Bodnár Gábor akadémiai munkássága és a Ferencvárosi Torna Club sportsikerei az 1990-es években

Ez a cikk két különálló témát jár körül a rendelkezésre álló források alapján: egyrészt Bodnár Gábor zenetudományi és neveléstudományi munkásságát, másrészt a Ferencvárosi Torna Club kiemelkedő sportsikereit az 1990-es években. Fontos megjegyezni, hogy a forrásanyag Bodnár Gábor esetében tudományos publikációkra és kutatási területekre fókuszál, míg az FTC története kapcsán Bodnár József nevét említi, aki gyúróként szerepelt a labdarúgócsapatban. A két személy, Gábor és József Bodnár, a rendelkezésre álló szöveg alapján nem kapcsolódik közvetlenül egymáshoz.

Bodnár Gábor zenetudományi és neveléstudományi kutatásai

Bodnár Gábor munkássága elsősorban a társadalomtudományok, azon belül a neveléstudományok és a zenetudomány területeire koncentrál. Kutatási érdeklődése kiterjed a speciális nevelési területekre, mint például a tehetséggondozásra és a tanulási zavarokra, valamint az általános neveléstudományra, amely magában foglalja a képzést, a pedagógiát és a didaktikát.

A zenei szaknyelv és kommunikáció kutatása

A zeneművészet a szaknyelvkutatás szempontjából az egyik legszerteágazóbb, egyben legkevésbé összefogott és egységesített területe. Talán ez is okozza a magyar zenei szaknyelv és kommunikáció iránti mérsékelt kutatói érdeklődést, a projektek összehangolatlanságát, a kutatók viszonylagos elszigeteltségét. A kutatás célja ezért olyan, összefoglaló és összehasonlító gyűjtemény készítése, illetve folyamatos fejlesztése, amely e speciális terület kommunikációs rendszerét tárja fel, valamint a szaknyelv szabatosabb alkalmazásához szükséges tájékozódási pontokat jelöli ki.

Robert Schumann műveinek harmóniai-formai és irodalmi-esztétikai vonatkozásai

A kutatás alapgondolata, hogy Schumann kompozíciós technikájának elemzését művei karakterisztikus nyitómotívumánál kell kezdeni: legtöbb alkotása ugyanis egyetlen ötletből bomlik ki, melynek folytonos variálása, improvizatív átalakítása adja a darab alaplüktetését. Gyakran az akkordikus váz is a dallammenetek szabad játékából születik: az egyenértékű hangok figurációi maguk válnak a harmónia képzőjévé, míg a létrejött akkordok új, mozaikszerű dallammá állhatnak össze, s a belőlük fakadó polifónia, komplementer ritmika is képezhet harmóniát (például a Dichterliebe egyes dalaiban). Az alapmotívumok és -dallamok állandó változásából fakad a Schumannra jellemző harmóniák jó része - és e motívumok nemcsak az adott alkotás zenei alapgondolatát adják, hanem a mű elvont, eszmei tartalmát is rejthetik.

Vokális zeneművek fordítási problémái

A vokális zeneművek - kiemelten a dalok és a kórusművek - idegen nyelvről magyarra történő fordítási problémáinak vizsgálata is hangsúlyos. A kutatás alapfelvetése a fordításesztétikai dilemmák taglalásánál fókuszáltabb, mivel magára a vokális zenére vonatkozó esztétikai problémát vizsgál: a kérdés ugyanis az, hogyan értékelhetők a zeneművek énekelhető és/vagy éneklésre szánt fordításai. Ez a kevéssé előtérben lévő szempont alapjaiban érintheti a zenei előadói praxist, mivel a zenemű interpretációjára is kihat, hogy az énekes eredetiben vagy fordításban énekli a művet: előbbi esetben a befogadókhoz nem juthat el a szöveg jelentése, utóbbiban a közönség érti a szöveget - de, a fordítások általános minősége miatt, gyakran nem a zeneszerző szándéka szerinti mondanivalót.

Az ének-zene tankönyvek elemzése

Az ének-zene tankönyvek elemzésének megkezdésének indoka, hogy Magyarországon a tankönyv továbbra is az elsődleges tartalomhordozónak tekinthető, s ez az ének-zenére, mint hagyományokra építő tantárgyra, fokozottan vonatkozik. Ugyanakkor a szaktanárok közül kevesen foglalkoznak a tankönyvírás különféle szempontok szerinti elemzésével vagy a tankönyvkutatás feladataival - így azonban kevéssé tudják megérteni és követni a szerzők logikáját, tehát a tankönyvfejlesztéshez sem képesek érdemben hozzájárulni. A kutatás fő célja ezért a műhelytitkok megismertetése és az ének-zenei tankönyvelemzés rendszeressé tétele.

Integrált művészetoktatás és tehetséggondozás

Az integrált, komplex művészetoktatás, valamint a zenei tehetséggondozás és kreativitás fejlesztése is a kutatási fókuszban áll. A kutatás célja az interdiszciplináris művészetoktatás teljes személyiséget fejlesztő hatásának minél több oldalról történő megvilágítása - ám, mivel komplex művészetoktatási és kreativitásfejlesztési program csak több pedagógiai műhely integrált munkájával jöhet létre, ezért a tevékenység alapja egyrészt a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesülettel való együttműködés, másrészt a Művészetközvetítő és Zenei Intézet önálló tehetséggondozási projektje.

Főbb publikációk

Bodnár Gábor számos publikációval járult hozzá szakterületéhez:

• 2015 - Az elmúlt évtizedek változó tanárképzési programjainak hatása az ének-zene tanárok képzésére - mtmt.hu
• 2018 - Bodnár, Gábor - About the four songs omitted from the revised Dichterliebe - mtmt.hu
• 2020 - Bodnár, Gábor - Creative Methods for Developing Creativity. Successful Cooperation of Formal and Non-Formal Education in Music Teacher Training - mtmt.hu
• 2022 - Farkas, Ákos; Bodnár, Gábor - Sound and Sense Interwoven - mtmt.hu
• 2022 - Bodnár, Gábor - How to Lose a Musical Compass in a Few Hundred Lines?

A Ferencvárosi Torna Club az 1990-es években

Az 1990-es évek kiemelkedő időszakot jelentettek a Ferencvárosi Torna Club életében, számos sportsikert és emlékezetes pillanatot hozva a labdarúgásban, vízilabdában és a jégkorongban.

A labdarúgócsapat sikerei és kihívásai

1990-ben egész tavasszal arról mentek a találgatások, ki lesz ősztől a Ferencváros új edzője. Végül 1990. június 7-én kürtölték világgá az újságok, hogy úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg Rákosi Gyula lejáró szerződését, helyette a csapat irányítását Nyilasi Tibor veszi át, akinek első szavai ezek voltak: „Remek érzés, hogy újra tehetek valamit a Ferencvárosért.” A szurkolók, a csapat mellett jóban-rosszban kitartó szurkolók nagy örömmel fogadták a hírt és ahogy az illik, azonnal reménykedni kezdtek, várták a csodát. A csodát, ami az lett volna, hogy a Fradi újra elkezd címeket nyerni.

Nyilasi Tibor korszaka és a kezdeti sikerek

Nyilasi Tibor bajnoki rajtja álomszerű volt, a Megyeri úton verte meg a csapata 5:0 arányban az Újpesti Dózsát. Újoncot is avatott, a 18 éves Lipcsei Péter került be egyből a Fradiba és vált egyik pillanatról a másikra a közönség kedvencévé, csakúgy, mint az ugyancsak először játszó Szenes Sándor, aki már az első percben bombagóllal köszönt be az újpesti kapusnak, örömkönnyeket csalva a ferencvárosi hívek szemébe. A bajnokságban az álomkezdést nem mindig követte álomszerű folytatás, becsúsztak váratlan pontvesztések, aminek egyenes következménye lett, hogy a szurkolói remények bajnokságra vonatkozó fele még hiúnak bizonyult, a végén második lett a Fradi. Nem úgy a kupaszereplésé. Már az őszi szezonban voltak eufórikus pillanatok, hiszen mi másnak lehetne nevezni a csapat zalaegerszegi továbbjutását az UEFA Kupa első köréből a belga Royal Antwerp ellenében. Az előző szezonból a Fradi egy olyan büntetést hozott magával, miszerint a következő UEFA rendezésű hazai mérkőzését az otthonától legalább 200 km-re kell megrendeznie. A körülményeket mérlegelve a csapat vezetői úgy döntöttek, akkor Zalaegerszegen lesznek otthon és úgy is lett. A mérkőzés rendes játékideje ugyanúgy 0:0-ra végződött, mint az antwerpeni odavágó, ám a hosszabbítás 30 perce fradista módon kovácsolt össze játékost, vezetőt és szurkolót, a 3:1-es győzelem után valóságos fieszta kezdődött. Sajnos, csak egyszeri volt a fellángolás, a következő körben a dán Bröndby kiejtette a Fradit az UEFA Kupából.

A Magyar Kupa menetelés 1991. március 2-án kezdődött az alsóbb osztályú Baja 2:0 arányú legyőzésével. A legjobb 16 között már két meccsen, kettősgyőzelemmel jutott túl a Fradi a PMSC ellen. A negyeddöntőben a Volán ellen már idegenben eldőlt a továbbjutás (3:0), a visszavágón egy 2:1-es vereség is belefért. Az elődöntőben megint egy másodosztályú csapat, a nagy meglepetésre odajutott Paksi Atom jött szembe, ezúttal az Üllői úton volt az első mérkőzés, amit 4:1-re hozott a Fradi, így idegenben megint belefért a 2:1-es vereség. Jöhetett a döntő, amely 1991. június 18-án Diósgyőrben volt a bajnoki negyedik Vác ellenében, a vége 1:0, azaz 13 év után újra kupagyőzelmet ünnepelhetett a csapat. Az 1991-es ünnepi csapatkép, előtérben a kupával, háttérben az őrjöngő szurkolókkal. Elöl balról: Nagy Zsolt, Wukovics László, ifj. Albert Flórián, Lipcsei Péter, dr. Juhász József csapatorvos, Bodnár József gyúró, dr.

Bajnoki címek és kupagyőzelmek

Az 1992-es bajnokság megnyerése után a következő két idényben megint a Fradi lett a Magyar Kupa győztese. Ezek közül az első győzelem veretlenül született meg. A döntőig Százhalombatta, Ajka, Győri ETO, PMSC, MTK voltak a legyőzöttek hét győzelemmel és mindössze egyetlen döntetlennel. 1993-ban a döntő is oda-visszavágós alapon zajlott, az első mérkőzés Szombathelyen volt a Haladás ellen, az 1:1-es eredmény jó alaphangot adott a visszavágóra, ami a vártnál sokkal nehezebb lett. 1993 nyarán a Fradi, mint kupagyőztes a magyar Szuperkupa döntőjében legyőzte a Kispestet, így először lett ennek a kupának is a győztese. Aztán a Magyar Kupa döntőjébe az előző évhez hasonlóan ezúttal is veretlenül masírozott az együttes hét győzelemmel és két döntetlennel. A döntő megint kétmeccses volt a Kispest ellenében, az első találkozó az Üllői úton 3:0-s Fradi győzelmet hozott, a visszavágóra rengeteg ferencvárosi szurkoló ment Kispestre a leendő ünneplés reményében. Ez a kupavisszavágó is örökre emlékezetes maradt, igaz az nem éppen az ünneplés, sokkal inkább az ünneplés brutális szétverése miatt. A Fradi 2:1-re győzött, kettős győzelemmel, minden kétséget kizáróan lett kupagyőztes, ám a mérkőzést biztosító rendőri erők nem nézték jó szemmel a ferencvárosiak ünnepét, szabályosan szétverték azt, ütöttek szurkolót, játékost, vezetőt, mindenkit, ahol értek. Ez volt a Fradi történetének 17. kupagyőzelme.

Bajnokok Ligája menetelés (1995/96)

Nyilasi Tibor után a karmesteri pálca ismét Novák Dezső kezébe került, aki kopírozta a 14 évvel korábbi edzői debütálását a Fradi kispadon, jött, látott és győzött, azaz hazai szinten megnyert mindent a csapatával. Kezdte a Szuperkupával, magabiztosan folytatta a bajnokság ismételt elhódításával, végül az idényt a Magyar Kupa zsinórban harmadszori megvédésével koronázta meg. A két említett kupát a Váccal foglaltuk keretbe, hiszen, mint regnáló bajnokot őket kellett legyőzni a Szuperkupában, a végén pedig a Magyar Kupa döntőjét is velük vívta a csapat. Közben azért essék néhány szó a bajnokságról, ahol a Fradi ellentmondást nem tűrően játszott, hét pont előnnyel végzett az élen az UTE előtt és nyerte meg a klub jubileumi, 25. magyar bajnokságát. Az 1995/96-os szezonban az UEFA már negyedik alkalommal írta ki az egykori BEK helyébe lépő Bajnokok Ligája sorozatot. Ekkoriban még tényleg csak az európai országok bajnokcsapatai, illetve a címvédő indulhattak. Az első állomás a csoportkör, ahol a csapatok négy négyes csoportban körmérkőzéssel döntötték el a továbbjutás kérdését, azaz ide bejutás eleve hat mérkőzést garantált. Az addigi magyar bajnokok sorra elbuktak a csoportkörbe jutás selejtezőjében, ahol a magyar labdarúgásnál magasabban jegyzett országok bajnokaival kellett mérkőzniük. Így volt ez 1995-ben is, az FTC ellenfele a belga bajnok Anderlecht lett. A visszavágó előtt Budapesten kitört a jegyláz, mindenki élőben akart részese lenni az akkor már várható csodának, ami be is következett, az 1:1-es döntetlen a csoportkörbe jutást jelentette. Abba a csoportkörbe, ahol az Üllői útra hozta a Fradi a BL akkori címvédőjét az Ajaxot, a BEK rekordgyőztesét a Real Madridot és a svájci bajnok Grasshoppers együttesét. Igen, az a fantasztikus Fradi-szív, ezúttal egész Európa megismerhette. Hajdú Attila kivédett 11-ese, Lisztes Krisztián első BL-gólja, majd Vincze Ottó hihetetlen duplázása eufóriába kergette túlzás nélkül az egész országot. Madridban sem volt kérdés az eredmény, a bátran játszó Fradi egy nagy verésbe szaladt bele, 1:6 lett a vége. A sorozatot a Grasshoppers ellen egy hazai 3:3 majd Amsterdamban egy vereség zárta, 0:4, azonban ez a menetelés így is a Fradi történetének a nagy lapjai közé való. Novák Dezső ezekkel a szavakkal értékelt a szurkolókhoz szólva: „Éreztük az Önök szeretetét és az, hogy egy szívdobbanással a csapat mellett álltak. Varázslatos hangulatú mérkőzések voltak, amelyek bebizonyították a ferencvárosi tábor egységét és klubszeretetét. Büszke vagyok a csapatomra, de legalább ilyen büszke vagyok a ferencvárosi szurkolótáborra, amely megható módon az Ajax elleni vereség után is tombolva ünnepelte fiait. Az 1995-ös ősz, a BL-menetelés sokat kivett a csapatból, az őszi szezon végén, igaz egy mérkőzéssel kevesebbet játszva, a bajnokságban nyolc pont hátránnyal állt a BVSC mögött. Amennyire a kilencvenes évek elindultak, sőt folytatódtak az évtized közepén, annyira volt váratlan és hirtelen a törés, ami végül bekövetkezett. A csapat nem jutott be az 1996/97 évi BL sorozatba, ezzel pedig elmaradt az a tőkeinjekció, ami egy évvel korábban anyagilag is oly sokat segített. A klub gazdálkodása pedig messze nem állt azon a szinten, amely hosszú távon is képes lett volna fenntartani egy magas színvonalon működő futballcsapatot. Az eredmények elmaradtak, edzők (köztük Varga Zoltán, aztán újból Nyilasi Tibor) jöttek és mentek.

Az évtized labdarúgó mérlege

Az 1990 és 1999 között megrendezett tíz magyar bajnokságban újra a régi hírnevéhez méltóan szerepelt az FTC, egyaránt háromszor lett első, második és harmadik, egyszer pedig a negyedik helyen végzett. A Magyar Kupát négyszer a Szuperkupát háromszor nyerte meg.

A vízilabdacsapat tündöklése és küzdelmei

Vízilabdában káprázatosan indultak a kilencvenes évek, hiszen az 1989/90-es szezonban hosszú idő, egészen pontosan 25 év után tudott duplázni a Ferencváros, azaz a bajnoki cím mellé a kupát is megnyerte. A bajnokságban ismét az élen végeztek az alapszakaszban, majd az elődöntőben a Tungsramot, a döntőben a Vasast győzték le oda-vissza. Még egy érdekesség, ez volt az első alkalom, hogy az FTC csapata a nevében is viselte a szponzora nevét. Az első ilyen „megtiszteltetés” a Törley pezsgőgyárnak jutott, a jegyzőkönyvekben mindenütt az FTC-Törley név szerepel. Egy biztos, a sikerek évében volt mivel koccintani idehaza.

Edzőváltások és LEN-Kupa döntő

Az 1991-es évnek régi-új edzővel vágott neki a csapat. Dr. Szívós István az év elején a Ferencvárosi Torna Club ügyvezető elnöke lett, így lemondott a pólócsapat irányításáról, utódja egyik elődje Dr. Mayer Mihály lett. Sajnos, ez az edzői periódusa nem járt olyan sikerekkel, mint az első, a bajnokságban egy negyedik helyezést, „kupaspecialistaként” a Magyar Kupában pedig egy elvesztett kupadöntőt tudott felmutatni. A következő szezonban a bajnokságban eljutott ugyancsak a negyedik helyig, a kupában azonban korábban elvérzett. Két ilyen szezon után át is adta a helyét Kásás Zoltánnak. Ő sem tudott csodát tenni, a lejtmenet folytatódott, 1992/93-ban egy hatodik, egy év múlva egy negyedik bajnoki helyezéssel, miközben a kupában nem jutott el a csapat a végküzdelmekig. Érdemes a szponzorneveken is elidőzni. A Törley 1993-ig tartott ki, ekkor egy évig nem volt névszponzor, majd 1994/95-ben a Vitasport próbálta vitalizálni a szakosztályt, FTC-Vitasport néven. Az eredmények azonban nem úgy jöttek, ahogy a múlt alapján a fradisták elvárták, 1994/95-ben például újra egy ötödik hely sikerült. Hogy mégis tovább foglalkozunk ezzel az évvel, ezzel a csapattal, annak egyetlen oka van, mint már annyiszor, a nemzetközi szereplés. Az FTC-Vitasport az 1994/95-ös idényben a három évvel korábban indított új európai kupaküzdelemben, a LEN-Kupában indult és a végén bejutott a döntőbe, amit azonban elvesztett, a második helyen végzett.

KEK-győzelem és válogatott szereplés

Egy esztendő múltán, 1995/96-ban valami megint elindult, amit egy bajnoki bronzérem jelzett, immáron Wiesner Tamás irányításával. Egy év múlva 1996/97-ben a bajnokságban megint új edzővel, Godova Gáborral ismételt a csapat, újra harmadik lett, ekkor azonban sikerült a kupában nyerni, ami mutatta, ez a csapat is képes az élre kerülni. Az újabb hazai kupagyőzelem 1997/98-ban újra a már háromszor megnyert KEK-ben való indulás jogát jelentette, amely „szokás szerint” fényesen sikerült, hiszen a sorozat végén a csapatkapitány Péter Imre emelhette magasra a KEK serleget, immáron negyedszer a Fradi történelmében. A 90-es évek második felétől a magyar válogatott újra elkezdte a fényesebbnél fényesebb eredményeket szállítani, amelynek - mondhatjuk, természetesen - fradista pólósok is részesei voltak.

Jégkorong: A Fradi szíve a változó időkben

A kilencvenes években kezdődött el a hazai jégkorongélet átrendeződése. Sorban épültek vidéken is a jégpályák, alakultak a csapatok. Ráadásul a piacgazdaság a hokiba is behozta a légiósvilágot. Ebben a helyzetben a Fradi nem sok jóra számíthatott, hiszen neki akkor sem volt saját pályája, akkor sem voltak kiemelkedő anyagi lehetőségei. A szív, a legendás Fradi-szív, illetve a korábbi évek kimagasló utánpótlásnevelése azonban segített átvészelni ezt az időszakot.

tags: #bodnar #gabor #ftc

Népszerű bejegyzések:

• Átfogó kitekintés a válogatott felkészüléséről
• a szurkolói kártya funkciói
• Gyakori kérdések a Barcelona meccsjegyekről
• A cikk Maluma és a magyar foci kapcsolatáról
• III. Korcsoportos Diákolimpia