A 2019-es Európa Liga-döntő: Chelsea – Arsenal Bakuban
A 2019-es Európa Liga-döntő egy emlékezetes összecsapást hozott Bakuban, ahol két angol óriás, a Chelsea és az Arsenal mérte össze erejét. Az egyaránt angol csapatok fináléjára 2019. május 29-én, szerdán került sor, közép-európai idő szerint 21:00-kor, ami helyi idő szerint este 11 órakor volt. Először fordult elő, hogy nagy UEFA-trófeáról Azerbajdzsánban döntöttek, a Bakui Olimpiai Stadionban.
A versenysorozat neve története során több alkalommal is változott. 1969-ig Vásárvárosok Kupája (VVK), 1970-71 között Európai Városok Kupája (EVK), 2009-ig pedig UEFA-kupa volt. Az első kiírásban nem klubcsapatok, hanem városi válogatottak indultak, az első győztes pedig Barcelona város válogatottja volt, bár a diadalt a nemzetközi szokásoknak megfelelően az FC Barcelona "számlájára" írjuk.
A Helyszín és a Szervezés Kérdései

A döntő helyszínét, Bakut már a meccs előtt is számos vita övezte. A Bakui Olimpiai Stadion, amelyet 2015-ben nyitottak meg, három mérkőzésnek is otthont ad majd a 2020-as UEFA Európa-bajnokságon. A stadion közel 70 000 fős befogadóképességgel rendelkezik, és egy ilyen létszám megközelítése is megdöntötte volna a versenysorozat 62 000-es egy mérkőzésre vonatkozó rekordját, amelyet a Parma és a Marseille moszkvai összecsapásán állítottak fel 1999-ben. A stadion az U17-es UEFA Európa-bajnokság 2016-os tornáján is használatban volt, ahol Azerbajdzsán Lengyelország elleni nyitómeccsére rekordot jelentő 33 000-es nézőszámot regisztráltak.
Ez volt az első UEFA Európa Liga-mérkőzés, ahol a videóbíró (VAR) rendszert alkalmazták. Hosszabbítás esetén mindkét csapat számára egy negyedik csere is megengedett volt. A bakui játékvezetői csapat a következőképpen alakult: Gianluca Rocchi (Olaszország) volt a főbíró, asszisztensei Filippo Meli és Lorenzo Manganelli (Olaszország) voltak, a negyedik játékvezető pedig Daniele Orsato (Olaszország). A videóbíró (VAR) Massimiliano Irrati (Olaszország) volt, asszisztensei Marco Guida (Olaszország) és Szymon Marciniak (Lengyelország), míg az offside VAR Pawel Sokolnicki (Lengyelország) volt.
Az UEFA Európa Liga trófeája 15 kg-mal a legnehezebb az összes UEFA-serleg közül. Hogy még érdekesebbé tegyék a dolgot, fogantyúk nélkül érkezik. A játékosok és a stábtagok számára 40 érem járt.
Utazási Nehézségek és a Szurkolói Hangulat

Mivel Azerbajdzsán nagyon messze van Angliától, az angol szurkolóknak nem nagyon volt érkezésük megtenni ezt a pár ezer kilométeres utat, oda meg vissza. Az Arsenal hatezer szurkolói jegyéből csak négyezret használtak fel, a Chelsea-nél viszont csupán kétezret. Összesen körülbelül 5000 hazai szurkoló követte a Chelsea-t és az Arsenalt Azerbajdzsánba, a „Kékek” a jegyek közel felét eladatlanul küldték vissza.
Az angol szurkolókat az angliai utazás magas költségei, a hosszú utazási idő és az a tény is elriasztotta, hogy Bakuba nehéz eljutni, még ha az embernek van is ideje és pénze. A közvetlen járatok hiánya sok találékony és körülményes útvonalat eredményezett, hogy eljussanak erre a gyönyörű kaszpi-tengeri kikötőbe, és azok a szurkolók, akik eljutottak, boldogan mesélték történeteiket, miközben sütkéreztek a napsütésben a döntő előtt. Voltak, akik repülővel, vonattal, sőt taxival is érkeztek - utóbbi egy pontosan 600 km-es út volt a szomszédos Grúziából, Tbilisziből. Mindannyian elismerést érdemeltek erőfeszítéseikért.
Az értékelő jelentés megállapította, hogy földrajzi elhelyezkedése miatt a legtöbb külföldi néző légi úton érkezne Bakuba, ami nagy keresletet eredményezne a járatokra. A Heydar Aliyev Nemzetközi Repülőtér az egyetlen nemzetközi repülőtér, amely könnyen megközelíthető Bakutól, és a bejövő és kimenő repülőtéri kapacitás megfelelt a követelményeknek.
Már a mérkőzés előtt is viszonylag kevesen voltak. Az Arsenal szurkolói nagyobb számban voltak jelen zászlóikkal, és a város híres szökőkútja melletti utcában található bárokat foglalták el, a hagyományos „külföldi szurkolói” stílusban - jóindulatúan és hangosan. A „Gunners” folyamatosan énekelt - többnyire magukról vagy a Tottenhamről, de több UEFA-ellenes rigmus is elhangzott. Úgy érezték, a szurkolókat nem helyezték első helyre - vagy akár közel sem az első helyre - a döntő tervezésekor. A Chelsea szurkolóit nehezebb volt megtalálni, de mindannyian egyetértettek ezekkel az érzésekkel. Ők is hozzászoktak ahhoz, hogy nagyobb európai döntők alkalmával elfoglalják a városi tereket - gondoljunk Münchenre a 2012-es Bajnokok Ligája-döntő, vagy Amszterdamra a 2013-as Európa Liga-döntő alkalmával. Ezúttal szétszóródottak voltak, és látszólag alig tudtak megtölteni egy kocsmát, még azokat sem, amelyeket nekik jelöltek ki. Az esemény ettől némileg csorbát szenvedett.
A helyszín természetesen nem volt mindenki számára hátrány. Kevesebb Egyesült Királyságban élő szurkoló vett részt ezen a döntőn a szokásosnál, de úgy tűnt, sokkal többen érkeztek a világ minden tájáról. Volt egy grúz Arsenal-szurkoló, aki 5 fontot költött egy buszjegyre a határon át, egy mexikói Chelsea-szurkoló, aki előző héten indult útnak, és egy Arsenal-szurkoló család Dubaiból. A legtöbbjük számára ez egy valós „39. mérkőzés” volt. Két Premier League-csapat, amely versenyszerű mérkőzést játszik a hazájához közelebb, az Egyesült Királyságon kívül, és trófea a tét. A helyiek is őszintén boldognak tűntek, hogy egy nagy mérkőzés és két szurkolói csoport van a küszöbükön, és kétségbeesetten igyekeztek lenyűgözni a vendégeket.
Az Arsenal játékosai a felkészülés során azt nyilatkozták, hogy a hiányzó csapattársukért, Henrikh Mkhitaryanért is játszanak - aki biztonsági okokból nem tudott pályára lépni -, de ezt nem mutatták meg.
Az Első Félidő: A Várakozáson Aluli Kezdet
Szörnyű első félidő után őrült második játékrészt hozott a Chelsea-Arsenal Európa Liga-döntő, Bakuban, de az első 45 perc valami egészen más volt. Eddig nagyon csendes volt a meccs, nem csak a lelátón volt érezhető némi fásulás. Az egy dolog, hogy a szurkolókat nem érdekelte annyira a történet, de a Chelsea játékosai sem mutattak sokat az első 45 percben.
A kezdeti vagdalkozás után a Chelsea tudta először hosszabb ideig megtartani a labdát, de nagyon előre még nem jutott vele. Sokkal jobban játszott az előzetesen esélytelenebbnek tartott Arsenal, a két szélen rendre verték a Chelsea védőit, Kepának bőven volt dolga. Olivier Giroud egy kontra végén 17 méterről lőtt kapura, ám Petr Cech visszaért, és oldalra tolta a labdát. Nagyszerű védés volt Cechtől!
A 14. percben Szokratisz megtaposta Olivier Giroud-t, ami első ránézésre jó esélyt adhatott volna a Chelsea-nek, de a szabadrúgás elég rosszul sikerült, középen a támadók szabálytalankodtak, így kifelé ítéltek szabadrúgást. Alexandre Lacazette megtolta a labdát, majd hatalmasat esett Kepa mellett, de a játékvezető kirúgást ítélt. Kepa óriási hibája után Pierre-Emerick Aubameyang lőhetett kis túlzással üres kapura tizennégy méterről, de a gaboni eltörte a labdát. Az Arsenal becsülettel próbálkozott, de az utolsó pillanatban mindig becsúszott egy-egy hiba és/vagy mentés a másik oldalról. Az első 45 perc eseménytelen volt, és az Arsenal a 90 perc nagy részében meg sem jelent a pályán, ezt az eredmény is tükrözte.
A Második Félidő Fordulatai és Gólzápora
A második 45 perc viszont valami egészen elképesztő fordulatot hozott. A szörnyű első félidő után a Chelsea a 49. percben vette át az irányítást, amikor Olivier Giroud Emerson passzát egy csukafejessel juttatta a hálóba.

Ahogy az Arsenalnál Cech, úgy a Chelsea-nél is megvillant a másik csapat ex-játékosa, Giroud egy szép csukafejessel szerzett vezetést, de a fontos találatát visszafogottan ünnepelte. Ez volt a francia csatár 11. gólja a szezonban, 14 Európa Liga mérkőzésen, de alig ünnepelt régi csapata ellen, térdre ereszkedve, felemelt tenyérrel, miközben csapattársai körbeállták. Olivier Giroud gólt szerzett korábbi csapata ellen a legnagyobb színpadon, és így nyilatkozott: „Ez a két klub megváltoztatta az életemet. Lehetőséget adtak nekem a Premier League-ben való játékra. Nem akartam ünnepelni az Arsenal ellen, de nagyon büszke vagyok, hogy megnyertem ezt a trófeát a Chelsea-vel.”
Pedro megduplázta az előnyt, amikor a 60. percben helyet talált a tizenhatoson belül, és Hazard visszapasszát higgadtan a hosszú sarokba lőtte. Picit élénkebb lett a mérkőzés, az eddig is relatíve jó fordulatszámon pörgő Arsenal felkapcsolt, de egyenlítés helyett újra a Chelsea lőtt gólt: Eden Hazard adott középre laposan, ahol Pedro érkezett, aki eltekerte a labdát a hosszúba. Nagyon buta szabálytalanság után kapott büntetőt a Chelsea, a tizenegyest pedig Eden Hazard nagyon higgadtan gurította a kapuba. Hamarosan 3-0 lett, amikor Hazard büntetőt értékesített, miután Ainsley Maitland-Niles - az egyetlen angol játékos, aki kezdett az angol döntőben - meglökte Giroud-t a tizenhatoson belül.

Két perccel azután, hogy beállt, Alex Iwobi megbüntette a Chelsea-t egy rossz felszabadításért egy kapáslövéssel a tizenhatos széléről, így 3-1-re módosult az eredmény a 69. percben. Unai Emery, az Arsenal edzője kettős cserével próbált életet lehelni csapatába, egyik húzása be is jött, mivel Iwobi szépségdíjas lövéssel szépített, csakhogy az egyaránt elemében lévő Hazard és Giroud újabb összjátéka hamar lehűtötte az Arsenalt. Kb. egy percig örülhettek az Arsenal szurkolói, mert Iwobi gólja után azonnal jött a Chelsea-kontra, és Eden Hazard második gólja. Az Arsenal reményei a visszatérésre három perccel később szertefoszlottak, amikor Hazard és Giroud ismét összehoztak egy gólt, Hazard előbb Giroud-nak passzolt, majd annak lepattanó keresztjét Cech, a visszavonuló veterán kapus mellett a kapuba lőtte. Petr Cech számára ez volt a legrosszabb módja a visszavonulásnak.

Most már egy picit csendesebb volt a meccs, a Chelsea már lassította a játékot, viszont a kinyíló Arsenal miatt mindkét kapu előtt voltak még lehetőségek. A csapat ellen, ahol a legjobb éveit töltötte - és ahová a hírek szerint idén nyáron adminisztratív szerepkörben tér vissza -, Cech jó védéseket mutatott be Hazard és a cserejátékos Willian lövéseinél is, megakadályozva, hogy a Chelsea tovább növelje előnyét. Hazard kétszer is betalált korábbi csapattársa kapujába, ahogy a Chelsea 23 perc alatt négy gólt szerezve, 4-1-re nyerte meg a londoni rangadót, messze otthonuktól.
Következmények és Jövőképek
A győzelem Maurizio Sarri, a Chelsea edzője számára az első jelentős trófeát jelentette. Sarri, a Chelsea edzője nem zárta ki, hogy távozik a klubtól, amikor kedden a Juventus edzői posztjával kapcsolatos kérdésre válaszolt, miután a klub szurkolóinak egy részével megromlott a viszonya. David Luiz védő szerint: „Voltak hullámvölgyeink, de fejlődtünk, sokat tanultunk és nagyon jól fejeztük be a szezont. Sarri nagyszerű ember, nagyszerű személyiség és nagyszerű edző, szóval megérdemli.”
Pazar játékkal búcsúzott a Chelsea-től Eden Hazard
Hazard ezután megerősítette, hogy valószínűleg távozik a klubtól idén nyáron, miközben széles körben spekuláltak a Real Madridba való átigazolásáról. „Azt hiszem, ez egy búcsú, de a futballban sosem tudhatja az ember” - mondta Hazard a brit BT Sportnak. „Az álmom az volt, hogy a Premier League-ben játsszam. Ezt hét éven át tettem a világ egyik legnagyobb klubjáért. Talán ideje egy új kihívásnak.”
A Chelsea a trófeával tér haza, de valószínűleg egy bizonytalanabb jövő is vár rá. A legjobb játékosuk, Hazard, szinte biztosan távozik idén nyáron, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Sarri is távozik. A turbulens első szezon ellenére az olasz edző vezetésével a Chelsea harmadik helyen végzett a Premier League-ben, megnyerte ötödik európai címét, és eljutott a Ligakupa döntőjébe is. Vele vagy nélküle, egy átigazolási tilalommal is meg kell majd küzdeniük, miközben megpróbálnak építeni erre a sikerre.
Az Arsenalra most egy harmadik egymást követő idény vár a Bajnokok Ligáján kívül, ami ronthatja a képességüket, hogy nyáron átigazolási célpontokat vonzzanak. Jutalmuk az, hogy a következő szezonban, sorozatban harmadik alkalommal, ismét ebben a sorozatban indulhatnak. A 2020-as döntő a lengyelországi Gdanskban lesz, így legalább legközelebb nem kell olyan messzire utazniuk, feltéve persze, ha eljutnak oda. Az angol labdarúgás számára ez csak a nyitány volt egy olyan héten, amely a Premier League dominanciáját mutatta be.
Visszatérve Bakuba: az olajban gazdag országban sokat építkeznek - tucatnyi csillogó új üvegpalota emelkedik a város régebbi részei fölé, és még több épül. A döntő rendezésére adott nagyrészt ellenséges reakciók nem fogják megváltoztatni ezt, vagy a város jövőjét mint jelentős sporthelyszínt. Nagy meccsek térnek vissza ide jövő nyáron az Euro 2020 kontinensen való terjeszkedésének részeként, három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt rendeznek az Olimpiai Stadionban. „Ha részt tervezel venni bármelyiken, most foglalnád le a repülőjegyedet!”
Az Európa Liga (UEFA-kupa, VVK, EVK) Döntőinek Története
Az alábbi táblázatban az Európa Liga (és elődeinek) döntőit tekinthetjük meg a kezdetektől a bakui fináléig.
| Év | Helyszín | Győztes | Döntős | Eredmény |
|---|---|---|---|---|
| 1958 | o.v. | Barcelona | London | 6-0, 2-2 |
| 1960 | o.v. | Barcelona | Birmingham | 4-1, 0-0 |
| 1961 | o.v. | AS Roma | Birmingham | 2-0, 2-2 |
| 1962 | o.v. | Valencia | Barcelona | 6-2, 1-1 |
| 1963 | o.v. | Valencia | Dinamo Zagreb | 2-0, 2-1 |
| 1964 | Barcelona | Real Zaragoza | Valencia | 2-1 |
| 1965 | Torino | Ferencvárosi TC | Juventus FC | 1-0 |
| 1966 | o.v. | FC Barcelona | Real Zaragoza | 0-1, 4-2 (h.u.) |
| 1967 | o.v. | Dinamo Zagreb | Leeds United | 2-0, 0-0 |
| 1968 | o.v. | Leeds United | Ferencvárosi TC | 1-0, 0-0 |
| 1969 | o.v. | Newcastle United | Újpesti Dózsa | 3-0, 3-2 |
| 1970 | o.v. | Arsenal | Anderlecht | 3-0, 1-3 |
| 1971 | o.v. | Leeds United | Juventus FC | 1-1, 2-2 |
| 1972 | o.v. | Tottenham Hotspur | Wolverhampton Wanderers | 1-1, 2-1 |
| 1973 | o.v. | FC Liverpool | Borussia Mönchengladbach | 3-0, 0-2 |
| 1974 | o.v. | Feyenoord Rotterdam | Tottenham Hotspur | 2-0, 2-2 |
| 1975 | o.v. | Borussia Mönchengladbach | Twente Enschede | 0-0, 5-1 |
| 1976 | o.v. | FC Liverpool | FC Bruges | 3-2, 1-1 |
| 1977 | o.v. | Juventus FC | Athletic Bilbao | 1-0, 1-2 |
| 1978 | o.v. | PSV Eindhoven | Bastia | 3-0, 0-0 |
| 1979 | o.v. | Borussia Mönchengladbach | Crvena zvezda Beograd | 1-0, 1-1 |
| 1980 | o.v. | Eintracht Frankfurt | Borussia Mönchengladbach | 1-0, 2-3 |
| 1981 | o.v. | Ipswich Town | AZ 67 Alkmaar | 3-0, 2-4 |
| 1982 | o.v. | IFK Göteborg | Hamburger SV | 1-0, 3-0 |
| 1983 | o.v. | Anderlecht | Benfica | 1-0, 1-1 |
| 1984 | o.v. | Tottenham Hotspur | Anderlecht | 1-1, 1-1 (h.u.), t. 4-3 |
| 1985 | o.v. | Real Madrid | Videoton SC | 0-1, 3-0 |
| 1986 | o.v. | Real Madrid | 1. FC Köln | 5-1, 0-2 |
| 1987 | o.v. | IFK Göteborg | Dundee United | 1-0, 1-1 |
| 1988 | o.v. | Bayer Leverkusen | Espanol | 3-0, 0-3 (h.u.), t. 3-2 |
| 1989 | o.v. | SSC Napoli | VfB Stuttgart | 2-1, 3-3 |
| 1990 | o.v. | Juventus FC | Fiorentina | 3-1, 0-0 |
| 1991 | o.v. | Internazionale | AS Roma | 2-0, 0-1 |
| 1992 | o.v. | Ajax Amsterdam | Torino Calcio | 0-0, 2-2 |
| 1993 | o.v. | Juventus FC | Borussia Dortmund | 3-0, 3-1 |
| 1994 | o.v. | Internazionale | Casino Salzburg | 1-0, 1-0 |
| 1995 | o.v. | AC Parma | Juventus FC | 1-0, 1-1 |
| 1996 | o.v. | Bayern München | Girondins Bordeaux | 2-0, 3-1 |
| 1997 | o.v. | Schalke 04 | Internazionale | 1-0, 0-1 (h.u.), t. 3-2 |
| 1998 | Párizs | Internazionale | SS Lazio | 3-0 |
| 1999 | Moszkva | AC Parma | Olympique Marseille | 3-0 |
| 2000 | Koppenhága | Galatasaray | Arsenal | 0-0 (h.u.), t. 4-1 |
| 2001 | Dortmund | FC Liverpool | Alavés | 5-4 (a.) |
| 2002 | Rotterdam | Feyenoord Rotterdam | Borussia Dortmund | 3-2 |
| 2003 | Sevilla | Porto | Celtic | 3-2 (h.u.) |
| 2004 | Göteborg | Valencia CF | Olympique Marseille | 2-0 |
| 2005 | Lisszabon | CSZKA Moszkva | Sporting Lisboa | 3-1 |
| 2006 | Eindhoven | Sevilla | Middlesbrough | 4-0 |
| 2007 | Glasgow | Sevilla | Espanyol | 2-2 (t.: 3-1) |
| 2008 | Manchester | Zenit | Rangers | 2-0 |
| 2009 | Isztambul | Sahtar Doneck | Werder Bremen | 2-1 |
| 2010 | Hamburg | Atlético Madrid | Fulham | 2-1 (h.u.) |
| 2011 | Dublin | Porto | Braga | 1-0 |
| 2012 | Bukarest | Atlético Madrid | Athletic Bilbao | 3-0 |
| 2013 | Amszterdam | Chelsea | Benfica | 2-1 |
| 2014 | Torino | Sevilla | Benfica | 0-0 (t: 4-2) |
| 2015 | Varsó | Sevilla | Dnipro | 3-2 |
| 2016 | Bázel | Sevilla | Liverpool | 3-1 |
| 2017 | Stockholm | Manchester United | Ajax | 2-0 |
| 2018 | Lyon | Atlético Madrid | Olympique Marseille | 3-0 |
| 2019 | Baku | Chelsea | Arsenal | 4-1 |
| 2020 | Köln | Sevilla | Internazionale | 3-2 |
| 2021 | Gdansk | Villarreal | Manchester United | 1-1 (t: 11-10) |
| 2022 | Sevilla | Eintracht Frankfurt | Rangers | 1-1 (t: 5-4) |
| 2023 | Budapest | Sevilla | AS Roma | 1-1 (t: 4-1) |
tags: #europa #liga #donto #baku





