A CSZKA Moszkva és a Crvena zvezda összecsapása: Európa Liga mérkőzések és történelmi találkozók

A labdarúgás történetében számos emlékezetes összecsapásra került sor, amelyek közül kiemelkedik a CSZKA Moszkva és az FK Crvena zvezda közötti találkozó. Ez a cikk részletesen bemutatja a két klub Európa Liga párharcát, kitér a Crvena zvezda gazdag történelmére, legendáira, valamint a magyar csapatokkal vívott emlékezetes összecsapásaira. Nem utolsósorban foglalkozunk egy figyelemre méltó esettel, amely során a CSZKA-szurkolók Budapesten keveredtek incidensbe.

A 2018-as Európa Liga mérkőzés részletei

A CSZKA Moszkva összecsapása az FK Crvena zvezda ellen 2018. február 21-én, 17:00 órakor (UTC) kezdődött a VEB Aréna stadionban, Moszkva városában, Oroszországban. A mérkőzés a UEFA Európa Liga, Fázis eliminatoria keretei közt került megrendezésre.

A CSZKA Moszkva és az FK Crvena zvezda ezen a szezonban két mérkőzésen játszottak egymás ellen. Az összesített eredmény 1-0 volt a CSZKA javára, így a moszkvai csapat jutott tovább, a 16 közé jutásért a CSZKA Moszkva verte ki a belgrádi együttest. A Sofascore élő eredményei között megtalálhatók az összes korábbi CSZKA Moszkva vs FK Crvena zvezda eredmény a H2H meccsek alapján válogatva. A Sofascore emellett a legjobb módot biztosítja az élő eredmények követésére a különböző sportok között. Lehetőség van arra is, hogy megnézzük, ki szerzett gólt a most zajló mérkőzésen, és valósidejű információt kapjunk arról, hogy melyik csapat dominálja a meccset a Támadás Momentum használatával. Emellett követhetők a részletes statisztikák, úgymint labdabirtoklás, lövések, szögletek, kialakított nagy helyzetek, lapok, kulcspasszok, párharcok és sok más. Megtekinthetők továbbá minden csapat összes hazai és idegenbeli mérkőzése a UEFA Europa League, Fázis eliminatoria sorozatban, és látható, hogyan értékeli a Sofascore közössége az egyes csapatok győzelmi esélyeit ezen a mérkőzésen.

A Crvena zvezda: Múlt és jelene

A Ferencváros nagy múltú klubbal találkozott Belgrádban a labdarúgó Európa-liga csoportkörében: az ellenfél a szerb Crvena zvezda volt, a második világháború óta létező „vörös veszedelem”. A klub az Egyesült Szerb Ifjúsági Antifasiszta Liga kezdeményezésére alakult 1945 márciusában, a névválasztás - Crvena zvezda (Vörös csillag) - is a kor hangulatának megfelelő, bár némi vita előzte meg. Az egykor a Tito-rezsimhez közel álló egyesület első jelentős összjugoszláv sikerét, a Jugoszláv Kupa-győzelmet éppen a városi vetélytárs, a hadsereg csapata, a Partizan ellenében szerezte meg.

Az ötvenes években olyan nevek fémjelezték az egyesületet, mint Vladimir Beara, Vladimir Durkovics, Braniszlav Sztankovics, Vladica Popovics, Rajko Mitics (akiről az újjáalakított Marakana Stadion a nevét kapta), Borivoje Kosztics és Dragoszlav Sekularac. A BEK 1956-1957-es kiírásában az elődöntőben véreztek el a jugoszlávok a Fiorentina ellen. A legrangosabb kupasorozatban a klub 1971-ben és a kupagyőzelmet követő esztendőben, 1992-ben is bejutott a legjobb négy közé, öt alkalommal (1958, 1974, 1981, 1982, 1987) negyeddöntős volt.

A nyolcvanas évek második felében a vezetőség nagy terveket szőtt, aminek végső állomása a BEK-trófea megszerzése volt. Dragan Sztojkovics és Boriszlav Cvetkovics is az együtteshez került, az 1987 és 1992 közötti időszak mondható a Crvena zvezda aranykorának. A legnagyobb klubsikerét az 1990-1991-es BEK-sorozat megnyerésével érte el. A svájci Grasshoppers, a skót Rangers, az NDK-bajnok Dynamo Dresden és a Bayern München kiejtése után a döntőben (tizenegyesekkel) a francia Olympique Marseille-t múlta felül.

Az 1991-es sikercsapat aranybetűkkel vonult be a jugoszláv/szerb labdarúgás történelmébe 1991. május 29., hiszen ezen a napon a Crvena zvezda az olaszországi Bariban gól nélküli százhúsz perc után tizenegyespárbajban 5-3-ra legyőzte a sokkal esélyesebbnek tartott Marseille-t a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjében, és ezzel megnyerte a sorozatot. A Ljupko Petrovics irányította generációt olyan játékosok alkották, mint Dejan Szavicsevics, Szinisa Mihajlovics, Darko Pancsev, Robert Prosinecki, Vladimir Jugovics és Miodrag Belodedici.

A délszláv háborút és Jugoszlávia szétesését a klub is megsínylette: a hazai mezőnyben nem süllyedt el, a nemzetközi porondról azonban eltűnt. A fellendülés a hét év után, 2014-ben megnyert bajnoki címtől datálható, négy évvel később (2018) az Európa-liga kieséses szakaszába jutott, a 16 közé jutásért a CSZKA Moszkva verte ki. A 2018-2019-es Bajnokok Ligája-sorozatban csoportkörös lett, mi több, legyőzte a későbbi győztes Liverpoolt is. A 2020-2021-es El-ben a 16 közé jutásért a Milan búcsúztatta a Crvena zvezdát, a legutóbbi El-sorozatban (2021-2022) a 16-ba került, a nyolc közé jutásért nem bírt a skót Rangersszel.

A Crvena zvezda legendái

A Crvena zvezda 77 éves történelme során öt játékost és egy sikercsapatot ért a megtisztelés, hogy beválasztották a klub legendái közé:

1. Rajko MITICS (1922-2008): A jobbszélső 572 mérkőzésen 262 gólt szerzett, és nemcsak az eredményességével érdemelte ki, hogy a klub első számú legendája és 2014 óta a stadion névadója, hanem azzal is, hogy a pályán és azon kívül egyaránt úriemberként viselkedett. Nikola Sztipics újságíró így írt róla: „A racionális tökéletesség mintapéldája volt, aki mindent a csapatjáték alá rendelt. Úgy osztogatott, mintha a tarkóján is lett volna szeme, és úgy lőtte a gólokat, mintha az a világ legkönnyebb feladata lenne.” Szövetségi kapitányként ezüstéremig vezette a jugoszláv válogatottat az 1968-as Eb-n.
2. Dragoszlav SEKULARAC (1937-2019): A „cselkirály”, aki 119 gólt szerzett a piros-fehér mezben. Egyik interjúja alkalmával a következőket mondta: „Sokkal tartozom a Crvena zvezdának, amely meghatározta a pályafutásomat. A klubban tanultam meg, hogy mindennap kell borotválkoznom, tisztálkodnom, hogy illatos legyek, hogy ne szürcsöljem a levest, hogyan viselkedjek a férfiak és hogyan a nők társaságában.” Az 1989-1990-es idényben edzőként a bajnokságot és a kupát is megnyerte, s ő tette le az alapjait annak a csapatnak, amely egy évvel később a klub legnagyobb sikerét érte el.
3. Dragan DZSAJICS (1946-): Játékosként, igazgatóként és elnökként összesen 31 trófeát söpört be a jugoszláv labdarúgás legismertebb futballistája, aki rekordot állított fel azzal, hogy 590 mérkőzésen szerepelt a belgrádi együttesben és 287 gólig jutott. Az Európa- és a világválogatottban is szerepelt, tagja volt az 1968-as Eb-ezüstérmes jugoszláv válogatottnak. Albert Flórián az 1968-as riói mérkőzés után így nyilatkozott róla: „Nagyon jól játszottunk, Amancio, Overath, Beckenbauer, Marzolini és én is, de egyvalaki, a jugoszláv Dragan Dzsajics lenyűgözte a brazilokat: valamennyien az ő árnyékában voltunk, mint valami statiszták.” Dzsajicsot 2008-ban letartóztatták, a vád az volt, hogy két társával hatmillió eurót tettek zsebre Goran Drulics átigazolása után. Hat évvel később az akkori államelnök kegyelmet adott a sportvezetőnek.
4. Vladimir PETROVICS (1955-): A szakírók szerint a középpályás képes volt öt lépésre előre látni, mi történik majd a pályán, és ezt ő maga is alátámasztotta, amikor azt nyilatkozta, játék közben sokszor az a gondja, hogy a fejében nemcsak két, hanem öt megoldás is szerepel. A válogatottban Magyarország ellen mutatkozott be 1973. szeptember 26-án, s két vb-n, az 1974-esen és az 1982-esen szerepelt.
5. Dragan SZTOJKOVICS (1965-): A nisi születésű középpályás mindössze négy évet játszott a Crvena zvezdában, de ez a rövid idő is elég volt neki, hogy örökre beírja nevét a legendák közé. 219 mérkőzésen játszott, 54 gólt szerzett. A labda mintha hozzánőtt volna, játszi könnyedséggel billentette ki a legtapasztaltabb védőket is egyensúlyukból. Technikáját a válogatottban is megcsillogtatta: bizonyára sokan emlékeznek még az 1990-es vb nyolcaddöntőjére, amelyben a spanyolok elleni első góljánál olyan lövőcselt mutatott be, hogy Rafael Martín Vázquez azt sem tudta, hol a labda, utána pedig pazar szabadrúgásgóllal a nyolc közé lőtte a plávikat. Jelenleg a szerb válogatott szövetségi kapitánya, irányításával Szerbia csoportelsőként jutott ki a katari vb-re.

Az 1991-es BEK-döntő mérkőzés adatai:

1990-1991, BEK-döntő
Crvena zvezda-Olympique Marseille 0-0 (0-0, 0-0, 0-0) - 11-esekkel: 5-3
1991. május 29., Bari, San Nicola Stadion, 58 000 néző

• Crvena zvezda: Sztojanovics - Belodedici - Najdoszki, Marovics - Jugovics, Sabanadzsovics, Szavicsevics (Sztosics, 84.), Prosinecki, Mihajlovics - Binics, Pancsev. Edző: Ljubomir Petrovics
• Olympique Marseille: Olmeta - Mozer - Amoros, Boli, Di Meco (Sztojkovics, 112.) - Waddle, Fournier (Vercruysse, 75.) Germain, Casoni, Abedi Pelé - Papin. Edző: Raymond Goethals

Ljubomir Petrovics edző a mérkőzés után a következőket mondta: „Szemre mi játszottunk gyengébben, de a hosszabbításban és a tizenegyesek rúgásakor bebizonyítottuk, hogy miénk a stabilabb csapat. Igaz, szerencsénk is volt.” Raymond Goethals, az Olympique Marseille edzője szerint: „Mi voltunk a jobbak. Négy nagy helyzetet puskáztunk el. (…) A tizenegyesrúgás kész lutri.”

Történelmi párharcok magyar csapatokkal

A délszláv futball kirakatcsapata a Ferencvároson kívül a rangos európai kupasorozatokban találkozott más magyar együttesekkel is. A KEK-ben (1974-1975) a Ferencvárossal találkozott, és a magyar MNK-győztes két remek meccsen jutott a döntőbe (2-1, 2-2).

A Ferencváros KEK-elődöntője 1975-ben

A KEK 1975-ös elődöntőjében a zöld-fehérek mostani ellenfelüket múlták felül. Az összecsapás két izgalmas mérkőzést hozott:

Ferencváros-Crvena zvezda 2-1 (1-0)
1975. április 9., Budapest, Népstadion, 55 000 néző

• FTC: Géczi - Martos, Bálint, Rab, Megyesi - Juhász I. (Szabó F., 75.), Mucha (Onhausz, 71.) - Kelemen, Branikovits, Máté, Magyar I. Edző: Dalnoki Jenő
• Crvena zvezda: O. Petrovics - Kéri - Jelkics, Nikolics, Radovics, Nikitovics - Baralics, Ratkovics (Sesztics, 75.), Szusics (Novkovics, 80.) - V. Petrovics, Szavics. Edző: Miljenko Mihics

Gólszerző: Branikovits (44.), Magyar I. (77.), ill. Szavics (66.)

A Népsport értékelésben ez állt: „A várt - és nagyon remélt - kétgólos előnyt sajnos a Ferencváros nem tudta megszerezni. (...) A Crvena zvezda kézzel-lábbal védekezett (…) 1-1 után vált rendkívül izgalmassá a mérkőzés, s a zöld-fehérek helyzeteik alapján közel álltak ahhoz, hogy biztonságot jelentő előnnyel utazhassanak Belgrádba.” Góllövőink közül Branikovits „akkor tetszett inkább, amikor visszajött a középpályára”, Magyar „a szünet után nyújtott többet, gólja szép teljesítmény volt”.

Dalnoki Jenő edző így nyilatkozott: „Jól játszottunk, a közönség nem csalódott. Ilyen mérkőzésekre lenne szükség, akkor mindig ennyi néző lenne a stadionokban.” Miljenko Mihics, a Crvena zvezda edzője elégedetten konstatálta: „Az eredménnyel elégedett vagyok, megfelelőnek látszik ahhoz, hogy továbbjussunk, bár nehéz kilencven perc vár ránk Belgrádban.”

A Magyarországról 1979-ben emigráló Magyar István 2015-ben, a 60. születésnapja alkalmából készült interjúban a Nemzeti Sportnak ezt mondta: „A legemlékezetesebb az 1975-ös KEK-elődöntőben a Crvena zvezda elleni továbbjutás volt. Nekem az itthoni, kettő-egyre megnyert találkozó a kedvesebb, mert én szereztem a győztes gólt.”

Crvena zvezda-Ferencváros 2-2 (1-0)
1975. április 23., Belgrád, Marakana Stadion, 110 000 (96 070 fizető) néző

• Crvena zvezda: O. Petrovics - Djordjevics, Kéri, Radovics, Nikitovics - V. Petrovics, Baralics - Jankovics, Szavics, Szusics, Antonijevics (Filipovics, 37.). Edző: Miljenko Mihics
• FTC: Géczi - Martos (Kelemen, 89.), Bálint, Rab, Megyesi - Juhász I., Onhausz (Takács L., 53.), Mucha - Pusztai, Máté, Magyar I. Edző: Dalnoki Jenő

Gólszerző: Kéri (50.), Filipovics (77.), ill. Pusztai (7.), Megyesi (83. - 11-esből)
Kiállítva: Bálint (70.)

A száztízezres Marakanában félelmetes hangulat fogadta a zöld-fehéreket, az edző, Dalnoki Jenő jó érzékkel már akkor kiküldte a játékosokat a pályára, hogy valamennyire megszokják, mi vár rájuk: hatalmas füttykoncert, pirotechnika. Meglepték az ellenfelet, Pusztai László már a hetedik percben megszerezte a vezetést, de a második félidőben a német játékvezető egy olyan szabálytalanságért állította ki Bálint Lászlót, amit nem is ő, hanem Martos Győző követett el, de egyébként sem ért piros lapot! A Crvena zvezda fordított, de a pokoli hangulatban sem estek össze, Máté János tíz perccel a vége előtt tizenegyest harcolt ki, s Megyesi István a hálóba gurította a labdát. A 2016-ban, 67 évesen elhunyt Megyesi István a tizenegyeséről a következőket mondta: „Elhatároztam, hogy a jobb sarokba helyezem a labdát.”

Az NS értékelése szerint: „Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Ferencváros teljesen megérdemelten, bravúrosan harcolta ki a döntőbe jutást, a mérkőzés jelentős részében bemutatta azt, hogyan kell jól védekezni, ritmust váltani.” Gólszerzőink közül Pusztai „már a mérkőzés elején igazolta edzőjét, gólt szerzett, ezzel megnyugtatta a csapatot, rengeteget mozgott”, Megyesi „amellett, hogy Jankovicsot jól tartotta, a döntő pillanatban a tizenegyest is értékesítette”.

Miljenko Mihics edző gratulált a Ferencvárosnak: „Kívánom, nyerje meg a Kupagyőztesek Európa-kupáját!” Dalnoki Jenő büszkén jegyezte meg: „Ritka bravúrt értünk el azzal, hogy nyolc kupameccsünkön egyszer sem szenvedtünk vereséget.”

Összefoglaló a Ferencváros - Crvena zvezda KEK elődöntő mérkőzéseiről

Az Újpesti Dózsa és a Komló összecsapásai

A Crvena zvezda a Ferencvároson kívül más magyar együttesekkel is találkozott. A BEK-ben az Újpesti Dózsával kétszer sorsolták össze. Az 1960-1961-es kiírás első fordulójában az odavágón is nyertek a lila-fehérek 2:1-re, a Megyeri úton pedig 3:0-ra. Göröcs János mindkét mérkőzésen szerzett gólt, a hazai meccs után Fenyvesi László edző Kuharszky Béla játékát emelte ki.

Tíz évvel később (1970-1971) itthon Dunai II Antal és Nagy László révén kétgólos előnyt szerzett a Dózsa (2-0), de a Marakana poklában csúnyán elbukta a visszavágót, 4-0-s vereséget szenvedett. Pedig a klub krónikásai azzal engedték útjára a csapatot: a kétgólos előny és a mutatott játék alapján az Újpesti Dózsa a továbbjutás esélyese… Belgrádban azonban a Zoran Filipovics - két gólt szerzett a klub legendás támadója - vezette csatársor nem kegyelmezett. Filipovics nevét a komlóiak is átkozták, mert a KEK 1971-1972-es kiírásának első körében négy góllal vette ki a részét a Bányász 7-2-es elgázolásában, ezt követően a Komló 2-1-es sikere csak szépségtapasz volt a kiesésre.

A CSZKA Moszkva szurkolóinak budapesti incidense

Kedden játszották Belgrádban a Crvena Zvezda-CSZKA Moszkva Európa Liga-meccset, és az erről szóló szerbiai tudósítások szerint a Magyarországon át vonatozó orosz szurkolók balhéba keveredtek Budapesten. A szerb sajtó az orosz lapokra hivatkozva azt írta, hogy a CSZKA-szurkolók egy hétfős csoportja a Debrecen-Budapest-vasútvonalon utazott a magyar fővárosig, de egy incidens miatt Budapesten többeket őrizetbe vettek, és ők csak másnap reggel tudtak tovább utazni Belgrádba.

Az orosz szájtokat átnézve a magyarországi kalandról elvétve találni híreket. Egy ultrafórumnak megfelelő történetleírással találkozhatunk: a magyarok az elbeszélés szerint telefonon hívtak erősítést, így a budapesti pályaudvaron már kéttucatnyi magyar szurkoló gyűlt össze, de némi dulakodás után "az orosz hazafiak megfutamították a támadókat annak ellenére, hogy azok hidegfegyvert próbáltak bevetni". E szerint a leírás szerint a verekedésnek végül a rendőrség vetett véget, az ultrák posztja szerint gyakorlatilag az összes CSZKA-szurkolót bevitték.

A CSZKA klubja viszont azt állítja, semmit sem tudnak az incidensről, legalábbis ezt mondta az orosz Csempionat sportlapnak Ivan Ulanov, a CSZKA szurkolói kapcsolatokért felelős szekciójának vezetője.

A police.hu-n azonban az egész budapesti balhéról semmilyen közlemény nem szerepelt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság válasza messze nem olyan kalandos, mint a hős orosz bajtársakról szóló történet, eszerint: Hétfőn 17:30-kor állítottak elő három orosz állampolgárt a Nyugati pályaudvaron, miután két embert megvertek és garázdálkodtak. A két megvert ember közül az egyik könnyű sérüléseket szenvedett. A rendőrség az oroszokat gyanúsítottként hallgatta ki.

A szerb híradások egyébként azt írták, hogy a garázda szurkolókat az orosz nagykövetség közbenjárására engedték el kedden reggel, így tudtak továbbutazni Szerbiába. A BRFK szerint viszont ez nem igaz, a szurkolókat azért engedték tovább, mert a gyanúsítotti kihallgatásukat követően nem álltak fent az őrizetbe vétel törvényi feltételei, így szabadlábon védekeznek. Érdekesség egyébként, hogy az orosz nagykövetség segítségére utalásnak orosz forrásokban nem is találtuk nyomát. Annak ellenére tehát, hogy a szerb híroldalak is orosz forrásból dolgoztak, nem világos tehát, hogy ez nagykövetségi részlet a szerb sajtóba pontosan honnan került be.

Az orosz lapok szerint egyébként Belgrádban meghalt egy CSZKA-szurkoló, de ennek nincs köze összetűzésekhez, a férfinak megállt a szíve.

tags: #cszka #moszkva #crvena #zvezda #merkozes #ideje

Népszerű bejegyzések:

• The Development of Hungarian Water Polo
• Ünnepi hangulat Chelsea szurkolóknak
• Középiskolás Labdarúgó Bajnokság sikerei
• prop fogadások mesteri szinten
• Magyarország–Uruguay mérkőzés a Puskás Arénában