A Chelsea-vágás: Hosszabb virágzás és dúsabb évelőkert titka
A lágyszárú évelők tavaszi visszavágásának, a közkeletű nevén Chelsea-vágásnak nevezett módszernek már könyvtárnyi irodalma van. Ez a metódus lassan-lassan Magyarországon is teret hódít, mint hatékony technika az évelő növények virágzási idejének meghosszabbítására és a növények esztétikai megjelenésének javítására.
Mi az a Chelsea-vágás és honnan ered a neve?
Az úgynevezett “Chelsea chop” az évelők május végi (június elejei) visszavágását jelenti. A Chelsea Chop egy metszési technika, amelyet egyes lágyszárú évelőknél alkalmazunk leggyakrabban május végén vagy június elején. Ekkor van minden évben Londonban a Chelsea Flower Show, amely az egyik leghíresebb virágkiállítás, és innen ered a neve.
Ez a technika a híres angliai Chelsea Flower Show-ról kapta a nevét, melyre minden évben május végén, június elején kerül sor. Az elnevezés a szigetországban hihetetlen népszerűségnek örvendő Chelsea Flower Show nevéből ered, a kiállítást hagyományosan május végén tartják, s ez az időszak - május utolsó, június első hete - a legalkalmasabb a visszavágás elvégzésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy az utóbbi években az időjárás nagymértékű átalakulása miatt, valamint mivel Angliában más időpontban virágoznak az évelő és egynyári növények, ez az időpont jelentősen megváltozni látszik.
Miért érdemes alkalmazni a Chelsea-vágást?
Visszavágásra amúgy egyáltalán nem lenne szükség, de az a határozott igény, hogy évelőink minél hosszabb ideig virágozzanak, megteremtette a Chelsea-vágás divatját. A módszer hatásos, de komoly beavatkozást jelent a növények megszokott életritmusába.
A visszavágás ugyanis jelenős mértékben csökkenti a növény magasságát, a műveletet követően a kifejezetten magas évelők is alacsonyak, zömökebbek lesznek. A megkurtított szárak virágzása hetekkel később kezdődik, de a tapasztalatok szerint több virág képződik majd. Később, de többet virágoznak majd. Ami mégis előny, hogy a növények lombozata, hajtásai erőteljesebbek lesznek.
Ez biztosítja, hogy a növény 4-6 héttel tovább virágozzon, kitolja a virágzási időt, zömökebb, alacsonyabb, kompaktabb, tömörebb maradjon, ezáltal a szár állóképessége is sokat javul. Jó felépítésű, erősebb tartású marad. Nem kell karózni, valamint az sem elhanyagolható szempont, hogy a jelentős terjedését, szaporodását is megakadályozhatjuk bizonyos növények esetében.
A színkavalkád ideje így meghosszabbodik, ráadásul a növény dúsabb, zömökebb lesz. Ezzel a módszerrel a szétesésre hajlamos évelők, mint például a varjúháj, kompaktabbak lesznek és stabilabban állnak, virágzatuk száma, mennyisége akár megkétszereződhet. A virágzást akkor tudjuk a lehető legkésőbbre csúsztatni, ha az eredeti virágzási időhöz képest a legközelebbi időpontban történik meg a visszavágás.
Chelsea metszés , május végén harmadoljuk az erre alkalmas évelőket. ezzel késleltjük a virágzást
Hogyan végezzük el a Chelsea-vágást?
Készítsük elő az eszközöket: Szükségünk lesz egy éles metszőollóra, hogy tiszta vágásokat ejtsünk.
Mennyire vágjuk vissza: A legjobb, ha a növény szárainak felső harmadát vagy felét vágjuk vissza. A visszavágás mértékét illetően a vélemények meglehetősen megoszlanak, akadnak, akik szigorúan az egyharmad elvet követik, mások az évelőket automatikusan felére vágják vissza.
A visszavágás titka abban rejlik, hogy vagy a teljes növényt vágják vissza egyharmaddal, esetleg felére, vagy pedig csak a hajtások egy részét, vagy a növény külső részén lévő hajtásokat, vesszőket. Ha a növény összes szárát visszavágjuk, az eredeti virágzási idő hetekkel későbbre tevődik, ezért ma már inkább a feles megoldás áll a dobogó legfelső fokán. A teljes mennyiség felét május végén, de inkább június elején visszavágjuk, a másik feléhez nem nyúlunk. Így a magasabban hagyott szárakon az eredeti időpontban jelennek meg a virágok, s mire ezek hervadni kezdenek, a visszavágott szárak éppen akkor bontják ki virágaikat.
Mely évelőknél alkalmazzuk?
Válasszuk ki a megfelelő növényeket: A macskamenta, cickafark, sarkantyúvirág, kúpvirág, gólyaorr szinte minden évelőkertben megtalálható. Fontos, hogy ne kell az egész állományt visszavágni és lecsupaszítani a kertet, arányosan vágjuk vissza az évelőket.
Ezt a technikát különösen az olyan (későn) virágzó évelőknél érdemes alkalmazni, mint a méhbalzsam, bíbor kasvirág, mirigyes és kopasz őszirózsa, bugás lángvirág, izsópfű, mentafélék jelentős része, valamint a macskamenta. A módszer természetesen az ősszel virágzó évelőknél is használható, az eljárás ott is ugyanez.
Fontos tudni, hogy néhány nemzetség növényei nem képesek a megújulásra, ha levágtuk a virágokat, akkor abban az évben nem hoznak újat. Ezért mindig tájékozódjunk az adott növény igényeiről, mielőtt elvégeznénk a visszavágást.
RHS Chelsea Év Dísznövénye díj
Több mint 100 éve minden tavasszal Londonban kerül megrendezésre az egyik legrangosabb kertészeti kiállítás, a Királyi Kertészeti Társaság (Royal Horticultural Society, RHS) által szervezett Chelsea Flower Show. Az RHS Chelsea Év Dísznövénye díjjal olyan különleges növényeket díjaznak, amelyek valamilyen új vagy továbbfejlesztett tulajdonsággal rendelkeznek, megkülönböztetve őket a piacon már jelen lévő fajtáktól.
A 130 szakemberekből álló zsűri döntése három kritériumon alapul: innováció, a díszkertekben való alkalmazhatóság, valamint a vonzerő. Egy ilyen díjazott növény a Philadelphus vagy magyarul jezsámen, egy lombhullató cserje, melynek különlegességét illatos, rózsaszín virágai adják.
A jezsámenek keresztezése során most sikerült először ennek a színárnyalatnak a kinemesítése. Virágrügyei mély rózsaszínek, majd nyílás közben a külső szirmok világos rózsaszínre halványulnak, középen sötét árnyalattal. A virágszínen kívül a fajta további pozitívuma a kompakt növekedés, a bokor nem nő 1,5 méternél nagyobbra - így ideális kisméretű, napos kertekbe is, de akár konténerben is nevelhető. Alan Postill nemesítő 2014-ben keresztezte a fajtát azzal a céllal, hogy rózsaszín színt vigyen a Philadelphusba.
Az évelőágyások nyári gondozása
A nyár igazi próbatétel az évelő ágyások számára: a hőség, a csapadékszegény időszakok és a kártevők jelenléte mind-mind megviselik a növényeket. A nyári hőhullámok idején különösen fontos, hogy az évelő ágyások ne szenvedjenek vízhiánytól.
Öntözés
- A legjobb, ha hajnalban vagy késő este öntözünk, hogy a víz ne párologjon el azonnal.
- Mély, ritkább öntözés ajánlott, hogy a gyökerek mélyebbre nőjenek.
- Harmincöt fok feletti, tartós kánikulában indokolt lehet a naponkénti öntözés, máskor elegendő a két, három naponkénti is.
- Fontos, hogy a talaj két öntözés között fel tudja dolgozni a vizet, de a föld ne száradjon cserepesre.
Gyomlálás és kártevővédelem
- A gyomok gyors növekedése kimerítheti a talaj tápanyagtartalmát és versenyhelyzetet teremt a vízért. A gyomlálás tehát alapvető feladat.
- A meleg idő kedvez a levéltetveknek, atkának és tripszeknek.
- Ha nem akarunk vegyszereket alkalmazni, akkor jó szolgálatot tesz a csalánlé, a zsurlófőzet, valamint a katicabogarak és más hasznos rovarok kertbe csalogatása.
Egyéb teendők
- Az elnyílt virágfejek eltávolítása, más néven „deadheading” elősegíti az újabb virágzást, ráadásul rendezetten is tartja az ágyást.
- A magasra nőtt, elhajló hajtásokat vissza lehet metszeni, hogy ne boruljanak rá a szomszédos növényekre, és elősegítsük a szellőzést.
- A magasra növő vagy szélre érzékeny évelők - mint a dísznapraforgó, a csillagfürt vagy a kasvirág - karózást igényelhetnek.
- Nyáron derül ki igazán, mely növények bírják a helyi klímát, melyek érzékenyek a tűző napra vagy a szárazságra.
