Az Egri Vízilabda Hagyománya és a Rüll Csaba Emléktorna
A város büszkesége a több mint száz éves egri vízilabda, amely mára úgy hozzátartozik a városhoz, mint a Dobó tér, a Bazilika, a török időket idéző vár, vagy éppen a diáksereg és a Bikavér. Eger és a vízilabda kapcsolata mélyen gyökerezik a város történelmében és természeti adottságaiban.
A Vízilabda Bölcsője: Eger Kialakulása és Kezdeti Sikerei
Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká. Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott.
Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni. A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással.
Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először vízilabda mérkőzést Egerben. Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.
Egri Vízilabda Múltjának Fontosabb Évszámai
| Évszám | Esemény |
|---|---|
| 1856 | Az első uszoda megnyitása Egerben. |
| 1910 | Az első egri vízilabda klub megalakulása. |
| 1912 | Az első vízilabda mérkőzés Egerben. |
| 1920 | Az Egri Torna Egylet és a MOVE Eger SE (MESE) rivalizálása. |
| 1925 | Az ország első 50 méteres uszodájának megépítése. |
Az Első 50 Méteres Uszoda és a Nemzetközi Hírnév
A ragyogó sikerek titka Bárány Gézának, az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája. Innentől kezdődően nem múlt el úgy világverseny, hogy egri, vagy Egerben nevelkedett úszó és vízilabdázó ne ért volna el e két sportág aranyfejeztében szereplő eredményt.
Az egri úszók és vízilabdázók nevei örökre beíródtak a sporttörténelembe. Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.
Az Egri Vízilabda Jelentősége a Város Életében
A több mint száz éves múlt, női, férfi bajnoki aranyérmek, kupasikerek, s a legújabb kor történésének, a sikeres Bajnokok Ligája szereplésnek köszönhetően a vízilabda, a város gazdasági életében mindig nagy jelentőséggel bíró idegenforgalom új ágát hozta létre, a sportturizmust.
A Rüll Csaba Emléktorna - Egy Legendára Emlékezve
Lassan 20 éve már, hogy elhunyt Rüll Csaba tanár úr, vízilabdázó Egerben. Idén nyár végén rendezték meg tiszteletére a 8. emléktornát.
Ki volt Rüll Csaba?
Rüll Csaba 1942-ben született Munkácson, szüleivel és két testvérével a II. világháború idején költöztek Egerbe. Földrajz-testnevelés szakos tanárként szerzett diplomát, meghatározó volt számára a sport és az egri uszoda, ahol az Egri Vízilabda Klub férfi felnőttcsapatának kiemelkedő kapusa volt.
Aktív sportolói pályafutása mellett az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola testnevelő tanára volt. Lelkes elhivatottsággal nevelte diákok százait a sport szeretetére. Régi tanítványai példaképüknek választották, és ma is nagy szeretettel emlékeznek vissza rá. Edzőként a legkisebb korosztállyal, az utánpótláscsapatokkal szerettette meg a vízilabdát. Özvegye és két gyermeke, Ildikó és Csaba ápolják emlékét.
A Rüll Csaba Emléktorna és a Diabétesz Prevenció
Rüll Csaba 28 éves korától volt cukorbeteg. Ennek ellenére a napi két edzést, a tanítást lendülettel végezte. Stresszes élete volt, sokat dolgozott, keveset pihent, ahogy mondani szokás, két végén égette a gyertyát. Sajnos, meg is lett a következménye, a diabétesz szövődményei megtámadták. Az utolsó években dialízisre járt, a lábát amputálni kellett, végül szívinfarktus vitte el.
Az emléktorna során a meccsek szünetében előadások is elhangzottak a diabéteszről, annak megelőzéséről, a prevenció fontosságáról a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége tolmácsolásában. Megjelent a diabetes • 2021/4.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés!
