A labdarúgás évezredes története: A Cujutól a globális sportig

A futballnak vagy ahogy nálunk ismerik, focinak, hosszú története van. Napjainkban is a világon emberek milliói űzik amatőr és profi szinten. A labdarúgás a XX. században a legnépszerűbb sportággá emelkedett, milliók űzik és milliárdok nézik szerte a világon. A foci iránti csillapíthatatlan, sőt, növekvő elhivatottságot mutatják a számok is: az Európai-Labdarúgó-szövetség (UEFA) tagszövetségeiben összesen 50 millió az igazolt labdarúgók száma. A FIFA 2001-es felmérése szerint 200 országból több mint 240 millió ember jár rendszeresen meccset nézni. A labdarúgás egyszerűsége és élvezhetősége nagyban közrejátszott abban, hogy világszerte elterjedt sport legyen a labdarúgás.

Az ősi gyökerek: Labdajátékok szerte a világon

A labdarúgás kezdeti formáiban is a kínaiak voltak az elsők. Az első ismert labdajáték, ahol szőrrel vagy tollal tömött labdát igyekeztek egy négyzet alakú pályán, egy vesszőből készített célba bejuttatni, Kínában zajlott az ie. 3. és 2. században. A játék neve cuju volt. Selyemdarabokat ragasztottak bambuszrudakra a pálya mindkét végén, a cél pedig az volt, hogy a bőrlabdát berúgják a selymen lévő kis nyílásokon, hasonlóan, mint a futballban. Írásos feljegyzések tanúsága szerint, a cu-künek („rúgni labda”) nevezett játékot egy szőrrel és tollal kibélelt bőrből készült labdával játszották, a lényege pedig az volt, hogy egy, a pálya közepén elhelyezett hálóba vágott, 40-60 cm átmérőjű lyukon juttassák keresztül a játékosok. Csak úgy mint manapság, tilos volt a kéz használata, a labdát a láb, fej, hát és váll használatával, cselezgetve kellett a célba eljuttatni. A játékot Kr.e. 2697-ig visszamenően datálhatjuk. Sokkal több volt ez azonban egy játéknál, ugyanis a gyalogos katonák gyorsaságát és találékonyságát fejlesztették vele.

Ennek a játéknak egy módosított formája később Japánban is elterjedt kemari néven, a játék célja itt az volt, hogy a labda a levegőben maradjon. Japánban a labdarúgás helyi formája csak a nemesi urak és magas rangú hivatalnokok játéka volt. Az ausztrál bennszülöttek Marn Gook-ot játszottak a cujuval egy időben.

Az európai gyökerek és a középkor

Az ókori görögök sportosságáról mindenki tud, meglepő módon azonban az európai futball gyökereit nem náluk kell keresnünk. A labdajátékok más fajtái is ismertek az ókori Görögországból és Rómából, de ezek a játékok egyik helyen sem kaptak kiemelt szerepet, nem szerepeltek a Pánhellén Játékokon, sem a nagy arénák (amfiteátrumok) szórakozásában, mert nem voltak elég véresek. A római labdajáték Harpastum néven a katonai gyakorlatokon kapott szerepet. A mai modern játékhoz hasonló szabályai voltak. A játék egy téglalap alakú pályán zajlott, amelyet határok és egy középvonal jelölt. A rómaiak magukkal vitték Harpastumot, amikor megszállták Angliát, az angolok mégis csak azután kezdtek labdajátékot játszani, hogy a rómaiak elhagyták az országot.

Egészen a középkorig kellett várni, amíg Angliában és Franciaországban egy, a pogány hagyományokon alapuló szokás kezdett kialakulni. Eszerint tél végén, de legkésőbb tavasszal egy bőrlabdát töltöttek meg különféle anyagokkal, kóccal, szőrrel, tollal, amik a rontást és az ártó szellemeket szimbolizálták. Az eseményen - aminek a célja az volt, hogy a településtől minél messzebb rugdossák el a bőrbatyut, mielőtt az szétesne -, részt vett a falu apraja-nagyja. A sötétnek nevezett középkorban sem vetették meg a focit, azonban egy legenda szerint akkoriban az első labda egy hírhedt dán bűnöző levágott feje volt. Ez a népi mulatság a XIV. században ért véget, amikor is mindkét országban betiltották, mondván túl durva, sőt mi több, ördögi mulatság.

A modern labdarúgás születése

A mai formájára leginkább emlékeztető, Európában az első, körülhatárolt pályán, mérkőzésvezetővel játszott labdarúgó játékokat Firenzében játszották, a neve calcio volt. A létszám nagyobb volt, mint manapság, ugyanis a csapatok egyenként 27 játékosból álltak, melyek szerepe a következőképpen oszlott meg: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban újfent 3 védő, közülük pedig a középső volt a kapus. Csak ő érhetett hozzá kézzel a labdához, a többi játékos csak rúghatta, illetve ököllel üthette. A bíró szigorúan betartatta a szabályokat, figyelte és számolta a gólokat és a bűntetőpontokat is.

A modern labdarúgás közvetlen elődje az angliai diákok sportszeretetének köszönhetően fejlődhetett ki még az 1820-as években. A pálya nagyságát és a résztvevők számát is meghatározták, illetve megalapították az első amatőr futballklubokat. A jelenlegi formájában a 19. században Angliában alakult ki. Egy 1848-as cambridge-i találkozón kísérlet történt a megfelelő játékszabályok megalkotására, de nem sikerült minden kérdésre végleges megoldást találni. A mostani szabályok alapját a 19. században foglalták írásba Cambridge-ben. A végleges, mindenki által elfogadott szabálykönyvet John Charles Thring alkotta meg. A XIX. század végéig megszületett a ma is használatos szabályok többsége.

Aztán 1863-ban Londonban megalakult az első futballszövetség. Ekkor döntöttek úgy, hogy a labdát nem lehet kézzel vinni. A találkozón a labda méretét és súlyát is egységesítették. 1872-ben volt az első „nemzetközi” futballmérkőzés Anglia és Skócia között, amely hatalmas tömegeket vonzott, hasonlóan a mai meccsekhez. A nőket hosszú ideig kizárták a játékokból. Csak a 19. század végén született meg a női futball is, ami eleinte sok gátlással és ellenállással szembesült.

A foci, mint globális jelenség és sportdiplomácia

A FIFA-t (International Football Association Board: Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) 1904-ben alapították meg. Azóta is a világon egyedülálló joggal változtathatják a labdarúgás szabályait. Ennek következtében szükséges volt világbajnokságok létrehozása is. Az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban rendezték meg Uruguayban. Ekkor a döntő meccset Uruguay és Argentína játszotta (4:2). A legutóbbi világbajnokságot Dél-Afrikában játszották és Spanyolország nyerte. Az első, tévé által közvetített labdarúgó-világbajnokságot 1958-ban rendezték Svédországban, ahol a világ tátott szájjal nézte az ifjú brazil Pelét, a világbajnokságok történetének legfiatalabb gólszerzőjét.

A labdarúgás és a nagypolitika összefonódása napjainkban is meghatározó diskurzus. A legnépszerűbbnek számító tömegsportként nem is csoda, hogy minden társadalmi réteg szinte egyformán érdeklődik a futball iránt, csak van, akiknek nagyobb hatása van a sport változásainak, megítélésének alakításában. A mai napig is fejlődő sport közösségi változások beindítója volt a történelem során, és a politika, valamint a történelem meghatározó eseményeivel rendre összetalálkozik.

Magyarországon az első írásos emlék a labdarúgásról 1879-ből származik. Molnár Lajos egyik szakmunkájában említi meg. A második legfontosabb esemény 1885. június 16-a volt, amikor megalapították az Újpesti Torna Egyletet. A magyar labdarúgó válogatott első meccsét 1902. október 12-n játszották Ausztria ellen Bécsben. A végeredmény 5:0 lett Ausztria javára. Az 1938-as világbajnokságon Magyarország ezüstérmet szerzett, Olaszországgal szemben az eredmény 4:2 lett. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon aranyérmes lett a magyar válogatott. A Jugoszláv válogatott ellen játszott, az eredmény 2:0 lett. A gólszerző Puskás és Czibor volt. A magyar válogatott legnagyobb sikere Anglia ellen volt 1953. november 25-én, amikor is 6:3 arányban nyertünk az angol válogatottal szemben. Az Aranycsapat elnevezés Szepesi Györgytől ered, aki az 1953. május 17-i olasz-magyar meccs (0:3) után használta a római olimpiai stadiont avatásakor. Az 1954-es labdarúgó világbajnokságon az NSZK-val szemben már a 9. percben vezettünk, így is csak ezüstérmesek lettünk. Az 1964-es olimpián ismételten aranyérmet szerzett Tokióban Csehszlovákiával szemben a magyar válogatott. (2:1). Az utolsó olimpia szereplés az 1966-os atlantai olimpián volt.

Labdarúgás és történelem Magyarországon

A sport irodalmi vetületeit vizsgáló Ady stoplisban után Csillag Péter a Kapufák és kényszerítők című könyvében olyan eseteket vizsgált meg, amikor a magyar történelem fontos alakjai és a politika erőteljesebb kölcsönhatásba léptek egymással. A kötet számos érdekes, hol könnyedebb, hol tragikusabb adalékkal szolgálhat azoknak, akiket komolyabban érdekel a sport történelmi szemszögből is.

1. Gavrilo Princip és az első világháború: A Sporthírlap 1914. augusztus 17-i száma szerint a Ferenc Ferdinánd főherceg ellen merényletet végrehajtó, és ezzel az első világháborút kirobbantó Gavrilo Princip amatőr szinten rúghatta a bőrt. A rejtélyes informátort megszólaltató cikkből kiderül, hogy Princip a pályán is rendkívül robbanékony, szélsőséges viselkedéséről vált hírhedtté, és állítólag ez okozta a bécsi egyetemről való eltanácsolását is. Ám az említett újságcikkről nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy hiteles forrásként szolgálna, elképzelhető, hogy direkt hangulatkeltési céllal íródott.
2. Horthy Miklós, az első magyar futballista: Magyarország egykori kormányzója megdöbbentő sporttörténeti jelentőségű életrajzi csemegét osztott meg hallgatóságával az 1934-es Magyarország-Anglia meccs előtt. Állítása szerint ugyanis ő volt az első magyar, aki komolyan futballozott. 1895-ben pályára lépett egy, az angol flotta legénysége ellen vívott haditengerészeti mérkőzésen. Itthon az első nagypályás edzőmérkőzést 1897. május 9-én rendezték meg, így Horthy Miklós valóban az első futballozó magyarok között lehetett.
3. A kommunizmus és a labdarúgás: A magyar történelem viharos időszakai közül a kommunizmus évei hozták a legnagyobb változásokat a futball életében. A munkásosztály csapatait igyekeztek felfuttatni, ezért minden egyesületnek valamilyen állami vagy szakszervezet alá kellett tagozódnia. Az UTE a belügy csapata lett, így a keleti blokk többi belügyes csapatához hasonlóan valamiképp a Dinamo előtaghoz passzoló, a D betűt tartalmazó címerre kellett váltaniuk. Dózsa György kiváló példakép volt az állam szemében, így születhetett meg az Újpesti Dózsa, ami a horgonyt vörös csillagra cserélte a címerében, majd bekerül a stilizált D betű is. Az újpesti csapatnak azóta többször átalakult a címere.
4. Tragédiák a Rákosi-korszakban: A Rákosi-korszakban sajnos a futball-világot súlyosabban érintő tragédiák is előfordultak. A labdarúgók sem menekülhettek a kommunista párt könyörtelen szigora elől, ha államellenes cselekedetben vettek részt. Szűcs Sándor Kovács Erzsébet énekesnővel próbált meg disszidálni, ám tudtukon kívül egy ÁVH-ügynököt bíztak meg, hogy segítse őket a szökésben.
5. Az Aranycsapat elmaradt világbajnoki bélyege: Mint az közismert, a magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon jutott legközelebb a győzelemig. Puskáséknak minden esélye megvolt a világbajnoki cím megnyerésére, és ezt jól tudták a postán is. Így már hetekkel a döntő előtt határoztak a 3 forint értékű bélyeg gyártásáról, amely az Aranycsapat világbajnoki győzelmének állított volna emléket. Puskás és Czibor korai góljaira hamar érkezett az NSZK dupla válasza, és a lefújás előtt pár perccel egy harmadik gólt is sikerült szerezniük. A magyar válogatott világbajnoki álmai megsemmisültek, mint ahogy az emlékbélyeg majdnem teljes, 2,5 millió példányt számláló készlete is.
6. Az Aranycsapat szétszakadása ’56 után: Nem sokkal az ’56-os események kitörése után az Aranycsapat több meghatározó tagját is soraiban tudó Honvéd elindult a Bilbao elleni BEK meccsére, ám a forradalom leverése után külföldön ragadtak. Később több, szintén kint maradt hírességgel kiegészülve indultak el egy illegális dél-amerikai túrára, ahol meccsenként tízezer dollárért léptek pályára. A FIFA azonban büntetést helyezett kilátásba mind a külföldön illegálisan futballozó magyar játékosoknak, mind az ellenük pályára lépő csapatoknak.

Érdekességek és mérföldkövek a futballtörténelemben

Ha szereted a focit, vagy csak egyszerűen érdekelnek a különös hírek, ezek a csemegék neked valók!

• Az idei foci Eb a sorban a 15. lesz, és előreláthatóan egész Európa egyként fogja követni az eseményeit.
• Igaz, ez a döbbenetes tény az amerikai focihoz kapcsolódik, mégsem mehetünk el mellette szó nélkül: a Chicago Tribune „halálaratásnak” nevezte a 1905-ös évadot, amikor 19 amerikai focista veszítette életét és 137-en szereztek súlyos sérülést. A mostanság sem a finomkodásról ismert sportot akkoriban minimális védőfelszereléssel és sisak nélkül játszották, így gyakoriak voltak a halálos kimenetelű meccsek.
• A 2016-os labdarúgó Eb egyik kultikus alakjává vált Király Gábor, a magyar válogatott kapusa, aki minden idők legidősebb játékosaként lépett a pályára az Eb története során. Az osztrákok elleni meccsen 40 évesen 2 hónaposan és 13 naposan segítette hozzá a magyar csapatot a győzelemhez.
• A 2022-es katari arab emírségben megrendezendő futball-világbajnokság helyszíne, a Lusail nevű város még nem létezik! Gyakorlatilag a semmiből fogják felhúzni a sivatag közepén, a wikipédia is egy „tervezett városként” említi.
• Az első elektromos lámpákkal megvilágított futballmeccs megrendezésére 1939. június 4-én került sor. A Budapest-Brüsszel mérkőzés stílszerűen a budapesti áramszolgáltató társaság egyesületének, az Elektromosnak a pályáján zajlott. A nézők hangulatát azonban így sem volt képes felvillanyozni a történelmi jelentőségű esemény, mivel a mérkőzés közben hatalmas vihar kerekedett.
• A futball a legnézettebb és legtöbbet játszott sport. Sőt! Nem csak nézik, hanem fogadnak is rá. Az online sportfogadások javarészét a focimeccsek végkimenetelére teszik.
• Csak a kanadaiak, és az amerikaiak nem hívják futballnak a focit.
• Az észak-koreai Rungrado May stadion a világ legnagyobb futballstadionja. A stadion Észak-Korea fővárosának, Phenjannak a legnagyobb, többfunkciós sportlétesítménye.
• A legsúlyosabb focitragédia 1964-ben történt Peruban.
• Egy labdarúgó-válogatott maximális létszáma 11 fő.
• Lee Todd tartja a rekordot a profi futball történetében a leggyorsabban kapott piros lappal.

Főbb események a modern labdarúgás történetében

tags: #erdekessegek #futball #forrad

Népszerű bejegyzések:

• Tudjon meg többet az építőipari trendekről és a tetőfedésről
• Anelka, az örök vándor
• A magyar női foci legendája, Markó Edina
• Gól nélküli Ferencváros-Videoton mérkőzés
• A ZTE és a Szolnok alapszakasz küzdelmei