A Benfica magyar legendái: Guttmann Béla és Fehér Miklós öröksége
Lisszabonban járva egy focidrukker számára kihagyhatatlan program a Benfica stadionjának meglátogatása. Az igazán szerencsések pedig a klub múzeumába is eljuthatnak. A legsikeresebb portugál klub legendái között két magyarral is találkozhatunk: egyiket a klubbal elért sikerei, másikat tragikus halála okán övezi feltétlen tisztelet és szeretet a klubnál és a városban.
A szombati Portugália-Magyarország világbajnoki selejtező előtt a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői, valamint a válogatott tagjai megkoszorúzzák Fehér Miklós mellszobrát. Lisszabonban, a Benfica stadionjában, az Estadio Luzban a 18-as kapu mögött, már a stadion épületében, egy amolyan lobbiban áll Fehér Miklós szobra, rajta a piros, fehér, zöld szalagokkal, vele szemben pedig a klubbal két, a Bajnokok Ligája elődjének számító Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyerő edző, Guttmann Béla feszít, két karján a két hatalmas trófeával.
Az Origo munkatársát a Benfica egyik alapítójáról, Cosme Damiaóról elnevezett múzeum két alkalmazottja fogadta, hogy körbevezesse a háromszintes, 29 szekcióra tagolt hatalmas, interaktív, minden érzékszervre szinte mágikusan ható létesítményben. A lényeg persze nem az volt, hogy A-tól Z-ig megismerjük a Benfica történetét - bár az sem egy utolsó időtöltés éppen -, hanem az, hogy a klub munkatársaitól, azaz mondhatni első kézből tudjuk meg, hogy valóban olyan emblematikus alakja-e Guttmann Béla és Fehér Miklós a klubnak, ahogyan azt mi 2500 kilométerről hisszük.
A válasz röviden: igen. Hosszabban pedig a következő. Az óriási múzeumnak alig van olyan szeglete, különösen Guttmann 1959-es Benficához szerződésétől kezdve, amelyikben ne bukkana föl valamelyik magyar neve.
A kétezres évekig nyilván a klubbal két BEK-et nyerő edző áll a középpontban, utána viszont - a két túravezető által minden esetben csak „Miklosz"-ként említett Fehér is rendre rajta van a képeken. Teljes joggal: előbbi 1961-ben elsőként nyerte meg a legrangosabb európai kupasorozatot egy olyan csapattal, amelyiket nem Real Madridnak hívtak, sőt még meg is védte a címet - történetesen éppen a Real ellen. Fényképe ott díszeleg az edzők falán, a klub 113 éves múltjának okán most éppen a kellős közepén, és bár adott rá okot, nem lehet róla nem a legnagyobb tisztelet hangján beszélni.
Vitán felül áll, hogy Guttmann a Benfica történetének egyik legnagyobb edzője volt. Olyan sikereket ért el, ami előtte és utána sem sikerült senkinek - vallotta egybehangzóan a két idegenvezető. A legnagyobb csapatok közé emelte a Benficát a két BEK-győzelemmel, ráadásul, hogy senki ne vonhassa kétségbe az eredmények nagyságát, előbb a Barcelonát, majd a Real Madridot győzte le a döntőben.
A második döntő igazán fordulatosra sikerült, hiszen Puskás Ferenc mesterhármasával előbb 2-0-ra, majd a szünetben 3-2-re vezetett a Real. A második félidőben azonban a csak portugálokat foglalkoztató Benfica három gólt rúgott. Csak a kispadon ült légiós, Guttmann Béla személyében.
Vitathatatlanok az érdemei mindkét győzelemben. Habár nem ő volt a klub történetének első igazán profi edzője, hanem a brazil Otto Glória, de tény és való, hogy Guttmann is hozott új módszereket, és új taktikai elemeket. De ami a legfontosabb: ő szerezte meg a Porto elől Eusebiót, aki a második BEK-döntőnkben két gólt lőtt, és nemcsak a Benfica, hanem Portugália legnagyobb futballistája és minden idők egyik legjobbja lett.
Eusebiónak, a klub történetének legnagyobb alakjának, messze a legnagyobb kiállítótér jut a múzeumban. Itt felsorakoztatták mindazt, amit valaha nyert: Aranylabda (1965), Európai Aranycipő (1968 és 1975), 11 portugál bajnoki cím, hét portugál Ezüstlabda a bajnokság gólkirályának, és még tucatnyi elismerés. Nem beszélve az ajándékokról, amiket kapott: Muhammad Alitól egy dedikált bokszkesztyű, Bobby Charltonnak az 1966-os vb-elődöntőben viselt meze, vagy éppen egy usánka, amit Lev Jasintól kapott. Eusébio máig a klub történetének legjobb góllövője, és vélhetően még nagyon sokáig az is marad: nehéz elképzelni, hogy lesz bárki is, aki túlszárnyalja az ő 614 meccsen rúgott 638 gólját.
Guttmann azonban minden volt, csak könnyű jellem nem. A második BEK-győzelem után azzal ment be a klub akkori elnökéhez, hogy az új szezonban már az addigi fizetése duplájára tartana igényt. Amikor az elnök ajtót mutatott neki, Guttmann azonnal távozott Lisszabonból. Tisztelik és szeretik Guttmannt. Igaz, hogy akkoriban szokatlanul anyagias volt, de az eredményei magukért beszéltek.
A Benfica egyik alapítójáról elnevezett múzeumot ugyan csak 2013-ban nyitották meg, de a benne felhalmozott kincsek kárpótolnak a késlekedésért. A háromszintes intézményben 29 szekciót alakítottak ki. Túlnyomó részük persze a fociról szól, de Portugália legnagyobb klubja nagyon büszke rá, hogy évről évre tucatnyi más sportágban is halmozza a sikereket - egy tükörfalú szobában ötszáznál is több trófea kápráztatja el az embert. A múzeum, természetesen, interaktív, rengeteg érintőképernyővel, videóval, nézhető, hallgatható, olvasható emlékkel. A Benfica nemcsak a pályán fontos név: színdarabok, filmek, könyvek születtek a csapatról.
A múzeumtúra másik magyar főszereplője Fehér Miklós. A tragikusan fiatalon elhunyt csatár csupán másfél szezonon át viselhette a Benfica mezét. 2004. január 25-i halála azonban a klub panteonjába emelte - a halhatatlanok közé. Aki Benfica-drukker, az biztosan látta azokat a szörnyű pillanatokat a Guimarés pályáján. A Benfica számára ez egy óriási tragédia volt.
A tehetséges csatárt éppen a legnagyobb riválistól, az FC Portótól vették meg, miután a kék-fehérek nem számoltak vele. Halálának évében, májusban a klub bejutott a Portugál Kupa döntőjébe, ahol 2-1-re legyőzték José Mourinho FC Portóját, amelyik tíz nappal később megnyerte a Bajnokok Ligáját. Egyértelmű volt, hogy azt a kupagyőzelmet Fehér Miklósnak ajánljuk.
A klub visszavonultatta a 29-es mezszámot, azt a Benficában többé senki sem használhatja. Harminchét meccsen nyolc gólt lőtt, nem áltatunk senkit azzal, hogy Fehér volt a klub legjobb csatára, de a góljai között voltak nagyon fontosak. És minden gólnál fontosabb, hogy mindenki nagyon szerette Miklóst, a csapattársak, a klub dolgozói és a szurkolók is.
Ezek után talán még fájdalmasabb látni a Fehér Miklósnak dedikált vitrint, benne az utolsó mérkőzésen viselt szerelésével, a piros mezzel, amelyen látni az újraélesztési kísérlet nyomait. A Benfica azóta is ápolja a csatár emlékét, minden évben megemlékeznek a haláláról, és örömmel fogadják a múzeumba látogató magyarokat.
A Benficának Guttmannon kívül más magyar edzői is voltak, akik, ha olyan sikereket nem is tudtak elérni, mint a klublegenda, de szégyent sem vallottak. A hőskorban Biri János és a Real Madriddal a klub első bajnoki címét megszerző Hertzka Lipót összesen öt bajnoki és három kupagyőzelmet ért el. Czeizler Lajos 1964-ben, míg Baróti Lajos 1981-ben tudott a hazai színtéren duplázni, a bajnokság mellett a Portugál Kupát is megnyerve.
Ami a magyar játékosokat illeti, Fehér Miklós óta egyedül a klub utánpótlásához tavaly aláírt Csoboth Kevinről tudunk. A klub vezetősége a magyar játékosok leigazolását a múltban elsősorban a politikai helyzetnek, valamint a klub identitásának tulajdonította, amely szerint a Benficának Portugáliát kellett képviselnie.
A Benfica történelmének két meghatározó, magyar alakja előtt a klub és a Magyar Labdarúgó Szövetség is tiszteleg. A magyar válogatott egy-egy koszorút helyezett el Guttmann Béla és Fehér Miklós szobrainál az Estadio da Luz 18-as kapujánál. Fehér Miklós szobrán egy 9-es számú válogatott mez is helyet kapott, amelyet Dzsudzsák Balázs csapatkapitány terített a szoborra.
Nuno Gomes, aki barátjaként és csapattársaként is emlékszik Fehér Miklósra, kiemelte, hogy elsősorban egy igaz barátot veszített el a tragédiában. A portugál csatár emlékei szerint Fehér nagyszerű játékos és kitűnő barát volt.
A Benfica történelmében Guttmann Béla edzőként, Fehér Miklós pedig játékosként írta be magát a klub pantheonjába, és mindketten a mai napig mély tiszteletnek örvendenek a klubnál és a szurkolók körében.
tags: #benfica #magyar #szurkoloi #oldal
