Cselgáncs serdülő bajnokság 1968: Hangyási László győzelme és a magyar judo korszaka
A japánok ősi sportágát, a cselgáncsot az 1950-es években ismerték el hivatalosan versenysportnak Magyarországon. Bár a cselgáncs a legfiatalabb sportágak egyike hazánkban, hamar népszerűvé vált mind a sportolók, mind a szurkolók táborában. A sport és a testnevelés állami feladat lett a háború után, és a program kiemelt feladatnak tekintette a tömegek sportjának megszervezését, a minőségi sport támogatását, a sportolók egészségének védelmét, a sport oktatási rendszerének szélesítését és a nemzetközi kapcsolatok bővítését.
Az utánpótlás-nevelés alapjai és korai sikerek
Az ország sportéletében jelentős szerepet játszottak a sportiskolák és a szakosztályok. Az ország első sportiskoláját 1957-ben Szegeden alapította meg fél tucat lelkes testnevelő tanár. Először három szakosztály, a kosár, a torna és az atlétika kezdte meg munkáját, majd 1960-ban ezt követte a röplabda, a cselgáncs és a vívó szakosztály. A szegedi cselgáncs szakosztály 20 középiskolás fiatallal, egy birkózó szőnyeggel és nyolc cselgáncs kabáttal indult, és 1957-ben Kulcsár László révén már válogatott versenyzővel dicsekedhetett. Eredményeik egyre javultak, és a szakosztály 1960-ban már a vidék legjobbja volt.
Csaba Béla sok fiatal tehetséget nevelt, és jöttek az eredmények. 1963-ban már az országos másodosztályú csapatbajnokság második helyén végeztek, és 1969-ben felkerültek az első osztályba. Az utánpótlás erejét már 1964-ben is mutatták az ifjúsági és serdülő bajnokságok megnyerései. Sámuel Zoltán, Karádi Zoltán csatlakozott a bajnokok közé, sikereikre a koronát Faragó Benjámin és Illés Mihály bajnoki diadalai tették fel.
Magyar ezüst a cselgáncs Mesterek Tornáján
Tragikus veszteség 1966-ban: A magyar cselgáncs gyásza
1966 őszén súlyos veszteség érte a magyar cselgáncssportot. A pozsonyi repülőszerencsétlenségben a prágai nemzetközi cselgáncsbajnokságra utazó magyar csapat tagjai vesztették életüket. A cselgáncsválogatott vezető edzője, Kovács Ákos és négy versenyző - Faragó Benjámin, Bodor Antal, Kovács János és Nagy Miklós - utazott volna a hétvégi kétnapos nemzetközi viadalra. Tragikus halál vetett véget fiatal életüknek, az egész magyar sporttársadalom gyászolta őket.
A szerencsétlenségben életüket vesztett versenyzők a magyar cselgáncs sport reménységei voltak, akik sok hazai és nemzetközi sikert arattak ebben a versenyágban. Az MTI elrendelte, hogy a november 26-án és 27-én sorra kerülő valamennyi sportversenyen és sporteseményen egyperces gyászszünetet tartsanak az elhunyt kiváló sportemberek emlékére, valamint, hogy az ezekre a napokra tervezett cselgáncs-versenyeket későbbi időpontra halasszák el. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa és a Magyar Cselgáncs Szövetség az elhunytakat saját halottjának tekintette.
| Név | Kor (1966-ban) | Szakosztály | Elért eredmények és további információk |
|---|---|---|---|
| Kovács Ákos | 34 | Vezető edző | A hazai judósport első élvonalbeli versenyzője, 1960-tól a válogatott keret edzője. |
| Faragó Benjámin | 26 | Tatabányai Bányász | Kétszeres országos bajnok, többszörös válogatott, a magyar cselgáncs sport reménysége. |
| Bodor Antal | 23 | Kecskeméti Dózsa | Többszörös magyar bajnok, a magyar cselgáncs sport reménysége. |
| Kovács János | 23 | Bp. Honvéd | Az 1961-es milánói ifjúsági EB ezüstérmese, a sportág legnagyobb tehetségeinek egyike. |
| Nagy Miklós | 26 | Bp. Honvéd | Villamosmérnöki diplomát szerzett, 1966-ban Prágában főiskolai VB bronzérmet nyert abszolút kategóriában. |
Faragó Benjámin tragikus kiválása nagy vesztesége volt a mintegy 80 cselgáncsozót foglalkoztató szakosztálynak. A kétszeres országos bajnok és többszörös válogatott igen szerény sportember tavasszal akart nősülni.
Az 1968-as serdülő országos bajnokság: Hangyási László diadala
E súlyos veszteségek árnyékában is folytatódott a sportág fejlődése, különösen az utánpótlás terén. Az 1968-as év kiemelkedő eseménye volt a serdülő országos cselgáncs bajnokság. Hangyási László, a magyar dzsúdósport egyetlen olimpiai bajnokának, Kovács Antalnak a trénere, a következőket mesélte: „Rögtön megnyertem 1968-ban a serdülő országos bajnokságot, ami tovább fokozta az elszántságomat.” Ez a győzelem meghatározó volt fiatal pályafutása szempontjából. Később bronzérmet szerzett a lodzi korosztályos Eb-n. Hangyási László rövidre sikerült versenyzői karrierjéről elmondta, a laktanyában hamar „elment” a súlya, ezért gyorsan fogyasztott, legyengült, és egy békéscsabai versenyen elszakadt a térdszalagja. A combizmát az akkori technikával levarrták szalagpótlásnak, ami nem volt igazán sikeres, a mai napig sem jött százszázalékosan rendbe a térde.
tags: #cselgancs #serdulo #bajnoksag #eredmenyei #1968 #aprilis
