Csordás András futballkapus pályafutása és a magyar labdarúgás történelme
A magyar labdarúgás gazdag történetében számos kiemelkedő játékos és klub szerepel, akik formálták a sportág arculatát. Csordás András neve is felmerül ebben a kontextusban, bár a rendelkezésre álló információk elsősorban a Csordás család futballal kapcsolatos múltjára, illetve más játékosok és klubok történetére fókuszálnak.
A Nemzeti Sport információi szerint a BFC Siófok élvonalbeli labdarúgócsapata újabb két játékossal erősítette meg a keretét. A Balaton-partiak egy éves szerződést kötöttek a legutóbb Pápán szereplő ukrajnai csatárral, Denis Rebrikkel, illetve egy évre kölcsönvették a Ferencváros kapusát, Mester Tamást, aki már jó ideje a csapattal készült.
A BFC Siófok átigazolásai és keretének alakulása
A BFC Siófok csapata aktívan erősítette keretét a nyári átigazolási időszakban. Érkezett Mester Tamás a Ferencvárostól kölcsönbe, valamint Denis Rebrik, aki korábban Pápán játszott. További erősítést jelentett Milinte Árpád, Bali Péter, Fejes András, Sowunmi Thomas, Horváth Bence, Lattenstein Norbert, Lengyel Dániel, Köntös Dániel, Farkas János, Kiss Zsolt, Éles Szilárd és Huszák Tamás. Távozott viszont Honma Kazuo, Molnár Péter, Novák Alexisz és Délczeg Gergely.
A Szászvári Bányász Sportkör története és jelentősége
A magyar labdarúgás történelmének fontos részét képezik a vidéki sportegyesületek, amelyek évtizedeken át adtak otthont tehetségeknek és szervezték a helyi sportéletet. A Szászvár és Vidéke Sportegyesület, későbbi nevén Szászvári Bányász Sportkör, egyike ezeknek a kluboknak, amelynek története szorosan összefonódott a bányászattal és a település életével.
A helyi lakosok 1922-ben hozták létre a Szászvár és Vidéke Sportegyesületet. Szászvári fiatalok Budapestre utaztak, hogy labdarúgást kezdjenek játszani a Vásártéren. Az Alapszabályzatot a Belügyminisztérium csak két év múlva hagyta jóvá. A focisták kérvényezték a Vásártér használatát, amit a csapat tagja, Farnadi István terjesztett a Képviselő Testület elé. A focisták néhányszor játszottak a Vásártéren, de az elzavarástól csak a segédjegyző családjának tekintélye mentette meg őket. Bálokat rendeztek és tagdíjat szedtek.
1927-ben megalakult a Tenisz egyesület Bósa Vilmos nyugalmazott katonatiszt és felesége vezetésével, az értelmiséghez tartozó fiatalok részvételével. A sportegyesület 1926-ban beolvadt a Levente Egyesületbe. 1938-ban a levente mozgalom teljesen átvette a sportegyesület irányítását, de mellette a bányász fiatalok is létrehozták a Bányász Sportkört. A Bányatelepen önkéntes munkával sportpályát építettek a lakók és a sportolók.
Az 1947-48-ban megépült a sportpálya a faluban. 1949. június 12-én a Dunántúli Napló cikke számolt be a szászvári sportpályáról, ahol a labdarúgók könnyű mozgásokat végeztek. A szászvári labdarúgók a délnyugati szövetség egyik másodosztályú csoportjában kezdtek, majd feljutottak a III. osztályba, és a tabella 2. helyén álltak. Kiss István volt az edző, Major György tanító pedig az első csapat tagja. A bányában hősi halált halt Csoma József bányász 14 éves István fia is tehetséges sportoló volt. Az ötéves terv során komoly pályaépítési segélyt kaptak a szászváriak, amelyből megépült a rég áhított lelátó. A legelső feladat a futópálya megépítése lett volna. A sportegyesületnek labdarúgó, röplabda, asztalitenisz, atlétika, női és férfi kézilabda, sakk, céllövő és teke szakosztálya volt.
A cikk a korabeli sajtóból idézve megemlíti, hogy a Szászvári Bányász SK. elnöke, Sáfárik János bányafelmérő elmondta, hogy a brigád nem csak a pályán vívott ki magának megbecsülést, de a munkában is vezet. A labdarúgócsapat első helyet vívott ki a Baranya megyei Bajnokságban, veretlenül állt az élen. A labdarúgók általában mindenes sportolók voltak. Palatinusz edző a mágocsi járási szpartakiádon súlydobásban lett első, Somogyvári a második. Palatinusz edző buzdította sztahanovista társait, hogy a kézilabda pálya megépítése után most a futópályát is építsék meg, szabadidejükben, társadalmi munkában.
Az év elején új edzőt bíztak meg, Gerle István személyében. Stepán Tibor elmondta, hogy hivatalosan 1941 nyarán az UTE igazolt játékosa lett, edzői Vincze Jenő és Konkoly Béla voltak. 1945-ben az UMTE-hez került kölcsönjátékosként. 1956-ban a forradalom miatt megszakadt a bajnokság. A baranyai csapatokból csoportokat alkottak, a felsőház lett a megye I. Stepán Tibor írásának folytatása szerint a csapat a harmadik vonalban játszott, és a kiesés ellen harcolt. Katonaság után elvégezte a társadalmi edzői iskolát, megszervezte az utcák bajnokságát. Az itt előtérbe került fiatalokkal neveztek be az 1953-54-es Baranya megyei Ifjúsági bajnokságra, amit 1958-ban meg is nyertek.
A Szászvári BSK. Ifjúsági Labdarúgó csapata (1959) tagjai között szerepelt Savanya F. és Jónás J. Tavaszi szezon, ifi csapat értékeléséből (Ditrói István): Csak a szezon utolsó két hetében lett elegendő labda, volt, amikor összesen két labdánk volt. Állandóan, mintegy 25-en jártak edzésre. Az első keretből gyakran játszott a csapatban Lakos, Ágoston, Bocz II, és Bakó II, ők együtt 18 gólt lőttek. A durva és helytelen beszédet büntették, helyenként 20-50 filléres büntetéssel. Jónás János volt ebben az időben a szakosztályvezető, és Link János volt a sportkör elnöke.
Stepán edző szerint az ősz után a 2. helyen állt a csapat, az akarattal és a lelkesedéssel nem volt baj. A csatársor kellemes meglepetést szerzett, Nyers szárnyakat kapott. Tavaszi szezon. Edzői beszámolóból (Stepán Tibor segédoktató): nekik van a leggyengébb játékosállományuk. A védelem jól teljesített, hiszen 12 mérkőzésen nem kaptak gólt. A csapat tagjai voltak: Csongor Laci, Dobó Jóska, Bakó Jóska, Bakó Laci, Szabó Béla, Kovács Öcsi, Nyers Öcsi, Hernádi Jancsi, Ágoston Pista, Bocz Feri, Bocz Jancsi, Dévai Tibi, Jónás Gyuszi, Katona Szilveszter, Pál, Horváth. Bajnokesélyes volt a Máza-Szászvári Bányász és a Bonyhádi Vasas. Ludas Béla edző nyilatkozata szerint a mázai pályán a hó eltakarítása folyamatban volt, és hamarosan megkezdik a csapat formába hozását. Az őszi csapatból eltávozott Dévai és Bakó II, helyükre Koller és Katona állt. Az ifjúsági csapat Stepán Tibor edző vezetésével elkezdte az edzéseket a tavaszi rajtra. Épült a szászvári sporttelep.
Az első csapat kiesett az NB III.-ból. A Bányász Ifjúsági labdarúgócsapat a hetedik helyet szerezte meg. Edzéseik száma heti három volt. 9 játékosuk kiöregedett. A hetedik helyet sikerült megszerezni. Edzéseink száma heti három volt. Kedd, csütörtök, de pénteken csak az a 14 játékos volt kirendelve, aki a vasárnapi mérkőzésen szerepel. 9 játékosunk kiöregedett, Kleri, Tóth István, Császár, Szupáncsics, Havasi, Sipos, Kaiser, Széles, Koller..., Csongor, Szabó és Bocz II. minden mérkőzésen szerepelt.
1966-ból származó újsághír szerint 1962-ben megalakult fúzió útján a Máza-Szászvári Bányász Sportkör. Az Északi üzem három termelő aknája egy üzemmé alakult. Az egyesítés emiatt történt, nem utolsó sorban abból az elvből kiindulva, hogy a két község, Máza és Szászvár összeépült. Így adódik a helyzet, hogy a sportkör működési területe nemcsak két községre, de két megyére is kiterjed. Az első összevont vezetőségválasztó közgyűlésen 13 lelkes sportbarátot választottak az elnökségbe. Nyolc szakosztály munkáját irányítják. Megkönnyíti a tagszervezést az a tény, hogy bérletrendszerük van. Tömegversenyeken (kerékpár, kézilabda, sakk, atlétika) 120-150 fiatal méri össze tudását. A labdarúgóknál Palatinusz János, a kézilabdázóknál Törő Béla, az ökölvívóknál Tóparti József, a sakkozóknál Sánta István, az úszóknál Boros Géza, a röplabdázóknál Dernel Béla munkáját lehet kiemelni. Éves 270 000 forinttal gazdálkodnak.
A keret tagjai voltak: Sztoics József, Hucker József, Róth Antal, Nagy I. Nagy II. Palatinusz János. Edző: Palatinusz János. A csapat tagjai: Süveges József, Lahó István, Kővári Fábián, Bocz János, Németh László, Tóth Totyi János, Szőts Géza, Herbel József, Stier József, Nagy II. Imre, Balogh József, Sztoics József, Nagy I. Zalaegerszegi Dózsa - Máza-Szászvári Bányász 2:2, góllövők: Stier, Balogh. Edző: Polgár József, Bodony János. A csapat tagjai: Képíró József, Jónás Gyula, Nagy II. Imre, Róth Antal, Bocz János, Németh László, Bakó József, Oglizán András, Molnár Győző, Kerkai János, Kővári Fábián, Czebei Tibor, Szalai Sándor, Szabó Zoltán, Arnau János, Süveges József, Nagy I. Meccsek: Máza-Szászvári Bányász - Siófoki Olajbányász 1:1. Kaposvári Kinizsi: Máza-Szászvári Bányász 4:0. Barna-Nagy I, Róth, Bocz, Németh, Bakó, Nagy II, Jónás, Wéber, Kerkai, Oglizán, edző: Bodony János. Az őszi 14. helyen álltak.
Edző Bodony János. A csapat tagjai: Arnau János, Hadrik András, Szalai II. Ferenc, Róth Antal, Bocz János, Nagy I. Lajos, Demeter Béla, Bakó József, Túrós József, Németh László, Czebei Tibor, Nagy II. Imre, Jónás Gyula, Kővári Fábián, Szálai I. Hadrick-Szalay II, Róth, Bocz, Nagy I, Bakó, Jónás, Demeter, Kővári, Czébei, Szabó, edző: Bodony János. A nyári Totó Kupában a 3. helyen végeztek.
A tartalék és az ifjúsági csapat is elindult a Béke és Barátság Kupán. Ősszel az 1. helyen álltak. A csapat tagjai: Széles János, Csábrák László, Horony J., Bakó József, Demeter László, Róth Antal, Kólya János, Perényi Tibor, Bocz János, Kulcsár István, Németh László, Hergert L, Nagy Lajos, Nagy Imre, Süveges József, Czebei Tibor, Gyorsok Tibor, Füleki Imre, Farkas P. Stepán Tibor edző szerint szerencséjük volt, a pécsi csapatok keresztbe verték egymást. Utolsó helyen álltak 1971-ben, amikor átvette a csapatot. Az addigi játék túlságosan egysíkú volt, leginkább a védekezéssel törődtek a játékosok. Kasper János szerint a hatalmas akarást tükrözi, hogy több fontos mérkőzést fordítottak meg vesztes állásból. A Szekszárd elleni meccsen felavatták az új eredményjelzőt.
A keret tagjai: Bessenyei László, Bocz János, Bús László, Csábrák László, Csordás Gábor, Demeter László, Farkas Péter, Füleki Imre, Gócza Antal, Gyorsok István, Horony János, Kocsis József, Kollár Sándor, Kólya János, Kővári János, Molnár József, Nagy Imre, Nemes József, Pataki Tibor, Perényi Tibor, Róth Antal, Stemler Tibor, Süveges József, Széles János. A szakújság őszi értékelése szerint a csapat elsősorban otthon szerepelt jól, megőrizte veretlenségét. Idegenben már gyengébben ment a csapatnak, de ez elsősorban a rutinhiányra vezethető vissza. Az öt legjobb átlagteljesítményt nyújtó játékos: Széles, Bocz, Bessenyei, Bus, Csábrák. Őszi végeredmény: 7. Tavasszal jelentős visszaesés, 14. helyen végeztek.
Az ünnepi közgyűlésen elhangzottak a célkitűzések, Kasper János elnök szavai szerint az Egyesület feladata a rendszeres sportolás, felüdülés, testedzés biztosítása, az ilyen igények felkeltése. A sportkör elnöksége 9 főből állt. A sportkör taglétszáma 827 fő volt, ebből nem bányai dolgozó 64 fő 1974-ben. 218 aktív sportolója volt az egyesületnek, ebből 17 nő. A labdarúgó szakosztály költségvetése 1973-ban 192 000 Ft volt.
A Sakk Szakosztályban a munkát Sánta István és Till János szervezi. 22 versenyző játszik, ebből nyolc ifjúsági. A Megyei I. Osztályban szerepeltek, a 8. helyen végeztek. Sakkversenyt rendeztek a jubileum tiszteletére, amelyen 28 versenyző vett részt. A Teke Szakosztály 1968-ban alakult, 1969-ben már a Tolna megyei Csapatbajnokságban a 3. helyet szerezték meg. 1970-ben 2. helyezést értek el. Az alapítók: Dittrich József, Jáger József, Dévai Lajos, Wieder János, Sziklai János, Jánosi Imre, Széles József, Majláth Gáspár.
A BVSC és a Ferencváros emlékezetes mérkőzései
A BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) a kilencvenes évek közepének meghatározó magyar labdarúgócsapata volt. Bár közel járt a bajnoki aranyhoz és a kupagyőzelemhez, rendre elbukott, majd hanyatlásnak indult, pénzügyi gondok léptek fel, és a csapat kiesett az élvonalból. 2004-ben, az akkor harmadosztálynak számító NB II Keleti csoportjában utolsó előtti lett a BVSC, ekkor szűnt meg a felnőtt labdarúgás a klubban. A foci azonban nem tűnt el végleg a BVSC palettájáról, az utánpótlásnevelésből a vasutasok is kiveszik a részüket.
A centenáriumi gálamérkőzésen a BVSC a Ferencvárost látta vendégül. A mérkőzés emléket állított az 1996-os bajnoki döntőnek, ahol a Ferencváros 1-0-ra verte a BVSC-t. A gálamérkőzésen a BVSC csapata liverpooli ereklyékkel, a BVSC Koszta-bravúrokkal és Csordás-gólokkal, a Fradi pedig leborotvált hajú Lisztessel lepte meg a szurkolókat. A mérkőzés végeredménye BVSC - Ferencváros 3-4 lett. A gólokat Csordás (2), Komódi, illetve Kriston (2), Dragóner, Deszatnik szerezték.
A mérkőzés gyászszünettel kezdődött a Ferencvárosban futballozó, a BVSC-ben pedig edzőként tevékenykedő, 2002-ben elhunyt Simon Tibor emlékére. Az első pár perc egyértelműen a Fradié volt, de a BVSC az első helyzetükből gólt szerzett. Bognár György szabadrúgását Kövesfalvi István maga elé ejtette, Komódi László pedig közelről nem hibázott (1-0). A zuglóiak magukra találtak, Koszta János pedig végre bemelegedve régi önmagát idézte. Csordás Csaba gólja után (2-0) a szünet előtt Dragóner Attila szépített (2-1). A fordulás után Bognár György unta meg, hogy alig kap labdát, majd leteremtette Csordás Csabát. Csordás azonban újra bevette Kövesfalvi kapuját (3-1). A Fradi rákapcsolt, de Szalma József állta a sarat a védelemben. A hajrában Deszatnik Péter szépített (3-2), majd Kriston Attila percei következtek, előbb egyenlített (3-3), majd a győzelmet is megszerezte a vendégeknek (3-4).
A Népstadionban 1996. június 12-én harminchatezer ember előtt a Ferencváros 1-0-ra verte a BVSC-t, Zoran Kuntic 43. percben fejelt góljával. Az a Ferencváros volt ez, amely első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörében is szerepelhetett. A BL-Fradiból öten tudtak pályára lépni szombat este a Szőnyi úton: Nyilas Elek, Telek András, Szűcs Mihály, Zoran Kuntic és Lisztes Krisztián.
A futball legnagyobb nemzetközi csapatai .. Magyarország az 1950-es években
Csordás Antal és a Csordás család futballhagyatéka
A rendelkezésre álló információk alapján a Csordás család futballal való kapcsolata több generációra nyúlik vissza. Az 1950-es évek elején Hartyánban alakult első futballcsapat tagjai között szerepelt Csordás Antal. Az ő játékát a következőképpen jellemezték: "Ontotta a gólokat, fejjátéka kimagasló volt." Emellett Csordás Csaba neve is felmerül a BVSC centenáriumi gálamérkőzésén, ahol két gólt is szerzett.
A BVSC centenáriumi gálamérkőzésén a Ferencváros elleni találkozón Csordás Csaba mezőnyjátékosként kapott helyet a BVSC csapatában. Két gólt is szerzett a mérkőzésen, sebességi fölényben volt a pocakot eresztett korábbi kiválóságok között. A találkozó után Bognár György szólt Csordás Csabához, hogy miért adja mindig a labdát Varga Zoltánnak, akinek meggyűlt a baja a labdakezeléssel, miközben a többiek ziccerben kérik a labdát.
A Csordás család futballhagyatéka tehát nem csak a múlt emlékeit idézi, hanem a jelen és a jövő tehetségeit is inspirálja a magyar labdarúgásban.
tags: #csordas #andras #foci #kapus
