A Bajnokok Ligája új rendszere: Lebonyolítási szabályok és a döntetlenek hatása
2024 őszétől jelentős változásokat kell megszoknia a klubfutball szerelmeseinek, ugyanis a Bajnokok Ligáját szervező Európai Labdarúgó-szövetség a 90-es évek után ismét hozzányúl a legrangosabb európai kupasorozat lebonyolítási rendszeréhez. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mi lesz más, mi az, ami marad a régiben, mi a célja ezzel az UEFA-nak, és milyen hatással lesz ez a többi nemzetközi kupasorozatra, különös tekintettel a döntetlenek szerepére.
A BEK/BL evolúciója
A ma már Bajnokok Ligája néven ismert kupasorozat 1955-ben indult el először, akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupájaként (BEK) a L’Équipe francia lap javaslatára. Az első BEK-szezon meghívásos rendszerben működött 16 csapat részvételével. Már az első mérkőzés is kifejezetten izgalmasra sikeredett, 1955. szeptember 4-én a portugál Sporting CP 3-3-as döntetlent játszott a szerb FK Parizan ellen Lisszabonban. A kiírás döntőjét a Real Madrid nyerte, amely egy látványos mérkőzésen 4-3-ra győzte le a francia bajnok Reimst.
A sorozat sikerességén felbuzdulva további hat ország nevezett csapatokat a következő kiírásra, és a spanyolok voltak az elsők, akik két együttest is indítottak, a címvédő Real Madrid mellett a spanyol bajnok Athletic Bilbaót. A 60-as évek közepéig egyre több csapat csatlakozott, így az 1967/1968-as idényre már 32 együttes indult el. A döntők párosításai négy darab oda-visszavágós párharc után alakultak ki. Ezt a modellt több, mint 20 éven keresztül használták.
1991 tavaszán aztán egy új formátum kialakításáról döntöttek a szervezők, amit egy, az olaszországi Bariban tartott ülésen jóvá is hagytak. Az 1991/1992-es szezon az új rendszer átmeneti verziója volt, de ebben a kiírásban már csoportokba osztva játszottak a csapatok, majd egy idénnyel később létrejött a Bajnokok Ligája. Az évek során a „bajnokok” ligája kifejezés értelmét vesztette, egyre több azonos nemzetbeli együttes indulhatott el, más országok bajnokait kiszorítva a mezőnyből.
Mi változik a 2024/2025-ös kiírástól kezdve?
A legnagyobb változást a csoportkör elhagyása, illetve a csapatok létszámának a bővítése fogja jelenteni. Mindeddig a 32 résztvevő csapatot nyolc darab négyes csoportba osztották, ahol hazai pályán és idegenben is játszottak 3-3 mérkőzést. A 2024/25-ös szezontól 36 klub vesz majd részt a Bajnokok Ligája bajnoki szakaszában (korábbi csoportkör), így négy csapattal többnek lesz lehetősége arra, hogy megmérkőzzön Európa legjobb klubjaival.
Az új formátum szerint a csapatok nyolc mérkőzést játszanak majd az első szakaszban, négyet otthon, négyet idegenben. A sorsolás kialakításához a klubokat négy kilencfős kalapba rangsorolják, minden csapat két-két ellenfelet kap mindegyik kalapból, az egyikkel hazai pályán, a másikkal idegenben játszik.
De mi alapján döntik el a plusz négy hely sorsát? Az egyik helyet az aktuális UEFA-rangsor ötödik legerősebb bajnokságának harmadik helyezettje kapja (a francia Brest), négy helyett öt csapat jut a főtáblára a BL-selejtező bajnoki ágáról, és egy-egy plusz hely jut annak a két országnak, amelynek a klubcsapatai a legtöbb pontot gyűjtötték az előző kiírás európai kupaidényében (Németországból a Borussia Dortmund, Olaszországból pedig a Bologna).
A selejtezők és a főtábla
A Bajnokok Ligája-selejtező utolsó köre előtt 29 együttes biztosította a részvételét. További 14 csapatnak van még esélye a Bajnokok Ligája indulásra, amelyből a következő párosítások győztesei lesznek ott a főtáblán:
- Young Boys-Galatasaray
- Dinamo Zagreb-Qarabag
- Midtjylland-Slovan Bratislava
- Bodo/Glimt-Crvena zvezda
- Malmö-Sparta Praha
- Lille-Slavia Praha
- Dinamo Kijev-Salzburg
Az Európa-liga és az Európa-konferencialiga változásai
A változás érinti az Európa-liga és az Európa-konferencialiga kiírásait is. Az El-ben szintén nyolc, az Ekl-ben hat mérkőzést játszanak majd a csapatok. Mindkét kiírásban 36 csapat szerepel majd a főtáblán, akárcsak a BL-ben.
A Bajnokok Ligájában kedden és szerdán lesznek változatlanul a meccsek, az Európa-ligában és az Európa-konferencialigában pedig csütörtökön. Az alapszakasz előbbi kettő esetében szeptembertől januárig, utóbbinál pedig szeptembertől decemberig tart majd. Mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív játékhete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek majd mérkőzéseket. Az utolsó fordulók párharcait viszont egy időben rendezik majd meg.
Hogyan jutnak el a csapatok a kieséses szakaszig?
A főtáblán minden csapatnak nyolc mérkőzése lesz, amelyeken a győzelemért három, a döntetlenért 1 pontot tud szerezni. A nyolc mérkőzés után kialakul egy erősorrend. Az első nyolc helyezett pedig automatikusan kvalifikálja magát a nyolcaddöntőbe, míg a 9-24. helyezett csapatok egy oda-visszavágós mérkőzésen döntik el a továbbjutást. A 25-36. helyen végző együttesek automatikusan elköszönnek a nemzetközi kupától.
A rájátszás párosításait sorsolással alakítják ki, a 9-16. helyezett csapatok a kiemeltek és a 17-24. helyezett csapatokkal játszanak. A nyolc párharc győztese bejut a nyolcaddöntőbe és innentől kezdve a szisztéma hasonló, mint a korábbi BL-kiírásokban. A döntő ugyanúgy egymeccses marad és semleges helyszínen játsszák (az idei kiírás fináléjának a müncheni Allianz Aréna ad majd otthont).
Mi történik pontegyenlőség esetén?
A bajnoki szakaszban vagy más UEFA-sorozatok csoportköreiben felmerülő pontegyenlőségek eldöntésére az UEFA szigorú szabályokat alkalmaz. Ezek az alábbi lépésekben érvényesülnek:
- Pontok száma: Első körben csak azokat a csapatokat vizsgálják meg, amelyek ugyanannyi pontot szereztek - akár két, akár három, akár négy csapatról van szó.
- Egymás elleni eredmény: Ha két csapat közül kell választani, akkor az egymás elleni eredmény számít. Ha több csapat holtversenyben áll, és az egymás elleni eredmények alapján egy vagy több csapat kiemelkedik, a szabály újra alkalmazható a megmaradt csapatokra.
- Gólkülönbség: Ha az egymás elleni eredmény nem dönt, vagy több csapat között kell sorrendet megállapítani, akkor az érintett csapatok összes mérkőzésén elért gólkülönbség számít.
- Lőtt gólok száma: Ha a gólkülönbség sem dönt, akkor a több lőtt gólt veszik figyelembe az érintett csapatok összes mérkőzésén.
- Fair Play rangsor: Ha ezek sem viszik dűlőre a sorrendet, akkor az UEFA-együttható következik, amelyet az UEFA által szervezett meccsek eredményei alapján számítanak több évre visszamenőleg. Elméletileg az is előfordulhat, hogy két csapat még ebben is egyenlően áll, ekkor azt nézik, hogy melyik csapatnak hány sárga és piros lapja van.
- Sorsolás: Ha már végképp semmi nem tudna dönteni, akkor egyszerűen sorsolnak.
Van egy speciális szabály is arra az esetre, ha két olyan egyenlő csapat közül kell választani, akik az utolsó körben egymás ellen játszanak döntetlent. Ha a két csapatnak ugyanannyi pontja, ugyanannyi rúgott és kapott gólja van, és az utolsó körben egymás ellen ikszeltek, akkor (hosszabbítás nélkül) tizenegyeseket rúgnak a továbbjutásért. Ez csak akkor él, ha két csapat közül kell választani, három vagy négy csapatnál a fenti szabályok számítanak.
Miért is jó ez? Az UEFA céljai
Természetesen az egyik indok a pénz. Több meccs, több eladott jegy. Ez eddig nem meglepő, ezt a tendenciát láthatjuk az Európa-bajnokság vagy a világbajnokság létszámbővítései mögött is. A mérkőzések élvezhetőségét vélhetően csökkenti majd az eddig kevésbé BL-képes csapatok szereplése, így arra számíthatunk, hogy több nagyarányú különbséget hozó találkozót láthatunk majd.
Ez egyszerű tévénézőként elrettentőleg hathat, de több csapat bevonásával több nemzet is képviseltetheti magát, ami a játék népszerűsítése szempontjából egyáltalán nem elhanyagolandó szempont.
Vegyük csak a saját példánkat. Ha a Ferencváros bejutott volna a BL-be, akkor jó eséllyel 2-3 sztárcsapat megfordul Budapesten, ami nyilvánvalóan nagy tömegeket csábítana a stadionba. Talán majd jövőre. Arról, hogy a létszámbővítés pozitív vagy negatív módon hat a labdarúgás népszerűségére, az Európa-bajnokság után beszélgettünk a HVG közéleti podcastjában, a Fülkében.
Példák a hipotetikus ligaszakaszra és meglepetések
A főtabellán 36 csapat vesz részt az új lebonyolítás szerint. A korábbi csoportkör helyett egy ligaszakasz van, ahol minden csapat 8 mérkőzést játszik különböző ellenfelek ellen. A meccsek eredményei alapján egy közös tabella alakul ki. A legjobb 8 csapat automatikusan bejut a kieséses szakaszba, míg a 9-24. helyezettek rájátszással küzdenek a továbbjutásért.
A mostani BL ligaszakasza már véget ért és meglepően a Real Madrid nem jutott automatikusan a kiesési szakaszban. De még van esélye a Real-nak továbbjutni rájátszással. A másik meglepetés az a Sporting CP portugál csapat, amely automatikusan továbbjutott. A tabella elején az első helyen az Arsenal, akinek egy veretlen ligaszakasza volt, utána a Bayern a második, a Liverpool a harmadik helyen végzett. Néhány meglepő kieső a Napoli, az OM és a PSV.
Az idei BL legnagyobb meglepetése az FK Bodø/Glimt. Ennek a norvég csapatnak sikerült elvernie a Manchester City-t és az Atletico Madridot. A rájátszások megkezdődtek és néhány meglepetés történt. A legnagyobb meglepetés az FK Bodø/Glimt okozta. Az Inter Milan ellen játszottak és sikeresen elverték őket 5-2-re összesítve. A Real Madrid a Benfica ellen játszott. Az első meccsen balhé tört ki, az első gól után Vinicius Jr és Prestianni között.
Az UEFA által rendezett kupaverseny sokaknak nem könnyű megérteni. Erre adunk most egy egyszerű magyarázatot a BL alapszakaszáról/ligaszakaszáról.
tags: #bl #selejtezo #dontetlen #mi #tortenik
