A bundaügyek háttere: A magyar labdarúgás sötét fejezete
A 2009-ben kirobbant európai bundabotrány a sportág történetének egyik legsúlyosabb manipulációs sorozata volt. A bochumi tartományi ügyészség vizsgálatai szerint Európa kilenc országában, köztük Magyarországon is, számos bajnoki, BL- és válogatott mérkőzés vált gyanússá a fogadási csalások miatt. A központban a Berlinben élő horvát üzletember, Ante Sapina állt, akinek hálózata több országra kiterjedt.
A manipuláció mechanizmusa
A sportfogadási csalásoknál a megrendelők általában a futballon kívülről érkeznek, céljuk nem a sporteredmény elérése, hanem a fogadásszervező cégek pénzének megszerzése. A "tökéletes bunda" receptje gyakran a kapusok vagy a középhátvédek bevonásával kezdődik, de a csatárokat is gyakran megkeresik a csalók. A gyanúsítottak óvatosak voltak, a telefonbeszélgetéseikben kódot használtak, a pénz útja pedig szinte követhetetlen volt.
Főbb érintett mérkőzések és klubok
Magyarországon a 2009-es bochumi bejelentés óta folyamatosan bővült a gyanús találkozók listája. A hatóságok szerint tizenhat, majd később harminchárom mérkőzés manipulációjának gyanúja merült fel. Kiemelt figyelmet kaptak a DVSC nemzetközi szereplései, többek között a Fiorentina és a Liverpool elleni Bajnokok Ligája-mérkőzések.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) által feltárt 33 mérkőzés jelentős része NB I-es bajnoki, de érintettek a Magyar Kupa, a Ligakupa és utánpótlás-válogatott találkozók is.
| Mérkőzés típusa | Példa |
|---|---|
| Magyar NB I | ZTE-REAC (2008), Siófok-ZTE (2009) |
| Magyar Kupa | Honvéd-Siófok (2009) |
| Nemzetközi | DVSC-Fiorentina (2009) |
Nógrádi Zsolt, az olajszőkítésről őszintén.
A hazai hatóságok és az MLSZ reakciója
A bochumi nyomozás magyar szálait vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sokáig nem adott érdemi információt a fejleményekről, ami a közvéleményben azt sugallta, hogy a bűnösök neve soha nem kerül nyilvánosságra. Az UEFA ezzel szemben gyorsan cselekedett: 2010-ben két DVSC-játékost, Vukasin Polekszicset és Mészáros Norbertet is eltiltották, mert nem jelentették a feléjük tett vesztegetési kísérletet.
A magyar labdarúgásban a fogadási botrányoknak hosszú előzményei vannak. Már az 1986-88-as időszakban is zajlottak súlyos manipulációk, de a nemzetközi példák, mint az 1980-as olasz "totonero" vagy a 2005-ös németországi Robert Hoyzer-ügy is jól mutatják, hogy a probléma globális szinten fenyegeti a sport integritását.
Nehéz bizonyítás, lassú ítéletek
A bűncselekmények bizonyítása rendkívül nehéz, mivel nehéz elválasztani a szándékos hibázást a képzetlenségtől vagy a pillanatnyi kihagyástól. Az ügyben indult perek elhúzódása miatt az MLSZ később szabálymódosítást vezetett be, hogy elkerüljék a játékosok és klubok hosszú éveken át tartó bizonytalanságát. A 2013-as vizsgálati szakasz lezárultával a gyanúsítottak száma csökkent, de a teljes igazság feltárása még ma is várat magára.
