Az 1954-es berni labdarúgó-világbajnokság és az Aranycsapat története
Kétség nem fért hozzá, hogy a Puskás Ferenc vezette, 1950. június 4. óta veretlen magyar labdarúgó-válogatott toronymagas esélyesként érkezett az 1954-es svájci világbajnokságra. Az Aranycsapat a torna legnagyobb esélyesként érkezett Svájcba, miután 1952-ben Jugoszlávia ellen olimpiai bajnoki címet szerzett Helsinkiben, és a következő évben győzedelmeskedett a Közép-európai Kupában is. Svájc 1946-ban kapta meg az 5. labdarúgó-vb rendezési jogát, az akkor még 16 csapatos viadalra a címvédő Uruguay, valamint a házigazda Svájc alanyi jogon kijutott.
Lebonyolítás és a csoportkör eseményei
A 16 résztvevő országot négy négyes csoportba sorsolták. Minden kvartettbe két kiemelt és két nem kiemelt válogatott került, a kiemelt csapatok pedig nem játszottak egymással. Az akkori szabályok értelmében a győzelemért még csak két pont járt. A magyarokat is érintő kettes csoportban fölényes diadalt arattak Puskásék, Dél-Koreát 9-0-ra, az NSZK-t 8-3-ra verték. Korábban még egyetlen csapat sem szerzett egy világbajnokságon az első két mérkőzésén 17 gólt.
Ami miatt azonban nem lehetett felhőtlen az öröm, hogy a magyarok kapitánya megsérült, és kérdésessé vált a játéka a torna hátralévő részében. Werner Liebrich „agyonrúgta” Puskás Ferencet, aki aztán a döntőig egyetlen percet sem játszott. Mivel a magyar válogatottól mindenki aranyérmet várt, a csapat összeállítása és a sérülések kulcskérdéssé váltak.
Magyarország legeredményesebb VB szereplése 1954 (Összefoglaló) - Aranycsapat | Félidő!
Dél-amerikai utakon az álom felé: negyeddöntő és elődöntő
A magyarok Brazíliával néztek szembe a negyeddöntőben, és remekül kezdték a találkozót, hiszen Hidegkuti és Kocsis góljaival már a 7. percben 2-0-s vezetésre tettek szert. Bár Djalma Santos a tizennyolcadik percben büntetőből szépített, végig kézben tartottuk a mérkőzést. A folytatásban Lantos növelte az előnyt, majd a hajrában Kocsis újra betalált, így 4-2-vel jutottunk az elődöntőbe. Az utolsó sípszó elhangzása után rögtön féktelen felfordulás lett a pályán, a legnagyobb csetepaté az öltözőkhöz vezető alagútban alakult ki.
Az elődöntő a Magyarország-Uruguay találkozó volt, amely hosszabbításba torkollott. Pedig sokáig úgy tűnt, minden rendben lesz, Czibor és Hidegkuti találataival egészen a 75. percig 2-0-ra vezettünk. Ott aztán a magyarok gólvágója, Kocsis Sándor villantotta meg tehetségét, a 111., majd a 116. percben lőtt gólja világbajnoki döntőt ért.
Az Aranycsapat eredményei a tornán
| Mérkőzés szakasz | Ellenfél | Eredmény |
|---|---|---|
| Csoportkör | Dél-Korea | 9:0 |
| Csoportkör | NSZK | 8:3 |
| Negyeddöntő | Brazília | 4:2 |
| Elődöntő | Uruguay | 4:2 (h.u.) |
| Döntő | NSZK | 2:3 |
Az érthetetlen berni csoda: A döntő drámája
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjére 1954. július 4-én került sor Bernben. Minden idők legsimább vb-döntőjének ígérkezett, a földönkívülieknek nevezett magyarok győzelmére alig 1,75-szörös pénzt fizettek volna a fogadóirodák. Álomszerűen kezdtük a találkozót, a visszatérő Puskás és Czibor góljaival már a 8. percben 2-0-ra vezettünk. A németek azonban máshogy gondolták, Morlock és Rahn találataival a 18. percben újra döntetlen állt az eredményjelzőn.
A hajrában Rahn a második gólját is megszerezte, és hiába egyenlített Puskás néhány pillanattal később, Griffiths asszisztens jelzésére William Ling játékvezető érvénytelenítette a találatot. 3-2-re győztek tehát a németek, így történetük első világbajnoki aranyérmét ünnepelhették, míg mi első nemzetként másodszor is elbuktuk a vb-döntőt.
Magyarország legeredményesebb VB szereplése 1954 (Összefoglaló) - Aranycsapat | Félidő!
Mi vezethetett a vereséghez?
Hogy pontosan mi lehetett a vereség oka, azt máig előszeretettel találgatják. Az alábbi tényezők merültek fel az évtizedek során:
- Fáradtság: Sokan a fáradtság számlájára írták a dolgot, mondván, a brazil és az uruguayi meccs többet kivett a magyarokból.
- Technikai előny: Adolf „Adai” Dassler tervezett egy új focicipőt, amire a stoplikat nem felszegezték, hanem fel lehetett csavarni őket, így passzolt a sáros talajhoz.
- Doppingvádak: Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a német játékosok a döntő előtt - akkor még legálisan - metamfetamint kaptak.
- Zavaró körülmények: A válogatott egy belvárosi szállodában lakott, amely közelében a döntőt megelőző napon fúvószenekarok gyakoroltak hajnalig.
- Sérülések: Puskás Ferenc nem teljesen felépülve futott ki a gyepre, és Tóth József is izomszakadást szenvedett korábban.
A mérkőzés utóélete
A váratlan vereség hatalmas megrázkódtatást okozott Magyarországon. Budapesten spontán tüntetések törtek ki a találkozót követően, az emberek kirakatokat törtek be, végül a három napig tartó zavargásokat az ÁVH fojtotta el. A játékosok titokban érkeztek haza, a vonatról korábban leszállva valósággal „hazaszöktek”.
Az biztos, hogy Németországnak a vb-cím visszaadta a második világháborúban elveszített önbecsülését. A tornán szerzett 27 góljával mindenesetre máig csúcstartó a magyar csapat, a 11 találattal gólkirály Kocsis Sándornál pedig csak a francia Just Fontaine szerzett több gólt egyetlen világbajnokságon.
tags: #berni #labdarugo #vilagbajnoksag
