Éles Kézilabda Iskola: A Jövő Bajnokainak Nevelőhelye Veszprémben
A veszprémi kézilabdabarátok egykori elsőszámú kedvence, a volt világválogatott, tízszeres magyar bajnok, tízszeres Magyar Kupa-győztes, KEK-győztes Éles József napjainkban a nevével fémjelzett kézilabda iskolát igazgatja. Az Éles Kézilabda Iskola (ÉKI) egy olyan kezdeményezés, amely spontán alakult, de mára Veszprém egyik legfontosabb utánpótlásbázisává nőtte ki magát.
Az Éles Kézilabda Iskola megalapítása és működése
Az egyesület története néhány évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Velky Mihály korábban foglalkozott a gyerekek képzésével, ám a kezdeményezés a szakember elfoglaltságai miatt három-négy évvel ezelőtt abbamaradt. Éles József így emlékszik vissza a kezdetekre: „Ekkor örököltünk 12-13 játékost, akiket semmilyen név alatt nem tudtunk szerepeltetni, így megalakult az ÉKI.”

Éles József a nevét adta a kezdeményezéshez, feltételezve, hogy az garancia lehet az érdeklődők számára, és az ötlet jónak bizonyult, hiszen mostanra közel száz növendékkel büszkélkedhet az iskola. Az ÉKI egy kicsi utánpótlás együttes, ahol az elnök nem a székéből irányít. „Az egyesületet én alapítottam a feleségemmel, így mi lettünk az elnök és az elnökhelyettes. Fazekas Nándor a titkár, és a felesége a titkárnő, de rengeteget segítenek a szülők is. Ez így rendkívül jól működik” - meséli Éles József.
Filozófia és kiváló eredmények
Az Éles Kézilabda Iskola SE növendékei kiválóan szerepeltek a gyermekbajnokság országos döntőiben. Az U10-es és az U9-es együttes bajnok lett, az U11-esek pedig negyedikként zártak. Tavaly négy csapat szerepelt az országos fináléban, idén azonban ezt felülmúlták, hiszen a négy döntős csapat közül a 2000-es és a 2001-es korosztály is aranyat szerzett. A 2002-esek egyetlen meg nem adott góllal kaptak ki a veszprémi döntőben, ami miatt a mai napig keserű a szám íze.

Az iskola alapfilozófiája az, hogy a gyerekeket a kézilabdára neveljék, arra a sportra, amelyet Éles József a világ legszebb sportjának tart. „Az iskolákban nagyon kevés a testnevelésóra, nálunk viszont egy héten akár ötször is edzenek. Amellett, hogy mozgást biztosítjuk számukra, a versenysportra neveljük őket. Persze nekem már az is nagy boldogság, hogy elhozzuk őket a számítógép elől. Jó látni, hogy milyen ügyes, tehetséges gyerekek vannak. Bízom benne, hogy ezt egyre többen észreveszik, felkarolják, és sokkal több jó kézilabdás lesz, mint most” - hangsúlyozza Éles József.
Az edzői stáb: Professzionális szakértelem az utánpótlásért
Az ÉKI sikerének kulcsa a magas színvonalú szakmai munka és az elhivatott edzői gárda. Rendkívül fontos, hogy milyen emberek dolgoznak az utánpótlásban. „Nem szeretném a testnevelő tanárok munkáját lekicsinyíteni, de úgy vélem, a gyerekeknek a „nagy lépéseket” a kézilabdások tudják átadni” - mondja Éles József.

Az edzői csapatban csupa neves szakember található:
- A KEK-győztes, sokszoros bajnok, válogatott Török Lajos.
- Fazekas Nándor, aki jelenleg is aktív, a válogatott és a Veszprém elsőszámú kapusa.
- Tombor Csaba, volt válogatott, a Balatonfüred játékosa.
- Zsigmond György, aki szintén nagy eredményekkel bír.
- És természetesen maga Éles József.
Ez a tapasztalt gárda garantálja, hogy a fiatal tehetségek a legjobb kezekben vannak.
Éles József, az apa és edző
Éles József számára különleges kihívás és öröm is egyben, hogy saját fiait is edzi. „Változó. Van, amikor nagyon jó hatással vagyok rájuk, s van, amikor kevésbé. Biztos, hogy ki tudják használni, hogy én vagyok az apjuk, s időnként többet engednek meg maguknak” - vallja be. Hozzáteszi: „A tizenkét éves Benedek már jobban felfogja, hogy a másfélórás foglalkozás alatt én az edzője vagyok, s nem az apukája. A kilencéves Zsombor habókos kisfiú, aki sokszor inkább a homokban szeretne játszani, mint kézilabdázni, de látom rajta, hogy őt is egyre jobban érdekli az edzés. Picivel többet engedek meg nekik, mivel ők a fiaim, de egy bizonyos határon belül, hiszen valamennyi nebulót ugyanúgy tisztelem, szeretem, mint a fiaimat.”

Nyári táborok az Éles Kézisuli keretein belül
Minden évben több száz kézilabdabarát gyermek tölti a nyári szünet legszebb heteit az Éles Kézisuli nyári táborában. Az edzések mellett, amit szakképzett edzők tartanak, minden nap jut idő a strandolásra, pihenésre, új barátok szerzésére. A jól megszokott fix programok, mint az aquaparkozás és a pénteki házibajnokság mellett, évről évre bővül és színesedik a tábor programja. Ezek a táborok nemcsak a sportbeli fejlődést, hanem a közösségi élményeket is elősegítik.
Éles József és Veszprém: Egy életre szóló kötelék
Bár Éles József az utánpótlásnevelésben tevékenykedik, a Veszprém iránti elkötelezettsége is erős. „A Veszprém a mindenem. Veszpréminek érzem magam, függetlenül attól, hogy 20-21 évet Pesten éltem” - mondja. Hálás Hajnal Csabának, aki annak idején Veszprémbe csábította: „Ha a klubvezető akkoriban nem olyan agilis, s nem jár naponta hozzánk „fűzni” engem és apukámat, soha nem kerültem volna Veszprémbe. Így rengeteget köszönhetek neki, s nagyon remélem, hogy valamikor tudok neki annyit segíteni, hogy ezt megháláljam.”
Bár jelenleg nem dolgozik a klub kötelékében, ez fájó pont számára. „Bízom azonban abban, hogy egyszer majd kapok lehetőséget, s akár mint másodedző, utánpótlásedző vagy netán vezetőedző bizonyíthatok.” Éles József kritikus a magyar bajnoksággal szemben: „Ma már csak olyan meccsekre járok, amelynek van sportértéke. A magyar bajnokságban sajnos ilyen már nincs. Nagyon gyenge az NB I, egyszerűen katasztrófa. A második helyezett képes kikapni 13-14 góllal az elsőtől. Ezek már nem rangadók. Inkább a BL-találkozókra megyek, azok igazi derbik.”
Az edzői kihívások és a jövőkép
Éles József a korábbi edzői tapasztalataiból is levonta a tanulságokat. „Most már megválogatnám, hogy milyen felkérést fogadjak el. Egyszer már darázsfészekbe nyúltam a kiskunhalasi szerepvállalással. Sokan mondták, hogy Józsi ne menj oda, mert az a csapat „halálra van ítélve”, én azonban hurokba dugtam a fejem, aminek meg is ittam a levét.” Elmondása szerint „Halason - Lepasován és Szarkán kívül - nem volt NB I-es szintű játékos, másodosztályú játékosokkal kellett volna bennmaradnom. Gyöngyösön olyan gondok voltak, amelyek nem tették lehetővé, hogy jó eredményt érjünk el. Eddig két felnőtt csapatom volt. Szerencsétlen dolog, de mindkettő kiesett.”

Megtanulta, hogy „a rendkívül nagy optimizmusom ellenére nagyon oda kell figyelni, hogy hol vállaljak munkát. S azt is megtapasztaltam, hogy öt-hat hónap alatt nem lehet csapatot varázsolni. A minap hallottam egy jó mondást: a jó edző az, akinek jó csapata van. Most már olyan csapatot szeretnék, ahol bebizonyíthatom, hogy jó edző vagyok. Nagyon rossz anyagból ugyanis, lehet bárki az edző, kizárt dolog, hogy jó csapatot csináljon. Ez olyan, mint a Forma-1.”
A Bajnokok Ligájával kapcsolatban is realistán látja a helyzetet: „Magyarországon egyedül a Veszprémnek van arra sansza, hogy egy BL-ben a legjobb a négy közé jusson. Arra azonban sajnos nekik sincs esélyük, hogy megnyerjék a sorozatot, hacsak nem történik egy-két rendkívül jó igazolás. A nemzetközi mezőnyben olyan csapatok szerepelnek, s olyan pénzek mozognak mögöttük, amivel a bakonyiak nem fognak tudni versenyezni.” Ennek ellenére a Veszprém iránti vágya megmaradt: „Én lennék a világ legboldogabb embere, ha egyszer Veszprémben kapnék olyan munkát, amellyel bizonyítani tudnék. Ez kiteljesedhet akár az utánpótlásban is.”
tags: #eles #kezilabda #csarnok





