el, hogy vasárnap mindkét csapatunk újra hazai körülmények között lép pályára, hiszen augusztus 15-én 11:00 órától a Békéscsaba Labdarúgó Akadémián Békéscsaba 1912 Előre II. - Felsőtárkány SC mérkőzés kerül megrendezésre. Hajrá Lilák!

A Budapest Honvéd FC mérkőzései és elemzései az OTP Bank Ligában

Bartha Balázs neve, a fentiek szerint, a Tiszafüredi VSE-hez köthető. A következő szakasz a Budapest Honvéd FC két OTP Bank Liga mérkőzésének részleteit mutatja be, amelyekben a Paks ellen léptek pályára, és ahol egy másik, azonos vezetéknevű játékos, Bartha (valószínűleg Bartha László) szerepelt a paksi oldalon, Balázs Zsolt mellett, aki szintén gólszerző volt.

Paksi FC - Bp. Honvéd: 3-1-es paksi győzelem (OTP Bank Liga, 4. forduló)

A házigazda tolnaiak 3-1-re győztek az eddig veretlen Bp. Honvéd ellen az OTP Bank Liga 4. fordulójában, Paks, 1600 néző előtt.

Paks összeállítás: Molnár P. - Kulcsár D., Lenzsér, Gévay, Szabó J. - Kesztyűs (Papp K., 82.) - Kővári (Hahn, 82.), Szakály D., Bertus, Bartha - Balázs Zs. (Báló, 86.).

Honvéd összeállítás: Kemenes - Botka, Bobál D., Ignjatovics, Baráth - Hidi, Nagy G. (Prosser, 52.), Kamber - Holender, Youla (Délczeg, 67.), Vécsei (Vernes, 61.).

Gólszerzők: Szabó J. (16.), Balázs Zs. (40., 64.), Ignjatovics (90.).

A várakozásoknál jobban, hét ponttal rajtoló Bp. Honvéd az első negyedórát jobb elfelejteni. A 16. percben Szabó János egy szöglet utáni kavarodásból a hálóba lőtt, amivel a Paks vezetést szerzett (1-0). A 21. percig kellett várni az első kispesti lehetőségre, ekkor Hidi Patrik kísérletét fogta Molnár Péter. A vendégek előreívelt labdákkal kísérleteztek, próbálták Holendert, Vécseit és Youlát megjátszani, de ezeket a paksi légelhárítás könnyedén leszedte. A 26. percben szilveszteri kabaréjelenetet forgathattak volna: a Honvéd végezhetett el szabadrúgást, a figurához hárman álltak oda, de Holender úgy végezte el, hogy két érintés miatt a játékvezető a hazaiaknak adott közvetett szabadrúgást.

A 28. percben egyenlíthettek volna a fővárosiak, egy lecsorgó labdát Youla pörgetett kapura, de Molnár Péter nagyot védett. A 38. percben az addig sportszerű találkozón oda nem illő parázs jelent történt: Youla megütötte Gévay Zsoltot, a hazaiak csapatkapitánya a földön maradt, majd hosszas gondolkodás után Bognár Tamás sárga lapot adott az afrikai játékosnak. Emberelőnybe nem került a Paks, ám ezt követően rögtön kétgólos előnybe igen. Balázs Zsolt kapott szenzációs indítást, a tizenhatosnál kicselezte a védőjét, a rárontó Kemenes Szabolcsot is elfektette, majd nagyon higgadtan a bal alsóba gurított (2-0). Klasszikus csatárteljesítmény volt a gól.

A második félidő legelején rögtön kiderült, hogy miről is fog szólni ez a játékrész: a paksiak térfelére helyeződött át a játék, a kispestiek próbálták begyömöszölni a labdát a hazaiak tizenhatosán belülre. Elől ott állt Balázs Zsolt az Ignjatovics-Bobál szendvicsben, és várta a labdákat. Az 54. percben Youla fejese a kapufán csattant, majd a 62. percben Hidi állt szemben a kapuval, és 13 méterről „eltörte” a labdát. Egy perccel később Balázs Zsolt kicselezte Ignjatovicsot, majd a tizenhatoson belülre lépve a hálóba lőtt (3-0). A kilencvenedik percben szépített a Honvéd, miután egy szögletet Ignjatovics továbbított Molnár Péter kapujába (3-1).

A mérkőzést a Rangadó.hu szakértője, Székely György, a paksiak sérült kapusa értékelte: - Megérdemeltnek éreztem a paksi győzelmet, mert a gólok után is nagyon koncentráltak maradtunk, közel álltunk az emberekhez, fegyelmezetten védekeztünk. Az egyik, ha nem a legjobb idei teljesítményével kiharcolta a sikert a csapat. Jó iramú meccs volt, eléggé visszaálltunk védekezésben, nem támadtunk ki, ennek ellenére a kispestiek magas labdákkal próbáltak operálni, de ez nem jött össze nekik. Kicsit tompábbnak éreztem őket, mint a korábbi mérkőzéseken.

Bp. Honvéd - Paksi FC: 0-0-ás döntetlen (OTP Bank Liga, 15. forduló)

Az OTP Bank Liga hét közben pótolt 15. fordulójában a hat tétmeccs óta tartó nyeretlenségi sorozatát éppen a legutóbbi hétvégén megszakító Bp. Honvéd a Paks csapatát fogadta.

Honvéd összeállítás: Kemenes - Botka, Bobál D., Kamber, Baráth - Nagy G., Hidi, Gazdag - Vernes (Youla, 57.), Holender (Ignjatovics, 77.), Prosser (Csábi, 52.).

Paks összeállítás: Molnár P. - Kulcsár D., Lenzsér B., Gévay, Szabó J. - Papp K. - Koltai, Kecskés (Hahn, 57.), Bertus, Bartha - Balázs Zs.

Az ötödik percben Prosser előtt adódott lehetőség, egyedül vezethette a kapura a labdát, de Lenzsér az utolsó pillanatban utolérte, és szögletre mentett. Az első tíz percben három sarokrúgást is elvégezhetett a Honvéd, kaput azonban egyik után sem sikerült találni. A 26. percben Kecskés kapott jó labdát, ziccerben azonban Kemenes kezébe emelte a játékszert. Újabb tíz perc elteltével Hidi fejese szállt mellé. A félidő hajrájában Szabó Jánost kellett ápolni: az emberelőnyt kihasználva Vernes tört kapura, hét méterről leadott lövésének viszont útját állta Molnár Péter. A másik oldalon Kemenes Szabolcs is éberségéről tett bizonyságot: Bertus 24 méterről leadott lövését védte.

Alig, hogy elkezdődött a második félidő, máris Honvéd-helyzetet jegyezhettünk fel: egy lecsorgó labdát Vernes lőtt öt méterről a bevetődő blokkba. Két perccel később Molnár védett nagyot Prosser fejesénél. Szintén a 49. Vernes szabadrúgása épp Molnár ölében landolt, majd jó húsz percig semmi helyzet: a 75. minutumban Youla kísérlete is csak a blokkban halt el. A fővárosiaknak emberhátrányban nem volt könnyű dolguk, a Paks hatékony védelme jól zárta a területeket.

A mérkőzésről Szurgent Lajos, a Bp. Honvéd szakértője vélekedett: - A játék képe nem tükrözte a két csapat közti helyezéskülönbséget. A fiatal Honvéd-társaság uralta az első félidőt, sok lehetőséget dolgozott ki. Kemenesnek alig volt dolga. A második játékrészben a kiállítás után egálban lettek a felek. Akkor már kevesebbet támadott a Honvéd, Rossi is úgy cserélt, hogy biztosítsa a védelmet, de bejött Youla is, aki eléggé veszélyes volt a kapura. A Paks játéka emberelőnyben pörgött fel, de nagyon nagy lehetősége ezután sem volt - inkább több szöglettel, szabadrúgással, beíveléssel veszélyeztetett. Sőt, Molnár kapus a második félidő elején nagyot védett egy fejesnél, a Honvéd ott a meccset is eldönthette volna akár. Igazságosnak tartom az eredményt, sportszerű mérkőzés volt. Többet vártam a második helyezett Pakstól, de lehet, az én mércém szigorúbb. A hazai fiatalok mindent megtettek, harcosak voltak, de a lényeg nem jött össze: a gól.

A Honvéd futballklubok története Magyarországon

A „Honvéd” elnevezés számos sportklubot fémjelzett Magyarországon, különösen a katonai és sportélet szoros összefonódásának idején. Ezen klubok története szorosan kapcsolódik a magyar labdarúgás fejlődéséhez.

A Szentendrei Honvéd Sportegyesület korai évei

A Szentendrei Honvéd Sportegyesület történetét az 1950-es évek elejétől tudjuk nyomon követni. Az időszakot a labdarúgócsapat a Pest megyei bajnokság első osztályában tölti, a hol 14, hol 16 csapatos mezőnyben általában a legjobbak között van. 1953-ban a második, 1954-ben az első helyet szerzi meg.

A következő év visszaesést hoz, a csapat csak a csoport 7. helyén végez, innen azonban már felfelé vezet az út, egy második hely következik, utóbbi révén pedig a bajnoki rendszer 1956 utáni átalakítása révén a klub ismét jogot nyer az osztályozón való szereplésre. A 11 csapatból hatan jutnak fel, a Szentendrei Honvéd a negyedik helyen végez, így az 1957/58-as szezont az NB III Középdunai csoportjában kezdheti. A mezőny nem kifejezetten acélos, viszont a bajnoki átszervezés ismét közbeszól - 18 klub közül csak 8 maradhat, a Honvéd 13. helyezése így gyors búcsút jelent az „NB” mezőnyétől. Ismét a megye I. osztályban találta magát a csapat.

A Szalvai SE és az egyesülések korszaka

A Honvéd futballklubok története során gyakoriak voltak az átszervezések és egyesülések. Szalvai Mihály, akinek nevét az egyik sportegyesület viselte, 1899-ben született Zagyvarónán. Élete során napszámosként, kőműves segédként, katonaként, majd később a kommunista mozgalom tagjaként és katonai vezetőként is tevékenykedett. Az ő neve fémjelezte a szentendrei Szalvai SE-t.

A szentendrei Szalvai SE három év harmadik vonalat követően, ahol az első két évben a dobogó második majd harmadik fokán végeztek, 1962/63-ban visszaesett és csak 13. lett. A szezon a Szalvai SE utolsó szentendrei szezonját jelentette. A csapat egyesülve a Békés megyei 1. osztályban szereplő Békéscsabai Honvéd Dimitrov SE egyesületével Békéscsabára tette át székhelyét.

A Békéscsabai Honvéd Szalvai SE az egyesülést követően a korábbi szentendrei klub jogán a harmadosztály Délkeleti csoportjában folytatta a játékot. A nagyrészt békés megyei - elsősorban Békéscsabáról, Gyuláról, Orosházáról bevonult - fiatalokból álló klub az első évad közepes eredménye (12. hely) után 1964-ben ezüstérmet szerzett. A hatvanas évek hátralévő részében is a mezőny élvonalához tartoztak, 1970 tavaszán ismét második helyet értek el, két szezonnal később azonban váratlan búcsút vettek az NB3-tól. Ezt követően 1991-es megszűnéséig 12 megyei 1. és 7 megyei 2. osztályú szezon következett.

A Honvéd Egyesített Tiszti Iskola (ETI) és a Kossuth KFSE Szentendrén

A folytatáshoz egy újabb honvédklub (elő)története kapcsolódik. 1959/60-ban kapcsolódik be a labdarúgó-bajnokságokba a Honvéd Egyesített Tiszti Iskola (Honvéd ETI) együttese. A tisztképző iskola együttese 1961/62-től a BLSZ 1., majd 1965-ös BLSZ-bajnoki címe után 1966-tól már az NB3-ban szerepelt.

Az Egyesített Tiszti Iskola első parancsnoka Köteles Jenő vezérőrnagy volt - a nevét viselő katonacsapat, a Honvéd Köteles SE a Külső Váci úti Petőfi laktanya együtteseként ugyancsak a Budapest-bajnokságok meghatározó klubja volt, sőt a nyolcvanas évek közepén a Területi bajnokság, majd a bajnokság átnevezését követően NB3 mezőnyében is megfordult.

A honvéd tisztképző Szentendrére települt egyesülete 1968 tavaszán Zalka FSE néven kezdte a bajnokságot - ez annyiban érdekes, hogy a Zalka Máté Főiskola helyileg a korábbi budapesti tisztképző telephelyén működött, a csapat viszont a Kossuth Lajos Katonai Főiskola pályáját használta. Az új szentendrei honvédcsapat rövidesen a harmadosztály meghatározó csapatává nőtte ki magát - 1969-ben az NB2 Északi csoport harmadik helyét szerezte meg, az 1970 tavaszi egyfordulós bajnokságban a 12., a következő két szezonban 10., majd 7. helyen végeztek.

A Kossuth KFSE az NB II-ben és Budai II László korszaka

1973 nyarától a Kossuth KFSE a másodosztály stabil tagjává vált, ezzel pedig kvázi az ország kettes számú honvédcsapatává avanzsált. Az 1973-as feljutást követően természetesen megtörtént a csapat erősítése, a frissen bevonultatott játékosokon kívül az ország más honvédcsapataitól is szép számmal irányítottak át játékosokat a szentendrei klubhoz.

A kaposvári H. Táncsics SE-től többek közt Köböl és Vábró, a mezőtúri Szabó Lajos SE-től Hajduska és Jónás, a H. Budai Nagy Antal SE-től Büki Béla érkezett. A KKFSE a régi NB2-es gárdák komoly versenytársává avanzsált, a Diósgyőr, az Eger, az Oroszlány vagy éppen a Dunaújvárosi Kohász is pont nélkül hagyta el a szentendrei pályát. Az első másodosztályú szezont végül a 8. helyen zárták.

A játékoskeret évről évre nagyban átalakult a bevonulások-leszerelések üteméhez igazodva, biztos pontja azonban mégiscsak volt a csapatnak. Az Budapesti Honvéd és a válogatott egykori balszélsője, Budai II László már 1961-től (más forrás szerint 1963-tól) a Honvéd ETI szolgálatában állt, 1967-ben pedig követte az áthelyezett szakosztályt Szentendrére, és még a korszakot tekintve is kirívóan hosszan, 12 (a jogelőddel együtt számítva 17 vagy 19) szezonon keresztül vezényelte a csapatot.

Az 1974/75-ös szezonra új játékosként érkezett Fritz és Kóczián a Csepelből, Mészöly József, Nagy József és Forintos József a Ferencvárosból, Nagy András, Nagy Mihály és Hatvanger Zoltán a Vasasból, Palicskó Tibor a BKV Előréből, Zentai József a Pénzügyőrből. A Bp. Honvédtól átirányították a korábban már itt játszó Jónást. Hatalmas volt a játékosmozgás, ami kihívást jelentett az edzők számára. Budai László szavai szerint a folyamatos cserélődés rendkívül nehéz dolog: - Minden játékos más. Új egyéniségek. Új felfogás. Ehhez alkalmazkodni, vagy netán őket formálni, rendkívül nehéz dolog. Az első és a legfontosabb: a fegyelem - nyilatkozta a Pest Megyei Hírlapnak 1974-ben.

Év közben érkezett Gálhidi György, Flakk József, Lőrincz Sándor, Szendrei József és Pogány László is, az előző évi szereplést mégsem sikerült megismételni. Idegenben továbbra sem ment a csapatnak, mindössze a Nagykanizsa és az újonc Kaposvár otthonából tudták elhozni a két pontot. Végül a húszcsapatos mezőny 14. helyén végeztek.

Az év végén leszerelt Jónás, Lőrincz és Varga, érkezett viszont Fodor Péter és Menyhárt Ernő a Honvédtól. Maradt a kapuban Szendrei, a csatársorban az előző év házi gólkirálya, Lipták. Az 1975/76-os idényre a csapat ismét erőre kapott: a Szekszárdot 5-0-val, a Várpalotát 7-0-val küldték haza, de Lipták góljával még a korábbi stabil NB1-es PMSC ellen is diadalmaskodtak. Összesítésben ismét 8. lett a csapat, Pogány László 38 mérkőzésen 24 szerzett gólig jutott. A csapatra egyre többen voltak kíváncsiak, az átlagnézőszám az 1974/75-ös 900 főről 1300 főre emelkedett. Az 1976-os szezonzárást követően a csapat Magyar Néphadsereg-válogatott néven a Koreai NDK-ba utazott.

Az új szezont visszafogottan kezdte a szentendrei honvédcsapat, az első három forduló három sima vereséget hozott, az első győzelemre (és pontokra) az újonc Szolnoki MÁV elleni negyedik meccsig kellett várni az évad elejére ismét megcsappant szurkolótábornak. Év közben távozott Gálhidi és Pogány, érkezett Emmer László és Z. Nagy László. A feljavuló Magos révén valamivel jobb lett a csapat támadójátéka, így záráskor a 13. helyen végeztek. Az 1976/77-es szezont újabb Koreai NDK-s túra követte. Az első mérkőzésen 20 ezer néző előtt a KNDK bajnokcsapatával, a második meccsen 30 ezer néző előtt az észak-koreai katonaválogatottal játszott a Leskó - Deákvári, Emmer, Bodoki, Csider, Geiger, Horváth, Török, Magos, Fürtös, Z. Nagy összeállítású csapat. Csereként Göncző, Újvári és Láng is pályára lépett.

Az 1977/78-as volt a csapat leggyengébb másodosztályú szezonja. Hazai pályán sima ötöst kaptak a Salgótarjántól, az Eger is ötöt, a Budafok hatot rúgott a szentendreieknek. Menyhárt leszerelését követően a kapuban Pajer József és Katona László váltotta egymást, akik képességben elmaradtak a korábbi évek kapusaitól, mindenekelőtt Szűcstől és Szendreitől. Az új játékosok között ott volt Ambrus László, Hámori György, Szegő Árpád és Szikszai Mihály, de az eredmények elmaradtak. A KKFSE végül a 17. helyen zárt.

1978/79-re a háromcsoportossá bővített NB2 Közép-csoportjába nyert besorolást a főiskolai együttes. Az előző keretből Deákvári, Lazsányi, Magos leszerelt, Szegőt és Geiger Jánost elvitte a Budapesti Honvéd, cserébe Koroknai Viktor és Rojik József érkezett a szentendrei csapathoz. Bár a létszámbővítéssel a másodosztály mezőnye kétségkívül felhígult, a KKFSE szezonbeli teljesítménye mindenképpen dicséretet érdemel, hiszen a 19 (!) fős mezőnyben az 5. helyet szerezték meg. Hámori László 22 góllal a csapat és az egész Közép-csoport gólkirálya is lett.

A következő évad elején Budai László arról beszélt, hogy az 5. helynél nem akarják lejjebb adni továbbra sem. A gólkirály Hámorit és Gőgitzet vitte is a nagy Honvéd, távozott Hámori György és Emmer is. Az ötödik helyet mindazonáltal nem sikerült újra elérni, és ennek oka mindenekelőtt a gyenge idegenbeli szereplés volt. Az Építők ellen 2-0-ra megnyert szeptemberi mérkőzésen búcsúzott a kispadtól és vonult nyugdíjba Budai László. Tizennégy év alatt háromszor lépett osztályt felfelé a csapattal, a BLSZ I. osztályból az NB2-ig juttatta a szentendrei piros-fehéreket. Míg 1978/79-es sorozatban 23, addig az 1979/80-asban már 37 játékos lépett pályára a KKFSE színeiben.

1980/81-ben a KKFSE továbbra is stabil középcsapatnak számított. Idegenben továbbra sem voltak különösebben veszélyesek, mindössze a Szegedi Dózsát és a kieső Bp. Spartacust verték, ellenben összességében a mezőny legtöbb döntetlenjét, szám szerint 17 pontosztozkodást hoztak össze - ebből 10-et vendégként. Az év végi 9. hely azt is jelentette, hogy aggódva várhatták az 1981/82-es szezont a várható újabb átszervezés miatt.

Az MLSZ ugyanis ismét változtatott a másodosztály rendszerén. A háromszor 20 csapatból már 1980/81-re is csak háromszor 16 maradt, 1982/83-ra viszont mindössze egy húszcsapatos, egycsoportos NB2-t irányoztak elő. Ez azt jelentette, hogy bennmaradást csak a három csoport 2-5. helye jelentett. Nagy Jánost az őszi szezonra a Bp. Honvéd egykori válogatott kapusa, Faragó Lajos váltotta a kispadon, aki kevéssel korábban tért haza egy mozambiki edzősködésből. Decemberben a KKFSE négy játékosa, Pleskó, Polonyi, Rubold és Segesvári utazott a magyar katonaválogatottal Faragó egykori edzőségének helyszínére, Mozambikba.

A tavaszra új játékosként Krómer Árpád és Mózner János érkezett, de a KKFSE lényegében ekkor már egyáltalán nem volt versenyben a top 5-be kerülésért és a bennmaradásért. A 12. hely, ami a csapat második legrosszabb NB2-es szereplése végül egy kilencéves korszak lezárását jelentette.

A Kossuth KFSE eredményei a másodosztályban és a területi bajnokságban:

A Területi bajnokság Duna csoportjában három évet töltött a KKFSE. 1982/83-ban a 6., 1983/84-ben már csak a 14., míg 1984/85-ben a 16. helyen végeztek. A nézőszám végleg megcsappant, az egykori 100-150 helyett már csak 100-200 néző előtt játszották hazai meccseiket. A klub nem nevezett a következő évi megyei bajnokságra, csak a Pest megyei körzeti bajnokságban indultak el, ami akkor a hatodik vonalnak számított. Két év körzeti bajnokságos szereplés után a KKFSE labdarúgócsapata eltűnt a színről, a Kossuth KFSE nevével csak sportlövő szakosztályuk kapcsán találkozhatunk.

tags: #bartha #balazs #labdarugo #honved

Népszerű bejegyzések:

• mikor hagyta abba a játékot?
• Hol nézheted a Juventus és Tottenham meccseket?
• tudj meg többet a röplabdáról
• A Szentkereszt Vajdaság gyöngyszeme, Kielce
• Lanzafame magyarországi pályafutása