Csiki Anna: A női labdarúgás magyar úttörője Angliában
Csiki Anna, a 25 éves martonvásári sportoló, tavaly szeptemberben történelmet írt azzal, hogy ő lett az első magyar női labdarúgó, aki bemutatkozhatott a legerősebb női bajnokságban, az angol Womens Super League-ben (WSL). Ezt megelőzően a városi rivális Tottenham Hotspur csapatától vették kölcsön egy évre, remélve, hogy új csapatában több játéklehetőséghez jut majd.
Anna sportos családban nőtt fel, édesapja nyomdokain haladva rengeteg sportágat kipróbált gyerekként, többek között lovagolt, síelt, úszott, teniszezett, és kiváló kézilabdázó is volt. Azonban tizenkét évesen, a Ferencvárosba igazolás küszöbén választania kellett a kézilabda és a labdarúgás között, és végül utóbbi mellett döntött. „Ha csak azt néztem, hol tart a kézilabda Magyarországon, egyértelműnek kellett volna lennie a választásomnak. A női válogatott ott volt az utóbbi két olimpián, az Európa- és világbajnokságokon állandó résztvevő, és jól szerepelnek a hazai csapatok a Bajnokok Ligájában is. De ez is azt mutatja, hogy a szívemből hoztam meg ezt a döntést, ahogy az életben az összes többit is. Hiába voltam tehetséges, ügyes kézilabdázó, a focihoz mindig különleges kapcsolat fűzött” - emlékszik vissza Anna.
A labdarúgás iránti szenvedélye gyermekkora óta tartott, édesapjával rengeteget nézett és beszélt fociról, így kiválóan látta és értette a játékot. Szerencséjére ballábas, ami nagy előnyt jelentett a pályán. „Ha a szívemre teszem a kezem, elsősorban ennek köszönhetem, hogy idáig eljutottam. Hatalmas lehetőséget, ajándékot kaptam ezzel, minden csapatnak mindig szüksége van ballábasokra” - vallja.
A technikai tudás mellett Anna kiemeli a mentális felkészültség fontosságát is. „Azt gondolom, hogy nemcsak a futball, hanem az élsport általában, kilencven-kilencvenöt százalékban a mentális készenléten alapszik. A mentális jóllétemre igyekszem nagyon odafigyelni, évek óta dolgozom rajta szakember segítségével, aki rengeteget segít, nélküle nem tartanék ott, ahol” - mondja.
A Fraditól Svédországon át Angliáig
Anna nem csupán külföldön szeretett volna szerencsét próbálni, hanem konkrét célja is volt: a Bayern Münchenben akart játszani. Ezt annyira komolyan gondolta, hogy az iskolában is németet választott. 2019-ben próbajátékon is járt a német együttesnél, ahol elégedettek voltak vele és le akarták igazolni, ám a Ferencváros nem fogadta el az ajánlatukat. Ez a döntés mélyen érintette Annát, és tüske maradt benne.
Fél évvel később a svéd BK Häcken jelentkezett érte, és ekkor már nem álltak az útjába. „Biztos, hogy az évek során enyhült a csalódottságom, de akkor, tizennyolc-tizenkilenc évesen ott álltam az álmom megvalósulásának a kapujában, nagyon rosszulesett ez a dolog” - emlékezik vissza. Hálás azonban, hogy végül Svédországban kötött ki, mert rengeteg élményt, barátságot és tapasztalatot szerzett, amelyek az életét végigkísérik. „Nagyon sok mindent tanultam és teljesen önállóvá váltam. A skandináv kultúra nagyon jó lépcsőfok akkor, ha valaki külföldre vágyik, mert nagyon befogadó közösség” - véli.
Svédországban Anna rengeteget fejlődött taktikailag, gyorsabb és erősebb is lett az ott töltött évek alatt. Stabil kezdővé vált, ám 2022 decemberében egy edzésen súlyos keresztszalag-szakadást szenvedett, ami 14 hónapos kihagyást jelentett. „Az az időszak borzalmas ér emotional hullámvasút volt, nagyon sokszor éreztem azt, hogy vége, ebből sose lesz újra foci” - meséli. A családja, barátai és segítői segítettek neki átvészelni ezt a nehéz időszakot.
Még folyamatban volt a felépülése, amikor edzője, Robert Vilahamn munkát kapott a Tottenhamnél, és megkérdezte Annát, hogy nem tartana-e vele. Anna eleinte nem vette túl komolyan a szavait, de miután újra játszani kezdett, és edzője többször is érdeklődött hogyléte felől, elkezdett gondolkodni a lehetőségen. Végül elfogadta a Tottenham ajánlatát, és boldogan tért vissza Angliába.
A női foci helyzete Magyarországon és külföldön
Anna szerint a női foci itthon közel sincs akkora rangja és népszerűsége, mint Nyugaton. Ezt jól mutatják a nézőszámok is. Míg Angliában egy-egy bajnoki mérkőzésre akár több tízezer néző is kilátogat, addig a magyar válogatott hazai meccsein a nézőszámok jóval alacsonyabbak. „Nem fair az összehasonlítás, hiszen olyan dolgokat kérnek rajtunk számon, amit a genetika határoz meg” - mondja a női és férfi foci összehasonlításával kapcsolatban. „Nem várható el a női testtől, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújtson fizikailag, ugyanolyan eredményeket hozzon, mint egy férfié. Jó lenne, ha az emberek belátnák, hogy nincs szükség hasonlítgatásra. A női focit önmagában érdemes értékelni.”
Magyarországon még mindig sokan lenézik a női focistákat. „Ó, sajnos igen. Gondolom, ezzel nem mondok meglepőt. Elfogadottságban nem tart még ott a női foci, ahol kellene neki, de azért léptünk előre és dolgozunk is keményen azért, hogy mind több embernek kivívjuk a tiszteletét” - vallja Anna.
Pénzügyek és jövő
A BBC 2022-es adatai szerint a WSL-ben a játékosok átlagfizetése évi 47 ezer font volt, míg a Premier League-ben a férfiak átlagosan 3,23 millió fontot kerestek. Bár a különbség jelentős, Anna szerint az olló folyamatosan zárul, és a női foci egyre több pénzt vonz.
„Mindenesetre már azt is nagy előrelépésnek gondolom, hogy a női fociba érezhetően több pénz áramlik, mint korábban, egyre több szponzor látja úgy, hogy érdemes belefektetni, és ez biztosan a javára fog válni” - mondja.
Anna 2028-ig szóló szerződést írt alá a Tottenhammel, de ennél tovább is látja magát a pályán. Célja, hogy Bajnokok Ligája-győztes legyen, és reméli, hogy még tíz-tizenöt évig focizhat. „Imádok hatalmas meccseket játszani komoly csapatok ellen, ahol igazából megmutathatom magam” - fogalmaz.
A jövőjét illetően Anna nem szeretne eltávolodni a futballpályától, még aktív karrierje befejezése után sem. „Biztos vagyok abban, hogy szeretnék a fo…” - kezdi, de a mondat befejezetlen marad, utalva arra, hogy továbbra is a futball világában képzeli el az életét.
FM | Először női játékosé, Csiki Annáé a hónap gólja! | 2019. 06. 06.
A magyar női válogatottban jelenleg 12 légiós van a 23 fős keretben, ami Anna szerint is pozitív fejlemény. „Örülök, hogy elindultunk ebben a mutatóban fölfelé. Próbálok türelemmel lenni a válogatott felé és magammal szemben is, mert az elmúlt évben nem mindig sikerült olyan teljesítményt nyújtanom, amilyet elvártam magamtól. De bízom abban, hogy ebben a szezonban több lehetőséget kapok, és ezt a válogatottban is kamatoztatni tudom majd” - mondja.
