A Fehérvár FC története: A kezdetektől a tulajdonosváltásig
Székesfehérvár első számú futballklubjának története hosszú és eseménydús, számos sikert és nehézséget egyaránt magában foglal. Az elmúlt évtizedekben az élvonal egyik meghatározó csapatává nőtte ki magát, azonban az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek végül tulajdonosváltáshoz vezettek, új fejezetet nyitva a fehérvári labdarúgásban.
A kezdetek és az első sikerek
Székesfehérvár első számú futballklubját 1941-ben alapították, akkor még Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK néven. Első bajnoki mérkőzését a megyei bajnokságban, a Móri Bányász ellen játszotta az 1942-1943-as idényben, és 6:4-re győzött.
Az együttes első alkalommal az 1957-1958-as idényben indult az NB II-ben, s rögtön 2:1-es győzelemmel mutatkozott be a Veszprém ellen. A csapat első másodosztályú gólját a későbbi sportvezető, Dérfalvi Imre szerezte. A fehérváriak végül a 6. helyen végeztek. Az egyesület időközben számos névváltozáson ment át, de folyamatosan fejlődött, 1962-ben például már a dobogón végzett az NB II-ben, 3. lett.
A klub stadionját, a Sóstói Stadiont 1967. szeptember 20-án avatták fel a Rot-Weiss Erfurt elleni mérkőzéssel. Abban az idényben másnak is lehetett örülni Székesfehérváron, a csapat ugyanis története során először kiharcolta a feljutást az NB I-be.
Bár az első szezonban nem sikerült a bent maradás, Székesfehérváron csak egy évet kellett várni az újabb élvonalbeli idényre, és onnantól kezdve stabil első osztályú klubbá nőtte ki magát az együttes. A Videoton 1976-ban a második helyen végzett az NB I-ben, de 1973-tól 1986-ig csaknem minden idényben az élbolyban zárt. A csapatot Kovács Ferenc irányította 1972 és 1977 között. A Vidi 1983-ban a 13. helyen végzett, így korábbi edző visszatért, s rögtön a 3. helyig vezette a piros-kékeket 1984-ben.
Menetelés az UEFA-kupában
A székesfehérváriak ezzel kiharcolták az UEFA-kupa-indulás jogát. Bár a negyedik alkalommal indultak el a sorozatban, korábban nem tudtak elérni átütő sikert. Az 1984-1985-ös idényben azonban kijött a lépés. A többek között Disztl Péterrel, Disztl Lászlóval, Burcsa Győzővel, Szabó Józseffel, Vadász Imrével és Csongrádi Ferenccel felálló együttes sorra vette az akadályokat. Az első körben a cseh Dukla Praha ellen 1-0-s összesítéssel ment tovább. A következő fordulóban a francia PSG, majd a szerb Partizan következett, s mindkét vetélytársát 5-2-vel ejtette ki. A negyeddöntőben az angol Manchester United ellen szerepelt, és 1-0-s idegenbeli vereség után 1-0-ra győzött otthon a Vidi, és végül 11-esekkel jutott tovább.
Az elődöntő hasonlóan izgalmas perceket hozott a jugoszláv Zeljeznicar ellen. Miután a fehérváriak 3-1-re nyertek a Sóstói Stadionban, a visszavágón már 2-0-s hátrányban voltak, ami azt jelentette volna, hogy idegenben szerzett kevesebb góllal kiesnek. A csattanó azonban a végére maradt: Csuhay József a 87. percben szépített, így végül a magyar együttes jutott a döntőbe 4-3-as összesítéssel.
A finálé azonban már nem a tervek szerint alakult. A Vidi az első mérkőzésen hazai pályán 3-0-ra kikapott a spanyol Real Madridtól, és bár idegenben bravúrral nyert 1-0-ra, be kellett érnie az ezüstéremmel.
Nehéz idők és újjáéledés
A következő években valamelyest visszaesett a teljesítmény, az 1990-es évekre középcsapat lett a Vidiből. Az évezred végén, 1999-ben viszont kiesett az együttes - 30 év után először. A feljutás egyből összejött Csank János vezetésével, ám az edzők folyamatosan váltották egymást a kispadon a 2000-es évek elején. A klub ráadásul nehéz anyagi helyzetben is volt, ám 2005-ben úgy tűnt, rendeződik a helyzet. Ez egyből meg is látszódott, mivel a bajnokságban bronzéremig jutott, ráadásul története során először megnyerte a Magyar Kupát.
A Mol-éra és a bajnoki címek korszaka
Bár ezt követően volt némi megingás, csaknem csődbe ment a klub, de Garancsi István megmentette a Vidit. A fehérvári alakulat a 2010-es évektől Magyarország egyik első számú klubjává nőtte ki magát. A csapat 2010 óta csak egyszer csúszott le a dobogóról, azt leszámítva viszont hat ezüstérmet szerzett, ám ami ennél is lényegesebb, hogy három bajnoki címet is bezsebelt. Az együttes, amely 2010 és 2020 között három bajnokságot nyert, és egy kivételével minden évben dobogós volt.
Időközben a nemzetközi porondon is emlékezeteset nyújtott. Az Európa-liga 2013-2014-es idényében bejutott a csoportkörbe. A belga Genk és a svájci Basel mögött a harmadik helyen végzett, vagyis a portugál Sportingot megelőzte, ami bravúrnak tekinthető. A remek teljesítményt az előző idényben megismételte az együttes. Akkor a görög PAOK-ot előtt végzett a harmadik helyen, és csak két ponttal maradt le a már továbbjutó fehérorosz BATE Boriszovtól.
2010 és 2023 között a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) volt a klub főtámogatója.
A pénzügyi összeomlás és a kiesés
Tizenhárom évnyi együttműködés után 2023 nyarán kiszállt a fehérvári focicsapat mögül a névadó szponzor Mol. Az olajcég ezt követően labdarúgásra szánt forrásait az Újpest felé irányította, amelyet tavaly meg is vásárolt. A főszponzor elvesztése után a Fehérvár FC gazdálkodása látványosan megroppant. A csapatot fenntartó cég korábbi masszív nyeresége már 2023-ban súlyos veszteségbe fordult.
Két év alatt teljesen összeomlott a Fehérvár FC gazdálkodása azt követően, hogy a Mol kihátrált a csapat mögül. Az együttes néhány éve még az NB I leggazdagabb klubja volt. Tavaly a székesfehérvári csapatot fenntartó cég teljes bevétele 3,6 milliárd forint volt. Ez ugyan magasabb az egy évvel korábbinál, de a növekedés csak a játékosok kiárusításának köszönhető, és a csapat büdzséje még így is csak harmada volt a korábbi években megszokottnak. A bevétel zuhanását egyértelműen a szponzori pénzek elapadása okozta. Míg a molos együttműködés utolsó éveiben 5 és 8 milliárd forint közötti összeg érkezett ilyen formában a csapathoz, tavaly kevesebb, mint 43 millió. Ez két év alatt több mint 99 százalékos zuhanás.
Pénzügyi adatok - A Mol távozása után
| Időszak | Szponzori bevételek (milliárd Ft) | Teljes bevétel (milliárd Ft) | Veszteség (milliárd Ft) |
|---|---|---|---|
| Mol együttműködés utolsó évei | 5-8 | N/A | N/A |
| Tavaly | < 0,043 | 3,6 (elsősorban játékoseladásból) | > 5 (két üzleti év alatt) |
A vállalat ugyan jelentősen csökkentette kiadásait, de olyan mértékben nem tudta, amennyire a bevételek zuhantak. Így a társaság a Mol kiszállása óta eltelt két üzleti évben 5 milliárd forintnál is nagyobb veszteséget hozott össze. Kifejezetten látványos volt a fizetésekre szánt összeg csökkenése. Tavaly a cég 3,5 milliárd forinttal kevesebbet fordított bérekre és járulékokra, mint 2022-ben. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor a vállalat személyi ráfordításai több mint tízéves mélypontra estek.
A pénzügyi nehézségek a csapat teljesítményére is komoly hatással voltak. Az együttes az idén kiesett az NB I-ből. A Fehérvár FC szombaton hazai pályán 3-0-ra kikapott a Debrecentől, ezzel 1999 óta először, története során pedig harmadszor kiesett a magyar élvonalból. Az elmúlt években felemás teljesítményt nyújtott az NB I-ben, pedig nem is olyan régen még a legjobb hazai csapatok közé tartozott.
A tulajdonosváltás és a klub jövője
A bajnoki fiaskó után a csapat tulajdonosa, Garancsi István felajánlotta, hogy egy forintért eladja a klubot a városnak. Garancsi István május 26-án hozta nyilvánosságra, hogy szimbolikus, egyforintos vételárért ajánlja fel a klubot Székesfehérvár városának. A kiesés és az ajánlat után üzengetés kezdődött Garancsi és a fideszes székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András között, a Fehérvár FC sorsa pedig teljesen bizonytalanná vált.
Garancsi István nyílt levelet írt a klub vezetőségét élesen kritizáló székesfehérvári polgármesternek, Cser-Palkovics Andrásnak, s felajánlotta a városnak, hogy egy forintért megveheti az egyesületet. „Becsapták évekkel ezelőtt, amikor elvették a csapat nevét, hiszen akkor azt ÍGÉRTE a tulajdonos, az akkori főszponzorral, hogy erre a minőségi szintlépés miatt, a folyamatos dobogós helyezések és a nemzetközi kupa miatt van szükség. Mindez igaz a munkaszervezeten túl a szponzori és a taopénzek felhasználására is. Az NB I-es szerepléshez minden feltételt biztosítottam. Azonban a sportban nemcsak a sikereket kell kiélvezni, hanem a nehézségekkel és a kudarcokkal is meg kell küzdeni. Évek óta próbálok motivált maradni, miközben minden meccsen minősíthetetlen stílusú szurkolói kritikát kell hallgatnom. Korábbi és mostani bejegyzésedből is egyértelműen kiderül, hogy megítélésed szerint a sikerek elmaradása, a gyenge szereplés kizárólag a tulajdonos hibája. Sem Tőled, sem a szurkolóktól nem hallottam sportszakmai kritikákat, csak a tulajdonos személye és tevékenysége volt mindig a probléma” - fogalmazott az üzletember.
Garancsi István egy korábbi, eddig nem publikus ajánlattételre hivatkozva úgy fogalmazott, „ismételten” felajánlja a városnak a klubot, egyforintos vételár fejében. „Meggyőződésem, hogy a tegnapi álláspontodat megismerve ennél jobbat nem is tehetnék. Tisztában vagy azzal, hogyan kell tulajdonosként irányítani, biztosítani tudod a városi összefogást, lesz idő a későbbi, általad elfogadható tulajdonossal való megállapodásra, nem beszélve arról, hogy a klubnévből eredő problémát is lehetőséged lesz orvosolni” - utalt a tulajdonos arra, hogy amióta a klub 2018-ban megváltoztatta a történelme során leghosszabb ideig viselt Videoton nevet, folyamatos volt a szurkolói tiltakozás a döntés visszavonása érdekében. Az ügyben maga a polgármester is próbált közvetíteni az érintett felek között, és csütörtökön jelentették be, hogy a név helyreállítása már csak a klub döntéshozóin múlik.
A tulajdonos levelében sürgette a mihamarabbi adásvételt: „Június 6-ig kell nevezni az NB II-es bajnokságra. Én a fent leírtak miatt ezzel kapcsolatban már nem kívánok döntést hozni, ezért javaslom az adásvételi szerződés mielőbbi megkötését.”
Extrém rövid határidő állt a város rendelkezésére a cég átvilágítására és a Klub esetleges átvételének előkészítésére. A döntés tétje pedig nem kisebb volt, mint a fehérvári labdarúgás - az élvonalbeli csapat és a teljes utánpótlás-nevelési bázis - megmentése. Székesfehérvár Közgyűlése június 10-i rendkívüli ülésén hozott szinte egyhangú döntést arról, hogy egy szigorú feltételrendszer megfogalmazása mellett átveszi a Kft. és ezzel a Klub működtetését.
Az adásvételi szerződés hivatalos aláírására június 13-án került sor, így aznap óta Székesfehérvár Önkormányzata lett a Fehérvár F.C. Kft. tulajdonosa. Az adásvételt követően a város számára most a következő fontos feladat az lesz, hogy a csapat másodosztályú nevezését leadja a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) irányába, amelynek a határideje június 16-a. A Csakfoci korábban arról is írt, hogy hétfőn - az NB II-es nevezési határidő utolsó napján - a Vidi immár új néven - amelyben ismét helyet kap a Videoton, de a város is szerepel majd - beadhatja hivatalos nevezését az MLSZ-hez. Innentől kezdve rohammunka vár a fehérvári illetékesekre, hiszen napok alatt kell edzőt találniuk és játékosokat szerződtetniük, hogy a felkészülés elkezdődhessen a tervezett időben.
A fehérvári eset tanulságai a magyar labdarúgásban
A székesfehérvári csapat esete jól példázza a közpénzzel kitömött magyar labdarúgás pénzügyi sebezhetőségét, és mutatja, mi lehet a hazai futball sorsa, ha valamilyen okból elapadnak az állami és NER-es források. A Fehérvár FC esete az egész hazai klubfutball számára intő példa lehet. Bár a magyar labdarúgás jelenleg soha nem látott mennyiségű pénzből gazdálkodhat, ennek a pénznek a döntő része vagy az államtól, vagy NER-es milliárdosoktól származik. A székesfehérvári történet bárhol megismétlődhet, ha valamilyen okból ezek a források elapadnak. Sőt, az összeomlás a csapatok nagy többségénél még látványosabb is lehet. A Mol és a Fehérvár esetében ugyanis lehetett valamilyen piaci alapja az együttműködésnek (még ha annyit nem is ért a szponzoráció, amennyi pénzt a csapat kapott). A legtöbb hazai klubnál azonban lényegében semmilyen piaci alapja nincs a támogatásoknak.
tags: #fehervar #labdarugo #kft
