A magyar labdarúgás vidéki úttörői: az NB I első nem fővárosi bajnokcsapatai

A magyar futball az 1920-as, 30-as években már nemzetközi szinten is egyre ismertebb lett. Ebben az időszakban a labdarúgás központja Budapest volt, az egyesületek jelentős többsége is itt alakult. Részben korábban is létező sportklubok alakítottak futball-szakosztályt, mint például a Magyar Úszók Egyesülete, Budán a BBTE, a Magyar Athletikai Club. Máshol városrészek képviseletében egymáshoz közel lakó cimborák, mint újpestiek, rákosszentmihályiak, óbudaiak és persze ferencvárosiak alapítottak csapatokat. Gyári csapatok is létrejöttek, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem a munkásokból, inkább a tisztviselő- és szakmunkásrétegből. Ilyen volt a Ganz Wagongyári Tisztviselők Labdarúgó Társasága vagy a Postás. A pesti egyetem és a Műegyetem diákjai is megalakították focicsapatukat, a MAFC mindjárt az első évben a legsikeresebb csapatok egyike lett, a BTC legnagyobb riválisa. Pesten és Budán, Újpesten és Óbudán mindenütt fociztak.

Az FTC által kezdeményezett értekezletre, amelyet 1900. december 22-re hívtak össze a Ferencvárosi Polgári Körbe, harminc egyesület küldte el képviselőit és kimondták az MLSZ megalakulásának és a bajnokság kiírásának szükségességét. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az alakuló ülésen 13 egyesület képviseltette magát, kifejezett céljuk a bajnokság létrehozása volt. Az első bajnokság kiírását a ferencvárosi Horváth Ferenc készítette el, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A bajnokságra jelentkező 13 csapatot, két ligába sorolták. Az MLSZ elnöke Jász Géza lett.

A reformok kora: Az MLSZ intézkedései és a vidék első megjelenése az élvonalban

A honi labdarúgás kezdeti évtizedeit a széttagoltság jellemezte. Nem létezett egységes országos bajnokság, a fővárosi és a kerületi csapatok külön területi ligákban indultak. Hiányzott a profi státusz, ami miatt sok kiváló magyar futballista hagyta el az országot. Az MLSZ a színvonal javítása, a szurkolói érdeklődés felkeltése és a klasszisok hazacsábítása érdekében lépni kényszerült: 1926-ban bevezették a csak profi csapatokból álló I. és II. osztályt. Ekkor, először szerepelt vidéki csapat az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. A tíztagú első ligába bekerült két vidéki együttes: a Sabaria (a Szombathelyi AK-ból szerveződött) és a Szegedi Bástya. A következő idényben a mezőny 12 csapatosra bővült, és úgy is maradt az 1935-ös újabb átszervezésig. A ma megszokott 33 fordulóval ellentétben csak 22 meccsből állt az idény.

A Szombathelyi Haladás útja az NB I-ig

A Haladás ebben az időszakban megmaradt amatőr csapatnak, a Nyugatmagyarországi LASz (labdarúgó alszövetség) I. osztályában szerepelt, és az 1926/27-es idényben megszerezte fennállása első (kerületi) bajnoki címét, így részt vehetett az országos díjért zajló döntősorozatban, ahol a többi kerület győztesei mérkőztek meg egymással. Csapatunk az első körben Nyíregyházán nyert, sajnos az elődöntőben a Diósgyőri VTK (még) túl nagy falatnak bizonyult.

1928-ban a Haladás az országos döntőbe jutott, ahol fővárosi ellenféllel találkozott, így a szombathelyi csapat a vidék legjobb amatőrcsapata lett. A Haladás teljesítménye a távozó játékosok miatt visszaesett, 1929-ben 3., 1930-ban 5. lett. 1932-ben a Sabaria megszűnt, a Hali pedig csupán csak a 6. pozícióban zárt. Az 1932/33-as szezonban ismét a dobogó legmagasabb fokára léphetett a szombathelyi csapat, az országos bajnoki címtől a Törekvés SE ütötte el a Haladást. Az MLSZ az amatőr futball megerősödését látva az 1935/36-os szezontól eltörölte a profi/amatőr megkülönböztetést a legmagasabb osztályban, mely a Profi I. liga Nemzeti Bajnokság I. osztály néven került megrendezésre. A mezőnyt 14 csapat alkotta, tízen érkeztek az előző évi Profi I.-ből, csatlakozott a Profi II.

85 évvel ezelőtt, 1936. július 5-én jutott fel története során először a legmagasabb osztályba a Szombathelyi Haladás labdarúgócsapata. Az 1935/36-os Nyugatmagyarországi LASz, I. osztályában tizennégy csapat vett részt. Csapatunk ekkoriban Szombathelyi MÁV néven szerepelt. A bajnokság számunkra egy városi rangadóval indult a Szombathelyi SE ellen, majd a Komáromi FC ellen a Szombathelyi FC (a Sabaria utódja) Hunyadi úti pályáján került sor a mérkőzésre, mivel a Rohonci úton akkor még jégpálya működött telente. Március 1-jén a Szombathelyi SE 2500 néző előtt kapott ki a Haladásól, a Városligetben 2:1-re nyertek a vasutasok. Veszprém ellen 6:2 arányú diadalt arattak Marth József tanítványai. Különösen emlékezetesre sikeredett a ZTE elleni szombathelyi meccsünk, ahol 11 gólig jutott csapatunk.

1936-ban Győrben az ETO elleni rangadón Gazdag Gyula tizenegyesből megszerezte a Haladás 100. gólját a bajnokságban. A Pápai Perutz ellen zárta az idényt a Haladás, a győzelemnek köszönhetően szinte bajnoknak érezhette magát a csapat.

Az első vidéki bajnok: A Nagyváradi AC diadala

Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert, mely a második világháború határváltozásai miatt játszott a magyar bajnokságban. A NAC sikerét 1963 őszén (egy félidényes bajnokságban) a Győri Vasas ETO diadala követte. Az 1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. A háború után a politikai változásokkal együtt a futballélet is átalakult: több klub nevet váltott, vagy teljesen megszűnt, míg másokat mesterségesen erősítettek meg - így született meg a Budapesti Honvéd.

A vidéki labdarúgás felvirágzása: Győrtől Debrecenig

A győriek - immár Rába ETO néven - az 1981-1982-es és az 1982-1983-as szezonban is aranyérmesek lettek. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát. Harmadik vidéki csapatként a Vác FC lett bajnok (1993-1994), majd az előző évezred végén (1999-2000) a Dunaferr nyerte meg az akkor Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályú labdarúgó-bajnokságot. A 2001-2002-es kiírásban a Zalaegerszegi TE FC hódította el a bajnoki címet, három évvel később pedig beköszöntött a debreceniek aranykorszaka: a Debreceni VSC a 2004 és 2010 között rendezett hat bajnokságból ötöt nyert meg, csak a 2007-2008-as szezonban nem ünnepelhetett, akkor második lett az MTK Budapest mögött.

Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Székesfehérvár /2010-11, 2014-15, 2017-18/ is. A Rába ETO, a ZTE, a DVSC, a Dunaújváros, a Nyíregyháza vagy éppen a Vác is megfordult az élmezőnyben, néhányuk pedig bajnoki címet is szerzett. A vidéki gárdák eddig 13 bajnoki címet szereztek. A nem budapesti bajnokcsapatok rangsorát a Debreceni VSC vezeti öt aranyéremmel. A Győri ETO háromszor, a Nagyvárad, a Vác, a Dunaferr, a ZTE és a Videoton egyszer-egyszer lett bajnok. Címvédésre eddig a Rába ETO és a Debreceni VSC volt képes, előbbi egyszer, utóbbi háromszor.

A Videoton Mezey György vezetésével lett aranyérmes, ő a kilencedik olyan edző, aki teljes idényben irányít vidéki bajnokcsapatot. A nagyváradi gárdának Rónai Ferenc, az 1963-as Győri ETO-nak Hidegkuti Nándor, a nyolcvanas évek elején két bajnoki címet szerző Rába ETO-nak Verebes József volt a mestere. A Vác FC Csank Jánossal, a Dunaferr Egervári Sándorral, a ZTE FC Bozsik Péterrel lett aranyérmes.

Az első bajnoki címig eltelt idő

Ha úgy vizsgáljuk a klubokat, hogy alapításuk óta hány év telt el első futballbajnoki címük megszerzéséig, akkor egy kicsit más képet kapunk. A "módosított" ranglistán a Vidi nem az utolsó, hanem a 11. - alapítása után kereken 70 évet kellett várnia első bajnoki aranyérméig. A ZTE 82, a Vác 95, a DVSC pedig több mint egy évszázadot, 103 esztendőt böjtölt, amíg vitrinjébe tehette a legfényesebben csillogó medáliát.

*Az első bajnoki címig eltelt esztendők.
**Az első bajnoki címig eltelt első osztályú szereplések száma.

Esettanulmány: A Videoton FC útja az első bajnoki címig

A Kaposvár ellen hazai környezetben elért 3-1-es győzelmével a Videoton FC labdarúgócsapata megszerezte fennállása első bajnoki címét az NB I-ben. A fehérvári klub a hetedik vidéki együttes, amely aranyérmet ünnepel. A Videoton a 42. élvonalbeli szezonjában szerezte meg első magyar bajnoki címét. Korábban egyetlen bajnokcsapatnak sem kellett ennyi idényt lehúznia az első osztályban, hogy aranyérmes legyen.

A Videoton FC Névjegye

• Alapítva: 1941
• Színe: piros-kék
• Stadion: Sóstói Stadion, Székesfehérvár, Csíkvári út 10.
• Magyar bajnok: 1-szer (2010-2011)
• Bajnoki ezüstérmes: 2-szer (1975-1976, 2009-2010)
• Bajnoki bronzérmes: 3-szor (1983-1984, 1984-1985, 2005-2006)
• Magyar Kupa-győztes: 1-szer (2005-2006)
• Magyar Kupa-ezüstérmes: 2-szer (1981-1982, 2000-2001)
• Ligakupa-győztes: 2-szer (2007-2008, 2008-2009)
• UEFA-kupa-ezüstérmes: 1-szer (1984-1985)

A Videoton az 1968-as kiírásban szerepelt először a legmagasabb osztályban, s bár rögtön kiesett, egy év múlva visszakerült, s azóta csak egyszer (az 1999-2000-es idényben) nem volt tagja az élvonalnak. Az NB I-ben az első nagy sikerét az 1975-1976-os szezonban érte el, a Kovács Ferenc irányította Videoton nagy csatában a második helyen végzett a bajnokságban. A tavaszi szezonban remekelt a csapat, a 23. fordulóra ledolgozta ősszel összeszedett négypontos hátrányát a Ferencvárossal szemben, sőt jobb gólkülönbségével meg is előzte a Fradit.

1976. május 15-én pedig nagy esélyt kapott, merthogy az Újpest 8-3-ra legyőzte az FTC-t, így a Videoton - bár csupán 0-0-s döntetlent ért el otthon az SBTC ellen - pontelőnnyel állt a táblázat élén. Öt forduló volt már csak hátra a bajnokságból… Ám a fehérváriak nem tudtak élni a lehetőséggel. A 30 ezer néző előtt lejátszott FTC-Videoton rangadón a 29. perctől (Szalmásy Tamás találatával) 1-0-ra vezetett a Videoton. Ám a 65. percben Müncz játékvezető a fehérváriak jobbszélsőjét, Májer Lajost sípszó utáni labdaelrúgásért kiállította, a tíz emberre fogyatkozott Videoton pedig nem bírta ki a nyomást, és a 79. percben Pusztai László egyenlített. 1-1 lett a vége, a Fradi kétpontos előnye megmaradt, és az utolsó fordulóban, Zalaegerszegen győzve meg is nyerte a bajnokságot.

A Videoton az 1984-1985-ös idényben az UEFA-kupában a döntőig jutott, és ott a Real Madriddal szemben maradt alul.

Ha szikáran az elért helyezések alapján ítéljük meg, akkor a mostani, hiszen ez a garnitúra bajnok lett. Ha a nemzetközi szereplést nézzük, akkor mindenképpen az 1984-1985-ös Vidit helyeznénk az élre, amely UEFA-kupa-döntőt játszott. A játékoskeret erősségét nézve pedig megkockáztatjuk, hogy az 1976-ban ezüstérmet szerzett együttes volt a legjobb. Egyrészt a mostaninál nagyságrendekkel (de még a nyolcvanas évekbelinél is jóval) erősebb mezőnyben érte el ezt a kitűnő eredményt, másrészt annak az együttesnek a keretében nem kevesebb, mint 14 olyan labdarúgó volt, aki pályafutása során szerepelt az A válogatottban.

A bajnokság rendszerének változásai és a regionális eloszlás

A bajnoki rendszer nem mindig kedvezett az összehasonlításnak, hiszen már a bajnokságokban résztvevő csapatok száma is állandóan változott. Előfordult, hogy a harmadik vonalat a megyei bajnokságok jelentették. Volt egy, két és három csoportra osztott másodosztály az aktuális reformiránytól függően és sajnos sokáig következetesen ragaszkodtak a közel száz csapatos NB3-hoz is. Ha összeadjuk az első három osztály létszámát, akkor 276 csapat jön ki (2013/2014 -80 , 2003/2004-62, 1998/1999 - 68, 1981-1982 - 66).

Regionális különbségek a magyar fociban

Budapest összességében kirobbanthatatlanul áll a táblázatok élén. Pest megye korábban teljesen jelentéktelen volt foci szempontjából. Az elmúlt 32 év nyertese egyértelműen Budapest agglomerációja. Idén a három legmagasabb osztályban induló csapatok közül csaknem minden harmadik vagy budapesti, vagy a főváros környéki. Közép-Magyarország súlya nem hogy csökkent volna, hanem még növekedett is. Mellettük Fejérben pezsdült még fel a fociélet - valamint meglepő módon Somogyban és Tolnában.

Veszprém megyében ragyogóan süt a nap a Bakony fölött - megcsillantva sugarait a Balatonon. A kilencvenes években úgy tűnt, hogy jön az örök sötétség, de lett egy pápaivá avanzsált Szombathely és Ajka is feléledt hamvaiból a megyeszékhely mellett. A Balaton északi partján pedig mindig felbukkant a habokból egy csapat - Balatonfűzfő, Balatonfüred, Tihany, Balatonalmádi. Úgy tűnik, Füred gyökerezett meg legjobban és több jel utal arra, hogy nem is tűnnek el egyhamar nyomtalanul.

Meglepő, de a nehézipar jelentette biztos háttér teljes összeomlása után a népessége jelentős részét is elveszítő Borsodban a futball tartja azt a szintet, mint ahol a nyolcvanas években állt. Ráadásul olyan kisebb megyei csapatok, mint a Kazincbarcika, a Tiszaújváros és a Bodrogköz északkeleti szegletében lévő kicsiny Cigánd már évek óta meghatározó tagjai a másod-harmadosztályú küzdelmeknek. Ugyanez mondható el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről is. A Szpari hol NB1-es, hol nem. De legrosszabb esetben is másodosztályú. A megyei városok pedig legalább két-három NB2-es, vagy NB3-as csapatot ki tudnak állítani.

Összességében elmondható, hogy a legtöbb megyében egy kiadós lejtmenet (főleg a kilencvenes évek végén) után „helyreállt a világ rendje”. Vannak szegletei az országnak, ahol a szintentartás nagyjából a semmi konzerválását jelentette. Látható, hogy Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok mindig is lefelé lógott ki a sorból és egy-két rövid fellángolást tekintve ez a helyzet állandósult. Régen ide tartozott még Tolna és Somogy is, de róluk már beszéltünk a nyertesek között. Bács-Kiskunban alapvetően NB1-es csapatra is nagyon sokáig kellett várni, ám a kilencvenes években ketten is lettek.

A rendszerváltás utáni időszak és a klubok kihívásai

A rendszerváltás után a profi futball új korszakba lépett, de a Ferencváros és az Újpest továbbra is meghatározó maradt. Amíg 1990 előtt előbb az állam, majd az állam által kiválasztott gyárak, intézmények és minisztériumok tartották el a klubokat, addig 1990 után a klubok nyereségorientált szervezetekké váltak, magánkézbe kerültek és helyüket keresték a rendszerváltás utáni viszonyok között. Ez elengedhetetlenül a színvonal további csökkenéséhez és szervezeti káoszhoz vezetett. A klubokat többnyire kispénzű és sokszor kisstílű magánbefektetők egymás után tették tönkre. A bizonytalanság az összes klubot elérte, és teljesítményükön is nyomot hagyott.

A magyar futball vesszőfutását legjobban a Vasas esete példázza. A klub az 1976-77-es bajnoki címe után a középmezőnybe süllyedt, és csak ritkán tudott dobogóra állni. Aztán egy befektetői kör hangzatos ígéretek közepette megvásárolta a futball-szakosztályt működtető kft-t, és nagy tervekkel vágott neki a bajnokságoknak. Először úgy tűnt, hogy minden rendben van, hiszen a klub 1997 és 2001 között háromszor is bronzérmes lett. 2001 nyarán azonban elfogyott a pénz, az egész keretet kiárusították, aminek meglett az eredménye. A Vasas olyan mély szakmai és morális válságba zuhant, hogy kérdés volt, fel tud-e állni ebből a klub. A kaotikus helyzetet jól jellemzi, hogy a csapat kispadján hat (!!) vezetőedző váltotta egymást. Végül azonban a sok edzőváltás sem segített a Vasason, így 60 év után, 2002 nyarán búcsúzott az élvonaltól.

A közbeszéd ellenére az önkormányzatok még vidéken is jó esetben tüzet olthattak ekkortájt, de önmagukban, magánbefektető nélkül nem tudtak focit csinálni sehol. Ahol volt hagyomány és kellően hangos társadalmi háttér, ott a megszűnést NB2/NB3 alsóházzá szelidíthették, ahol a csapat afféle hibernációs állapotban várhatta a megmentőt. Ahol az önkormányzat nem volt hajlandó a zsebébe nyúlni, ott bekövetkezett a teljes csőd, megszűnés.

Nincs már a legjobb nyolcvanban a Pilisvörösvár, Szentendre, Dunakeszi, SBTC, Balassagyarmat, Vác, Gödöllő, Gyöngyös, Mezőtúr, Szarvas, Karcag, Kaba, Törökszentmiklós, Jászberény, Füzesabony, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szegedről a SZEAC és az SZVSE, Kiskőrös mindenestől, Baranyából Mohács, Beremend, PVSK, Pécsi Postás. Ezek a csapatok mind-mind voltak több évig másod, vagy harmadosztályúak. Nem azt jelenti, hogy Budapesten/Borsodban, stb. ne szűnt volna meg számtalan, főleg gyárakhoz, üzemekhez kapcsolható csapat, de ott másfél évtized alatt sikeresebben álltak talpra, míg a fent említett régiókban jobbára csak az emlékek maradtak.

tags: #elso #videki #csapat #nb1

Népszerű bejegyzések:

• Részletek Vona Gáborról
• A leghatékonyabb focicselek
• Mit is jelent a "Hajrá Fradi!"?
• útmutató magyar focijegyek beszerzéséhez
• Beltéri szórakozáshoz