Dr. Kapusi Imre és az Akácnemesítés Úttörő Munkája Magyarországon
Dr. Kapusi Imre neve elválaszthatatlanul összefonódik az akácnemesítéssel és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás fejlesztésével Magyarországon. Hosszú és elhivatott pályafutása során olyan innovatív megoldásokat dolgozott ki, amelyek hozzájárulnak az erdősültség növeléséhez és a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz.
Dr. Kapusi Imre élete és szakmai pályafutása
Kapusi Imre 1941-ben született Hosszúpályiban. Tanulmányait az Erdészeti Egyetemen végezte, 1961-től Sopronban az Erdőmérnöki Főiskolán tanult. Az egyetem befejezése után először a Hajdúsági Állami Erdőgazdasághoz került, majd a Berettyóújfalui Erdészethez nevezték ki műszaki vezetőnek, ahol 1968-ig dolgozott. Ekkor az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomására helyezték át. 1982-ben az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomásának igazgatója lett, ahol 1995-ig töltötte be ezt a pozíciót. Püspökladány város Pro Urbe díjjal tüntette ki 1994-ben. 1995-ben magánnemesítő lett, 2000-től pedig mint bejegyzett erdőgazdálkodó tevékenykedik, aki Kács és Tibolddaróc határában levő 8,5 hektár erdőterületén növénynemesítő tevékenységet végez.
2001-es nyugdíjba vonulása óta a klímaváltozás kapcsán Tibolddarócon 7 hektáros élőfagyűjteményt létesített szárazságtűrő fafajok, erdei gyümölcsök és fás szárú gyógynövények nemesítése céljából. Fleischmann Rudolf-díjjal tüntették ki az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából dr. Kapusi Imrét, a Kácson élő, Tibolddarócon arborétumot alapító és fenntartó erdőmérnököt.
„Nagy elismerés, amely az utolsó pillanatban érkezett, néhány hónap múlva betöltöm a 80-at. Azt a munkát 20 éve elvégeztem, amiért most az elismerést kaptam, de így utólag is nagyon jólesett. az embert biztatja, hogy mégis tovább csinálja, amit jónak lát” - mondta dr. Kapusi Imre.
„Gyerekkorom óta foglalkozom erdővel. A nagyapám vákáncsos volt Debrecen környékén. Az alkalmi munkások az erdőben csináltak maguknak földkunyhót, az erdőtelepítéseket gondozták, a fák között kukoricát, egyebet termelhettek. Sokat jártam ki vele az erdőbe, ott találkoztam egy igazi erdésszel, aki hintóval, puskával járt. Akkor 8-10 éves voltam, megtetszett, és elhatároztam, hogy erdész leszek. Gyerekként is már éreztem, hogy ennek az embernek óriási tekintélye van. A háború után nagyon kemények voltak vidéken. Így kezdődött, érettségi után a soproni erdőmérnöki egyetemet végeztem el, majd a kutatóintézethez kerültem, ahol belebonyolódtam az erdőbe mint tudomány” - foglalta össze életének első hatvan évét dr. Kapusi Imre.
Az akácnemesítés kezdetei és Kapusi hozzájárulása
Dr. Kapusi Imre 1981-ben doktorált a nyírségi akáctermesztés fejlesztéséből. Egy több évtizedes akácnemesítő programban is részt vett, 1968 és 1995 között tizenöt nemes nyár, három fehér fűz és egy szilfajta előállításában vett részt. „Az erdők pusztulnak, az őshonos fajok helyett találni kell másokat, ha azt akarjuk, hogy erdő legyen, mert az az embernek létfontosságú. Ehhez a szükséges eszközöket ki kell kísérletezni, a hagyományos módszer kevés a problémák elviseléséhez.” Dr. Kapusi Imre büszke az akácnemesítő tevékenységére, bár, mint mondta, az idegenhonos akácot sok támadás érte az utóbbi évtizedekben.
Az Erdészeti Tudományos Intézetben, majd később önállóan is folytatta nemesítői tevékenységét, melynek alapgondolatát az akác fiatal kori gyors növekedésében rejlő előnyök kihasználása és a célzott szelekciós tevékenység adta. A nemesítés kiindulási alapanyagát üzemi magtermő állományokból származó magonc csemeték adták. Húsz alföldi csemetekertben hét éven keresztül kétszázezer csemetét kísért figyelemmel, ebből előbb 140 ezret választott ki, majd fokozatosan szűkítette a kört, végül 125 maradt, ezekből lettek a törzskönyvezett törzsfák. Később mint egyéni vállalkozó százhuszonöt akác törzsfát, százegy törzsfanemzedéket és tizenkét vetőmagtermesztő ültetvényt állított elő.
A Turbo Obelisk fajtacsoport és a Silvanus Csoport szerepe
Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták bizonyíthatóan jól fejlődnek, akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt. A Hungaroplant Kft. és a Silvanus Csoport Kft. Dr. Kapusi Imre nemesítésére alapozva szelektálta az új vegetatív akácklónokat.
Felismerve a nemesítés eredményeiben rejlő lehetőségeket, Németh Jenő, mint a Silvanus cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője megállapodást kötött Dr. Kapusi Imrével, és megvásárolta a 125 törzsfa és a törzsfák utódnemzedékeinek hasznosítási jogait. Kidolgozták a legújabb fajták szaporítási és termesztéstechnológiáját üzemi méretű kísérleti ültetvények létrehozásával.
A legjobb nyolc törzsfa vegetatív felszaporításával nyert klóncsemetékből 2012-2013 folyamán a Silvanus 30 hektáron magtermesztő ültetvényt létesített Zala megyében azzal a céllal, hogy mind a hazai mind a nemzetközi piacra vizsgált kategóriájú, elit termesztési fokozatú, fémzárolt ’TURBO’ akác magot és ebből nevelt magonc csemetét tudjon előállítani. A nemesítési folyamatot a Silvanus cégcsoport nem fejezte be a ’TURBO’ klónok hasznosításával, hanem saját üzemi körben tovább folytatta azt a 125 törzsfa utódnemzedékében végzett egyedszelekcióval, melynek célja immáron a gyors növekedés mellett a kiváló törzsalakkal és faminőséggel rendelkező fák kiválasztása volt. A kijelölt törzsfák és vegetatív utódaik alkotják a ’TURBO-OBELISK’ fajtacsoportot. A jelenleg is folyó K+F tevékenység legfontosabb feladata az új fajták tesztelése és a ’TURBO-OBELISK’ vegetatív szaporítóanyag üzemi léptékű előállításának kidolgozása az önköltségek fokozatos csökkentése mellett. A cél versenyképes árú, magas genetikai értékű vegetatív szaporítóanyag előállítása.
Hogyan működik? Turbófeltöltő (animáció)
Az akác jelentősége és a termesztési technológiák
Az elmúlt 18 évben a telepített facsemeték több mint 50 százaléka akác volt a magyarországi erdősítésekben. Valószínűleg az elkövetkező időszakban is ugyanez lesz az arány, hiszen rengeteg olyan terület van az országban, amit mással nem lehet hasznosítani. A magyar mezőgazdasági területekből körülbelül hatszázezer hektáron az agrártámogatások ellenére is nullszaldó vagy akörüli a profit. Ezeket célszerű lenne más módon hasznosítani. Emellett a klímaváltozás okozta szélsőségek is abba az irányba hatnak, hogy a hagyományos szántóföldi kultúráknál csökken a nyereség. Az erdősítéseknél és az ültetvényeknél más a helyzet.
A kimondottan fatermesztési célú ültetvényeknél cél a minél értékesebb faanyag kitermelése, hiszen minél többet szeretne nyerni a gazdálkodó a gyenge adottságú területeken is. A nemesítők jelenleg több fajtát ajánlanak a termőhely és a termesztés céljainak megfelelően. A célválaszték lehet oszlop vagy rönk, ami függvényében nemcsak a fajta, hanem a javasolt ültetési hálózat is változhat. A tágabb hálózattal induló ültetvény miatt elmarad a tisztítás és az első növőtér-bővítésnél, 6-8 éves korban már jól értékesíthető oszlopanyag kerül ki, így a megtérülés már akkor elkezdődik. Véghasználatot követően mindkét fajta gyökérsarjról könnyen felújítható, a faanyag minősége ugyanolyan lesz, mint a telepített.
A nemzeti erdőstratégia az erdőket és az erdőgazdálkodást érintő kihívások közül elsőként tárgyalja a klímaváltozást, ezen belül a klímaváltozás mérséklését és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást. Horváth János erdőmérnök, méhtenyésztő az intenzív növekedésre szelektált akácklónok ültetvényes termesztésekor a gyakorlati tapasztalatok alapján javasolja a négyzetes hálózat helyett a téglalap hálózatban való telepítést (4 × 2,5 m), ami jobb a gépi ápoláshoz. A hektáronkénti ezres tőszám véleménye szerint elegendő a telepítéskor. Az ültetvény teljes záródása négyéves korban megtörténik. A nemesített vegetatív szaporítóanyag által biztosított többletteljesítmény az intenzív technológia során mutatkozik meg. A javasolt alacsonyabb első kiviteli tőszám miatt csökken a szaporítóanyag- és a létesítési költség, könnyebb lesz, és kevesebb sérüléssel jár majd a gépi ápolás. Pogrányi Kálmán erdőmérnök a szokásosnál alacsonyabb vágásfordulót, a magas iparifa-kihozatalt, a felhasználó-központú alapanyag-termelést és a meghatározott termesztési célokat teljesítő fajtaválasztékot jelölte meg. Az ültetvényes termesztésnél a teljes termelési rendszer véghasználata 15-20 éves korban következik be.
| Jellemző | Hagyományos akác | Nemesített akác (pl. Turbo Obelisk) |
|---|---|---|
| Tisztítás kezdete | 10 éves korban | 6 éves korban (gyérítés) |
| Első haszon | Később | 5 év után |
| Vágásérettség | 25 éves korban | 15 éves korban |
| Növedék | Normál | Akár kétszeres, feleannyi idő alatt |
Hogyan működik? Turbófeltöltő (animáció)
A Tibolddaróci Kapusi Kert - Az élő génbank és kísérleti terület
Dr. Kapusi Imre 2002-ben Kácson egy akác energiaerdőt is létesített. Kács és Tibolddaróc határában 8,5 hektáron 2002-ben egy akác energiaerdőt létesített. A KERT Tibolddaróc község határában van a kácsi kövesút mellett, nyugati kitettségű, 5-20 fok lejtésszögű domboldalon, 160-200 m-es tengerszint feletti magasságban. A KERT-et 2000-ben alapította dr. Kapusi Imre. A fák kiültetése azóta folyamatos. Dr. Kapusi Imre erdőmérnök több mint 20 évig foglalkozott akácnemesítéssel, a rövid vágásfordulóban is kezelhető akácerdők biológiai alapjainak fejlesztésével.
A KERT három, egymással szomszédos részből áll: 1,4 hektár akácos (klónarchívum); 4,8 hektár egyéb keménylombos erdő (élőfa gyűjtemény); 0,9 hektár erdei gyümölcsös. A 4,8 hektáros keménylombos erdőrésze tulajdonképpen fafaj összehasonlító kísérlet, amely több mint 80 fafaj felhasználásával létesült 2000. tavaszán. A 2013-ig kiültetett fafajok, fajták száma több mint 600. A kísérlet kulcsszavai: biológiai sokféleség, genetikai változatosság, szárazságtűrő képesség, társulási készség, haszonvételi lehetőség. A kísérletbe vont fafajok több mint 80%-a szárazságtűrő.
Száraz termőhelyek alatt értendők például a dombvidéki földes kopárok, az alföldi meszes futóhomokok, a felhagyott bányahányók, és szeméttelepek, az újonnan épülő autópályák és ipari parkok, de a klímaváltozás miatt kiszáradó (felnyíló) erdők is, stb. „Ide begyűrűznek az alföldi időjárási szélsőségek, jó nyúzópróba ez a növényeknek. Amelyik itt megállja a helyét, az az Alföldön is meg fogja. Beljebb, a hegyekben más a klíma, több a csapadék, alacsonyabb a hőmérséklet, nincsenek annyira megterhelve a fák, mint itt vagy az Alföldön. Itt olyan fafajokat választunk ki, amelyek mindent kibírnak” - fejtette ki dr. Kapusi Imre. A Tibolddaróci Kapusi Kertben előállított mag a fajra jellemző valamennyi öröklődő (genetikailag állandósult) tulajdonsággal rendelkezik.
A terület tulajdonosa arra törekszik, hogy a fajon belüli genetikai változatosság megőrzése érdekében ezekből a fajtákból is ültessen egy-egy példányt. Az eredeti vad fajok képviselői (kommersz csemetéi) és szelektált változatai (fajtái) egymás mellé ültetésével olyan utódnemzedékek előállítására törekszik, amelyek erdészeti és kertészeti célú felhasználásra (akár nemesítői kiindulási szaporítóanyagként is) egyaránt alkalmasak lehetnek. Vannak olyan fafajok, amelyeknek még nincsenek fajtái. Ezek esetében a kiindulási szaporítóanyagok beszerzése több erdészeti csemetekertből és időben is elnyújtva (több évjáratból származtatva) történt, hogy a genetikai változatosság minél nagyobb legyen. A fák 1200 négyzetméteres, a cserjék 600 négyzetméteres parcellákba (fafajcsoportokba) lettek kiültetve. A fás parcellák egyedszáma 60, a cserjéké 30 darab.
A Kert további részei és funkciói
- Gyűjteményes kertjében az általa legnagyobbnak tartott hazai dísznövény-nemesítő, dr. Barabits Elemér majdnem teljes életművét őrzi.
- Az erdei gyümölcsösében 22 féle, emberi fogyasztásra is alkalmas erdei gyümölcs van. A 2000. tavaszán ültetett, vadon termő gyümölcsfák közé a szelektált rokonaik is folyamatosan kiültetésre kerülnek, de csak azok, amelyeket nem szükséges metszeni, permetezni.
- „A gyümölcsök vadak, nem kell metszeni, permetezni őket, ami bioélelmiszert jelent. A mai intenzív gyümölcstermesztés rengeteg méreg használatával jár, amely csomó betegség okozója. Itt őrzök 74 régi almafajtát, amelyeket valamikor a paraszti gazdaságokban maguk szaporítottak az emberek. Az erdőben találták, leoltották, a szomszéd is kért belőle. Minden faluban volt egy ember, aki tudott oltani, csemetét csinálni. Ma már faiskolákban találunk csemetéket, de ezek az intenzív, kinemesített fajták sajnos fogékonyak a betegségekre, sok gondozást is igényelnek, különben nem lesz rajtuk termés” - magyarázta dr. Kapusi Imre.
- Az erdei gyümölcsös legfontosabb terméke az a különleges vetőmag, ami az extenzív gyümölcs termesztés biológiai alapjainak fejlesztését szolgálja.
- A KERT a tulajdonos házi patikája. 31 féle, gyógynövényként is hasznosítható fafaj található a kertben.
- A KERT olyan méhlegelő, ahol tavasztól őszig mindig van virágzó fa vagy cserje.
- A KERT élő tájkép (turisztikai látványosság). A terület fekvése, a fafajcsoportok elrendezése, a részlethatárok vonalvezetése, színek, formák, méretek változatossága minden évszakban nyújt valami különleges látványt.
A Kapusi Kertben fás szárú gyógynövények (drogok) és erdei gyümölcsök előállítása és feldolgozása is zajlik, minősített biotermékek formájában, mint például lekvár, befőtt, aszalvány, ivólé, gyümölcsecet, gyümölcspárlat, gyógynövényes teakeverékek. Emellett bio baromfi tenyésztése (bio tojás és bio csirke előállítása) is szerepel a tevékenységek között.
Dr. Kapusi Imre a faanyagszükségletét (évente 8-10 m³ háztartási tűzifa) az akácfa-ültetvényéből fedezi, amit kifejezetten erre a célra létesített Kácson, a lakása közelében. Ez rövid (13 éves) vágásfordulóban kezelt akác energiaerdő, amit az általa nemesített akác törzsfa-klónok, törzsfanemzedékek felhasználásával létesített. Az energiaerdő területe 1,4 hektár. Egy-egy fa növőtere 3,2 m². A sortávolság 160 cm, tőtávolság 200 cm. A csemeték kiültetése háromszögkötésben történt. A sorok hossza 620 m, tájolása É-D irányú. Összesen 13 sor van. Évente egy-egy sort termel ki. Az első sort az ültetést követő hatodik évben (2008-ban) termelte ki. A felújítás tuskósarjról történik.
Hogyan működik? Turbófeltöltő (animáció)
Jövőbeni perspektívák és az akácnemesítés kihívásai
Magyarország az akácgazdálkodásban és az akác nemesítésében is a világ élvonalába tartozik. Ezt a tényt mind hazai mind nemzetközi fórumokon előszeretettel emlegetjük, és méltán lehetünk büszkék az elért eredményekre. Ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló fajtaválasztékot és a hazai akácgazdálkodásban alkalmazott nemesített szaporítóanyagok arányát, akkor már sokkal árnyaltabb képet kapunk, hiszen akácerdeinkben, ültetvényeinkben csak elvétve találunk magas nemesítési fokozatú szaporítóanyagot és abból fejlődött állományokat. Üdvözlendő eredmény volna, ha az eredmények büszke emlegetése mellett az akácgazdálkodásban fokozatosan nagyobb teret kapnának a magas genetikai értékű nemesített akác fajták, ezzel emelve az állományok minőségét és a kitermelésekben az értékesebb választékok arányát.
Az erdőterületek bővítése (Nemzeti Erdőtelepítési Program, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) terve 27 százalékos erdősültség elérését, 680 ezer hektár új erdő telepítését célozza meg. A faanyag energetikai célú termesztése és felhasználása az elkövetkezendő évek kiemelt feladata lesz. A földhasználat racionalizálása és a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedése miatt várható, hogy az akác szaporítóanyagok iránti kereslet évről-évre növekedni fog. Új fatermesztési módszerként került bevezetésre az energetikai faültetvény. Várható, hogy az energetikai faültetvények túlnyomó része (több mint 50%-a) akác fafajjal fog megvalósulni. A törzsültetvények kellő mértékű megvalósulása esetén várható, hogy az akác energetikai faültetvények túlnyomó része nemesített szaporítóanyagok felhasználásával fog létesülni.
