Berzi Sándor: Egy életút a magyar labdarúgás szolgálatában
Berzi Sándor, a magyar futball meghatározó alakja, 2019 júniusában ünnepelte 70. születésnapját. Labdarúgóként a Vasas második csapatában játszott, sportvezetőként azonban jóval sikeresebb karriert épített - immár negyven éve dolgozik a hazai futballért.
Karrierjének kezdeti lépései és az MLSZ főtitkári posztja
Harminckét éves korában egyik napról a másikra lett az MTK alkalmazottja. 1979-ben lett az MTK-VM gazdasági vezetője, majd tíz éven keresztül, 1989 végéig elnökhelyettesként dolgozott a klubnál. Tíz év múlva, 1989-ben pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) főtitkára lett, az MLSZ történetének 21. főtitkáraként.
Hét éven át, 1996-ig töltötte be a posztot, amikor Laczkó Mihály menesztette. Természetesen nagyon szurkolt, hogy az 1998-as elnökválasztáson Kovács Attila fusson be, mert az új elnök új lehetőséget tartogatott számára. Amikor Kovácsot Deutsch Tamás sportminiszter felfüggesztette, Berzi is képben maradt, ugyanis az új szeleket megérezve, még időben kihátrált Kovács mögül, így Bozóky Imre érkezésekor előbb ideiglenes főtitkár maradt, majd lojalitásának eredményeként maradhatott.
Kisteleki István elnöksége változást hozott a magyar futballszövetségben, legalábbis HR-vonalon, és 2006-ban Berzinek is mennie kellett. Átmeneti távollétében, 2008 áprilisában a Videotonnál ügyvezető lett. Ez a következő évek szempontjából fontos állomás, hiszen Fehérváron ekkor Mezey György a vezetőedző, és mivel nagyon régről ismerték és segítették egymást, ideálisabb jelölt nem is lehetett nála. A szívességet 2010-ben kapta vissza Mezey, aki Berzi közvetítésével visszakerült az MLSZ-be.
Visszatérés és nemzetközi szerepek
2010-ben Csányi Sándor elvállalta az MLSZ vezetését, bizalmat szavazott Berzinek, mert azt gondolta: az évtizedek alatt felépített kapcsolati hálót vétek lenne nem kihasználni, ráadásul neki, aki kívülről, a bankszektorból érkezett a futballba, hasznos háttérinformációkat adhatott a szereplőkről.
Jelenleg a szövetség alelnöke és elnökségi tagja, a nemzetközi osztály igazgatója, a Játékvezető Bizottság elnöke. Kiváló nemzetközi kapcsolatait az európai szövetségnél is kamatoztatja, tagja az UEFA Fegyelmi Bizottságának. A 2013 áprilisi Bajnokok Ligája-elődöntőn az UEFA ellenőre Berzi Sándor volt, a szakmai elemzésért Mezey György felelt, vagyis a szervezetnél komolyan számítanak rájuk. Berzi 2010-es reaktiválása után egy évvel már az UEFA fegyelmi bizottságának alelnöke lett.
A wikipediás adatlapján a következő szerepel róla: kellemes modorú, szolgálatkész, udvarias, a mások véleményét is meghallgató, kapcsolatteremtésre alkalmas, a labdarúgást belülről is ismerő tisztségviselő.
Berzi pozíciókórsága arra is visszavezethető, hogy az Európai Labdarúgó Szövetségnél (UEFA) csak úgy lehet betölteni funkciókat, ha valaki a hazai szövetségben minimum elnökségi tag, tehát ha valaki odahaza elveszíti posztját, akkor értelemszerűen az UEFA-nak sem kell többé. Éppen ezért amikor Berzi itthon körön kívülre került, foggal-körömmel küzdött, hogy visszakerülhessen, és a következő választást már újra a számára megnyugtató pozícióból várhassa Svájcban. A pozíció természetesen anyagi haszonnal is jár, az UEFA-tisztségviselők nem kevés napidíjért dolgoznak, évente több milliós bevételük lehet belőle.
Magyar EB szereplések 1 percben összefoglalva! | Félidő! #labdarúgás #magyar #foci #euro2024
Berzi Sándor a magyar labdarúgás fejlesztéséről
Berzi Sándor szerint a magyar futballban a fejlődés látható és mérhető, de természetesen a közvéleményt elsősorban a felnőtt válogatott szereplése érdekli igazán. Ezt pénteken, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezett fővárosi ünnepségen tartott beszédében hangsúlyozta.
A sportvezető a nemzeti csapatról szólva elmondta, az együttes a tavalyi nagy sikert követően nem tudta hozni azokat az eredményeket, de legfőképpen azt a játékot és teljesítményt, amelyet az elmúlt két évben. Hozzátette, nagy hiba volt az andorrai vereség, amelyen egy "válogatottnak nem nevezhető" csapattal állt fel Bernd Storck szövetségi kapitány, ebből a kudarcból pedig nehéz volt talpra állni. "Storck úr remek munkát végzett, de ilyen az edzői sors" - jegyezte meg Berzi Sándor a német szakemberről.
Az elmúlt év pozitívumai között Berzi Sándor kiemelte az utánpótláscsapatok szereplését: az U21-esek jól indultak az Európa-bajnoki selejtezősorozatban, míg az U19-es és az U17-esek is elérték az elitkört, utóbbiak a végső kontinensviadalon szerepeltek. Kiemelte, a társasági adókedvezménynek (TAO) is köszönhetően folyamatosan épülnek a pályák, emellett újabb stadionok készülnek vagy készültek el, továbbá egyre többen futballoznak.
A Magyar Labdarúgás Napját az MLSZ minden évben november 25-én, az 1953-ban ezen a napon rendezett londoni magyar-angol mérkőzés évfordulóján rendezi. Az Aranycsapat 6-3-ra győzött a Wembley Stadionban.
Ellentmondások és kihívások
Berzi tevékenységét azonban nem csupán elismerés kísérte, hanem számos kritika és ellentmondás is övezte. Bocsák Miklós "Szél ellen" című könyve szerint Berzi a főtitkári posztért küzdve a következőket mondta: „Most olyan helyzetben vagyok, mint egy rosszlány: független attól, mi zajlik a világban, ennek is odatartanám magam, meg annak is, csak hogy főtitkár lehessek.” Ezt az információt a könyv megjelenése óta soha nem cáfolta az érintett.
Berzi emellett erősen vitatható lépéseket tett itthon: úgy lett nemzetközi igazgató, hogy eközben elfelejtett lemondani elnökségi tagságáról, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy annak az elnökségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, amelyiknek ő maga is tagja. Az elnökségi tagságért nem jár pénz, ezért kellett neki a nemzetközi igazgatóság, amiért pénzt kap, és nem zavarta, hogy elődje ezt ingyen vitte. A halmozás akkor folytatódott, amikor a játékvezetői bizottság is az égisze alá került. Erről tehet a legkevésbé, hiszen az UEFA előírja, csak elnökségi tagsággal lehet valaki a bíróvezér.
A Bienerth-ügy és a kommunikációs problémák
A másik megkérdőjelezhető lépésnek súlyos következményei lettek. Bienerth Gusztávot ugyanis visszahívták a FIFA jogi bizottságából, ahová 2010 januárjában eredetileg öt évre válaszották be, a vb nyitómeccsén is ő képviselte Magyarországot. Bienerth abszolút kívülálló volt - az üzleti életben épített fel példás karriert -, nem függött senkitől, nyilván ez is közrejátszott a sikerében, nem mosolygott senkire, hanem tárgyalt és jól érvelt. Az utóbbi harminc év legjelentősebb magyar sportdiplomáciai eredménye a Puskás-díj, aminek ő volt az élharcosa. A FIFA-kongresszus Budapestre szervezése is az ő egyik érdeme.
Berzi azonban 2012-ben régi harcostársát, Izsó Ignácot juttatta pozícióhoz, akit jól ismert a Vasasból. Az MLSZ 2012 februárjában nagy sikerként értékelte Izsó bekerülését, arról azonban elmulasztott tájékoztatást adni, hogy Izsó egy valójában már létező, névre szóló helyet vett át. Bienerthet ugyanis még januárban arról értesítette a FIFA, hogy újabb négy évre ő maradhat a bizottság tagja, majd februárban arról: tagságát az MLSZ megvétózta, ezért a megbízatást el kell venni tőle.
A románok elleni zárt kapus büntetés
Nyilván ez sem könnyítette meg az információáramlást az MLSZ és a FIFA között, aminek kicsúcsosodása egyértelműen a románok elleni zárt kapus büntetés volt. Erről ugyanis az MLSZ nagyjából akkor értesült, amikor 2013 január elején a hírügynökségek közölték, jóllehet a határozat novemberi volt. Érdekesség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy nappal korábban a FIFA-vezérrel, Sepp Blatterrel volt egy társaságban az Aranylabda átadásakor, de még csak utalást sem tettek neki.
Sok kérdés felmerül ilyenkor: Jól végzi-e az a nemzetközi igazgató a dolgát, akinek az MLSZ alapszabályában lefektetett legfontosabb feladata a kapcsolattartás a FIFA-val? Ha esetleg mégis tudott erről, miért nem próbált meg valamit tenni? Arról nem is beszélve, hogy egy komoly kockázatokkal járó, izraeliek elleni meccs - ez volt a büntetés kiváltó oka - lekötése sem valósulhatott meg a nemzetközi igazgató tudta nélkül. Két korábbi elnökségi tag, akik nem a futballból élnek, hanem az üzleti szférában szereztek nevet maguknak, megerősítették: ha Bienerth van a bizottságban, korábban értesülünk a nagy károkat okozó határozatról, amit már csak szívességből is a tudtára adtak volna.
A hirtelen fordulat és véleményváltozás évtizedek óta sajátja. Sokáig ő volt az egyik legfőbb védelmezője Egervárinak, a két súlyos vereség (Bukarest 0-3 és Amszterdam 8-1) után viszont a legnagyobb ellensége lett a korábbi cimborának, persze csak házon vagy elnökségen belül, mert az érdekei így kívánják. Hamarosan kiderül, meddig tudja még eladni a semmit Berzi, nem rossz ópium a magyar futball, de inkább lejövök a szerről.
Berzi Sándor karrierjének főbb állomásai
| Év | Pozíció | Szervezet/Klub |
|---|---|---|
| 1979 | Gazdasági vezető | MTK-VM |
| 1979-1989 | Elnökhelyettes | MTK-VM |
| 1989-1996 | Főtitkár | MLSZ |
| 2008 | Ügyvezető | Videoton |
| 2010-től | Alelnök, elnökségi tag, nemzetközi osztály igazgatója, Játékvezető Bizottság elnöke | MLSZ |
| 2011-től | Alelnök | UEFA Fegyelmi Bizottság |
