Az európai és amerikai futball: Növekvő népszerűség és rendszerszintű különbségek
A sportvilágban folyamatosan zajló versengés nem csupán a pályán, hanem a pénzügyi mutatók és a nézők meghódításáért vívott küzdelem terén is megnyilvánul. Különösen érdekes megfigyelni, hogyan alakul az "európai foci", azaz a labdarúgás népszerűsége az Egyesült Államokban, és miként terjeszkedik az amerikai futball, a legnívósabb NFL bajnokság, Európa-szerte. A két sportág közötti alapvető strukturális és gazdasági különbségek mélyebb megértést nyújtanak a globális sportpiac dinamikájáról.
Az "Európai Foci" Növekvő Népszerűsége Amerikában
Az amerikaiak manapság már szívesebben néznek labdarúgó-mérkőzéseket, mint hokimeccseket. A fiatalok (a 18-34 éves korosztály) körében pedig az "európai foci" a hoki mellett még a baseballt is megelőzi! Sőt a labdarúgás már a kosárlabdával áll holtversenyben a második helyen az amerikaifutball mögött - derült ki a Gallup közvéleménykutató rendszeres időközönként megtartott felmérésének legújabb kiadásából. A labdarúgás népszerűsége 3 százalékkal nőtt a 4 évvel ezelőtti felméréshez képest, 5 százalékkal pedig a 10 évvel ezelőtti mutatóhoz képest. A top 5-ben szereplő sportágak közül az "európai foci" nőtt a legnagyobb mértékben.
Érdekesség, hogy a labdarúgáson kívül csak a hoki produkált növekedést (3-ról 4 százalékra), az összes többi sportág csökkent. A Gallup 1937 óta kérdezi meg az embereket a témában, most először fordul elő, hogy a top három mögé összesítésben két százalékpontra fel tud jönni egy sportág. A jövő pedig még többet ígér: ez a népszerűség az amerikai labdarúgó-bajnokság, a Major League Soccer (MLS) nézőszámán is meglátszik. A 2017-es szezon rekordméretű közönséget hozott: a bajnokság átlag nézőszáma 22 112 volt.
Az Amerikai Futball Világhódító Útja és Terjeszkedése Európában
Az NFL (National Football League) International Series folyamatosan bővül, és a legnívósabb amerikaifutball-bajnokság világszerte örömet szerzett a rajongóknak azzal, hogy közzétette a 2025/2026-os idény mérkőzéseinek menetrendjét. A 2024-es szezonban az NFL az alapszakasz során öt mérkőzést rendezett három országban az USA-n kívül. Az új idényben az NFL összesen öt országban és hat helyszínen rendez majd mérkőzéseket az Egyesült Államokon kívül, összesen hét International Games keretén belül.
Új helyszínek és ikonikus stadionok
Három város most először ad otthont NFL-találkozónak: Dublin, Berlin és Madrid. Emellett, akárcsak a legutóbbi szezonban, ismét helyet kap a programban São Paulo, ahol összességében második alkalommal rendeznek mérkőzést. Dublinban a legendás Croke Park lesz a helyszín, Írország legnagyobb stadionja. A most rajtoló idény különlegessége, hogy az NFL első alkalommal játszik mérkőzést Spanyolországban is, Madridban, a Santiago Bernabéu-on.
Felejthetetlen mérkőzések a kontinensen
Az első USA-n kívüli mérkőzést Dél-Amerikában rendezik, a brazil Sao Paulo városában. Majd Dublinra figyelnek az amerikai foci rajongók, ahol a Minnesota Vikings a Pittsburgh Steelers ellen lép pályára szeptember végén. A legendás Croke Park stadionban rendezett összecsapás az NFL történetének első írországi mérkőzése lesz.
London a 2025/2026-os idényben három NFL-alapszakaszmeccsnek ad otthont. A New York Jets, a Cleveland Browns és a Jacksonville Jaguars lépnek pályára hazai csapatként: két mérkőzést a Tottenham Hotspur Stadiumban, egyet pedig a Wembley Stadionban rendeznek. A modern Tottenham Hotspur Stadionban csap össze a Denver Broncos és a New York Jets. Az NFL International Games keretében a Tottenham Hotspur Stadionban csap össze két ikonikus csapat: a Minnesota Vikings és a Cleveland Browns. A legendás Wembley Stadion ad otthont a Los Angeles Rams a Jacksonville Jaguars összecsapásának.
Berlin amerikai futball-lázban ég! Az ikonikus Olimpiai Stadionban csap össze az Atlanta Falcons és az Indianapolis Colts. Madrid sporttörténelmet ír: először rendeznek hivatalos meccset a Santiago Bernabéuban. Az NFL International Games keretében a Washington Commanders csap össze a Miami Dolphins csapatával. Az NFL érzi, hogy az európai piacban hatalmas lehetőség rejlik, és az amerikai futball népszerűsége folyamatosan nő a kontinensen.
Minden, ami egy NFL-csapatnak szüksége van a nemzetközi szerepléshez | LA Chargers
Jegyinformációk
Jegyeket csak hivatalos partnereken, például a Ticketmaster.com-on vagy helyi hivatalos értékesítőkön keresztül lehet vásárolni. A kategóriák és árak széles skálán mozognak: Londonban például kb. £230 ‑ £72 között, tíz kategóriában; Berlinben (Olimpiai Stadion) az 1. kategóriás jegyárak €300; Madridban (Santiago Bernabéu) a 2. kategóriás jegyár €285; Dublinban (Croke Park) a 3. kategóriás jegyár €250. Ha a hivatalos jegyek elfogytak, használj csak megbízható és ajánlott viszonteladó platformokat.
Alapvető Különbségek az Észak-Amerikai és Európai Sportligák Között
A nemzetközi sportban megnyilvánuló versengés mellett pénzügyi vetélkedés és ezzel párhuzamosan a nézők meghódításáért folyó versenyfutás is megfigyelhető a különböző országok bajnokságai között. A legnagyobb bevételeket generáló ligák és klubok - a nemzetközi sportban tapasztalható ázsiai felzárkózás ellenére - továbbra is az Egyesült Államok és Nyugat-Európa élvonalában találhatóak.
Pénzügyi különbségek és a Forbes adatai
Az észak-amerikai és az európai bajnokságok lebonyolítási szerkezete között jelentős különbség mutatkozik, amely a bevételek alakulását is meghatározza. A Forbes összeállítása szerint a 25 legnagyobb bevétellel rendelkező klub közül 19 amerikai és csupán 6 európai az elmúlt három (2021-2023) évben termelt működési bevétel (adózás előtti eredmények) alapján. E kategóriába kizárólag három sportág képviselői kerültek be: amerikai foci, kosárlabda és labdarúgás.
| Sportág | Csapatok száma a top 25-ben (2021-2023) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Amerikai foci, Kosárlabda, Labdarúgás | 25 | Összesen |
| Amerikai csapatok | 19 | A top 25-ből |
| Európai csapatok | 6 | A top 25-ből |
Nézőszám és közvetítési jogok
Alapvető különbséget jelent a piacok mérete és szerkezete. Európa vezeti a nézőszámot és a közvetítésekből származó bevételeket mérkőzésenként. Ezt mégsem sikerült az eddigiekben olyan busás bevételekre váltani, mint ahogyan az amerikai ligák esetében történik. Így például - 2019-es kutatás alapján - meccsenként átlagosan 30,8 ezren látogatták az európai labdarúgást, ami 30%-kal magasabb volt, mint az észak-amerikai sportok 23,7 ezres átlaga. Ugyanakkor az NFL mérkőzései kivételt jelentettek, és meghaladták az európai stadionok nézőszámát is. Minden mérkőzésen átlagosan 64,3 ezer szurkoló volt a stadionban.
A közvetítések vonatkozásában a legnagyobb 5 európai labdarúgó liga közvetítési jogból származó bevételei 10%-kal magasabbak voltak, mint az észak-amerikai sportok esetében. Ez alól azonban szintén kivételt jelentett az NFL közvetítésből származó bevételeinek összege, miközben az összes többi amerikai sportliga jelentősen lemarad az európai futball mögött. Érdemes látni azt is, hogy az Egyesült Államokban népszerű, különböző sportágak bajnokságai igen eltérő módon termelik meg bevételeiket. Így például az NFL generálja a legnagyobb bevételeket az országos szintű médiából. A kisebb amerikai ligák pedig jobban támaszkodnak a belépőjegyekből származó bevételekre.
A Bevételek Elosztása és a Ligák Strukturális Különbségei
További lényeges különbség, hogy az észak-amerikai ligákban szereplő csapatok bevételei kiegyenlítettebbek az európai foci bajnokságoknál. A Tifosy, olasz befektetési tanácsadó elemzése alapján az amerikai ligák esetében központi szervek nagyobb mértékben ellenőrzik a bevételek alakulását, a kollektív szerződéseket és a klubok közötti elosztást. Ennek eredménye a tagklubok közötti nagyobb fokú egyenlőség.
Az NBA (észak-amerikai kosárlabda) esetében a legnagyobb és a legkisebb csapat bevétele között kétszeres különbség van, eközben az európai labdarúgásban 10-szeres eltérés általános, de az ennél nagyobb arány sem ritka. A nagy ligák közül a francia Ligue 1-ben akár 20-szoros különbség is előfordul, az angol első osztály, a Premier League ennél egyenletesebb, a maga 5-szörös különbségével. Az MLSZ (Magyar Labdarúgó Szövetség) 2021-re vonatkozó adatai alapján a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságban tapasztalható bevételi különbségek megfeleltek az európai átlagnak, azaz az első és a legkisebb, 12. helyezett csapat között.
Az UEFA és az európai klubok pénzügyi ereje
Maga az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) is törekszik a változásra. A 2024-25-ös szezontól megújította a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencia-liga lebonyolítási rendjét, és bővítette a résztvevő csapatok számát. Az UEFA 2023-as jelentése alapján az öt legnagyobb nemzeti bajnokság, angol Premier League klubjai, a La Liga (Spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokság) és a Német Labdarúgóliga (DFL) csapatai együttvéve majdnem annyi bevételt termelnek 2022-ben, mint Európa további 50 országának összes klubja együttvéve. Ráadásul az angol csapatok pénzügyi fölénye olyan jelentős, hogy a 20 angol élvonalbeli klub bevétele önmagában is majdnem akkora volt, mint az 50 európai ország mind a 642 klubjának együttes bevétele. A hazai vonatkozásokat vizsgálva, a kizárólag az európai labdarúgó bajnokságokat rangsoroló UEFA által közreadott, 2023-as kimutatásban az OTP Bank Liga a 18. helyen áll.
Miért Más az Európai Foci, Mint az NFL? Rendszerszintű Kérdések
Az európai labdarúgás mindig eltért az Egyesült Államokban megszokott sportágaktól. Az amerikai major sportokban működő draftrendszer célja, hogy a nagy ligákba belépő, egyetemi ifjoncok legjobbjait az előző szezonban legrosszabbul szereplők vihessék el, így is kiegyenlítve a csapatok erőviszonyait. Az európai focira ez soha nem volt jellemző. A portugál bajnokság több mint 90 éves története során mindössze kettő olyan esztendő akadt, ahol nem a Sporting, Porto vagy a Benfica lett a bajnok.
Zárt vagy nyílt ligarendszer
Van azonban önmagában egy jelentős különbség az amerikai és az európai sportok között. Az amerikai ligák a klasszikus értelemben véve zártak. Születnek, költöznek vagy tűnnek el olykor csapatok, de végső soron egy 30-32 franchise-ból álló mezőnyről beszélhetünk. Ezzel szemben Európában ki lehet esni, fel lehet jutni, vagyis folyamatos mozgásban van a rendszer az Egyesült Államokkal ellentétben, ahol az főliga alatt egy egyetemi működik, másod- vagy harmadosztály nélkül. A rendszer nem épül és nem is tud felépülni annak mentén, hogy valamilyen külön előnyben részesítse a gyengéket, kiesőket a bajnokságokban. Az öt amerikai bajnokságban átlagosan tízzel több klub (29,4) van, mint azoknál Európában (19,6). Ez a rájátszásos szakasz az, amely a 2024-2025-ös szezontól kezdve megújul az európai labdarúgás legerősebb klubcsapatait felvonultató Bajnokok Ligája esetében.
A sokszínűség illúziója és a valóság
A Bajnokok Ligája 1955-ben elindított rendszere egészen az 1990-es évek végéig próbálkozott, hogy csak a bajnokok szerepeljenek a sorozatban, de ez egyértelműen szétfeszítette a sorozat működését és kereteit. A sokszínűség illúziója valójában létezett, de a gyakorlat ebből semmit nem mutatott. Vagyis teljesen fölösleges olyan tézisekkel kergetni magát bárkinek, hogy a Bajnokok Ligája ebben az értelemben egyenlőbb lett volna bármikor, és erre lenne igény.
És hogy miért is nem lehetséges ez eddig leírtak mellett? Azért, mert az Egyesült Államok mégis egyetlen egy ország, ellenben az UEFA-nak 55 tagja van. Ez a nehézségi faktor pontosan ugyanúgy ér össze, ahogyan azt az Európai Unió vs. Egyesült Államok kérdéskör boncolgatásakor hallhatjuk. Az UEFA 55 tagállamában lévő csapatok száma kis túlzással a végtelen felé közeledhet. Nem véletlen, hogy az UEFA így is nagy erőkkel küzd azért, hogy a nemzetközi porondon szereplők számát növelje. A KEK 1999-es megszűnését követően jó pár éven át mindössze 64, nemzetközi főtáblára fellépő európai együttes volt. Mára ez a szám 108. Vagyis az UEFA ennél egyenlőbbé már nem is tehetné a versengést, mint amilyennek jelenleg ismerjük.
A Szuperliga Gondolata és a Változás Kihívásai
Arra vágyik tehát a tisztelt közönség, hogy a futball egyenlőbb legyen? Azt úgy hívhatnák, hogy Szuperliga. A már említett széttagoltság miatt egyértelműen meg kellene egyezni a nagyobb ligáknak abban, hogy egységesen 18-ra csökkentik az élvonalbeli bajnokságban lévők számát. Továbbá kizárólag egy kupasorozatot tartanak fent a honi szintekről. Ám értelemszerű, hogy ez sem lenne önmagában elengedő, hiszen a közvetítési díjak mértéke komolyan eltérő országonként. Ugye, máris mennyire nehéznek tűnő képlet ez? Nem véletlen nincs belőle semmi, és nem véletlen látszik az egész ötlet iszonyú távolinak. Több nagy ország nemzeti csapatát kellene összeterelni valami közösbe, úgy, hogy közben otthon szintén játszanak. Az NFL-ben, az NBA-ben és társaiban nincs ilyen probléma.
Pénzügyi realitások és az egyenlőtlenség
Az NFL-ben a közvetítési díjakból származó pénzeket egységesen osztják el a 32 szereplő között. Továbbá az értékesített belépők bevételeinek több mint 30%-a egy közös kalapba kerül. Így az NFL-ben lévő bevételek 60% feletti része ebből származik. Más amerikai sportágakban már felfedezhetők jelentős különbségek, de az NBA-ben hasonló tendenciákról beszélhetünk. A különböző költési sapkák és korlátozások ugyanúgy meghatározzák most már mind az amerikai, mind az európai sportágakat. De amíg az Egyesült Államokban ennek szintén hagyománya van, addig Európában ez egy viszonylagosan újonnan behozott elképzelés a működésrendbe.
Az európai ligák viszont nem egy azon formában próbálják megfékezni a különböző költéseket. A Premier League ugyanakkor mindenki mással ellentétben messze igazságosabban osztja el a televíziós közvetítési pénzeket, mint más ligák, ráadásul kimagaslóan a legtöbb pénzt tudja előosztani a csapatok közt. Ebből fakadóan ma már a top 30 bevételt szerző klubok nagyjából fele Angliából kerül ki. A folyamatok tehát az anyagiak mentén külön utakon futnak, és hiába találkoznak az érintett felek akár a Bajnokok Ligájában, akár az Európa-ligában, semmilyen értelemben nem beszélhetünk azonos feltételekről.
A változás szükségessége és az ellenállás
Viszont az UEFA a fentebbi fejlemények híján nem tud, nem akar segíteni azokon, akik sem otthon, sem Európában nem tudnak elég pénzt felmarkolni ahhoz, hogy az elittel felvegyék a versenyt. Egy akár zárt, akár nyílt Szuperliga esélyt kínálna arra, hogy főként az olasz együttesekbe áramoljon több pénz, de lehessen egy igazán erős második német vagy harmadik spanyol együttes. Igaz, az Atletico Madrid egyre komolyabb babérokra tör, de ha ők és egy Newcastle United típusú együttes minden évben 300-500 (!) millió euróval kevesebbet kapar össze, mint az elit tagja, akkor azok tartós utolérése nem lehetséges. A megemelkedett mérkőzésszámok, az egyébként kevesebb nézőt vonzó mérkőzések, az egyre szétszakadó európai ligák közötti különbségek mind indokolnák, hogy megszülessen a változás. Azonban sem a klubok, sem az európai futballt vezető szövetség nincs kész erre a párbeszédre, és ennek árnyai sem látszanak. Az UEFA-FIFA páros pedig biztosan rossz irányba indult el, és minden értelemben a realitásokkal megy szembe az úton a két szövetség.
tags: #europai #foci #amerikaban
