Az egészségügyi szakoktatás és utánpótlás jövője Magyarországon

A magyar egészségügy stabil jövőjének és a betegbiztonság szavatolásának alapköve a folyamatosan fejlődő és erős szakképzés. Az országban egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai utánpótlás biztosítása, melynek érdekében számos program és verseny segíti a fiatal tehetségek felkutatását és támogatását.

A Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Verseny: a jövő záloga

A hazai egészségügyi szakképzés egyik legrangosabb eseménye, a IV. Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Verseny országos döntője március 18-án került megrendezésre a budapesti Lurdy Ház Konferenciaközpontjában. A versenyfolyamat még a múlt év végén egy országos interaktív elődöntővel vette kezdetét, amelyen közel 1200 diák indult el. Közülük a legjobb 636 versenyző vívta ki a jogot, hogy a január 19. és 29. között zajló területi középdöntőkön bizonyítson. A fővárosi és vármegyei fordulók során az ország legmodernebb Skill laborjaiban, szakképző intézmények demonstrációs termeiben, életszerű szimulációs környezetben mutatták meg szakmai rátermettségüket.

A döntősök 9 különböző szakmai ismeretkörben mérték össze tudásukat, lefedve az egészségügyi ellátás szinte teljes spektrumát. Az ország 35 intézményéből érkező 125 döntős diák teljesítménye közös siker, amelyben az oktatók, tanárok és a gyakorlati képzőhelyek mentorainak áldozatos munkája is benne van.

A verseny célja és üzenete

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kiemelte: „Kamarai elnökként vallom, hogy a betegbiztonság és az ellátás színvonala a szakképzés alapkövein nyugszik. Erős szakoktatás nélkül nincs stabil jövő az egészségügyben”. Dr. Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a több mint ezer jelentkező közül a döntőbe jutni önmagában is komoly teljesítmény, ami azt mutatja, hogy a magyar egészségügy jövője jó kezekben lesz.

Dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a döntő nem csupán egy szakmai esemény, hanem igazi ünnep azon fiatalok számára, akik már most bizonyítják, hogy készen állnak a jövő egészségügyének meghatározó szerepére. A helyettes államtitkár kiemelte: a verseny célja a magyar egészségügyi szakképzés fejlődésének támogatása, lehetőséget adva a legfelkészültebb tanulóknak, hogy valósághű szimulációs helyzetekben bizonyítsanak. Dr. Oláh András, a MESZK szakképzési, oktatási és továbbképzési igazgatója felidézte, hogy a verseny gondolata 2019-2020 táján született meg azzal a céllal, hogy a szakdolgozói körben 2010 óta zajló szakmai megmérettetések tapasztalatait a szakképzés szolgálatába állítsák, elismerve a legjobb tanulók, pedagógusok és gyakorlati szakemberek munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Kamara elkötelezett a fiatalok jövője mellett, és olyan életpálya bevezetésének kezdeményezésén dolgoznak, amely méltó lehet ahhoz a sok befektetett energiához és hivatástudathoz, ami már a középfokú képzésben részt vevő szakembereket is jellemzi. A tanulók az országos tanulói létszám legjobb 10 százalékát, a szakmai utánpótlás minőségi csúcsát képviselik.

A versenyt Kossuth Zsuzsannáról nevezték el, aki az 1848-49-es szabadságharcban - Kossuth Lajos legfiatalabb húgaként - a tábori kórházak főápolónője volt. Ő szervezte meg a legelső katonakórházakat 1849-ben, és szintén elsőnek hívta fel a világ figyelmét a sebesült katonák ápolásának kötelességére. Kossuth Zsuzsanna öröksége ma is arra kötelez minket, hogy az egészségügyi szakdolgozók tudását, hivatástudatát és társadalmi megbecsülését folyamatosan erősítsük.

A versenyen 16 különböző kategóriában összesen 29 tehetséges fiatal egészségügyi szakmát tanuló diák ért el dobogós helyezést ország minden szegletéből. Ez a forduló már a gyakorlatra fókuszált, a versenyzők beteg nélküli szituációs feladatokat végeztek el, szimulációs eszközök használatával és szükség esetén imitátorok bevonásával. A vármegyei központi kórházban megrendezett vármegyei döntőben például az alábbi ismeretkörökben mutathatták meg tudásukat a diákok: alapápolás-gondozás, betegmegfigyelés csecsemő- és gyermekkorban, perioperatív, postoperatív ellátás/műtéti szakasszisztens, perioperatív, postoperatív ellátás/aneszteziológiai szakasszisztens.

A rendezvényről készült átfogó videóösszefoglaló hamarosan megtekinthető lesz a kamara hivatalos honlapján (www.meszk.hu). A képkockákon keresztül a nézők bepillantást nyerhetnek a szimulációs pályák izgalmaiba, megismerhetik a felkészítő tanárok szakmai hitvallását, és hallhatják a versenyző diákok első kézből származó tapasztalatait.

Az egészségügyi munkaerőhiány és a képzési lehetőségek

Jelenleg egyre kevesebb az ápoló, csak a felnőtt szakápolói rendszerből 14 ezren hiányoznak. A KSH adatai szerint 2024-ben közel 104 ezer betöltött szakdolgozói állás volt hazánkban, a megfelelő működéshez azonban ennél legalább 4 ezerrel több egészségügyi dolgozóra lenne szükség. Sok esetben egy nővérre 20-30 beteg jut egy 12 órás műszakban, felhalmozódó és nem igénybe vehető szabadnapokkal. Hiányszakmának számítanak egyebek mellett az ápoló, szakápoló és a szakasszisztens, illetve a mentőápoló szakmák. Van olyan kórház, ahol már nem található 40 év alatti ápoló, többen visszajárnak nyugdíj mellett is dolgozni. Nagyon fontos, hogy legyen utánpótlás, biztosítva legyen a jövő egészségügyi szakdolgozója.

Több lehetősége is van hazánkban annak a fiatalnak, aki az egészségügyben szeretne elhelyezkedni vagy felnőttként úgy gondolja, hogy ideje szakmát váltania. Az egyetemi alapképzések általában 7-8 félévesek, illetve vannak 4 féléves képzések, amelyek felsőoktatási szintű képzések, valamint van lehetősége az érdeklődőnek tanfolyamok közül is választania - ezeket rendszerint nem a felsőoktatási intézmények szervezik, hanem az erre a célra szakosodott oktatási vállalkozások, továbbá szakmai képzőhelyek. Az egyik szakképzéseket összesítő honlap adati szerint legalább 2 tucat tanfolyam található a hazai kínálatok között, amelyek az egészségüggyel vagy a szociális területtel függnek össze. Fontos információ, hogy a legtöbb képzés esetében szükséges az egészségügyi alkalmassági vizsgálat.

Rövid idejű képzések és feladataik

• Általános ápolási és egészségügyi asszisztens: Az 1 éves képzés alapfokú iskolai végzettséghez kötött. Alapápolási feladatokat lát el, segíti a beteget az alapvető szükségletek kielégítésében, szakszerűen alkalmazza az ápolási és gyógyászati segédeszközöket. Szükség esetén elsősegélyt nyújt, megkezdi az alapszintű újraélesztést. Munkáját a felettes ápoló irányításával végzi.
• Betegkísérő: Alapfokú iskolai végzettség és foglalkozás-egészségügyi szakellátó által kiállított alkalmassági igazolás szükséges. Összesen 300-330 órában zajlik a tanfolyam. A betegkísérő orvosi beutalás alapján, egészségügyi szakkíséretet nem igénylő esetekben betegszállítási feladatokat végez.
• Általános ápoló: Általában összesen 600 órában történik a képzés, amelynek fontos része a gyakorlati oktatás. Feladatai egyebek mellett a páciensek betegápolási igényének felmérése, tervezése, biztosítása, klinikai beavatkozások elvégzése, közreműködés ezekben, valamint a páciensek gondozásának koordinálása.
• Mentőápoló: Általában 440 órában zajlik a képzés, ennek túlnyomó része szakmai gyakorlat. A sikeres záróvizsgát tett fiatalnak egy megfelelő alapot nyújt a tanfolyamon szerzett tudás, tevékenységét a biztonságos és minőségi betegellátás szempontjainak figyelembevételével, a jogi és etikai normák betartásával végezheti.

Ráépülő és továbbképzési lehetőségek

Ezek a továbbképzések vagy ráépülő képzések lehetőséget kínálnak az egészségügyi dolgozóknak a szakmai fejlődésre, a speciális szakterületeken való elmélyülésre.

• Felnőtt intenzív szakápoló (továbbképzés): A 8 hónapos képzés célja olyan szakember képzése, aki kritikus állapotú betegek ápolását, ellátását végzi az intenzív betegellátás területén. A képzés megkezdésének feltétele az érettségi, továbbá az ápolói végzettség valamelyike (pl. ápoló szakképesítés, egyetemi vagy főiskolai okleveles ápoló), valamint 1 év intenzív osztályon, ápoló munkakörben töltött szakmai gyakorlat.
• Demencia gondozó (továbbképzés): Az 5 hónapos képzés a demenciával élő személyek ápolásához, gondozásához nyújt szakmai alapokat összesen 600 órában, amelynek több mint fele szakmai gyakorlat. A képzés megkezdhető alapfokú végzettséggel és olyan előképzettséggel, mint például általános ápolási és egészségügyi asszisztens, szociális ápoló, egészségügyi asszisztens, gerontológiai gondozó, gyakorló mentőápoló. A végzett demencia gondozó feladatai közé tartozik a demenciával élő személyek komplex ellátása, a kommunikációjuk támogatása, a biztonságos otthoni és intézményi környezet kialakítása, valamint a családdal való együttműködés.

Az általunk megkérdezett oktatási képzőhely tanulmányi felelőse elmondta: minden egészségügyi felnőttképzést, legyen az egy- vagy kétéves, illetve ennél rövidebb, a gyakorlati oktatás fogja teljessé tenni, amit az iskola sok esetben csak korlátozott keretek között tudja megszervezni. Lényeges szempont, hogy fizetni kell érte vagy tandíjmentesen tudunk tanulni, új szakmát szerezni; az új rendszer szerint két szakma és egy szakképesítés megszerzését támogatja az állam. Arra is figyelni kell, hogy az adott képzés tanúsítványt vagy oklevelet biztosít-e a sikeres vizsga után, és van-e lehetőség további magasabb szintű vizsgára.

Regionális kezdeményezések az utánpótlásért: Soproni Gyógyközpont példája

A Soproni Gyógyközpontban folyamatos az ápolók képzése. Az intézmény 6. alkalommal indította el államilag támogatott, ingyenes ápoló képzését a Soproni Szakképzési Centrummal együttműködve. Emellett folyamatos az Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium ápoló tanulóinak gyakorlati oktatása is az intézményben. Sopronban - hasonlóan az ország más területeihez - nagy az igény a szakképzett egészségügyi szakdolgozókra. A kórház az ápolói képzésekkel az utánpótlás biztosítását és a szakdolgozók szakmai előmenetelét is segíti. Az intézmény a Szakképzési Centrummal együttműködve 6. alkalommal indította el az érettségire épülő, felnőttoktatás keretében folyó, 2,5 éves ápoló képzését. Első félévben a tanulók elsajátítják az alapvető egészségügyi ismereteket, majd ágazati alapvizsgát tesznek. A következő két évben modul rendszerben folyik a szakmai képzés - ismertette a részleteket Farkas Andrea ápolási igazgató. A gyakorlati helyszínt és az oktatói gárdát mind a Szakképzési Centrum, mind az Eötvös Szakgimnázium diákjainak képzése esetében biztosítja a kórház. Ez számos előnnyel jár, hiszen a leendő ápolók megismerkednek a helyi eszközökkel, műszerekkel és eljárásrendekkel. Általános ápolói végzettséggel változatos munkalehetőségek közül lehet választani a kórház különböző osztályain, a rehabilitációs és egyéb egészségügyi, gondozási feladatot ellátó intézményekben, valamint az alapellátási rendszerben.

Felsőfokú szakirányú szakképzések: a szakgyógyszerész képzés a Pécsi Tudományegyetemen

Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés terén is számos lehetőség áll a szakemberek rendelkezésére. Példaként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által meghirdetett szakgyógyszerész képzést mutatjuk be, amely a 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet által meghatározott, gyakorlatközeli, gyógyszerészi kompetenciákhoz rendelhető és az európai szakképzési rendszer felé orientáló szakirányokat kínálja.

A szakma három fő alapterületén, a Gyógyszerellátási-, Kórházi-klinikai- és Ipari szakgyógyszerészet szakirányokon belül, 20 alap-szakképesítés, valamint 7 ráépített szakképesítés szerezhető meg. A PTE Gyógyszerésztudományi Karán többek között Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés, Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet, valamint Gyógyszertechnológia, készítményfejlesztés és gyártás szakképesítések kerülnek meghirdetésre.

Jelentkezési információk és feltételek

Előregisztráció online lehetséges, a jelentkezést pedig a PTE ÁOK Szak- és Továbbképző Központhoz lehet személyesen vagy postai úton benyújtani. Költségtérítéses képzés esetén a jelentkezés folyamatos, javasolt augusztus 15-ig benyújtani a képzés szeptemberi megkezdéséhez. Az államilag támogatott helyekre (rezidens és egyetemi utánpótlás) a jelentkezési határidő 2026. július 20. A rendszerbevételi eljárásban való részvétel feltétele az alábbi dokumentumok hiánytalan benyújtása szakképesítésenként:

• Jelentkezési lap
• Önéletrajz
• Diploma másolata
• Diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga bizonyítvány másolata
• Többletpontokat igazoló dokumentumok másolata
• Adatlap szakképzési jogviszony létesítéséhez
• Gyakorlati képzőhely akkreditációs határozat másolata (ÁEEK / OKFŐ határozat)

Az egészségügy szakmai irányításáért felelősei államilag finanszírozott és költségtérítéses keretszámokat határoznak meg, melyet a graduális képzést befejezők megpályázhatnak. A 2026-os évre például Költségtérítéses képzésben 90 fő, Egyetemi utánpótlás (támogatott képzés) keretében 4 fő, Kórházi-klinikai szakgyógyszerész (támogatott képzés) rezidens pályázat alapján kaphat helyet. A támogatott képzés jelentkezési határideje adott év augusztus 1., az önköltséges helyekre a jelentkezési határidő 2026. augusztus 15.

A képzés felépítése és díjai

A felsőfokú szakirányú szakképzés teljes időtartama alap-szakképesítéstől függően 36, illetve egyes szakképesítések esetén 48, 58 vagy 60 hónap. A képzés törzsképzési időre (12-24 hó), valamint ezt követően a választott alap-szakképesítésnek megfelelő speciális elméleti képzést felölelő szakgyakorlati időre (24-36 hó) tagolódik. Az egyetemi elméleti képzés tanfolyami rendszerben zajlik (előadások, konzultációk), melynek során az első évben havonta, a második évben minden második hónapban egy alkalommal a PTE Gyógyszerésztudományi Kar épületében zajlik az oktatás.

A képzés díja a képzési időszakokban, tehát az első félévben szeptember - január, míg a második félévben február - június hónapokra fizetendő, a 2022. március 1-et követő belépők esetében az alábbiak szerint:

A Jelölt köteles a havonta fizetendő térítési díjakat minden hónap 5. napjáig, míg az egyösszegű térítési díjakat legkésőbb október 5. és március 5. napjáig befizetni. Három hónap elmaradás automatikus kizárást vonhat maga után. Az átutaláskor a közlemény mezőben feltüntetendő: a képzésben résztvevő hallgató neve, a képzési időszak adatai, amennyiben számlát kér a befizetésről ez is legyen feltüntetve, valamint szerepelnie kell a 163210-790-302 pénzügyi keretszámnak is.

Szakmai gyakorlat és számonkérések

A szakgyógyszerész jelöltek számára a vonatkozó jogszabály teljes munkaidejű munkavégzéssel eltöltött szakmai gyakorlati képzést ír elő, melynek teljesítése és igazolása a szakvizsgára bocsátás előfeltétele. Ez a szakmai gyakorlati képzés csak akkreditált munkahelyen végezhető. A munkahelyen végzett szakmai gyakorlat csak az adott szakterületen legalább 3 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkező szakgyógyszerész kolléga (Tutor) szakmai felügyelete mellett tekinthető érvényesnek.

Az egyetemi elméleti törzsképzési program során a jelöltek a szaktárgyak (pl. Gyógyszertechnológia, Gyógyszerhatástan, Gyógyszerügyi ismeretek, Farmakognózia) graduális képzés során megszerzett ismereteit további részletekkel és az újabb kutatási eredmények megismerésével mélyítik el és tesznek szert gyakorlati szemléletű szakmai ismeretekre. A törzsképzési program végén beadandó dolgozatban adnak számot tudásukról a szakgyógyszerész jelöltek. Az első két év tanulmányainak anyagát írásbeli záróvizsga kéri számon. A Jelölt köteles a szakdolgozatot az adott szakképesítésért felelős szakintézetben kijelölt oktató segítségével elkészíteni.

A szakgyógyszerészképzés első évének teljesítménye abban az esetben elfogadott, amennyiben a Jelölt a szakképzési órák időtartamának legalább 75%-án igazoltan részt vett. A szakgyakorlati képzés során a félév elfogadásának feltétele, hogy a beadandó feladatok legalább 75%-a elfogadott.

Szakvizsga és további információk

A szakvizsga bizonyítvány megszerzése a képzést követően, annak eredményes zárásával, valamint a pécsi szakgyógyszerész képzés vezetője (Grémiumvezető) által javasolt abszolutórium kiállítását követően a Nemzeti Vizsgabizottsága által szervezett szakképesítő vizsgán történik. A szakvizsgára történő jelentkezés és a szükséges dokumentumok beérkezési határidejét az OKFŐ Nemzeti Vizsgabizottság honlapján teszi közzé. A vizsgára bocsátó határozatot az egyetem állítja ki és nyújtja be legkésőbb 30 nappal a kiírt vizsgaidőpont előtt. A szakvizsga pontos helyéről és időpontjáról a Nemzeti Vizsgabizottság gondoskodik, amelyről a jelöltet a kitűzött vizsga időpontját megelőzően legalább 15 nappal értesíti. A sikeres szakvizsgát követően a Nemzeti Vizsgabizottság gondoskodik a szakvizsga bizonyítványok kiállításáról.

Fontos tudnivaló, hogy a 316/2024. (XI. 6.) kormányrendelet értelmében a Kormány kormányzati igazgatási szünetet rendelt el 2025. december 29. napjától 2025. december 31. napjáig. Az ünnepek, valamint az igazgatási szünet időtartama alatt, azaz 2025. december 24-e és 2026. január 2-a között az Országos Kórházi Főigazgatóság feladatainak ellátását szünetelteti, az ügyfélfogadás nem működik. Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

tags: #egeszsegugyi #szakkozepsikola #utanpotlas

Népszerű bejegyzések:

• Legendás magyar labdarúgók története
• A Mortal Kombat 2 folytatás részletei
• Játékos feladatok gyerekeknek sportnapra
• A sokoldalú Fülöp Zsigmond
• Adatkezelési alapelvek a sportban