Csáktornya: A Zrínyi-vár, Történelme és a Muraköz Szíve

A Dráva és a Mura folyó horvátországi köze, Muraköz (Međimurje) fővárosa, Csáktornya (Čakovec) egy bájos, tipikus közép-európai kisváros, mely elsősorban a Zrínyi-várról nevezetes. Sétálóutcáját szegélyező régi, szépen díszített lakóházai és egyéb történelmi épületei emlékeztetnek a város hajdani jelentőségére. Horvátország Muraköz megyéjének székhelyén, a Dráva és Mura folyók közötti stratégiai helyzetben épült, és országos jelentőségű kulturális műemlékként tartják nyilván (N-23 jelöléssel). A magyar határtól, a letenyei határátkelőtől mintegy 25 km-re fekvő Csáktornya a Muraköz legjelentősebb települése és egyben a megye székhelye is.

A Csáktornyai Vár Eredete és Középkori Fejlődése

A Csáktornya Zrínyi vára a Muraköz régió egyik legjelentősebb és legjobb állapotban megmaradt építészeti és kulturális emléke, amely megközelítőleg hét és fél évszázad történelmét testesíti meg. A közel 30 000 lakosú város története egybeforrt a névadó, Hahót nemzetségbeli Csák által a tatárjárás után, a XIII. század közepén építtetett várral. Csáktornya vára a Hahót (a Hahótok egy Árpád-kori magyar főúri nemzetség, amelynek őse a XII. században betelepülő Haholt lovag volt) Csák Demeternek, a Csányi család őséhez köthető, aki a XIII. század közepén, 1270 előtt építtette meg az erődítményt. A település neve magáról a Csák zalai ispánról és erdélyi vajdáról kapta a nevét.

Az eredeti vár egy árokkal övezett lakótorony volt, melyet síkvidéki mocsárvár jellegű, föld- és téglafal által alkotott védelmi rendszer vett körül. Ez a mocsárvár-típusú erősség jellegzetes példája volt a XIII. századi közép-európai erődítményi gyakorlatnak, ahol a víz és a mocsár képezték az egyik legjobb természetes védelmet. Az 1270-1328 közötti időszakban a várat az osztrákok elfoglalták, majd Károly Róbert 1328-ban visszaszerezte azt a Magyar Korona számára. Nagy Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta. A Lackfi család után 1397-ben a Kanizsaiak, majd rövid ideig a Cilleiek voltak a birtokosok.

1470 körül Hunyadi Mátyás kincstárnoka, Ernuszt János budai nagykereskedő és bankár kapta meg. Ernuszt János, aki a XV. századi magyar pénzügyi reformok szervezője és a horvát báni cím viselője volt, a vár körül olyan gazdasági központot épített ki, hogy az Ernusztok később a „csáktornyai” előnevet vették fel.

A Zrínyiek Kora: Reneszánsz Átalakulás és Fénykor

Az épület történetének mélyreható fordulópontja 1546-ban következett be, amikor a későbbi szigetvári hős Zrínyi IV. Miklós (1508-1566) ostrommal foglalta el a várat Keglevich Pétertől. I. Ferdinánd király ugyanabban az évben adományozta az egész Muraközt Csáktornya várával együtt a Zrínyiek család részére. Zrínyi IV. Miklós 1542-1557 között horvát bán volt, és ugyanakkor Szigetvár kapitánya, valamint a Dunától délre eső területek főkapitánya. Csáktornya alatt a család uradalmi központját felépítette, mely a muraközi és horvátországi birtokok igazgatási szívévé vált.

A család igazi fénykorát Zrínyi VII. Miklós (1620-1664), a híres költő és hadvezér érkezésével érte el. Ő 1620-ban született Csáktornyán, és 1637-től központi szervezőként működött itt. Az építkezések 1641 tavaszán kezdődtek és 1661-re készülhettek el. Zrínyi jelentős külső erőforrásokat vont be: a horvát-szlavón szábor 1642-ben 500 magyar forintot hagyott jóvá a csáktornyai vár bástyájának építésére.

Az erődítményt jelentősen átalakították, az akkori leghatékonyabb formában, sokszög alakúra építtették át és olaszbástyákkal erősítették meg. Az épület-összehasonlítás során az eredeti nyolcszögletű, kerek tornyokkal erősített reneszánsz falak helyett egy ötszögletű, olaszbástyás rendszer épült ki. Ez az erődítési rendszer korszerű volt a XVII. századi európai katonai építészetben, és megfelelő védelmet nyújtott a fejlettebb tüzérségi támadások ellen. A palota egyszintes formájából az Althan-korszak alatt kétszintesre alakult, de Zrínyi már a falak és a belső udvar rendszerét modernizálta. A délkeleti és délnyugati szárnyakat már Zrínyi költő és hadvezér építtette, ahogy ezt a 2006-os falkutatás bebizonyította.

A vár közepén fénylő reneszánsz palotát építtetett, ahol a család gazdasága, írásai, jogi iratok és persze a híres könyvtár virult. Zrínyi hangos szavakkal magyarázta az építkezések szükségességét: a családi okleveleket, kiváltságlevelet biztonságosan kellett tárolni az apátúr birtokainak központjában. Zrínyi Miklós költő és hadvezér itt írta meg jelentős munkáját, a Szigeti veszedelmet, és a hírhedt vadkanbaleset után a várban is hunyt el 1664-ben.

A kora újkorban a csáktornyai birtokközpont köré szerveződő településnek Zrínyi György, a szigetvári hős fia adott mezővárosi rangot 1579-ben, amelyet az utódai is megerősítettek. A Zrínyiek hívására a városban megtelepedő ferencesek kolostora és az általuk vezetett Szent Miklós plébánia lett idővel a vár mellett a település másik fontos viszonyítási pontja, amelyek között alakult ki a későbbi városmag. A Muraköz első sportpályája szintén az erőd udvarán létesült a tanítóképző intézet diákjai számára.

Az Althan és Festetics Családok Kora: Barokk Átalakítás és Gazdasági Fellendülés

A Habsburgok hathatós közreműködésével végül kihalt Zrínyi család után a német Althan grófoké lett a birtok, akik barokk kastéllyá alakíttatták át a XVIII. században. Az átépítés után a vár elvesztette erődítmény jellegét, ekkor az 1700-as évek közepén épült meg a kapubástya felett az óratorony is. Az 1738-as földrengés nagy károkat okozott az ekkor már az Althan grófok birtokában álló épületben, akik Martinelli bécsi udvari építészt bízták meg a várkastély teljes körű átépítésével. A barokk épületet látjuk ma is.

A XVIII. század végén a Festetics család tulajdonába került a vár. A Festeticsek neve összefonódott a térség lendületes gazdasági fejlődésével a hosszú 19. században. Az említett könyv kezdődátuma nem véletlenül 1791, ugyanis tolnai gróf Festetics György - a keszthelyi Georgikon alapítója - ebben az évben vásárolta meg 1,6 millió forintért a cseh eredetű, ekkora már eladósodott Althan családtól a szorgos horvát lakosairól, ízletes boráról és a kiterjedt selyemhernyó tenyésztésről híres csáktornyai uradalmat, amely ekkoriban a muraközi földek egynegyedét ölelte fel. Az eredetileg horvát származású, majd a 17. századtól Magyarországon élő Festetics családnak sokat köszönhetett a város, hiszen támogatták a helyi kisipar és kereskedelem fejlődését.

A Festeticsek eleinte lakókastélyként használták, majd 1855-ben egy merész húzással cukorgyárat létesítettek benne, mely 1870-es bezárása előtt a legnagyobb volt az akkori Magyarországon. A Georgikon alapítójának unokája, II. Festetics György (1867-1871 között a király személye körüli miniszter) kezdeményezésére a környékbeli településeken cukorrépát termesztettek, melynek feldolgozása céljából 1855-ben cukorgyárat nyitottak a várban, jóllehet az üzem csak 1870-ig működött, de itt alkalmaztak először a termelés során gőzgépet a Muraközben. Tervek születtek az erőd neogótikus és neoreneszánsz stílusban való felújítására, végül azonban változatlan maradt a 18. századból megörökölt barokk stílusban átalakított vár. Mindenesetre az egykori várárok és vársánc helyén elterülő park kialakítása már a Festeticseknek köszönhető, amely a napjainkban is Csáktornya legkiterjedtebb zöld területeként, a város központjában annak tüdőjeként szolgál.

A Festeticsek 1850-1870 között építették a Csáktornyával szomszédos településen, Zalaújváron (Pribislavec) az impozáns, neogótikus kastélyt, amelynek állandó lakója Festetics Jenő volt, akit Ferenc József osztrák császár és magyar király kétszer is meglátogatott. A Festetics család és a helyi zsidó nagykereskedők érdekei megegyeztek a vasútépítés támogatása kapcsán, hiszen befektetőkként a vasút megjelenését követően jelentős bevételhez jutottak a városon áthaladó búza- és fakereskedelem tranzitforgalmából.

1861-ben került be Csáktornya a nemzetközi vasúti forgalomba, mivel a Budapest-Trieszt vasútvonal a városon haladt keresztül, amely egyben a horvátok lakta területek első vasútvonalát is jelentette. A Csáktornya-Varasd-Zaprešić vonalat 1886-ban helyezték forgalomba, amelyen keresztül a muraközi város már közvetlen összeköttetésbe került Zágrábbal és Sziszekkel is. A vasutak kereszteződése által válhatott Csáktornya jelentős regionális központtá, és nagymértékben elősegítette a város gyors modernizálódását. A vasút következtében nemcsak az áruforgalom, hanem a városban megtelepedő kereskedők és vállalkozók száma is nőtt, akik Csáktornyán és a környékén számos termelői és feldolgozóipari üzemet nyitottak (fa, textil, hús, pezsgő).

Csáktornya történelmi mérföldkövei és tulajdonosai

A Város Modernizációja és Kulturális Fejlődése

A dualista korszakban Csáktornya kisebb kapacitású textilgyáraiban főként vászonfestéssel, cipőfűzők, szalagok, zsinórok, harisnyák és zoknik készítésével foglalkoztak, míg muraközi baromfihús mellett tojásokat nemcsak Stájerországban és Horvátországban, hanem Angliában, Németországban és Svájcban is értékesítették. A letenyei származású Vajda Elemér először Bécsben, majd 1912-ben Csáktornyán vad- és baromfihúst értékesítő céget alapított, amely idővel a négyszáz alkalmazottjával Jugoszlávia legnagyobb, exportra is termelő élelmiszeripari cége lett, évente tízezerével dobtak piacra pulykahúst például Angliába, de az Egyesült Államokba sőt még Egyiptomba is. A két világháború között a csáktornyai hízlaldában 60 ezer baromfit tartottak. 1923-ban alapították a Gráner testvérek (Gráner Móric és Gráner Miksa) a csáktornyai kötöttárú üzemet, amely hamarosan Közép-Európa egyik legnagyobb textilgyárává nőtte ki magát, ahol körülbelül 1200 ember dolgozott.

Összességében elmondható, hogy a Festeticsek kora Csáktornyán az átmenetet jelentette a feudális társadalomból a polgári társadalomba. A muraközi uradalom igen jövedelmező volt a Festeticsek számára, egyrészt a bérleményben kiadott földek, illetve a bérlők különböző tevékenységei kapcsán kirótt adók bevételei miatt. A dualizmus idején valódi programmá vált magyar asszimilációs kísérletek egyik alaptételévé vált a terület egyházkormányzati elcsatolása, amely azonban végül sohasem valósult meg. Mindenesetre kegyúrként a Festetics családnak a muraközi uradalom területén javaslattételi joga volt a templomokba történő plébánosi kinevezések és az iskolai tanárok alkalmazása esetén.

A város legjelentősebb épületeit (városháza, a tanítóképző iskola és a kereskedelmi kaszinó) egy olasz építész, Morandini Bálint tervezte, aki a jobb megélhetés reményében költözött Csáktornyára. Ő lett az 1894-ben alakult Csáktornya Városszépítő Egyesület első elnöke. Az egyesület 120 tagot számlált, akik a különböző szakterületeken a város legbefolyásosabb személyeinek számítottak. Lényegében az ő munkájuknak köszönhetően vált Csáktornya valódi várossá. A városrendezési feladatok mellett a különböző közlétesítmények tervezésével egyaránt foglalkoztak.

Több épület, kiváltképpen az iskolák historizáló stílusban, míg a „Zrínyi” Hotel, a Royal Kávéház, illetve az 1903-1904-ben épült Kereskedelmi Kaszinó a szecesszió jegyében épült, utóbbi a magyar szecessziós építészet legkiemelkedőbb példája a mai Horvátország területén. A belváros legszebb épülete az 1903-ban, Horváth Ödön tervei alapján, magyar szecessziós stílusban épült egykori Kereskedelmi Kaszinó. A békeidőkben a gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel.

A legnagyobb mérvű beruházásnak mégis a milleniumi ünnepségek évében átadott, 21 épületből álló kaszárnya megépítése számított, mely a Ferenc József laktanya nevet vette fel. A növekvő számú kisebb üzemek, manufaktúrák egyre nagyobb számban vonzották magukhoz a környékbeli horvát parasztságot, miközben a város a helyi magyarosítási kísérletek központjává vált azáltal, hogy a településen 1879-ben állami tanítóképző intézetet nyitottak. A tanítás kezdetben a várban folyt, ahol a járásbíróság és az 1871-től felállított királyi törvényszék is ideiglenesen működött. 1888-ban Morandi építésznek köszönhetően a tanítóképző intézet saját, impozáns épületet kapott, amelynek homlokzata toszkán neoreneszánsz stílusban épült.

A korszakban a városban megszálló vállalkozók, kereskedők, átutazók nagy számát jelzi, hogy a városban a századfordulókor három hotel is működött. A modern városi élethez hozzátartozott a kávézás, a „Royal-kávéház” 1913-ban nyitotta meg kapuit, elsősorban a helyi értelmiségi réteg előtt, és szintén ugyanebben az évben nyílt a város első állandó mozija. A mai Horvátország területén Csáktornyán vezették be először a teniszt mint testgyakorlási formát iskolai intézményben. Csáktornya az első világháború után mezővárosi rangra süllyedt, viszont az új államban való lendületes fejlődésének köszönhetően 1934-ben már újra városi rangot kapott.

A Csáktornyai Zrínyi-vár Ma: Park és a Muraközi Értéktár

Csáktornya város központjában, a főtér közelében egy szép parkban helyezkedik el az erődítmény. Az apró belvárost nyugatról határolja a hatalmas, ősfás park, melynek közepén trónol a Zrínyi-vár. A csáktornyai Zrínyi- vagy Öregvár (Stari grad) az óváros nyugati oldalát foglalja el, hatalmas ősfás park közepén terül el. A négyzetes alaprajzú, kétemeletes palotát három oldalról téglából rakott falak, bástyák, védművek határolják, a keleti, legszélesebb erődítmény bástyakapuja felett áll az órával felszerelt harangtorony. A város felől ezen a tornyos bástyakapun át jutunk a vár területére.

A példásan felújított várban 2021-ben kialakított Muraközi Értéktár múzeuma a régió legnagyszerűbb kulturális, történelmi és néprajzi kiállítása, XXI. századi köntösben. A gyönyörűen felújított, a várpalota felőli, belső részén, vakítóan fehérre festett falú, hosszan elhúzódó erődben alakították ki a 2021-ben megnyitott Muraközi Értéktár (Riznica) kiállítást. A Muraközi Múzeum néprajzi, kulturális és történelmi gyűjteménye egészen újfajta megközelítésben eleveníti fel a muraközi hagyományokat, mesterségeket, a muraközi emberek örökségét. Modern, multimédiás, interaktív eszközök teszik rendkívül élvezetessé és befogadhatóvá a változatos kiállítást. Ha az egész Muraközben csak egy múzeumot látogatunk meg, ez legyen az. Tematikusan rendszerezett gyűjtemények során haladunk végig a belülről is teljesen újjávarázsolt épületben.

Hallgathatunk helyi gyűjtésű népdalokat, az UNESCO szellemi világörökségi listájára is felkerült muraközi dalokat (popevkákat), a horvátul tudók elmerülhetnek a sajátos helyi dialektus tanulmányozásában, a leghíresebb muraközi hangszer, a cimbalom is külön termet kapott. A különböző, a Muraközre jellemző mesterségek is mind helyet kapnak az Értéktárban, a csipkekészítők, a tojásfestők, az aranymosók, a fazekasok, a papírvirág készítők, hogy csak egy párat említsünk. A néprajzi gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja a meglehetősen ijesztő egész testet betakaró karneváli jelmez, a Pikač.

A Riznica, az Erőd évszázadai címet viselő másik nagy kiállítása a vár történelmével foglalkozik izgalmas, érdekfeszítő formában. Mindjárt az első terem egy érdekes helyszínen, az északi olaszbástyában kapott helyet. A különböző termekben, szűk folyosókon, cellákban megelevenednek a vár évszázadai, különös tekintette a török háborúk és a Zrínyik korára. Nagy hangsúlyt kap a büntetésvégrehajtás, a börtönök világa, a kiállítás minden magyarázó szövege angolul is olvasható, de érdemes a magyar nyelvű audio guide-ba is beruházni 30 kunát. Az Öregvár magja, a központi palota 1638-ban készült el a Zrínyiek ideje alatt reneszánsz stílusban, a barokk épületet látjuk ma is, falai között 1954 óta működik a Muraközi Múzeum helytörténeti és szépművészeti kiállítása. Külön belépővel vagy az Értéktárral kombinált jeggyel látogatható.

A Muraköz Természeti Szépségei és Turisztikai Lehetőségei

Jóllehet a Horvátországba látogató magyar turisták általában az adriai-tengerpartot keresik fel, az utóbbi időben egyre többen látogatják meg délnyugati szomszédunk határmenti városait is: Csáktornyát, Varasdot vagy éppen Eszéket. A dimbes-dombos Muraköz is számtalan látnivalót rejt, idilli falvacskák, szőlőültetvények, barátságos, minőségi borászatok, gyógyfürdő bújik meg a lankák közt. A Dráva és a Mura közötti horvátországi terület, a Muraköz (Međimurje) sokarcú régió, egyrészt a két folyó, másrészt a Csáktornyától északnyugatra elhelyezkedő dimbes-dombos táj jellemzi. A szlovén határhoz közeli vidék meglehetősen jómódú, kitűnő állapotban lévő utak kanyarognak a szőlővel, gyümölcsösekkel, erdőkkel borított lankák közt. A szépen gondozott gyümölcsösben lévő nagy teraszos borkóstolóhely a fürdőtől pár perc kocsiútra található, a kellemes, nyugodt légkör, a szuper barátságos személyzet, az első osztályú alapanyagokból készült inni- és harapnivalók, no meg a borok megérnek egy kirándulást.

A Muraközt északról szegélyező Mura gyors folyású, barnás színű folyó, Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri) közelében találunk érdekes látnivalókat. Két régi, ma már csak turisztikai célokat ellátó komp, egy még működőképes, a folyóra telepített vízimalom mellett két, teljesen felújított faépületben kialakított látogatóközpont, egy tanösvény várja az ide látogatókat, Horvátország legészakibb pontján. Muraszentmárton központjában, a gótikus eredetű, később barokk stílusban átépített Szent Márton-templomnál térjünk rá a Szlovéniába vezető útra, közvetlenül a Murán átvezető híd előtt lekanyarodva jobbra tudunk parkolni.

A gyönyörűen felújított faépület a Révész-ház (Skelarska kuća), melyben egy érdekes, multimédiás eszközökkel felturbózott kiállítás mutatja be a korabeli révészek életét, munkáját. A folyón még ma is működőképes a kézi erővel, motor nélkül működő komp (Brod na Muri), a Mura horvátországi szakaszán ezen kívül még hat működött. Innen indul a 20 állomásos tanösvény is (az információs táblák angol nyelven is olvashatók), a kb. 4 km hosszú tanösvényt másfél óra alatt kényelmesen végig tudjuk sétálni. A komp előtt áll a tanösvény és a környék térképes információs táblája, ezt érdemes lefotózni. Az útvonal végigvezet a Mura folyó partján egészen a másik látogatóközpontig, a Molnár-ház (Mlinarska kuća) csodásan felújított, muskátlis tornácú, fából épült épületéig. Az itt kialakított kiállításon egy korabeli molnár egy munkanapja elevenedik meg, audiovizuális elemekkel gazdagított, meglehetősen látványos formában. A folyón úszó vízimalmot (Mlin na Muri) is meg lehet látogatni, és a komppal is tehetünk egy utazást az ijesztően gyorsan zúgó Murán.

tags: #csaktornya #park #foci #palya

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan indult a vízilabda és miért vagyunk sikeresek?
• Röplabda eredmények ma
• A Vasas kosárlabda csapatának idénye
• Magyarország és Szlovákia statisztikái
• Együttműködés az Egyetemes Postaegyesület és a UNOG között