Berecz Gábor szerepe a Vasasban és a holland labdarúgás hatása a magyar futballra

A Vasas FC, Magyarország egyik legrégebbi és legpatinásabb futballklubja, mindig is nagy hangsúlyt fektetett a fejlődésre és a tudatos építkezésre. Nagy Miklós, a klub tulajdonos-sportigazgatója ritkán szólal meg, de egy interjúban most részletesen beszélt a Vasas stratégiájáról, kihívásairól és jövőképéről. A klubvezetéstől kezdve a játékoskeret kialakításáig sok tényező befolyásolja a csapat teljesítményét, és az elmúlt években a Vasas több kulcsfontosságú döntést is hozott.

A Vasas FC stratégiája és Berecz Gábor szerepe a csapatépítésben

Nagy Miklós szerint a bajnokság eleje nehezen indult be a Vasas számára, amiben szerepet játszhatott, hogy új vezetőedzőjük, Erős Gábor merőben más szakmai stílust képvisel, mint Pintér Attila. Nagyon leegyszerűsítve: míg Pintér Attila elsősorban a pozíciós játék tanítómestere, addig Erős Gábor inkább a labdához pozícionált játékfelfogást képviseli, és a megváltozott elvárásokhoz hozzá kellett szoknia a csapatnak - ez pedig természetesen mindig egy folyamat eredménye, ami eleinte akadozott. Jellemzően labdabirtokláson alapuló, domináns futballt játszik a csapat, de menet közben sokat kellett dolgozni a csapatszintű védekezés fejlesztésén, az átmeneteken és a pontrúgásokon. Érdemben fejlődtek, de rengeteg teendőjük van még, amit az utolsó két mérkőzés is megmutatott.

Az átigazolási időszak kapcsán Nagy Miklós elmondta, nem várható nagy játékosmozgás. Igyekeznek tudatosan igazolni, és a Vasasnál már az előző szezonban is alig volt kívülről érkező. Akkor igazolnak, ha olyan minőségi cserét tudnak végrehajtani, amellyel valóban erősödik a csapat. A Vasas Kubala Akadémián ezért dolgoztak folyamatosan, hogy saját nevelésű játékosokat kezdjenek beépíteni. Ez lényegesen nehezebb és időigényesebb út, de hosszú távon kifizetődőbb és előre mutatóbb lehet. Emellett az átigazolásoknál is figyelnek arra, hogy lehetőleg fiatal és sikerre éhes játékosokat igazoljanak. Két és fél szezonnal ezelőtt, az NB I-es kiesésüket követő idény kezdetekor, volt egy nagyon nagy váltás. Akkor indultak először lényegesen kisebb költségvetéssel, hiszen az akkori béreket csökkentették átlagosan 30 százalékkal, és azóta nemcsak a régi játékosoknál tartják ezt, hanem az érkezőket is erre a bérszintre hozták.

Nagy Miklós kiemelte, hogy korábban az volt az irány, hogy tapasztalt, rutinos játékosokat hoztak a csapatba (Pátkai, Feczesin, Berecz, Litauszki), azzal a céllal, hogy feljuttassák a Vasast oda, ahova való. Fel is jutottak, de a következő évben jött a kiesés és új csapatot kellett építeni. Abból a csapatból néhányan kiöregedtek, volt, akit anyagi megfontolásból engedtek el, volt, akit nem küldtek el, de más klub ajánlatát tartotta vonzóbbnak. Most is vannak jó játékosaik, de melléjük nem hoztak aktuális NB I-es gólkirályt vagy válogatott játékost. Fiatalokat kezdtek beépíteni, jelenleg már 10 saját nevelésű van a keretben, és ez az átigazolásoknál is az egyik fő szempont. Ez a változás azt is eredményezte, hogy a szakmában elterjedt, a Vasas fiatal, feltörekvő, motivált játékosokat keres, nem pedig azokat, akik levezetni és sok pénzt keresni akarnak.

A holland futball kapcsolódásai a magyar labdarúgáshoz

A holland labdarúgás különböző formákban jelent meg a magyar futball történetében, legyen szó kupamérkőzésekről vagy nemzetközi válogatott találkozókról.

A Vasas legendás európai menetelése: Ajax ellen a BEK-ben

Az angyalföldi csapat az 1957-58-as Bajnokcsapatok Európa-kupája küzdelmeiben Magyarországot képviselte. Együttesük négy közé jutása máig a legjobb magyar eredménynek számít az első számú európai kupasorozatban - azóta csak a Győri ETO-nak és az Újpesti Dózsának sikerült hasonlót elérni. A negyeddöntő első felvonásán a holland Ajax otthonában 2-2-re végeztek, majd a visszavágón Szilágyi I Gyula duplájának, valamint Bundzsák Dezső és Csordás Lajos góljainak köszönhetően az elődöntőbe jutottak - következhetett az Alfredo Di Stéfano fémjelezte Real Madrid együttese!

Bár az elődöntő első párharcán a madridi Nuevo Estadio Chamartínban 4-0-ra kikaptak a Real Madridtól, a telt házas visszavágón - akkori beszámolók szerint 100 ezer néző előtt - egy máig felejthetetlen meccset játszottak a spanyol csapat ellen. A 25. percben Bundzsák góljával vezetéshez jutott a Vasas.

Magyarország és Hollandia a modern futballban

A legutóbbi UEFA Nemzetek Ligája mérkőzés is bemutatta a két ország közötti sportbeli interakciót. A Puskás Arénában rendezett találkozón Magyarország és Hollandia csapott össze. A magyar válogatott a Dibusz - Fiola, Orbán, Dárdai M. - Bolla, Nikitscher, Schäfer, Nagy Zs. - Szoboszlai, Sallai - Varga B. összeállításban lépett pályára. A holland csapatot Verbruggen - Dumfries, Van Dijk, De Vrij, Van de Ven - Gravenberch, Reijnders, Q. Timber - Gakpo, Zirkzee, Simons alkotta. A mérkőzésen Sallai (32. perc) szerzett vezetést Magyarországnak, amit Dumfries (83. perc) egyenlített ki, így a végeredmény 1-1 lett.

Történelmi párhuzam: 1988-as Európa-bajnokság döntő

A holland labdarúgás emlékezetes pillanata volt az 1988-as németországi Európa-bajnokság döntője, ahol Valerij Vasziljevics Lobanovszkij szovjet válogatottja 2-0-s vereséget szenvedett Hollandiától. A szovjet csapatból több játékos neve is ismert lehetett a magyar közönség számára, például Olekszandr Zavarov, aki a Juventusba is eljutott, vagy Anatolij Rac, aki a csoportkörben éppen a holland Hans van Breukelennek rúgott győztes gólt.

A Vasas történetének kulcsfontosságú pillanatai és eredményei

A Vasas Futball Club a főváros 13. kerületében, Angyalföldön, a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja és ezen belül a profi labdarúgó klub is ugyanazon napon, 1911. március 16-án alakult. A klub néhány gyakorló mérkőzést követően a negyedik osztályba kapott besorolást, onnan kezdte meg „világhódító útját”. A piros-kék legények, a lelkes munkáscsapat néhány esztendő alatt eljutott az első osztályba: a legjobbak közé. Az első élvonalbeli mérkőzésre 1916. szeptember 3-án került sor az Újpest ellen, a piros-kék klubtörténelem első gólja pedig Katzer Károly nevéhez fűződik. Az évtizedek alatt meghatározó csapattá váltak, egyetlen évadtól eltekintve egészen 1932-ig az első osztályban szerepeltek, bajnoki bronzérmeket szereztek és játékosokat adtak a magyar válogatottba.

A viszontagságokkal teli esztendők után azonban - újra Vasas néven és piros-kék felszerelésben - megkezdődött a felemelkedés. Ez volt az alap a későbbi diadalmenethez, hiszen a Vasas hihetetlen sikereket ért el itthon és külföldön egyaránt. Az 1956-os Rapid elleni legendás kilenc-kettes Közép-európai Kupa-győzelem híre bejárta Európát. 1957-ben jött az újabb KK-diadal. Csapatunk a negyeddöntőben csatlakozott be a nemzetközi kupakiírás akkori sorozatába, ahol a Baróti Lajos vezetőedző által irányított együttes az 1894-ben alapított First Vienna FC-t 4-2-es összesítéssel búcsúztatta. Ugyanebben az évben az egyidényes bajnokságot is az angyalföldi klub nyerte meg: a bajnoki hajrában egy pont előnnyel az MTK-val szemben megszületett az első elsőosztályú Vasas-arany.

A Vasas játéka és remek szereplése rengeteg nézőt csalogatott ki: az egész szezonban összesen 310 ezer néző tekintette meg a helyszínen a kedvenceiket, ebből átlagosan közel 31 ezren látogattak ki a hazai mérkőzésekre. Az 1965-ös kiírást háromszoros magyar bajnokként kezdhette meg a Vasas. Október 31-én a Vasas a Ferencváros csapatához látogatott az NB I 25. fordulójában. A sorsdöntő összecsapáson több találat nem született, így az Illovszky Rudolf által vezetett Vasas egy fordulóval a szezon vége előtt bebiztosította történelme negyedik bajnoki címét. Az 1966-os esztendő gólkirálya 25 találattal Farkas János lett. A csapat a maga részét elvégezte, a sors pedig újra bizonyította tökéletes forgatókönyvíró képességét: a Ferencváros kikapott a Diósgyőrtől, így 3 fordulóval a vége előtt, 7 pontos előnnyel állt az élen a Vasas, és mivel ekkor 2 pont járt a győzelemért, a különbség már behozhatatlan volt. Az angyalföldi csapat a szezon végén szenzációs módon, veretlenül ünnepelhette 5. bajnoki címét.

1967 februárjában a klub történetének egyik legemlékezetesebb sikereként hódította el a Vasas a Chilében rendezett Hexagonal Kupa monumentális trófeáját, megelőzve a Pelével felálló brazil Santost és a világhírű uruguayi Peñarolt. A Colo-Colo elleni kilenc-hármas diadalt pedig azóta is emlegetik. Az angyalföldi klub a következő évtizedben is elkényeztette szurkolóit. 1970-ben Közép-európai Kupa-győzelmet ünnepeltek Angyalföldön, majd az 1973-as Magyar Népköztársasági Kupán is magasba emelhették a trófeát.

A Vasas jelentős sikerei - Összefoglaló

Legendás magyar kapusok: Király Gábor öröksége

Király Gábor, a magyar labdarúgó-válogatott kapuját 108 mérkőzésen védő, a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon a csapattal a nyolcaddöntőig jutó, Németországban és Angliában is nagy tiszteletnek örvendő korábbi Haladás-kapus ma ötven éves lett. Király Gábor 2019 májusában jelentette be, hogy felhagy a profi labdarúgással. A hivatalos honlapján megjelent közleményben minden részletre kiterjedően taglalta igen sikeres pályafutását az akkor 43 éves kapus. „Köszönöm a labdarúgásnak, hogy mindenre megtanított és általa jobb ember lehettem. Mindennap becsülettel készültem, mindig a maximumra törekedtem és alázatosan alkalmazkodtam minden feladathoz” - írja weboldalán Király Gábor.

Király Gábor 1998. március 25-én mutatkozott be a magyar válogatottban, méghozzá nem is akárhogy: kivédte Toni Polster büntetőjét. Utoljára pedig 2016 november 15-én öltötte magára a címeres mezt - akkor pedig már teljes más csapattal futott ki a pályára, és búcsúzott el a válogatottságtól, ahol Berecz Gábor is szerepet kapott csereként.

tags: #berecz #gabor #holland #foci

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a Bayern Nürnberg elleni meccséről
• Hagyományok és Versenyszellem a Bajnokságon
• Budapesti Otthonától a Csúcsig
• A triatlon utánpótlásának múltja és jelene
• Német Szuperkupa élőben