Beck Zoltán: A Zene, Irodalom és Oktatás Sokszínű Mestere
Új cikksorozatunkban könnyűzenészek vallanak arról, hogyan szövi át életüket a magyar népzene és mik a kedvenc népdalaik. Közülük is kiemelkedik Beck Zoltán (Devecser, 1971. szeptember 1. -), aki Az Év Szövegírója díjjal kitüntetett magyar énekes-gitáros és egyetemi docens. A 30Y rockegyüttes alapítója és dalainak szerzője, illetve szövegírója.
Beck Zoli munkássága egyébként annyira szerteágazó és összetett, hogy szinte lehetetlen egy csokorba összeszedni, annyi azonban biztos, nevével egybeolvad a kultúra, mert minden porcikájából árad a zene, az alkotás.
Népzenei Gyökerek és Gyerekkori Hatások
Beck Zoltán életét már gyermekkorától kezdve áthatotta a népzene és az irodalom. Gyerekkoromat meghatározták a népballadák - olvastam a szövegeket, és valahogyan bevonódtam: pedig nem tudtam semmit a halálról, a szerelemről, a szerelemféltésről. Ezek lettek az életem első szövegtapasztalatai. Olyannyira, hogy azt hiszem, máig meghatározza az írásaim mélyrétegét ez a fajta fojtott, naiv vonzalom a tragikumhoz.
A népzene iránti vonzódása egyre mélyült az évek során. Gimisként, főiskolásként sok népdalt játszott - utcazenélt, tudott gitáron kívülről például egy teljes Muzsikás-lemezt. Emlékszem, egyszer a Tihanyi Apátság elől azért zavarták el, mert pajzán népdalokat énekeltünk, azokat persze nem a Muzsikástól. Később az Ajka-Padragkút Néptáncegyüttes zenekarában játszott bőgőn, ahol a Kárpát-medencei tánczenei kincs egy részét megismerte.
Nemcsak a Muzsikás volt meghatározó élmény számára, hanem a népzenéből induló Barbaro, és ugyanígy Dresch Mihály játéka is. Elemi élménynek és nagy szerencsének tartja, hogy barátomként ismerheti Horváth Zolit, a Kanizsa Csillagai vezetőjét, a Foku Drákuluj című lemezt máig sokat hallgatja, ahogyan a Parno Graszt is nagy kedvence. A népzenéhez való kötődése a későbbi munkáiban is megmutatkozott, például A nemzedék nélküli ember című előadásába is belepakolt egy népdalt.
Akadémiai Pályafutás és Irodalmi Munkásság
Zenészi tevékenysége mellett Beck Zoltán komoly akadémiai karriert is befutott. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanítóképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom (1994) és tanító (1995) szakos diplomát, majd a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom szakon (1998).
Doktori fokozatát (Phd) 2010-ben irodalom- és kultúratudományokból szerezte, 2024-ben habilitált a PTE-n. Azóta a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén dolgozik egyetemi docensként, valamint az általa alapított PTE ZEN (Zenélő Egyetem) szakmai igazgatója. Rendszeres vendégelőadója az Universität Wien-nek, illetve gyakran publikál hazai és külföldi folyóiratokban, felületeken, konferenciák előadója. Szerkesztőbizottsági tagja a Romológia folyóiratnak, első könyve Lehetséges cigány irodalom címmel jelent meg 2004-ben.
Fiatal koromban nem véletlenül jártam dráma tagozatra, ez a világ - leginkább az irodalom - vonzott. A középiskolai éveimet követő kalandos kitérők után ezért jelentkeztem a pécsi bölcsészkarra, hogy itt végezzem el az egyetemet. Jó évek voltak, izgalmas évek voltak, nagyszerű tanárokra és olyan emberekre találtam a csoporttársaim között, akik nagyon inspiráló figurák voltak és máig hangsúlyos szerepet játszanak a hazai irodalmi életben.
A romológia iránti érdeklődése is korán kezdődött. Egy-két évvel a diploma megszerzése után Forray Professzor Asszony elkezdte szervezni a romológia képzést. Engem a 90-es évek közepétől nagyon érdekelt a cigány irodalom, illetve az ehhez kapcsolódó teoretikus kérdések - így kötöttem ki végül itt, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Romológia szakán, egyetemi adjunktusként, majd docensként. 1995 óta nem szakadt el az egyetemtől. Onnantól kezdve, ha néha távolabb is került az egyetem világától, folyamatosan jelen volt az életében és szervezte azt. Ilyen tekintetben az egyetemi évek számára nem emlékkép, hanem a jelen.
Még gimisként olvasott Holdosi József Kányák című regényét, akiről akkor, internet híján, nem tudta, kicsoda. Csak később, a főiskolán tudott érdeklődni róla Fűzfa Balázsnál, aki be is mutatta neki, és néhányszor beszélgettek, ami azért is meghatározó élmény volt számára, mert előtte nem találkozott olyan emberrel soha, akinek a nevét előbb látta volna könyvborítón, mint hogy megismerhette volna. Később tudatosabban kezdte olvasni a cigány írók első generációját, Bari Károlyt, Balogh Attilát, Osztojkán Bélát, Lakatos Menyhértet, az utánuk jövőket, Kovács József Hontalant, Szepesi Józsefet, Glonczi Ernőt, vagy a mai kortárs magyar irodalomból Jónás Tamást, Bogdán Józsefet, Rafi Lajost.
Irodalmi problémaként gondolkodott el azon, hogyan zajlik a kánonképzés, létezik-e és definiálható-e a cigány irodalom fogalma. Az izgatta, hogyan hozunk létre jelentéseket, hogyan történnek meg a kisajátítás akaratai, hogyan gyakorlunk hatalmat szövegek, emberek vagy közösségek fölött. Leginkább ezzel az eltakart „üres hellyel” foglalkozik az áprilisban megjelenő könyve is. A laikus tapasztalata az, hogy a mainstream elbeszélés számos társadalmi történést szándékosan etnicizál. Láthatóan egyszerű lendületbe hozni a nagy előítéleteket, és amikor már ezek dolgoznak, a valódi kérdésekkel nem kell foglalkozni.
A roma értelmiség szerencsére sok esetben beleszól a romákkal, cigányokkal kapcsolatos diskurzusba, de a felelősség kényelmes átpasszolásával ezt a kérdést nem lehet letudni. A szabadság az, ha bármiről beszélhetek, beszélhetünk. És a társadalom meg azoknak az embereknek a közössége, akik együttesen és felelős módon beszélik meg a dolgaikat egymással.
A kortárs irodalom ajánlásával, népszerűsítésével foglalkozik a Libri által működtetett Beck Zoli könyvespolca, ahová ajánlókat, kisesszéket ír, tagja továbbá a Libri-díj zsűrijének. A próza evidensen része a közlésemnek: mióta írok, mindig írtam prózát. Főiskolásként jelentek meg az első novellái a Kilátóban, a Bárban, Pécsett az egyetemen a Felhő című lapban. Örül, ha sikerült találni egy nyelvet, amelyen beszélni tud. Élvezi, hogy játszhat a prózával, és megtisztelő, hogy az ÉS idén felkérte egy tárcanovella-sorozatra, de ettől még nem gondolja magát írónak. Az is lehet, hogy a novellái nem mások, mint a zenész lustasága. Abból a történetből lesz novella, amit nem akar dalban megszervezni.
A 30Y megalakulása és Sikere
Beck Zoli egyébként az öccsével, Beck Lászlóval, Zazával alapította a 30Y-t még 2000-ben, Pécsett. Az elmúlt több mint 20 évben 10 lemezt adtak ki. Zaza felidézte gyerekkorukat: 13 éves koráig csak a focilabdát ismerte, semmi más nem volt az életében, de a Zoli viszont nagyon hamar elkezdett gitározni. Nyolc évvel idősebb nála, emiatt már az első emlékei is úgy maradtak meg róla, hogy egy gitár lóg a nyakában, és az otthoni Videoton magnóval veszi fel a saját dalait. Írt is egy családi slágert, az Otthon címűt, ami egy nagyon jó dal volt.
Kamaszkorára a foci kikopott Zaza életéből, egyre gyakrabban járt le Zoli első zenekarának (Körök) a próbáira, mellette pedig elkezdte zabálni a zenéket a Led Zeppelintől a Black Sabbath-ig, az Európa Kiadótól a Kispál és a Borzig. Nem hitte, hogy benne volt a kalapban, hogy mi valaha együtt fognak zenélni, de ebben az időszakban megnyílt az életében egy ajtó, és elkezdett vadul dobolni tanulni. A zenekarosdi azonban guillotine-szerűen érkezett. A Körök zenekar nagykanizsai koncertjére kellett hirtelen beugrania, mert a dobos vakbélgyulladás gyanújával kórházba került. Rettenetesen izgult, de a koncert rendben lement.
A Körök tagjai nem sokkal később Pécsre költöztek, kisvártatva Zaza is követte őket, azonban az együttes rövid pécsi működés után megszűnt. Utána kezdték el a 30Y-t. Endi, Ádi, a bátyja, ő, Molnár Kriszta hegedűn, meg két nagyon kedves csajszi, akik közül az egyik a felesége lett. Az elejétől úgy állt a dolog, hogy ez egy véresen komoly ügy, az első percektől hajtották a dalírást és a koncertezést. 2001-ben már az Animának, a Kispálnak, a Heaven Street Seven-nek, és a PUF-nak voltak az előzenekarai Pécsett. 2004-2005 tájékán már rendes országos turnéjuk volt.
A zenekar sikere sok tényezőnek köszönhető. Titkok nincsenek, iszonyat nagy szerencse viszont van. Amikor ők elkezdtek zenélni, az általuk is ismert módon működtek a dolgok, nem kellett más, mint egy klub, odamenni, játszani és lemezeket kiadni. Ma sokkal nehezebb ez az egész. Amiért ilyen rendkívül sikeresek lettek, az egyrészt a szövegeknek köszönhető, másrészt pedig annak, hogy akkoriban iszonyatos erő volt a 30Y koncertjeiben, amit akkori hangmérnökük, Bóra Dávid tökéletesen tudott közvetíteni a közönségnek.
A 30Y stúdiót és kiadót (ZAJZAJZAJ) alapított, amely kreatív alkotói közösségeket, előadókat és zenekarokat segít a klasszikus és populáris zenei színtereken való megjelenésben.
30Y Diszkográfia
| Cím | Megjelenés éve |
|---|---|
| Egy perccel tovább | 2004 |
| Csészényi tér | 2006 |
| Semmi szédítő magasság | 2007 |
| No.4 | 2008 |
| Szentimentálé | 2012 |
| Bezzeg a kurva Beckek | 2014 |
| Pécsi Szimfónia | 2015 |
| Best of 30Y | 2015 |
| ki az aki még megölelne | 2019 |
| Testet öltött hangok | 2021 |
Együttműködések és Művészeti Projektek
Beck Zoltán munkássága nem korlátozódik a 30Y zenekar kereteire. Dalszerzőként, szövegíróként és/vagy előadóként számos előadóval és projektben dolgozik. Háy János íróval 2010-ben hozták létre pódiumműsorukat, Háy come Beck címmel. Ez a kulturális keresztségben a Rájátszás nevet kapott koncertsorozat 2011 áprilisában debütált a Margó Városi Irodalmi Fesztiválon, ahol az irodalom más műfajokkal is összegabalyodott. Az első költő-dalnok furcsa pár a „vámosmikolai TS Eliot, és az ajkai David Bowie”, vagyis Háy János és Beck Zoltán volt. Háy a Sötét van című 30Y nótát értelmezte sajátosan, Beck pedig az Aktmodellhez komponált aláfestőzenét.
A recept pofonegyszerű: a költő feladja magányát, kiáll a színpadra, és új dalszöveggel piszkál bele a fesztiválslágerbe. A zenész pedig sokadszorra porolja le a Kaláka óta az irodalmi kánon részét képező megzenésített vers intézményét. A Rájátszás eddigi legnagyobb sikere a Kistehén dala volt: Erdős Virág szövegét Kollár-Klemencz László zenésítette meg. Karafiáth Orsolya is a résztvevője a projekteknek, régi hobbija a dalszövegírás.
Sárközy Zoltánnal (30Y) közösen írja A kis herceg című táncmese zenéjét a Pécsi Balett számára, az előadást 2016-ban mutatták be. Társszerzője a Kis herceg és a planéták című táncmeséknek is Sárközy Zoltán Papa mellett, melyeket a Pécsi Nemzeti Színház ad elő. A Kis herceg és a planéták 2015. december 18-án, A kis herceg 2016. január 29-én debütált.
Beck Zoli két évadon keresztül közreműködött a Pannon Filharmonikusok felkérésére a Segítség, komolyzene! című sorozat elkészítésében, levezetésében. A két év alatt 12 előadást készítettek közösen. Ez a sorozat kilenc éve fut, elsősorban a kamaszokat, fiatal egyetemistákat célozza meg. Olyan embereket próbálnak megszólítani, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a komolyzenével - a társadalmak 95%-a amúgy nem hallgat komolyzenét.
Személyes Meglátások és Filozófia
Beck Zoltán sajátos látásmóddal tekint a világra és az alkotói folyamatra. A nemzedék nélküli ember című szerzői estjére egy olyan, nemzedék nélküli emberről akart írni, aki ezt a páncélt dobja le, áll a színpadon, meztelenül és kiszolgáltatottan, és reméli, igaz módon. Ha hinne is a generációkban, akkor sem gondolná azt, hogy az a születési évekkel függene össze. A generációs közösség-élményt inkább a közös gondolatok, a világra való rátekintés közös pozíciója szervezi.
Zenészi hangjának kialakulása sem volt zökkenőmentes. Közel 30 éves koráig mutált, emiatt nem is tudta, milyen a hangja. Az volt a szerencséje - ami persze elsőre szerencsétlenségnek tűnik -, hogy jóformán megnémult, mert rossz technikával énekelt, úgyhogy műteni kellett. Balatinecz Márta néni tanította meg aztán újra énekelni. Amit az emberek Beck Zoli-hangként ismernek, az a kétezres évek közepére lett meg a maga erényeivel és korlátaival. De a nyelv, amit a dalszövegeiben használ, az is a kétezres évekre érkezett meg. Valahogy pontosabb, élesebb szövegeket kezdett írni, mint azelőtt.
Egy személyes ok is közrejátszott a 30Y indulásakor: amikor Zaza (Beck László, a 30Y dobosa) megszületett, világos volt, hogy együtt fogják tölteni az életüket. Nyolc év korkülönbség van köztük, ő ráadásul hatévesen átrohant egy lengőajtón, ami levágta a csuklóját, vissza kellett varrni és újra kellett tanulnia írni. Egyszerűen csak ki kellett várni, mire szinkronba kerültek egymással.
Társadalmi kérdésekben is aktívan megnyilvánul. Az a társadalom, amely arrafelé mozog, hogy bűnbakokat keressen, és a gyűlöletből nyerjen energiát, folytonos egzisztenciális szorongást teremt. Alapvető problémának látja, hogy az európai társadalmakban nem a dialógus és a közös gondolkodás kínál megoldást a problémákra, hanem egyik oldalon a gyűlölet, a másikon pedig az autokrata akarat, a kisajátítás és a hatalom. Számára a politika tulajdonképpen morális kérdés.
Mások szemével: Kollégák és Barátok
Beck Zoltán sokszínű személyiségét és munkabírását kollégái és barátai is elismerik. Pamuki Krisztián, a 30Y fotósa és klipfelelőse, próbaterem szomszédokként ismerkedett meg Zoliékkal még 2000 környékén, amikor a 30Y alakult. Úgy véli, a Rajta leszek című klipje, mely egy háromnegyed óra alatt egy százéves VHS-re készült, pontosan kifejezi a dal lényegét. Pamuki Krisztián szerint a zenekar sikerében a kreatív csapat szerepe talán csak másodlagos, ezt nélküle is elérték volna.
Takács Béla, a zenekar grafikusa és dizájnere, 2008 körül kezdett el dolgozni a 30Y-nak, ami munkakapcsolatnak indult, de idővel barátsággá alakult. „Zolit csak csodálni és irigyelni tudom azért, hogy ilyen erővel tud ennyi mindent csinálni. Van, hogy felhívom hétfő délelőtt, hogy beszéljünk valami folyamatban lévő akármiről, akkor ő Bécsben van, ahol éppen órát tart, felhívom délután, akkor meg már Magyarországon van egy önálló esten, vagy éppen kiállítás megnyitót tart. Hétvégén koncertezik a zenekar, hét közben az egyetemen tanít - elképzelni sem tudom, mikor alkot, és honnan van ennyi energiája.”
Beck László, „Zaza”, Zoli öccse és a 30Y dobosa, így jellemezi testvéri és zenei kapcsolatukat: „Zeneileg nagyjából ugyanaz van mindkettőnkben, ugyanaz lüktet bennünk. Tesónak meg mindenkinek ilyen tesót kívánok, a legfaszább gyerek a világon!”
Máté a Punnany Massifból elmondta, hogy a 2010-es Shen Kick című albumon Beck Zoli énekelte Cseh Tamás slágerét, a Csönded vagyok címűt. „A dal kapcsán egyértelmű volt számunkra, hogy azt Zoli fogja felénekelni, ugyanis ő már ezt a dalt egy szál gitárral gyönyörűen eljátszotta.” Máté szerint Zoli egyenes, tisztességes vidéki fazon, akit minden alkalommal örömmel pillant meg a fesztiválokon, mert a közösségükben otthon van, ugyanúgy, mint ők náluk.
BéZé, a 30Y első menedzsere, a zenekar kezdeti időszakáról mesélt. „A legnagyobb feladat az volt, hogy a zenekart mindig időben betegyem a turnébuszba.” Hozzátette, a zenekar sikerének titka a szövegekben és a koncertek erejében rejlik.
Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója a „Segítség, komolyzene!” sorozattal kapcsolatban elmondta, hogy az ötlet egy fiatal kolléganőjétől származott, és rendkívül örült, hogy Beck Zoli csatlakozott a projekthez, mely a komolyzene iránt érdeklődő fiatalokat célozza meg.
Díjak és Elismérések
Becz Zoltán dalszerzői munkásságát Artisjus-díjjal ismerték el 2012-ben. 2011-ben és 2017-ben dalszerző-szövegíróként volt meghívottja a nemzetközi költészeti fesztiválnak, a Poesiefestival Berlin hivatalos programjának. Szerzői, dalszerzői munkájának önálló estjét Gyereknek bátor címmel játssza rendszeresen.
