Az EU-Mercosur megállapodás: Kilátások és viták
Az Európai Unió és a Mercosur (a dél-amerikai országok közös piaci szervezete) közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, melyet Paraguayban tartottak, mérföldkőnek számít a két blokk kapcsolatában. Ez a megállapodás a legnagyobb, amit az EU valaha kötött, és jelentős gazdasági és politikai következményekkel járhat mindkét fél számára.
A megállapodás ratifikációja Uruguay és Argentína törvényhozásaiban is megtörtént, így a Mercosur-országok közül elsőként Montevideo parlamentje fogadta el a szükséges határozatot. Ez a lépés lehetővé teszi a gazdák számára, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott piaci viszonyokhoz, miután az egyezmény életbe lépett az első két országban.
Az Európai Bizottság jelenleg a megállapodás ideiglenes végrehajtásáról hoz döntést, mielőtt az Európai Parlament véglegesen jóváhagyná azt. Azonban az Európai Parlament januárban úgy döntött, hogy a végső szavazás előtt a megállapodást az Európai Bírósághoz utalja. Ennek oka, hogy a megállapodás ellenzői arra hivatkoznak, hogy az úgy van megfogalmazva, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat nem kell az EU-tagállamok mindegyikének konszenzusával elfogadni.
További aggályként merült fel, hogy az egyezmény hátrányos lehet az európai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és állatjóléti szabványokra, azonban az Európai Bizottság ezt tagadja.
A megállapodás gazdasági és fenntarthatósági hatásai
A fenntarthatósági hatásvizsgálat (SIA), amelyet a London School of Economics készített, független jelentést nyújt az EU-Mercosur megállapodás várható következményeiről. A SIA szerint az EU-Mercosur megállapodás pozitív hatással lesz mindkét blokk gazdaságára, és hozzájárulhat a jelenlegi világjárvány okozta gazdasági válságból való kilábaláshoz. A SIA megjegyzi, hogy az EU mezőgazdasági ágazata is profitálni fog a megállapodásból. A jelentés azonban nem számol a Mercosur országok mezőgazdaságának vagy a peszticidek használatának jövőbeli növekedésével.
Az EU és a Mercosur együttesen a világgazdaság GDP-jének 30 százalékát adja, és 31 ország 720 millió fogyasztóját képviseli. Az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke 2014 és 2024 között több mint 36 százalékkal bővült, ezen belül az uniós behozatal növekedése meghaladta az 50 százalékot, az export 25 százalékkal nőtt. Jelenleg több mint 111 milliárd eurót tesz ki kétirányú áruforgalom.
Aggályok és ellenállás
Az európai uniós gazdák attól tartanak, hogy a Mercosur-országok felőli verseny a fennmaradásukat veszélyeztetheti, így az EU védzáradékokat fogadott el, amelyek az uniós mezőgazdaság védelmét szolgálják a kereskedelmi megállapodás liberalizációs hatásaival szemben.
Magyarország minden eszközzel azon van, hogy megakadályozza az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes hatályba lépését. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy súlyos hibák történtek az egyezmény megkötése során, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bizottsági elnök parlamenti jóváhagyás nélkül írta alá a dokumentumot. Magyarország szövetségeseket keres az ideiglenes alkalmazás megakadályozására, és jó hírként értékelik, hogy Románia várhatóan csatlakozhat az egyezményt ellenző tagállamokhoz, ami ismét lehetővé teheti a blokkoló kisebbség kialakulását.
A miniszter kiemelte: a Mercosur-megállapodás mellett az Ukrajna és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény hatásai is súlyosan érintik a "határ menti tagállamokat", mivel az olcsó mezőgazdasági termékek rövid szállítási útvonalon érkeznek, és jelentős piaci nyomást gyakorolnak a helyi gazdákra.
A Mercosur Szervezet
A Mercosur egy dél-amerikai közös piaci szervezet, amelynek célja a tagországok közötti kereskedelmi akadályok lebontása és az egységes vámtarifa kialakítása. A szervezetet 1991-ben alapították, és székhelye Montevideo, Uruguay. Jelenleg 5 teljes jogú tagja van, és hivatalos nyelvei a portugál, spanyol és guarani. Mottója: „A mi Északunk a Dél”.
| Ország | Státusz |
|---|---|
| Argentína | Teljes jogú tag |
| Brazília | Teljes jogú tag |
| Paraguay | Teljes jogú tag |
| Uruguay | Teljes jogú tag |
| Venezuela | Tagság felfüggesztve |
MAGYARÁZAT: Miért torlaszolják el a gazdák az utakat Európa-szerte az EU–MERCOSUR MEGÁLLAPODÁS miatt | Times Now World
Nagy István agrárminiszter megerősítette: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös agrárpolitikának különálló költségvetése legyen, és több forrást biztosítsanak az ágazat számára, mert az agrárium és az élelmiszerellátás stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. A miniszter egyeztetett Alois Reiner német agrárminiszterrel a közös agrárpolitika jövőjéről, a támogatási rendszer lehetséges átalakításáról, valamint az erdőirtásról szóló rendelet gazdákra nehezedő terheinek csökkentéséről. Magyarország továbbra is kiáll a magyar gazdák érdekei mellett, mert "senki sem kockáztathatja" az európai élelmiszertermelést.
A miniszter a tejválságról is beszámolt, amelynek oka, hogy leállt az európai tejtermékek kínai exportja, így a sajt és a vaj nem tud megfelelő mennyiségben eljutni az Európai Unióból Kínába. Ez túltermeléshez és termékfelhalmozódáshoz vezetett, ami a felvásárlási árak drasztikus csökkenését idézte elő. A tejfelvásárlási ár 50 cent környékéről 20 centre zuhant, ami súlyos válságot okoz a gazdáknak. Magyarország javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak, és azt szorgalmazza, hogy nyissák meg a magántárolás intézményét a vaj és a sajt esetében, ami segíthetne helyreállítani a tejtermékek kereskedelmének normális rendjét.
tags: #chille #uruguay #merkozes
