A Férfi Kézilabda Szabályai: Átfogó Útmutató
A kézilabda egy dinamikus labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat - hat mezőnyjátékos és egy kapus - játszik egymás ellen. A kézilabda szabályainak átfogó ismerete elengedhetetlen mind a játékosok, mind a szurkolók számára a sportág teljes megértéséhez és élvezetéhez. A labdát csak kézzel szabad dobni, a kapus kivételével lábbal nem szabad hozzáérni. A kézilabdát általában fedett csarnokban játsszák, de ismert szabadban játszott változata is, és egyre kedveltebb a strandkézilabda nevű változata is. A játékhoz bőr, vagy műanyag borítású labdát használnak, amelyet a játékosok általában waxolnak a jobb tapadás érdekében.
A Játéktér és Jelölései
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A pálya mindkét végén található egy-egy kapu, amely a két alapvonal közepén helyezkedik el. A kapuk mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles.
A játéktér fontosabb vonalai:
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
- Hétméteres vonal (Büntetődobó-vonal): A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal, amely a zsűriasztal és a kispad között található.
A Csapatok és a Játékosok
Egy kézilabdacsapat általában 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat (hat mezőnyjátékos és egy kapus), a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Bizonyos versenyeken engedélyezik 16 fős keretek nevezését, azonban a játéktéren ilyen mérkőzéseken is csak hét játékos szerepelhet egyszerre, azaz a cserepadon ülő, és szükség esetén a mérkőzésre becserélhető játékosok számát növelték meg.
Csere és Kapus Szabályok
A cserelehetőség korlátlan, amely lehetőséget ad a taktikai változtatásokra és a friss erőforrások bevonására. Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő. Több más labdajátéktól eltérően a csere alatt a játék nem áll meg, a cserét - hacsak a játék egyéb okból nem áll - folyamatos játék közben kell végrehajtani.
Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki a többiekétől eltérő mezt visel. A kapus mezőnyjátékosként is szerepeltethető, illetve egy mezőnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, ha megfelelően elkülönül a ruházata a mezőnyjátékosokétól. A kapus a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát, azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet. A kapuelőteret elhagyva viszont a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok érvényesek rá is.
A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különüljön.
A Játékidő és Mérése
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (például szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy. Azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (például sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).
A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
A kézilabda szabályai: KÉZILABDA szabályok: Hogyan kell kézilabdázni?
Alapvető Játékszabályok
A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába. A labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. A lépésszabály szerint a játékos három lépést tehet anélkül, hogy lepasszolná vagy eldobná a labdát.
Passzív Játék
Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez a passzív játéknak minősül. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.
Szabálytalanságok és Büntetések
A kézilabda játékban a fizikai érintkezés szabályozott, hogy megakadályozzák a durvaságot és a sérülésveszélyt.
- Hétméteres dobás: A hétméteres dobást akkor ítélik meg, ha a védekező csapat szabálytalanul akadályozza a gólszerzést a kapuelőtérben.
- Szabaddobás, Kiállítás vagy Büntető: Mezőnyjátékos kapuelőtérbe való belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
- Időleges kiállítás: A játékosok 2 perces büntetést kaphatnak szabálytalanságokért.
- Kizárás (Piros lap): Súlyosabb szabálytalanság esetén a játékos kizárható a mérkőzésből.
Játékvezetés
A kézilabda-mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. A mérkőzéseken csak a csapatfelelősök szólhatnak hozzájuk. A mérkőzés megkezdésekor az egyik játékvezető, mint mezőny-játékvezető, a középvonalnál helyezkedik el, ő a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekező csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezető szerepe a támadások váltakozásával felcserélődik.
Döntetlen Eredmény és Hosszabbítás
Az a csapat nyer, amelyik rendes játékidőben több gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt ér el, a játék döntetlen eredménnyel végződik. Azonban bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie.
- Hosszabbítás: Ha a mérkőzés döntetlennel zárul, és szükséges győztest hirdetni, hosszabbítás következik két 5 perces félidővel. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egyperces szünettel a félidőben.
- Hétméteres dobások: Ha a hosszabbítások után is döntetlen az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
tags: #ferfi #kezilabda #file #for
