A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ): Az Amatőr Futball Szíve
A magyar labdarúgás alsó régiójába a BLSZ, illetve a megyei labdarúgó-szövetségek által üzemeltetett bajnokságok tartoznak. Ez a szervezet az amatőr, szakszerűbben szabadidős futball működő civil társadalmának modelljének tekinthető Budapesten és környékén.
Mi is az a BLSZ?
A BLSZ a Budapesti Labdarúgó Szövetség rövidítése, és feladata pontosan az, ami - elvben - az MLSZ-é: a bajnokságok lebonyolítása, beleértve a sorsolást, a játékvezető-küldést és a fegyelmi ügyeket, valamint a válogatott(ak) fenntartása.
A budapesti szövetség 19 000 játékost tart nyilván, ebből 15 000-re tehető az aktívan sportolók száma. Ez a hatalmas szám a serdülő hattól az ifiken és az öregfiúk százcsapatos mezőnyén át a BLSZ felnőtt első osztályáig terjed, ami fölött már az NB III csúcsai húzódnak. Ezt az irdatlanul sok sporttársat a BLSZ hatfős fizetett apparátusa mozgatja, kiegészülve társadalmi munkában a szövetség körül sertepertélő öregekkel, például a "beírókkal", akik - számítógépes rendszer ide vagy oda - még mindig kézzel vezetik rá keddenként a hétvégi eredményeket hatalmas árkusokra.
A szövetség némi fővárosi önkormányzati támogatásból és az úgynevezett játékosengedélyekből, illetve a nevezési díjakból befolyó összegekből és apró baráti kölcsönökből tartja fenn magát, elsejéig, az MLSZ-től függetlenül.
A BLSZ Bajnokságai és a Magyar Labdarúgás Hierarchiája
A BLSZ bajnokságok a magyar labdarúgás alsóbb osztályait képezik. A BLSZ I osztálya a negyedosztálynak felel meg a nemzeti futballhierarchiában.
Példaként említhetjük az 1897-ben alapított MLTC-t, azaz a Mátyásföldi Lawn Tenisz Clubot. A klub története sajnos viszonylag rövid a mai formájában, miután a második világháború alatt használhatatlanná vált a pálya, majd a szockóban a szovjet haderő vette azt birtokba. A rendszerváltás után, 1992-ben alakult újjá az MLTC, és 1993/1994 óta szerepel a BLSZ különböző osztályaiban. Az újkori fénykorát 2005 és 2013 között élte, ekkor ugyanis a BLSZ I-ben, a negyedosztályban szerepelt. Bár a legtöbb szezont a BLSZ II-ben töltötte el a klub, a 2010-es évek közepén két évet a BLSZ I-ben is szerepelt.
A BLSZ osztályaiban zajló mérkőzések gyakran hoznak emlékezetes pillanatokat, legyen szó akár egy különös bírói döntésről a BLSZ III. osztályában zajló bajnoki találkozón, vagy éppen egy BLSZ II. csoportjában lejátszott mérkőzésről, ahol az MLTC és a Szent Pál Akadémia csapata találkozott.
A BLSZ Élete: Kihívások és Közösség
Finanszírozás és Támogatás
Az elmúlt években sorra szűntek meg egykor BLSZ-ben játszó csapatok, leginkább azok, amelyeket egy-egy vállalat tartott fenn. Ennek ellenére még a budapesti harmadosztályban, azaz a magyar labdarúgás hatodik vonalában (ez alatt már csak egy van) is akad csapat, amelyik szerény meccspénzt tud fizetni a játékosainak. Egy- és ötezer forint körüli összegekről van szó fejenként, amit szponzorok adnak össze, Kft-k, a futballt szerető nouveau rich-ek vagy olyan cégek, amelyeknek megéri reklámozni ezen a szinten. Vidéken gyakran előfordul, hogy a helyi kocsmáros "dob fel ötven rongyot a fiúknak". Megélni ebből persze nem lehet, de még mindig jobb, mint egy másodállás.
Van, ahol a helyi önkormányzat csönget egymilliót az éves működésre, de ez is tiszta ügy: ha a falu fölösleges luxusnak tartja a futballt, a polgármestert nem választják újra. A rendszer tehát működik, van benne egy kis pénz is, pont annyi, amennyi kell; a dolgozók testedzenek, adott esetben külföldre utaznak, Szlovákiába vagy Olaszba, vendégjátékra egy ugyanolyan kiscsapathoz, bérelt busszal, együtt a családdal, aztán azok jönnek ide, és az idény végén bankett van, amikor mindenki megint együtt lehet; és ez így helyes.
A Pályák Sorsa és a Jövő
Ahhoz, hogy futballozni lehessen, mindenekelőtt pályára van szükség. A budapesti "kiscsapatok" pályáinak tulajdonjoga pont annyira zavaros, mint minden, a tulajdonlással kapcsolatos kérdés ebben az országban. A bezárás és/vagy privatizálás előtt/után tartó vállalatok számára a céghez tartozó futballpálya több tízmilliós érték, hiszen a telekre építkezni lehet. A sporttörvény tervezete ugyan tartalmaz egy olyan kitételt, amelynek értelmében az új tulajdonosnak 15 évig eredeti funkciójában kell működtetnie a sportpályát, ám ez a rendelkezés könnyen kijátszható.
Fa Sándor, a BLSZ ügyvezető elnöke szerint a pályákat a kerületi önkormányzatoknak kellene megvenniük, ez jelenthetne garanciát a fennmaradásukra. De akár így lesz, akár magánkézbe kerülnek, arra már most fel kell készülnünk, hogy egyszer, nem is olyan soká, a szabadidősportból Magyarországon is jól menő üzlet lesz, és az, aki focizni akar, vagy azt akarja, hogy a gyereke focizzon, fizetni fog.
DMTK - Csepel SC, bajnoki labdarúgó-mérkőzés összefoglaló (2026. 18. hét)
Mérkőzések Hangulata és Egyedi Karakterek
A BLSZ bajnokságokban eltöltött évek során a nagy jellemek és a sunyi rugdosódók az ellenfél soraiban, a bonyolult viszonyrendszer a csapaton belül, az együtt átélt traumák (egy 0:11, zuhogó esőben, a MAFC ellen, például) mind hozzátartoznak az élményhez. Emellett a környezet, amiben a bajnokságok zajlanak, is meghatározó: a Gamma olajos salakja, amit napokig nem lehet kimosni a horzsolásos sebekből, a partvonal felrajzolására szolgáló mészporos talicska, amelynek kacskaringóit a pályagondnokban dolgozó szesz diktálja, az örökös széngázszag a Duna Cipő öltözőiben. A BLSZ idős, társadalmi munkás ügyintézői pedig még Orthot is látták, és szigorúan veszik a szabályokat.
Az MLTC és a Szent Pál Akadémia mérkőzésén például kiderült, hogy meglepően rossz minőségű a pálya talaja, ez a meccsen többször is tetten érhető volt felpattanó labdáknál - talán még az ötödosztályban elvárhatóhoz képest is rengeteg technikai hiba és rossz passz jellemezte a játékot. Kicsit szomorúan vették tudomásul, hogy mintegy 5-6-an ültek a lelátón kezdéskor, aztán a második félidőre összejött vagy 25-30 ember. Már távozáskor csíptek el két idősebb helyi beszélgetését arról, hogy alapból 11-kor szoktak kezdődni a meccsek, nem értik ezt a 10-es kezdést.
Feljutás és Kiesés a 2014/15-ös Szezonban
A nevezések előtt érdemes újra áttekintenünk a kiesés és a feljutás kérdését a BLSZ-bajnokságokban. A 2014/15-ös szezonban számos tényező befolyásolta az osztályok összetételét.
| Bajnokság | Feljutók | Kiesők | Megjegyzések / Feltöltési helyek |
|---|---|---|---|
| NB III | Ferencvárosi TC II. | Az FTC II. bár kiesett az NB III-ból, a feltöltési listán az előkelő második helyen állt, így esélyes volt a harmadik vonalban való indulásra. | |
| BLSZ I | III. Kerületi TVE (bajnok), 43. Sz. Építők SK, KISE | Nagytétény (15. helyezett), Internationale CDF SE (16. helyezett) | A III. Kerületi TVE felkerült az NB III-ba. Az Internationale CDF SE-től jogosulatlan játékos szerepeltetése miatt büntetőpontokat vontak le. Az NB I-es csapatok tartalékcsapatainak indulása további kiesőket eredményezhetett volna (Kelen, Hegyvidék). Egy betöltendő hely maradt. |
| BLSZ II | Három csapat jutott fel (pl. ESMTK II. mint legjobb harmadik a BLSZ III-ból) | MLTC, Goldball, BÜSKE | Három csapat esett ki. Az ismertetettek alapján a nevezések után minden valószínűség szerint itt is egy feltöltésre váró hely maradt, aminek betöltésére a BLSZ III. legjobb harmadikjának, az ESMTK II.-nek volt lehetősége. |
| BLSZ III | ESMTK II. (legjobb harmadik, ha feltöltési helyet kap) | A felnőtt, U21 és U14 bajnokságok nevezési határideje 2014.07.04. volt. |
Utánpótlás és Elektronikus Jegyzőkönyv
A BLSZ nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre. A BLSZ I-ben induló sportszervezetek U21 és U14 korosztály között három (3) férfi/fiú csapatot kötelesek szerepeltetni, korosztályonként egy csapatot figyelembe véve. Emellett kötelező számukra az OTP Bank Bozsik program korosztályainak (U12-13, U10-11, U8-9, U6-7) versenyeztetése.
A BLSZ II-ben induló sportszervezetek U21 és U15 korosztály között egy (1) férfi/fiú csapatot kötelesek szerepeltetni, és az OTP Bank Bozsik program korosztályaiból legalább két (2) különböző korosztály szerepeltetése kötelező számukra. A 2014/15 bajnokságtól a BLSZ II-ben is bevezetik az elektronikus jegyzőkönyvet, ami modernizálja a mérkőzések adminisztrációját.
Hogyan Lehet Csapatot Indítani a BLSZ-ben?
Vegyük azt az esetet, hogy tizenöt fiatalember úgy gondolja, már idén szeptembertől nagypályás bajnokságban szeretne futballozni. Ehhez semmi esetre sem árt, ha valaki vagy valami állja a szórakozás költségeit; ellenkező esetben saját maguknak kell kiköhögniük fejenként 10, de inkább 15 ezer forintot (egy szezonra).
Ezután a leglelkesebb közülük (ő lesz az intéző, ami szép, de hálátlan feladat, neki kell járnia majd meccseket lekötni, igazolásokat intézni, fegyelmi tárgyalásokra stb.) most rögtön telefonáljon be a BLSZ Curia utca 3. alatt székelő irodájába (118-1338), és keresse Koszta Tibi bácsit: a BLSZ IV. osztályú bajnokságainak sorsolását július 15-én készítik el, szólni kell, hogy lesz még egy csapat, ki ne hagyják őket. A Curia utcában aztán elégséges felvilágosítással látják majd el arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megcsináltatni az igazolásokat, meg hogy mi a játékengedély, hol kell sportorvosit intézni, hol vehet egy garnitúra szerelést, meccsjelentőt, jegyzőkönyvet. Ugyanitt kaphat útmutatást az érdeklődő arra vonatkozóan is, hogy hol indulhat kispályás bajnokságban.
Ezután már csak pályát kell találni: Budapesten némi utánjárással (elsősegély abszolút kezdőknek: térkép, telefonkönyv, ebben a sorrendben) meccsenként 3000 forintért már lehet füves pályát találni. Aztán egy erős augusztusi alapozás, és szeptember elején már indulhat is a nagypályás foci.
tags: #blsz #1 #minek #a #roviditese
