Dárdai Pál és a magyar labdarúgás felemelkedése

A magyar sport, és különösen a labdarúgás, az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, melynek egyik kulcsfigurája Dárdai Pál, a 2015-ös év legjobb edzője. Csütörtökön este a Nemzeti Színházban megtartott M4 Sport - Év sportolója gálán adták át a Magyar Sportújságírók Szövetsége díjait a 2015-ös év legjobb sportolóinak, sportszakembereinek. Az Európa-bajnoki részvétel kiharcolásának köszönhetően több kategóriában is esélyesek voltak a legnépszerűbb hazai sportág, a labdarúgás képviselői, és ezek közül kettőben el is nyerték az év legjobbjainak járó díjat. Az év edzőjének Dárdai Pált választották meg a hazai sportújságírók. A fiatal szakember amellett, hogy ütőképes csapatot alakított ki a magyar válogatottból, és megteremtette az Eb-kvalifikáció alapjait, a berlini Hertha BSC vezetőedzőjeként is kiválóan teljesített a 2015-ös évben.

Dárdai Pál: Egy futballista család gyermeke és a Hertha legendája

Dárdai Pál 1976. március 16-án született Pécsett, egy futballista család gyermekeként. Édesapja, idősebb Dárdai Pál is futballista volt, így természetes közeg volt számára a labda. A Pécsi Munkás SC színeiben mutatkozott be az élvonalban, ahol fiatalon gyorsan kitűnt szorgalmával, küzdeni tudásával és taktikai érettségével. Már ekkor látszott rajta, hogy igazi középpályás harcos, aki nemcsak a védekezésben, hanem a játék szervezésében is képes kulcsszerepet vállalni. Ezután a fővárosi BVSC szerződtette, ahol első nagyobb sikereit is elérte. Dárdai Pál (1976. március 16.) magyar válogatott labdarúgó és edző. 61-szeres válogatott, 14 éven át a német Hertha Berlin játékosa.

1997-ben Németországba szerződött, ahol Dárdai Pál a Hertha BSC játékosa lett - és itt írta meg pályafutása legfontosabb fejezeteit. Berlinben hamar alapemberré vált, és hosszú éveken keresztül a klub szívének és motorjának számított. Több mint 370 mérkőzésen lépett pályára a Hertha színeiben, amivel klubrekorder lett a Bundesliga-szereplések számát tekintve. Bár nem volt villogó, gólokat halmozó sztár, megbízhatósága és példamutató mentalitása miatt Berlinben igazi ikonná vált.

Játékoskarrierjét a 2011/12-es idény végén fejezte be, ekkor már a Bundesliga 2-ben szereplő berlinieknél már nem, csak a negyedosztályú, második csapatban lépett pályára, de már a Hertha U17-es csapatának asszisztensedzője volt. Visszavonulása után az edzői pályát választotta, és szinte azonnal a Hertha utánpótlásában kezdett dolgozni. Fiatal játékosokat nevelt, akik közül később többen a Bundesligában bizonyítottak.

A Nemzeti Csapat Megújítója: Dárdai Pál Szövetségi Kapitányként

Az elmúlt időszakban létrejött a HARCOS ÉS SZERETHETŐ válogatottunk. Dárdai Pál 2014-től 2015-ig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 2014. szeptember 26-át írtuk, amikor az akkor 38 éves Dárdai Pál megtartotta székfoglalóját, mint a magyar válogatott újonnan kinevezett, ideiglenes szövetségi kapitánya. A csapat mellé egy olyan ember került, aki maga is abban a közegben töltött el hosszú időt. Ismerte a válogatotthoz tartozó légkört, a meccsek lélektanát. Emellett egy nagyon fontos erénye is volt, egy tőlünk magasabban jegyzett futballkultúrában nevelkedett edzővé. Ami pedig igazán sikeressé tette, az ezen fegyvertények ötvözése.

Hatalmas volt mind a szakmai, mind a saját presztízsét illető rizikó. A válogatott az északírektől elszenvedett demoralizáló vereség után nagyon rossz lelkiállapotban volt, és egy újabb kudarc tovább rontotta volna az esélyeket a sikeres kvalifikációra. A ránk váró ellenfél pedig az a Románia volt, amely ugyan nem a legszebb napjait élte, de a pontszerzés még így is nehéznek ígérkezett. Önbizalmat kellett plántálni a csapatba, néhány nap alatt begyakoroltatni a játékrendszereket, taktikai elemeket. Felkészíteni a játékosok jelentős részét a rájuk váró nyomásra. Dárdai ígérete az volt, hogy a soron következő három selejtezőn öt-hét pontot szerezve megteremti a reményt arra, hogy a magyar nemzeti csapat kijusson az Európa-bajnokságra.

A bukaresti mérkőzést megelőző összetartás elején színházzá alakult át a telki edzőközpont egyik terme: „Király Gabi volt a nagymama. Juhász Roland a vadász. Szalai Ádám a farkas. Dzsudzsák Balázs pedig Piroska. Úgy ám, a Piroska és a farkast játszottuk el. Azazhogy: játszották el a rutinosabb spílerek. A fiataloknak a Hófehérkét és a hét törpét kellett színpadra vinniük.” Ez a módszer nemcsak remek szórakozás, egyben kikapcsolódás volt, hanem teszt is Dárdai számára, hogy felmérje a játékosok hozzáállását és kreativitását.

A folytatás már (futball)történelem: bravúros 1-1 a románok ellen, a Feröer-szigeteken a kizsigerelt társaság nem kis szerencsével 1-0-ra nyert. Finnország ellen pedig Gera Zoltán emlékezetes fejes góljával szintén meglett a három pont. Az első kockázatos vállalás teljesítve - az ígért pontok maximumát hozva. Megtanította a csapatot védekezni, ahogyan a „nagyok” csinálják. Emellett megértette a magyar játékosokat, egy volt közülük. Olyan harmóniát alakított ki a csapaton belül, ami sok gyakorlással és megfelelő taktikai felkészítéssel párosítva kivezette a csapatot 2016-ban Franciaországba. Munkáját a magyar nemzeti csapat élén nem folytathatta a Hertha iránti elkötelezettsége miatt.

A Hertha BSC megmentője és Európába vezetője

2013 nyarától már vezetőedző volt a klub utánpótlásában. 2015-ben kinevezték a Hertha BSC vezetőedzőjének, és bár sokan kételkedtek benne, gyorsan bizonyított. A berlini klubot nemcsak stabilizálta a Bundesliga középmezőnyében, hanem Európa Liga-indulást is kiharcolt velük. Edzőként is a fegyelmet, a csapatmunkát és a taktikai fegyelmezettséget tartotta a legfontosabbnak - ahogy azt játékosként is képviselte. A Dárdai Pál Hertha kapcsolt kiválóan működött: a szurkolói rajongtak érte, hiszen nemcsak klublegenda, hanem hiteles, őszinte edző is volt.

A Hertha az élvonalban, melyet ismét megcsapott a kiesés szele, Dárdai pedig lehetőséget kapott a bizonyításra a felnőttcsapat megbízott vezetőedzőjeként, és élt is vele: az utolsó előtti pozícióban vette át az irányítást első mérkőzését rögtön megnyerte Mainzban, majd egy szoros végjátékban benntartotta szeretett klubját a Bundesligában. Első teljes idényében rá sem lehetett ismerni a Herthára: a korábbi években jóindulattal is csak a biztos középmezőnyről álmodó csapat Dárdai keze alatt sorra nyerte a mérkőzéseket és óriási meglepetésre a Bundesliga 3. helyén telelt a bajnokság felénél.

A 2010-es évek közepén bőven volt ok a jó kedvre Berlinben, Dárdai Pál irányításával komoly kihívóvá lépett elő az európai kupaindulásért folyó harcban a Hertha. Bár kétszer is nemzetközi kupaindulást érő helyen végzett a Hertha, jelentős erősítések nem voltak Berlinben, a csapat magja viszont megmaradt. A 2018/19-es idény végén ért véget az első, legsikeresebb Dárdai-korszak a Herthánál. 2021-ben, majd 2023-ban is visszatért a csapat kispadjára tűzoltóként, ami jól mutatja, mennyire megbízható emberként tartják számon Berlinben. Dárdai nélkül egyre lejjebb és lejjebb csúszott a Hertha, és már a magyar szakember sem tudta tartósan megfordítani újabb szerepvállalásai során a csapat szerencséjét.

A Magyar Labdarúgás Átfogó Felemelkedése

Gheorghe Hagi, az egyik legnagyobb labdarúgó, akit valaha játszani láttam, a ma már futballakadémia- és klubtulajdonos beszélgetésünkkor zavarba ejtő lelkesedéssel dicsérte Orbán Viktor futballpolitikáját, mondván, mindaz a példaértékű segítség, amelyet a magyar kormány közismerten a sportnak ad, a következő nemzedék egészségében, szemléletében, inspirációjában, versenyképességében térül meg többszörösen. Nemcsak Bukarestből, a Holdról is látszik az az intenzív és nagyarányú fejlesztés, amely az utóbbi másfél évtizedben kiragadta a magyar sportot a teljes pusztulásból, sőt 60-70 esztendős szomorú tendenciákat fordított meg.

A relatíve javuló eredményeinkre azonban éppen abban látom a garanciát, hogy tizenöt éve sikerült megállítani - a tehetetlenség metaforájánál maradva - a zuhanást, és ismét emelkedő pályára állítani a magyar sportot, a magyar futballt. Vannak erre objektív mérőszámok: a pályák, csarnokok, uszodák, kondiparkok, bicikliutak, turistaházak számának jelentős emelkedése, a lepusztult infrastruktúrára költött százmilliárdok, az emberek sportolásra fordított idejének stabil emelkedése, a külhoni magyar közösségek sportéletének megerősítése, sportakadémiák létesítése, a szurkolás körülményeinek radikális javítása (stadionépítések, a lelátói erőszak visszaszorítása) és így tovább.

Mindezt - maradva most már kimondottan a labdarúgásnál - olyan, megint csak mérhető jelenségek követték, mint az igazolt futballisták megtriplázódó (100 ezerről 300 ezerre) száma, mint a nézőszám bajnoki meccsek esetében duplájára, a nagyválogatott és a nemzetközi klubmeccsek esetében akár tíz-hússzorosára emelkedése a helyszínen, többszörösére a televízióban, a nagyválogatott kijutása 44 év után az Európa-bajnokságra, ráadásul sorozatban háromszor, a Ferencváros hetedik éve stabil jelenléte az európai kupák főtábláján, sőt, fél évszázad kényszerszünet után a tavasz - többszöri - megélése.

Szurkolók tízezreinek az útra kelése a franciaországi vagy németországi magyar Eb-meccsekre, amihez hasonlóra azelőtt - ilyen vagy olyan objektív okokból - sohasem volt példa. Itthon soha nem látott presztízsű - részben magyar vonatkozású - mérkőzések Magyarországra hozatala sportszakmai vagy sportdiplomáciai bravúrokkal: ilyenek voltak az Európában csak nálunk telt házas Eb-meccsek, az UEFA Szuperkupa-mérkőzés, az Európa-liga-döntő, ilyen lesz a jövő évi BL-döntő a Puskás Arénában. Új stadionjaink ide vonzották Izrael, Belgium, Katar vagy Belarusz „hazai” meccseit, vagy például az U17-es Európa-bajnokságot (Dárdai Bence így lett Eb-győztes német színekben - Magyarországon). Újabb és újabb magyar labdarúgók az európai elit ligákban, magyar válogatott játékos(ok) felbukkanása és helytállása a világ egyik legjobb klubcsapatában.

A magyar futball felemelkedése megállíthatatlan. Az említett objektív okok mellett még inkább egy szubjektív tényező miatt, amelyen tulajdonképpen minden más múlik: miután idehaza évtizedekig rongálták a labdarúgás társadalmi presztízsét, a közéleti, értelmiségi fősodor attitűdje a futball lesajnálása, az iránta való lelkesedés kigúnyolása, megmosolygása, sőt, kinevetése lett, mára ismét menő meccsre járni, a gyereket focira járatni, szurkolói bérletet venni, páholyt bérelni, a válogatottnak drukkolni. A palackba korábban már-már visszatuszkolt szellem újra, végleg kiszabadult.

A Díjak és Elismerések

Az Európa-bajnoki részvétel kiharcolásának köszönhetően több kategóriában is esélyesek voltak a legnépszerűbb hazai sportág, a labdarúgás képviselői, és ezek közül kettőben el is nyerték az év legjobbjainak járó díjat. Az év edzőjének Dárdai Pált választották meg a hazai sportújságírók. Az év csapatának járó elismerés a magyar válogatotté lett, amely 44 év után vesz részt ismét Európa-bajnokságon. Az elismerést az olimpiai bajnok párbajtőröző, Schmitt Pál adta át. A díj átvételét követően Gera Zoltán mondott köszönetet a siker részeseinek, kiemelve a szurkolókat, akik végig a csapat mellett álltak az Eb-selejtező sorozatban.

Az MSÚSZ idén először külön kategóriákat szentelt a labdarúgásnak, így díjat kapott az év legszebb góljának szerzője, valamint az év labdarúgói is. Előbbi kategóriában Priskin Tamás vette át az elismerést Nyilasi Tibortól, aki a díj odaítélésében is fontos szerepet játszott, hiszen tagja volt az elmúlt évtizedek gólkirályaiból álló tíztagú zsűrinek, amely szavazott a gólokra. Priskin Tamás köszönőbeszédében elmondta: ahogy novemberben a gólját, úgy a most kapott díjat is az Eb-pótselejtezők előtt tragikusan fiatalon elhunyt korábbi csapattársnak, Fülöp Mártonnak ajánlja. Az év labdarúgója a magyar válogatott és a Haladás kapusa, a 40. életévében járó, de továbbra is nemzetközi szinten védő Király Gábor lett, akinek egy korábbi kiválóság, Ihász Kálmán adta át a díját. Király Gábor köszönetnyilvánítása után elmondta: a labdarúgás csapatsportág, amely sok építőkockából áll, és bár a magyar válogatott nagy sikert ért el idén, ez nem a végállomás, hanem csupán egy mérföldkő, az út ugyanis tovább folytatódik a csapat számára.

Az MLSZ életműdíját Szepesi György, a legendás sportriporter, az Aranycsapat tizenkettedik tagja, az MLSZ korábbi elnöke vette át, mégpedig a Magyar Labdarúgó Szövetség jelenlegi elnökétől, dr. Csányi Sándortól. „A sportág eredményeiért nagyon sokan dolgoztak az elmúlt évtizedekben, Gyuri bácsi több területen is kivette részét a munkából, MLSZ elnökeként a magyar, a FIFA végrehajtó bizottsági tagjaként a világ labdarúgásáért dolgozott” - fogalmazott Csányi Sándor. Szepesi György az őt percekig köszöntő vastaps elhalkulása után megköszönte Csányi Sándornak, hogy az MLSZ elnökeként nagy szerepet játszott a magyar labdarúgó-válogatott tavaly sikereiben.

Dárdai Pál Sikerei és Hatása a Jelenre

Dárdai Pál családja igazi futball-dinasztia. Három fia - Palkó, Márton és Bence - is profi futballista lett, Palkó és Márton ráadásul szintén a Herthában mutatkoztak be a Bundesligában. Így nemcsak saját pályafutásával, hanem gyermekein keresztül is szorosan kötődik a klubhoz. 28 évnyi németországi pálya - és egy ezzel párhuzamos rövid, egyéves szövetségi kapitányi időszak - után ismét Magyarországon Dárdai Pál: a komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember lett az Újpest új sportigazgatója.

Kis kitérőt követően pedig megérkezett a jelenlegi szakvezető, Marco Rossi. Nagyon hasonló mentalitást követ, mint Dárdai, ismeri a magyar közeget, hiszen éveken keresztül ebben dolgozott. Megtanulta, hogy hogyan kell bánni a magyar játékosokkal. Ami pedig ennél is többet ér, hogy a korábbi szakvezetőkkel szemben Dárdai és ő is remekül tudják motiválni a játékoskeretet. Hiszen mit ér a tökéletes taktika és felkészülés, ha a játékosok nem akarják megvalósítani a pályán? Szerencsére nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy lényegében bármelyik együttessel szemben képesek vagyunk felvenni a versenyt. Apró tény csupán, de annál szívet melengetőbb: A csapat az idei EURO-n mindössze 12 percet töltött hátrányban. Ezt pedig egy olyan csoportban, ahol két címvédő és a németek vártak minket. A lesajnált csapatról jelenleg egész Európa áradozik. Az idei torna megmutatta, hogy nem csupán nagy nevekre van szükség egy jó csapathoz. Sokkal fontosabb a csapategység, hogy a játékosok egymásért és a címerért is küzdeni tudjanak. Nekünk megadatott, hogy egy ilyen csapatot láthassunk meccsről meccsre a pályán.

Dárdai Pál pályafutása során számos sikert ért el játékosként és edzőként egyaránt. Ezek közül a legfontosabbak az alábbi táblázatban foglalhatók össze:

tags: #dardai #pal #a #magyar #foci #ujboli

Népszerű bejegyzések:

• Szoboszlai és Lamine Yamal a legfiatalabb válogatottak között
• Sárvári FC utánpótlás
• Mérkőzések, amelyek átformálták a focit
• Budapest modern városkapuja
• Előnyszabály és kezezés a fociban