A délvidéki magyar labdarúgás elmúlt évtizedei: Történelem, sikerek és támogatások
A délvidéki magyar labdarúgás gazdag történelemmel rendelkezik, amely a 20. század elejére nyúlik vissza. Az elmúlt évtizedekben a régió számos tehetséges játékost adott az anyaországi és a nemzetközi futballnak, miközben a magyar állam jelentős támogatásban részesítette a vajdasági magyar sportéletet, különösen a labdarúgást.
A délvidéki magyar labdarúgás történetének egyik fontos fejezete a Bácska és Bánát labdarúgása 1941 és 1944 között. Ezt az időszakot Kazi Zsolt, a TSC Magyarkanizsa Női Labdarúgóklub elnöke dolgozta fel részletesen 2021-ben megjelent könyvében. Hosszas kutatómunkát követően derült fény arra, hogy a háborús évek alatt is pezsgő sportélet folyt a régióban, amelyről sokáig nem volt szabad beszélni. A kutatás 2012-ben kezdődött, főként magyarországi források és internetes archívumok segítségével.
A magyar bajnoki rendszerbe való integráció
1941 áprilisában a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) döntött arról, hogy a visszatért délvidéki területek fociklubjait integrálni szeretné a magyar bajnoksági rendszerbe. Már 1941 nyarán meghirdették az úgynevezett Hazatérés bajnokságot a bácskai labdarúgóklubok számára. Ez volt az első olyan bajnokság, amelyben a vajdasági csapatok részt vehettek. A mindössze egy hónap alatt lezajlott bajnokságot a Bezdáni Sport Egylet nyerte meg.
Az őszi szezonban a feltételeknek megfelelő bácskai klubok már teljes jogú tagjai voltak a magyar bajnoki rendszernek. A legsikeresebb az Újvidéki Atlétikai Klub (UAC) volt, amely az NB I.-ben játszhatott. A Szabadkai Vasutas Atlétikai Klub és a Zentai Atlétikai Klub az NB II.-es mezőnyben bizonyított.
Kimagasló játékosok és sikerek
Számos kiváló játékos ért el komoly eredményeket ebben az időszakban, akikről a sportszerető közvélemény keveset tud. Közülük kiemelkedik Pálfi Béla, aki Nagybecskereken kezdte pályafutását, majd az UAC meghatározó játékosa lett. A háború után a jugoszláv válogatott tagjaként részt vett az 1948-as londoni olimpián és az 1950-es brazíliai világbajnokságon. Welker József, a sóvéi származású csatár az UAC-ban játszott, és az NB I.-ben 38 gólt szerzett, többek között a Ferencváros, az Újpest és a Honvéd ellen is. Nyers István, aki az NB II.-ben szereplő Szabadkai Vasutas Atlétikai Klubban mutatkozott be, később az Újpesttel két bajnoki címet szerzett, a magyar válogatottban is szerepelt, majd az olasz Inter játékosaként gólkirály lett és két bajnoki címet is nyert.
A magyar labdarúgás a II. világháború előtt az európai élmezőnyhöz tartozott, így a délvidéki csapatoknak nem volt könnyű dolguk a beilleszkedéssel. Azonban a kezdeti nehézségek után sikerült felzárkózniuk az élmezőnyhöz. A háborús évek alatt az UAC érte el a legjobb eredményt, a 6. helyen végezve a magyar NB I.-ben az 1943/44-es szezonban. A Szabadkai Vasutas AK az NB II.-ben kétszer is a negyedik helyen végzett.
Az 1942. március 15-én lejátszott mérkőzésen az Újvidéki Atlétikai Klub 3:2 arányban legyőzte a Ferencvárost, ami egyedüli hazai vereség volt a zöld-fehérek számára bajnoki mérkőzésen Bácskában.
Az új hatalom és a klubok sorsa
Az új hatalom több olyan klubot is megszüntetett, amelyek a magyar bajnokságban szerepeltek, „bűnös klubokként” bélyegezve meg őket. Az Újvidéki Atlétikai Club magyar háttere miatt nem kerülhette el a sorsát. A Szabadkai Vasutas AK is megszűnt, de romjain 1945-ben megalakult a Spartacus, ahol a korábbi klub játékosainak nagy része folytatta pályafutását.
A CONIFA és a határon túli magyar labdarúgás
A CONIFA (Államok Nélküli Népek Labdarúgó Szövetsége) által szervezett világbajnokság is rávilágít a határon túli magyar labdarúgás fontosságára. A 2018-as londoni tornán Székelyföld és Kárpátalja is részt vett.
A Topolyai Sport Club (TSC) és a magyar állami támogatások
A magyar kormány jelentős forrásokat biztosított a határon túli magyar sportakadémiák és labdarúgóklubok fejlesztésére. A vajdasági magyar futball kiemelt kedvezményezettje a Topolyai Sport Club (TSC) lett. A magyar kormány 2016 végén 3 milliárd, majd 2017 végén további 1,5 milliárd forinttal támogatta a Délvidéki Sport Akadémia létrehozását Topolyán. A támogatásokból infrastrukturális fejlesztések, akadémiaépítés és a környező kisebb klubok felújítása valósult meg.
A TSC labdarúgó klubot 2005-ben jegyezték be, de az első topolyai futball klubot már 1912-ben alapították. A klub főtámogatója Zsemberi János, aki jelentős szerepet játszik a magyar kormány Kárpát-medencei futball-programjának vajdasági megvalósításában.
A támogatások részeként épült fel a 45 férőhelyes kollégium, nagyméretű füves és műfüves pályák. A Labdarúgó Akadémiát 2018. szeptember 27-én Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke adta át. A támogatási szerződések részeként a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatást szánt a TSC-nek.
A magyar kormány 2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (70 millió euró) utalt ki határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban. A támogatott projektek között vannak valóban sikeres csapatok, és kétes próbálkozások is.
A DAC és a TSC szurkolóinak barátsága
A délvidéki magyar labdarúgás nem csak a játékosok és a klubok szintjén jelenik meg, hanem a szurkolók összetartásában is. A dunaszerdahelyi DAC és a topolyai TSC szurkolóinak barátsága is példaértékű. Egy barátságos mérkőzésen a két klub fanatikusai közösen szurkoltak, megélve magyarságukat és összekötve a Kárpát-medence magyarjait. A futball ezúttal másodlagos volt, hiszen két olyan magyar klub fanatikusai szurkoltak közösen, amely közül az egyik a szlovák, a másik pedig a szerb élvonalban szerepel.
A jövő
A délvidéki magyar labdarúgás továbbra is fontos szerepet játszik a régió kulturális és sportéletében. A magyar állami támogatások és a helyi összefogás reményt adnak a sportág további fejlődésére.
tags: #delvideki #futball #csapatok
