Gödöllői Röplabda Club

A Csepeli Labdarúgó Létesítmények és a Híres Sportmúlt

2026.06.14

Csepel, Budapest egyik dinamikusan fejlődő kerülete, méltán büszke gazdag sporttörténelmére, különösen a labdarúgás terén. A kerület sportlétesítményei, mint például a Csepel stadion és a Béke téri sporttelep, nemcsak a helyi csapatoknak adnak otthont, hanem széleskörű sportolási lehetőségeket kínálnak. Bár a terembérlés pontos részleteiről és aktuális feltételeiről további információra lehet szükség, a Csepel által kínált inspiráló környezet és a legendás múlt önmagában is vonzóvá teszi a helyszínt minden futballkedvelő és sportolni vágyó számára.

Csepeli sportkomplexum légifelvétele

A Csepeli Labdarúgás Dicsőséges Múltja és Legendái

A csepeli labdarúgás története tele van kiemelkedő alakokkal és emlékezetes sikerekkel. A gyári csapat, amely az időközben többször is nevet váltott, számos tehetséges játékosnak adott otthont és jelentős eredményeket ért el az országos bajnokságokban.

Híres Játékosok és Sikereseik

Tóth II József Csepelen lett futballista, tizenegy éves korától a Weiss Manfréd nevét viselő gyár csapatának kölyökjátékosa volt. Tóth József tagja volt a Csepel 1946-ban országos bajnoki címet nyert ifjúsági gárdájának, majd 1948-ban bemutatkozott az élvonalban is. Az 1958-59-es idényben érte el legnagyobb sikerét: az NB I bajnoka lett a Bakó Béla - Bulla József, Kóczián I Antal, Takács György - Ughy Tibor, Kleibán Antal - Tóth II József, Kisuczky Róbert, Gondos Tibor, Pál II Tibor, Németh Ferenc összetételű alaptizeneggyel. A következő szezonban játszott a Bajnokcsapatok Európa-kupájában is. Az Aranycsapatban 1953 és 1957 között 12 mérkőzésen öt gólt szerzett. Játszott az 1954-es, angolok elleni, budapesti 7:1-en, s a berni világbajnokság első németek ellni mérkőzésén és a brazilok elleni ütközetben is. Mindezek mellett szerepelt a B-, az utánpótlás- és a Budapest-válogatottban is. 1964-ben edzői diplomát szerzett, 1964 és 1967 között a Kaposvári Rákóczi, majd a következő három évben a Pápai Textiles edzője volt.

Tóth II József, az Aranycsapat legendás játékosa

Fatér Károly 1940. április 9-én született Nyírlakon (Zala vármegye). Labdarúgó. 1952-ben a Budapesti Dózsában kezdi pályafutását, nevelőedzője Balogh István. 1958-ban visszatér a labdarúgáshoz, a Pénzügyőrhöz igazol. 1963-tól a Csepel SC kapusa, 1974-ig 199 bajnoki mérkőzés részese. 1975-től a Budafoki MTE, 1978-tól a Fajszi TSZSK, végül 1981-től ’84-ig a Dányi TSZSK kapusa. 1968-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében szerez edzői végzettséget. 1974-től a Csepel ifjúsági edzője. 1976-tól vállalkozó. Szerepelt az 1960-as római olimpián, amelyen a magyar válogatottal bronzérmet szerzett.

Fatér Károly pályafutása számokban:

Klub Időszak Bajnoki Mérkőzések (Csepel) Szerep
Budapesti Dózsa 1952 - Játékos (kezdő)
Pénzügyőr 1958-1963 - Játékos
Csepel SC 1963-1974 199 Kapus
Budafoki MTE 1975-1977 - Kapus
Fajszi TSZSK 1978-1980 - Kapus
Dányi TSZSK 1981-1984 - Kapus

Egy másik kiemelkedő alak Tulipán Mihály (1955-1986) volt, aki a Csepel - félévesre sikeredett - nagy szezonjának meghatározó játékosa. A spanyol VB utáni időszakban nagyszerű teljesítménnyel előrukkoló piros-kékek a Mundial utáni hullámvölgy nagy ígérete voltak. Azon az őszön a bajnok Rába ETO nagy riválisai voltak. Fej-fej melletti küzdelemben versengtek az elsőségért, melyet szezonzáráskor a győriek orrhosszal elhódítottak előlük. A tavaszi folytatásban azonban a rutinosabb Honvéd és a bajnoki címért versenyt futó Ferencváros letaszította őket a dobogóról. A 4. helyen végeztek. A nagy álom, kijutás a nemzetközi porondra, nem valósulhatott meg. Pedig 3:1-re nyertek az Üllői úton, 2:1-re Újpesten és 3:3-at játszottak a Honvéd otthonában. Debrecenből 4:2-es diadallal tértek vissza, ám a hazai pályán (főként tavasszal) annyi pontot hullajtottak, ami végzetesnek bizonyult a dobogós reményeik szempontjából. A csepeli csoda rövid ideig tartott. A következő évben már csak a 11.-ek, amelynek végén beüt a krach, a hírhedt bundabotrány. A csapat meghatározó embereinek, Kőhalminak, Lazsányinak és Kovács Attilának az eltiltásával a nagyon jól összerakott piros-kék csapat elveszti ütőképességét és visszasüllyed a középmezőnybe. Csapattársaival együtt Tulipán még 1982-ben eljut a válogatottságig. Egyszer. Az olimpiai- és az utánpótlás válogatottban azonban hosszabb ideig ott van a nagycsapat kapuján dörömbölők között. Csatár, jobbszélső. Fazekas, Pusztai, Bodonyi, Borostyán van a jelöltek között. Aztán megérkezik Kiprich és ez a kérdőjel, úgymond kiegyenesedik. Tulipán ekkor már lemondhatott a válogatottsággal kapcsolatos terveiről. Pályája végén kipróbálhatja magát idegenlégiósként is. A török Bursaspor színeiben játszik, és egyben ez lesz a tragédiája is.

A Csepel Bajnoki Címei és Edzői Munkája

A Csepel hosszú története során számos edzőnek is otthont adott, akik hozzájárultak a klub sikereihez. A csapat többször is bajnoki címet szerzett, erős alapokra építve a csepeli labdarúgást.

1937-ben a Csepeli MOVE csapatában kezdte a labdarúgást. 1941-ben igazolt a WMFC Csepelhez. 1942-ben és 1943-ban bajnok lett a csapattal, majd a második világháború után 1948-ban is tagja volt a bajnokcsapatnak. 1946 és 1953 között 6 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett. 1957-től edzőként dolgozott a Csepelnél. 1961-ig a serdülő csapat, 1964-ig a tartalék csapat edzője volt. 1965 és 1974 lett először az első csapat vezetőedzője. 1974-ben a VM Egyetértéshez szerződött, amely fél év múlva egyesült az MTK-val MTK-VM néven. A fúzió után ő lett a kék-fehérek vezetőedzője. Legnagyobb sikere az 1976-os magyar kupa döntőjébe jutás volt. 1978-ban visszatért Csepelre, ahol egy idényt kivéve (1979-80) 1983-ig irányította a csapat munkáját. Utolsó idényében, 1983-ban 4.

A Csepeli Sporttelepek Napjainkban és Lehetőségei

A csepeli sporttelepek ma is aktívan szolgálják a labdarúgást, otthont adva számos mérkőzésnek és edzésnek. Ezek a létesítmények nemcsak a Csepel hagyományait őrzik, hanem modern körülményeket biztosítanak a sportoláshoz, és potenciálisan lehetőséget teremtenek terembérlésre is.

A Női Labdarúgás Otthona Csepelen

A Csepel stadion és a Béke téri sporttelep kulcsszerepet játszik a női labdarúgásban is, ahol a Csepel női csapatai rendszeresen megmérkőznek ellenfeleikkel, igazolva a létesítmények folyamatos használatát és fenntartását:

  • Csapatunk a Női NB.II Nyugati csoportjának 9.fordulójában az FC Nagykanizsa csapatát látta vendégül a Csepel stadionban ahol magabiztosan tudtuk győzedelmeskedni a vendégek csapata felett.
  • Csapatunk a Nyúl SC csapatát látta vendégül a Női NB.II Nyugati csoportjának előrehozott 11.fordulójában.
  • Csapatunk az Almásfüzitő SC csapatához látogatott a Női NB.II Nyugati csoportjának záró mérkőzésén ahol örömünkre vendég siker született!
  • Csapatunk a hétvége folyamán pótolta az 5.forduló elhalasztott mérkőzését a PVSK ellen. Az első félidőben mindkét csapat álmoskásan kezdet ami meg is látszodott a játékukon.
  • Csapatunkat a Női NB.II Nyugati csoportjának a 8.fordulójában az Azul Verde SC csapatá látta vendégül a méltán híres Siketek pályán.
  • A múltheti Paksi SE elleni vendég siker után bizakodva várhattuk a Női NB.II 7.fordulójának mérkőzését ahol a tabella 10.helyén álló FC Ajka csapatát fogadhattuk a Béke téri sporttelepen.
  • Hazai környezetben fogadtuk a Női NB II Nyugati csoportjának 3.
Csepeli női futballcsapat mérkőzés közben a Béke téri sporttelepen

Ezek a mérkőzések és a sporttelepek folyamatos kihasználtsága jól mutatja a létesítmények alkalmasságát és jelentőségét a csepeli sportéletben, amely hozzájárul a kerület sportos arculatának fenntartásához és erősítéséhez. Az ilyen aktív használat egyben azt is jelenti, hogy az infrastruktúra készen áll arra, hogy további sportolók és csapatok igényeit is kielégítse.

tags: #csepel #labdarugo #teremberles

Népszerű bejegyzések:

GRC