Hit, Közösség és Labdarúgás: Az Evangélikus és Katolikus Foci Jelensége
A sport és a hit kapcsolata mélyebbre nyúlik, mint gondolnánk, és a labdarúgás különösen alkalmas arra, hogy hidakat építsen egyházak és közösségek között. Magyarországon több kezdeményezés is példázza ezt az összekapcsolódást, legyen szó ökumenikus gálameccsekről, katolikus futballakadémiákról vagy evangélikus sporteseményekről.
A Zakeus Kupa: Az Ökumenizmus Ünnepe a Focipályán
2017-ben, a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezték meg az első Zakeus-kupát, melyen a protestáns lelkészek futballválogatottja mérkőzött meg a katolikus papok csapatával a felcsúti Pancho Arénában. Ez a mérkőzés „az ökumenizmus ünnepe volt a focipályán”, ahogy Kocsis Dániel atya fogalmazott, aki maga is tagja volt a 2017-es keretnek. A sajtótájékoztatón Kocsis Fülöp érsek, hajdúdorogi metropolita; Béres L. Attila ötletgazda, főszervező; Bács Bence, a DEAC Futball Kft. ügyvezetője is részt vett.
„Hogy kerülhet egymás mellé az Egyház és a futball?” - tette fel a kérdést Béres L. Attila, aki szerint azok, akik szeptember 13-án pályára lépnek, „hidat képeznek az egyházak, az egyetem és a városi közösségek között”; a mérkőzés pedig a mozgás, a közösség és az összetartozás ünnepe lesz. „Mi, lelkészek Istent szolgáljuk, és az embereket közelítjük Istenhez” - emelte ki Béres L. Attila főszervező. A gálamérkőzés előtt közös imádságra került sor, amit Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezetett, majd már más minőségében, kezdőrúgóként láthattuk Barcsa Lajos alpolgármester társaságában.

Csapatok és Edzők
A protestáns lelkészek együttesét református, evangélikus, baptista és metodista lelkészek erősítették az ország különböző pontjairól és határainkon túlról is, például Miskolcról, Szegedről, Budapestről, Nagykanizsáról, Tiszaföldvárról, Debrecenből, Győrből, Diósdról és Székelyföldről. Béres L. Attila főszervező azt is kiemelte, hogy minden református egyházkerületből jelentkeztek lelkipásztorok. Bertha Zoltán református lelkipásztor szerint a mérkőzésre leginkább lélekben tudott készülni a csapat, hiszen sokan nem is ismerik egymást, ugyanakkor a szervezőktől lehetőséget kaptak arra, hogy a mérkőzés előtti napokban edzést tartsanak a pályán Temesvári Miklós, egykori Magyar Kupa-győztes vezetőedző irányításával. A miskolci születésű mesteredző kétszeres Magyar Kupa-győztes, az Újpesttel a Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) negyeddöntőjéig jutott, a Tatabányával volt egy 2. és egy 3. helyezésük.
A katolikus papok válogatottja érthetően összeszokottabb volt, nagyjából ez a játékoskeret vett részt a februári papi futsal-Eb-n Kisvárdán is, ahol kevés híján dobogón zárt. A katolikus mesteredző Kranyik István „Kacsa” volt. Az ellenfél csapatának képviseletében Kocsis Dániel görögkatolikus pap vett részt a sajtótájékoztatón.
| Protestáns Lelkészek Csapata | Katolikus Papok Csapata |
|---|---|
| Ablonczy Áron | Fejes Csaba |
| Bertók Dániel | Gorcsa Péter |
| Bertha Zoltán | Káplár Márton |
| Bölcsföldi András | Kocsis Dániel |
| Hajdú Kadosa Bálint | Kovács Csaba |
| Hella Ferenc | Pásztor Richárd |
| Mező István | Portik Lóránt |
| Mike Martin | Rockenbauer Barnabás |
| Nagy Gábor Csaba | Stefán Zoltán |
| Rátoni Botond | Szabó Tamás |
| Csadó Balázs | Tamás Ferenc |
| Magyar Tamás | Topsi Bálint |
| Malik Péter Károly | Veres Zoltán |
| Kovács Bence | |
| Pongrácz Máté | |
| Weltler Gábor | |
| Győri Kolos | |
| Bacsó Benjámin | |
| Szuhánszki Tamás | |
| Horváth Sándor | |
| Tartalék: Pecsuk Ottó |
A 2017-es mérkőzés: Események és Gólok
A mérkőzést nagypályán, 2×45 perces félidővel játszották. Nem indult különösebben nagy iramban a mérkőzés, a pályán lévők inkább ismerkedtek egymással. A katolikus papok gyors támadóik révén kontrákkal próbáltak operálni, több szöglethez is eljutottak, de igazán veszélyes helyzetet nem alakítottak ki. A protestáns kezdeményezéseket idejekorán lekapcsolták a piros mezben pályára lépő katolikus atyák, ám sokáig nem láttunk érdemleges eseményt. Aztán kisvártatva talpra ugrott a lelátó nagyszámú közönsége: az első válogatott mérkőzését játszó Szikora Ede atya ziccerben szétforgácsolta a felső lécet. Szép lövés volt, de nem volt szerencséje: az ismétlésnél helyén volt a metodista kapus, aki saját bevallása szerint nem szeret védeni. A félidő végéhez közeledve Fejes Csaba atya is rúgott egy zúgó kapufát, majd a pályára lépők rangidőse, Stefán Zoltán atya nyert meg egy futóversenyt az egyik protestáns csatárral szemben. Érett a katolikus gól, ezt a kapufák is jelezték, és bár Ulicsák Miklós papnövendék még ziccerben rontott, alig egy perccel később, a következő támadásból Kovács Csaba atya már közvetlen közelről nem hibázott, Kocsis Dániel atya átadását váltotta gólra - megvolt a hőn áhított vezetés. Mindkét csapat a lefújást várta - nem ez volt minden idők legintenzívebb félideje.
A szünet alatt az első félidővel ellentétben potyogtak a gólok - a jövő futballistapalántái tizenegyesrúgó versenyen mutatták meg, hogy be lehet azt a labdát juttatni a kapuba, csak akarni kell. A pihenőt követően szintén a katolikus papok kezdtek aktívabban, ám Kocsis Dani atya ziccerét védte az ellenfél kapusa. Pár perccel később végre egy szöglet megtalálta az egyik támadót, ám Fejes Csaba atya bólintása mellé szállt. A második félidő elejét nagyon megnyomták a katolikus lelkészek, amit az egy perc alatt kialakított három hatalmas gólszerzési esély is bizonyított: Gorcsa Péter atya lövését a kapus védte, majd egy felső léc után Kovács Csaba atya lövését szintén hárította bravúrral a hálóőr. Nagyon régen jártak katolikus térfélen a protestánsok, ideje volt már egy szögletnek, amit Tamás Ferenc atya nagy mentése előzött meg.
Az irigylésre méltóan fiatal, mindössze 23 éves Horváth Sándor metodista lelkész sokadik védése után Gorcsa Péter atya gondolt egy merészet, és jó 23 méterről akkora gólt lőtt (a jobb oldali kapufáról védhetetlenül csapódott a hálóba a labda), hogy Szoboszlai Dominik rögtön felajánlotta az angol bajnokságban a hónap góljáért kapott díját, amit egy nappal korábban ítéltek neki. Ritkán látni ilyen gólt, meg kell hagyni, nem volt csúnya. 3-0 után a mérkőzés tempójából kicsit visszavettek a csapatok; az eddigi legszebb támadást vezette a protestáns csapat, s egymás után több szögletet is rúghattak. A katolikus kapus, Rockenbauer Barnabás ferences szerzetes a második félidőben többször találkozott a labdával, de bravúrt nem kellett bemutatnia. Sportszerű mérkőzés volt, de egy ártalmatlannak tűnő szituációban Pacsai Cirill papnövendék súlyosnak tűnő sérülést szenvedett, a mentő vitte el (utóbb kiderült: négy csontdarab tört le a bokájáról).
A katolikusok csapatát ez nem törte meg: Kovács Csaba előbb lecsapott egy labdára, a kapust is kicselezve lőtt gólt, majd a mesterhármas lehetőségére ekkor még fittyet hányva önzetlenül szolgálta ki Szikora Ede Szabolcs atyát. A végeredményt Kovács Csaba atya állította be, akinek végül csak összejött a mesterhármas. Miután a 7-0-s győzelemből három góllal és két gólpasszal vette ki a részét, senkit nem ért váratlanul, hogy Nyíregyháza-Rozsrétszőlő közösségének parókusa kapta a mérkőzés legjobb játékosának járó elismerést (MVP). Csaba atya rendkívül súlyos sérülést és sok műtétet követően tért vissza, és újra igen magas szinten futballozik - gratulálunk a teljesítményéhez, de legfőképp a visszatéréshez, ami nem ment volna hit, elszántság és kemény munka nélkül.
A második félidő magas színvonalához hasonló minőséget képviselt a vacsora is a görögkatolikus érsekségen, ahol folytatódott az eszmecsere - a barátság és az ökumenizmus jegyében. „A magam részéről nem bánnám, ha akár évente ismétlődő hagyománnyá válhatna a Zakeus-kupa.” - fogalmazott az esemény egyik résztvevője. A protestáns lelkészek labdarúgó-válogatottja keményen készül visszavágni a katolikus papok csapatának, és a „kálvinista Rómában” magához kívánja ragadni a Zákeus-kupát. A keresztény egység jegyében szervezi meg a Görögkatolikus Metropólia a 2025. évi eseményt. A Zakeus Kupát 2025. szeptember 13-án 15.00 órai kezdettel a DEAC Egyetemi Sportcentrumban tartják. A protestáns lelkészek csapata ebben az évben is hasonlóan változatos összetételű lesz.
A Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia: Hit és Sport Együtt
Sok labdarúgó akadémia van Európában, de az egyetlen katolikus, az csak Magyarországon van, ami Grosics Gyula nevét viseli. Az akadémiát Dr. Kiss-Rigó László püspök atya hozta létre, aki, mint a névadó kiváló kapus, még mindig aktívan focizik. Az akadémia növendékei a pályán és az életben is a keresztény értékrendet követik: „Jézusom, bízom Benned!” ez a fohász van a fiúkkal az edzéseken, a bajnoki meccseken, ezzel vallják meg a hitüket és kérik Isten áldását.

Lehet, hogy ezt az ellenfél vagy a szurkolók furcsállják, nem értik és kérdezik, mit keres az ima a focipályán. Válaszul elég megfigyelni például Leon Messit, Samuel Eto'o-t, hogy mit tesznek és kinek köszönik meg a gólt, a győzelmet. Messinek és Eto'o-nak természetes dolog a pályán keresztet vetni, hálát adni az Istennek a kezét az ég felé emelve. Ha a fiúk Jézussal lépnek a pályára, felelősség tisztelni az ellenfelet, sportszerűen játszani, betartani az edzői utasításokat, elfelejteni a csúnya szavakat és a káromkodást, keményen, de nem durván küzdeni a győzelemért.
Talán felmerül a kérdés, hogy csak egy keresztény fiú jelentkezhet a katolikus foci akadémiába? Nem, hiszen most is vannak a növendékeink között olyanok is, akik nincsenek megkeresztelve, de nagyon fontos, hogy mindenki elfogadja a keresztény értékrendet. Lehetőséget adnak azoknak, akik még nem ismerik Jézus evangéliumát, hogy hitéletbeli nevelésben részesüljenek. A fiúknak hetente kétszer van hittan órájuk, vasárnap szentmisén vesznek részt, a református, evangélikus vallásúak istentiszteleten, mindig van lehetőségük, hogy bizalommal forduljanak az akadémia lelkészéhez. Természetesen náluk és a szüleiknél van a döntés, hogy akarnak-e megkeresztelkedni, azoknak akik meg vannak keresztelve, lehetőségük van, hogy részesüljenek a bűnbocsánat szentségében, az oltáriszentségben a bérmálásban. A legfontosabb, hogy a pályán, az iskolában, a családban, a barátok között jó keresztények, jó emberek legyenek.
„Igyekszem segíteni gyermeküket a hitéletben, a mindennapi problémájuk megoldásában. Ott vagyok velük az iskolában, az edzéseken, a meccseken, a kollégiumban. Remélem, érzik, hogy bizalommal fordulhatnak hozzám, amire bátorítom őket. Látom, hogy milyen nagy kihívás és feladat megfelelni az elvárásoknak, ezért jó tanácsokkal próbálom segíteni őket. Természetesen, mint az életben itt is vannak bánatok és problémák, győzelmek és örömök. Csak együttműködve tudjuk nevelni a fiúkat.”
Katolikus Papok Nemzetközi Futsal Bajnoksága
Romániában olyan nemzetközi sportbajnokságot is rendeztek, melyen kizárólag felszentelt személyek rúghattak labdába: a katolikus papok futsal-Európa-bajnokságát. Lengyelország csapata nyerte az idei versenyt, a gólkirály pedig egy portugál atya lett. A sporteseményen 220 pap vett részt, a magyar válogatott a 7. helyen végzett, ami 16 csapattal számolva a felsőházat jelenti. A helyszín Temesvár volt, a sportos papokat - és az eseményhez társuló püspököket - levélben üdvözölte Ferenc pápa. Ám egy ilyen viadalra érvényes a leginkább, hogy nem a győzelem a fontos, még csak nem is a részvétel, hanem az, hogy a világ összes papja egyetlen nagy csapat tagja: Isten munkatársai. És ez abban is megnyilvánult, hogy a mérkőzések mellett szentmisék, körmenet, zarándoklat is színesítette a különleges nemzetközi bajnokságot.

Ifjúkorunkban is létezett a papnevelő intézetek évenként megrendezett „klasszikus” mérkőzése, a Filó-Dogma. Hogy mit takar az elnevezés, ahhoz érdemes tudni, hogy a szeminaristák képzését filozófiai tantárgyakkal indítják, később jön a masszív dogmatika. Vagyis egy alsóbb évesek kontra felsőbb évesek meccsről van szó, de kétségkívül jobban hangzik a tréfásabb megjelölés. Egy 2010-ben az egri szeminárium növendékei által lejátszott Filó-Dogma kezdőcsapata is említésre méltó, a meccset végül a felsőbb évesek nyerték, 12:0 arányban.
Amikor kénytelenek vagyunk paptestvéreink kapcsán kiégésről, visszaélésekről, akár a szolgálat elhagyásáról beszámolni, felmerül a vágy, hogy bárcsak segíthetnénk e fájó sebek gyógyításában, még inkább az ilyen problémák megelőzésében. Ahogy létezik már mozgalom a papok sörözésre invitálására - minden évben szeptember 9-én tartják e neves napot -, el lehet hívni pap ismerőseinket kirándulni, focizni, a családunkkal együtt ebédelni. Ez nem másokon múlik, csakis rajtunk.
Evangélikus Közösségi Sportesemények és Sportolók
Az evangélikus egyház is aktívan részt vesz a sportéletben, számos esemény és személyes példa mutatja a testmozgás és a hit összekapcsolódását. Április 18-án, szombaton ismét megtelt élettel a Ménfőcsanaki Evangélikus Templom környéke: harmadik alkalommal rendezték meg a Lutherrun futóeseményt. A budahegyvidéki evangélikus gyülekezet csapatának tagjai április végén lefutották a Közép-Európa legnépszerűbb közösségi sporteseményeként számontartott Ultrabalatont, immár negyedik alkalommal sikerrel teljesítve a kétszáztíz kilométeres távot.

Schneller Domonkos, a budavári evangélikus gyülekezet tagja, a Magyar Kerékpáros-szövetség elnökeként és a Közlekedési Múzeum főigazgatójaként is a fenntartható közlekedésért és a sport népszerűsítéséért dolgozik. Kolarovszki Zoltán Békéscsabán nevelkedett és a pedagógus hivatást választotta, emellett az iskola mellett otthonosan mozog a kézilabda pályán, hiszen szabadidejében bíróként tevékenykedik. Lelkészek is aktívan sportolnak: a bakonytamási evangélikus gyülekezet lelkésze például az erdők világát járja feltöltődésként, megteremtve a test és a lélek egységét, ami szükséges ahhoz, hogy szellemileg friss maradjon.
Regős László Pál, a Kossuth rádió sportriportereként dolgozott a budapesti atlétikai világbajnokságon, a Budapest-Kőbányai Evangélikus Egyházközség gondnoka és az Erős Vár FC labdarúgója. Az Erős Vár FC egy 2015-ben alakult, evangélikus kötődésű amatőr nagypályás labdarúgócsapat, amely jelenleg a BLSZ III. osztályában szerepel, és 2021-ben adventi jótékonysági koncertet is szervezett. Fabiny Márton lelkész-hittanár szakos végzős hallgató, Regős László sportújságírónak készül, Schranz Ambrus történelmet és hittant tanít. Három eltérő életút, de a futballpályán együtt küzdenek. Nyerni akarnak, de nem mindenáron, mert az Erős Vár FC labdarúgói Pál apostol nyomdokain járva nem a hervadó, hanem a hervadhatatlan koszorúért futnak.
Egyházi középiskoláknak szervezett sportbajnokságot az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság és a Rákóczi Szövetség is. Május 30-án megrendezésre került az I. Kerületi Egyházak 22. Labdarúgó Bajnoksága, az I. kerületi Czakó utcai Sport- és Szabadidőközpontban, melyen többek között a Szent Anna Plébánia, a Bécsi Kapu téri Evangélikus templom csapatai is részt vettek.
A sport szélesebb értelemben is fontos szerepet játszik a hívők életében. „Milyen hatással van a vasárnapi igehirdetésre egy hétközi erdei futás? Vajon mit ér a böjtölés, ha pusztán formaságok betartásában, vallási szokások követésében merül ki, de híján van annak a lelki tartalomnak, amely az embert közelebb emelheti Istenhez?” - teszi fel a kérdést egy írás. A válasz egyértelműen az, hogy test és lélek életminőséget javító összhangjához szükség van a mozgásra és a lelki tartalomra egyaránt. Antal Adrián szavai is megerősítik ezt: „Sokan a pénzen vett csillogás hivalkodó bemutatására használják a közösségi média felületeit, én viszont meg vagyok győződve róla, hogy az életben csak fontosabb dolgok vannak annál, mint hogy milyen autód van, mekkora a házad, milyen luxuskörülmények között nyaralsz.”
A többszörös világ- és Európa-bajnok magyar paratriatlonista bal alkar nélkül született, de ma már hálás ezért az állapotért. A sport mellett kiemelten fontos számára, hogy életével jó példát tudjon adni azoknak a most felnövő fiataloknak, akik nehézségekkel küzdenek.
A hit és a sport kapcsolata tehát nem csupán a versenysportban, hanem a mindennapi életben, a közösségépítésben és a lelki fejlődésben is megmutatkozik, erősítve az ökumenikus párbeszédet és az összetartozás érzését.
tags: #evangelikus #katolikus #foci





