Bencsik Simon Labdarúgó Adatai a Magyar Sporttörténelem Tükrében
Hét évtized a történelemben, egy-egy ország, megye vagy település életében nem számít hosszúnak. Egy sportegyesület történetében azonban már jelentõs jubileum. Kutatómunkáim során sok helyen megfordultam az országban - nem csupán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Tapolcán, Szombathelyen, Ajkától Martfûn át egészen Mátészalkáig. Eddig 27 munkám jelent meg nyomtatásban. Több lapul különbözõ településeken a fiókokban. Természetesen egyedül senki sem lett volna képes az elért eredményekre. Amikor ehhez a sporttörténelmi munkához láttam tudtam mire vállakozom, hiszen hetven év sajtótermékeit kellett átböngészni. Ez azonban kevés lett volna, mert sok éven át csak minimális adatokra bukkantam. A régi sportvezetõk, sportolók visszaemlékezései tették teljessé ezt a kiadványt. Remélhetõleg egyetlen fontos adat, név, esemény sem maradt ki a könyvbõl. A terjedelem sajnos megálljt parancsolt, így nem tüntethettünk fel valamennyi felkutatott eredményt, mérkõzést, adatot. Mindegyiket természetesen nem “gyúrhattuk” bele a könyvbe.
Abaújszántó Sporttörténetének Kezdeti Szakaszai
Az Abaújszántó Sport Egyesület 1934-ben alakult meg, alapító elnöke dr. Thöresz Mihály, társelnöke Nagymáté Béla, titkára Telegdy Imre volt. Alakulásakor 45 tagja volt. Hét szakosztályban intézte a sport ügyét, de kulturális és társadalmi tevékenységet is kifejtett és kiadta az “Abaúj” című lapot. Sok éven át nem sikerült a korabeli sajtóból adatokat felkutatni az abaújszántói sporttal kapcsolatban. Visszaemlékezésekből arra derült fény, hogy az ASE 1934-es megalakulása után a harmincas évek vége felé már Levente SE néven futott a sportkör. A Levente SE labdarúgó csapata a körzetben játszott különbözõ csapatokkal többek között Encs, Tokaj, Vizsoly stb. de magasabb bajnokságokra tehát területire vagy országosra nem sikerült feljutnia.
Az 1930-as években adták át a Fürdőt, amely eredetileg versenyuszodaként épült. Az első “igazi” bajnokság, amelyben a szántói focisták résztvettek az 1947-es úgynevezett “mezítlábas labdarúgó bajnokság” volt. Az 1951-es év nagy átszervezést hozott. Az előző évben kialakult új megyerendszer miatt a labdarúgó bajnokságokat is teljesen átalakították. Az ötvenes években az MHK mozgalom (Munkára Harcra Kész) keretében széleskörű tömegsport mozgalom alakult ki hazánkban, nem volt ez másként a megyében, de Abaújszántón sem. A különböző versenyeken, téli és nyári szpartakiádokon nagy látszámban vettek részt a sportszerető emberek.
Az Abaújszántói Labdarúgás Fejlődése és Kihívásai
1957 tavaszán osztályozókat írtak ki az egész országban a labdarúgók számára, miután teljesen átszervezték a bajnoki küzdelmeket. Az új - őszi-tavaszi rendszerű csatározások 1957. 1958-ban a megyei III-ban szerepelt a szántói focicsapat, ami egyébként a járási bajnokságnak felelt meg. Az 1961-62-es bajnokságban a labdarúgó csapat az utóbbi időszak legjobb helyezését érte el: 5. lett a megyei II.
1962 március 21-én az Észak-Magyarországban cikk jelent meg “Új sportköre van Abaújszántónak” címmel. A volt Községi Sportkör átalakuló közgyűlésén Kucsmár Imre, a sportkör vezetője beszámolójában elmondta, hogy a vezetőség passzivitása, valamint az anyagi nehézségek miatt nem alakulhatott ki Abaújszántón megfelelő sportélet. Kizárólag a labdarúgó szakosztály működött, más sportág nem honosodott meg. A felsőbb sportszervezetek, valamint a MESZÖV, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága, valamint a Borsod megyei TST képviselőinek támogatásával elhatároztuk, hogy községünkben megalakítjuk a Vörös Meteor Sportkört. Az új sportkörben asztalitenisz, röplabda, atlétikai, labdarúgó és úszó szakosztály kezdte meg működését. A sportkör elnökének nagy lelkesedéssel Kucsmár Imre elvtársat választották meg.
A focicsapat egészen 1972-ig a járásiban szerepelt, sőt két éven át, 1968-69-ben még itt sem játszottak. 1970-ben újjászerveződött a helyi sportélet. Erről írt Nyitrai Péter az ÉM 1970. július 19-i számában, “Egy sportkör felébredt” címmel. A cikkben többek között arról ad hírt az újságíró, hogy rendeződtek a sorok Abaújszántón és március 15-én megalakult a MEDOSZ sportkör. A nevet azonban megtámadta az Állami Gazdaság, így Abaújszántó SE néven szerepelt nyártól a klub. Juhász István sportköri elnök beszámolt a sportkör költségvetéséről. 1970 őszétől versenyszerűen egyelőre csak a labdarúgó szakosztály működött, míg szpartakiád szinten az atlétika és az úszás élt a községben.
A magyar Aranycsapat taktikai modernsége
Sikertől a Nehézségekig: Az Abaújszántó KSE Útja
Hosszú évek - egészen pontosan 13 év - után újra a labdarúgó megyei II. osztályban játszhatott az Abaújszántó KSE csapata. A szántói foci addigi legnagyobb sikereként megnyerte a csapat a megyei II. osztályú küzdelmeket és fennállása során először a megyei I. A megyei elitben fokozatosan javulva 12., 11. majd 5. helyen zárt a gárda. Az 1991-92-es bajnokságban még az előző évi 5. Ezen sikeréveket a labdarúgó szakosztályt bemutató fejezetrészben részletesen böngészhetik majd az olvasók. Legyen elég ehelyütt annyi, hogy a legnagyobb ereje ennek a csapatnak az egység volt.
1992. február 6-án közgyűlést tartott az AKSE. A fórumon új elnökséget választottak. A társadalmi elnök dr. Angyalos László, az ügyvezető elnök Tóth Lajos lett. Elsősorban anyagi okok miatt az NB III-as “kirándulás” csupán egy évig tartott. A kiesést követően még négy évig a megyei elitben játszott az AKSE csapata, majd az 1996-97. évi bajnokság után - noha helyezése alapján nem esett ki - nem vállalta a további megyei I-es tagságot. Ennek oka rendkívül egyszerű volt: a főszponzor Soltész Zoltán már nem akarta tovább egyedül a hátán vinni a csapat ügyes-bajos dolgait. A helyi önkormányzat pedig nem akart nagyobb szerepet vállalni a sportkör támogatásából. Ezt a patthelyzetet végül úgy sikerült feloldani, hogy a csapat a megyei II-be lépett vissza. Két év után azonban ismét visszatért Soltész Zoltán a csapathoz, így a körzeti bajnokságot megnyerve 2000 nyarán feljutott a szántói együttes a megyei II-be.
A Magyar Válogatott Labdarúgás Múltjából
Soha rosszabb világbajnoki szereplést annál, ha gólrekordot érsz el, ha csak a címvédőtől szenvedsz vereséget, és ha döntetlenre zársz az aktuális Európa-bajnoki ezüstérmessel. Márpedig a magyar válogatott az 1982-es spanyolországi világbajnokságon ezt az eredménysort produkálta. Törőcsik András május 1-jén ünnepli 62. születésnapját. 1976-ban debütált a magyar válogatottban, az osztrák-magyar összecsapáson, amely Nyilasi Tibor kommentálásával teljes egészében megtekinthető az MLSZ TV Archív csatornáján. Az 1986-os világbajnokságot megelőző időszakban a magyar válogatott végigverte fél Európát. A vb-selejtezőket öt győzelemmel és egy vereséggel zártuk, majd 1986 tavaszán a Népstadionban Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3-0-ra leléptük Brazíliát. Napra pontosan 26 évvel ezelőtt, 1991. március 27-én a magyar válogatott 4-2-re verte Spanyolországot Santanderben.
Részletes Sportolói Nyilvántartások és Adatgyűjtés
Táblázataink vezetéknév szerint ABC sorrendben tartalmazzák az MTK-sokat. Akik több néven is ismertek (pl. leánykori és férjezett vagy magyarosított név) azok annál nevüknél találhatóak, amit aktív MTK sportoló korszakukban leghosszabb ideig viseltek. A név alatt a sportág, a következő sorban zárójelben a születési idő és már elhunytak esetében halálozási idő majd az MTK-ban töltött időszak található. Sokan a jelzettnél hosszabb ideig voltak az MTK sportolói, de a táblázatban csak az az időszak szerepel, amelyikről konkrét adatok állnak rendelkezésünkre. A kutató munka során azonban nem sikerült olyan jellegű adatot találni, amely egy adott verseny szakosztályra utalt volna.
tags: #bencsik #simon #labdarugo
