Floorball: A Játék Indítása és Szabályai

A floorball, vagy korábbi magyar nevén palánklabda, egy dinamikus csapatsport, amely a jégkoronghoz hasonló elvek és szabályok szerint játszódik, de teremben (általában kézilabdapályán), könnyű, műanyag tollú ütővel és lyukacsos műanyag labdával. Fiatal sportágról van szó, a 70-es években, Svédországban formálódott és alakult ki a szabályrendszere, bár az amerikaiak is magukénak érzik. Hasonló eszközökkel és szabályokkal már a 60-as években játszották a tengerentúlon, floorhockey néven. A sportág svédországi kialakulásában a magyar származású Czitrom András is szerepet játszott, aki a Nemzetközi Floorball Szövetség (IFF) első elnöke is volt 1986 és 1992 között. A játék célja gól(ok) elérése, miközben a sportág intenzitását szigorú szabályok közé szorítják, limitálva a fizikai kontaktusok lehetséges módjait, így egy küzdős és rendkívül gyors, látványos játékot kapunk eredményül.

A Játéktér és Jelzései

A floorball mérkőzéseket egy téglalap alakú játéktéren játsszák, amelyet egy palánk vesz körül. A játéktér egy 40 x 20 m-es terület, amelyet egy 50 cm magas, lekerekített sarkú palánk fog körbe. A legkisebb megengedett méret 36 x 18m, a legnagyobb 44 x 22m. A palánk hivatalosan hitelesítve kell legyen. Minden jelzést 4-5 cm széles, jól látható színű vonallal kell jelezni.

A játéktér fontosabb jelzései:

• A középvonalat és a középpontot jelölni kell. A középvonal legyen párhuzamos a játéktér rövid oldalával és ossza azt kettő egyenlő méretű térfélre.
• A büntetőterületek mérete 4 x 5 m, amelyet a játéktér rövid oldalától 2,85 m-re kell mérni. Ezek téglalap alakúak, és a játéktér két hosszú oldalvonalától egyenlő távolságra, középen kell elhelyezkedniük.
• A kapusterületek mérete 1 x 2,5 m, amelyet a büntetőterületek hátsó vonalától a középvonal felé haladva kell kimérni. Ezeket szintén a játéktér két hosszú oldalvonalától egyenlő távolságra, középen kell elhelyezni.
• A kapusterületek hátsó vonalai egyben gólvonalként is szolgálnak. A kapufák helyét a kapusterület hátsó vonalán kell megjelölni, úgy, hogy a két jelölés között 1,6 m legyen a távolság.
• Húzás pontokat a középvonalon és a gólvonalak képzeletbeli hosszabbításán, a játéktér hosszú oldalvonalaitól 1,5 m-re kell jelölni. A húzás (buli) pontokat kereszttel kell jelölni, a középvonalon lévő pontok lehetnek képzeletbeliek is.

Kapuk, Csereterületek és Büntetőpadok

A kapuk méretei 160 x 115 x 40/65 cm. A kapufák 32 mm-es átmérőjű henger alakúak és piros színűek legyenek, mindegyik saroknál lekerekítve. A kapuk nyitott oldala a középpont felé nézzen, és hitelesítve kell lenniük. Hálókkal és előhálókkal kell ellátni őket, az előhálót a háló felső részéhez kell erősíteni 20 cm-re a kapufák mögött, úgy, hogy az a kapu egész nyitott oldalát takarja.

A csereterületek 10 m hosszúak, és a játéktér egyik hosszú oldala mentén kell kijelölni 5 m-re a középvonaltól. A csereterületeket a palánkon kell megjelölni, szélességük nem lehet több a palánktól számított 3 m-nél. A kispadokat a csereterület mögé kell helyezni, megfelelő távolságra a palánktól, és azokon 19 személy részére legyen elég hely.

A versenybírói asztal és a büntetőpadok a csereterületekkel szemközti oldalon, a középvonal mentén helyezkednek el, megfelelő távolságra a palánktól. Mindkét csapatnak külön büntetőpadja legyen, a versenybírói asztal egy-egy oldalára elhelyezve, és mindkét büntetőpadon legalább 2 személyre elegendő helynek kell lennie. A játékvezetők jóval a mérkőzés előtt ellenőrizzék a játékteret és gondoskodjanak az esetleges hibák kijavításáról. Minden veszélyes tárgyat a játéktér közeléből el kell helyezni, vagy pedig puha borítással le kell takarni.

A Játékosok és Felszerelésük

A floorball egy csapatjáték, ahol a pályán 5 mezőnyjátékos és 1 kapus alkotja a versengő csapatokat. Egy csapatba legfeljebb 20 játékost lehet nevezni, akik a jegyzőkönyvbe beírtak lehetnek. A mérkőzés megkezdéséhez mindkét csapatból 5 mezőnyjátékosnak és 1 szabályszerű felszereléssel rendelkező kapusnak kell megjelennie, különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat számára. A mérkőzés folyamán egy csapatnak legalább 4 játékossal kell játszania.

A Játékosok Felszerelése

• A mezőnyjátékosok egyforma ruházatot (felsőrész, sort, sportszár) viselnek, amely sportruha legyen. A csapat összes mezőnyjátékosának ugyanazt a modellt kell viselnie, de a felsőrészek nem lehetnek szürkék. Mindegyik felsőrészt számmal kell ellátni (1-99-ig, az 1-es szám mezőnyjátékosok számára nem engedélyezett). A számok jól látható, egész arab számok legyenek, a háton legalább 200 mm, az elülsőkön legalább 70 mm magasak.
• A cipő teremsportokra tervezett modell legyen.
• A mezőnyjátékosok ütője könnyűszerkezetű és karbonszálas, általában 380 gramm súlyú, 95-100 cm hosszú, a végén műanyag tollal.
• A kapusok a saját csapatának mezőnyjátékosaitól eltérő színű felsőrészt és hosszú nadrágot viselnek. A kapusok ütő nélkül játszanak, viszont nagyméretű fej-, mell-, térd- és lábszárvédőkkel rendelkeznek. Minden kapust a jegyzőkönyvben G betűvel kell megjelölni. Ha egy kapus játék közben teljesen elhagyja a büntetőterületet, visszatéréséig ütő nélküli mezőnyjátékosként szerepel.
• A labda kemény, lyukacsos műanyag, körülbelül 23 grammos, 72 mm átmérőjű, és a hivatalos szabályok szerint 26 db 10 mm-es átmérőjű lyukat kell tartalmaznia.
• Védőfelszerelés nincs előírva a mezőnyjátékosoknak, kivétel ezalól a gyerekek, fiatalok, akiknél ajánlott védőszemüveg használata.

A Játékidő és Az Eredmény

A floorball mérkőzések rendes játékideje 3 x 20 perc tiszta játékidővel, 2 x 10 perces szünettel, amikor a csapatok térfelet és kispadot cserélnek. Rövidebb játékidőre a hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt, de az nem lehet rövidebb, mint 2 x 15 perc. A rendes játékidő utolsó 3 percében tiszta időt kell mérni, ami azt jelenti, hogy az órát minden játékmegszakításkor megállítják, és a játékvezető sípszavára indítják újra.

Időkérés és Hosszabbítás

A rendes játékidő alatt mindkét csapatnak lehetősége van arra, hogy egyszer időt kérjen, amelyet az idő kikérése utáni első játékmegszakításkor használhat ki. Az időkérés ideje 30 másodperc, és csak a csapatkapitány vagy a csapat vezetői tehetik meg. Büntetés alatt álló játékos nem vehet részt az időkérésben.

Ha egy mérkőzés, amelynek mindenképpen eldöntöttnek kell lennie (pl. egyenes kieséses szakasz), döntetlen eredménnyel ér véget, akkor hosszabbítás következik. A hosszabbítás előtt a csapatoknak joguk van 2 perces szünetet tartaniuk, de térfélcserére ne kerüljön sor. A hosszabbítás ideje nem oszlik harmadokra vagy félidőkre, és a rendes játékidőben megkezdett büntetések mérését a hosszabbításban folytatni kell. Általában aranygólig tart, azonban az előírásokra kivételt, 10 perces hosszabbításra, a hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. Ha a mérkőzés eredménye a 10 perces hosszabbítás után is eldöntetlen, büntető ütések következnek.

Büntető ütések

A két csapatból 5-5 játékos fejenként egy büntető ütést végez el felváltva. A játékvezetők döntik el, hogy melyik kaput használják, és pénzfeldobás dönti el, melyik csapat kezdje. A csapatkapitány feladata, hogy írásban közölje a kiválasztott 5 játékos rajtszámát és a sorrendet. Amint az eredmény eldől az első 10 büntető ütés során, a mérkőzés véget ér, a büntetőkben győztes csapat 1 gólos győzelmét lehet elkönyvelni. Ha a tíz ütés után az eredmény még mindig eldöntetlen, ugyanaz az 5-5 játékos felváltva végez el büntető ütéseket, amíg az eredmény el nem dől. Büntetés alatt lévő játékos is részt vehet a büntető ütésekben, feltéve ha nem véglegesen állították ki.

A Játék Indítása és Folytatása

Játékmegszakítás után négyféle módon lehet a labdát ismét játékba hozni. Minden egyes harmad a középponton elvégzett húzással (bulival) kezdődik, és szabályosan szerzett gólok után is a középpontban végzik el a bulit.

Játékba hozási módok:

1. Húzás (Buli):

   A húzás során a játékosok nem érhetnek egymáshoz, az ütőfejek a labdához. Mindig a védekező csapat játékosa határozza meg, a labda melyik oldalára teszi az ütőjét. A húzásból közvetlenül gólt is lehet lőni.

2. Beütés:

   Beütést akkor kell végrehajtani, amikor a labda elhagyja a játékteret, természetesen mindig a vétlen csapat folytathatja a játékot. Ilyenkor csak ütni lehet a labdát, nem lehet húzni, vagy emelni.

3. Szabadütés:

   Számos szabálytalanság vezet szabadütéshez. Ezek közé tartozik, ha a labda térdmagasságnál feljebb játszható meg, ha az ellenfél ütőjét megütik, felszedik vagy leszorítják. A játékosok nem ugorhatnak fel a labdáért, nem érhetnek hozzá kézzel és fejjel sem. A labdát kezelt lábbal utána már csak ütővel érhet hozzá legközelebb, és játékos nem rúghat gólt, valamint nem továbbíthatja a labdát lábbal. Ha egy játékos elesik, akkor nem érhet a labdához. Váll a vállal ütközhet, de testtel és kézzel lökés nem engedélyezett, főleg a palánk mellett. Szabadütésnél a sorfalba álló játékosoknak minimum három méteres távolságot fel kell venniük.

4. Büntető ütés:

   A büntető ütés ugyanúgy zajlik le, mint a jégkorongban. A játékos félpályán áll a labdát vezetve megpróbál gólt szerezni. Ilyenkor az ellenfél játékosainak el kell hagyniuk a pályát, kivéve a kapust. Számos szabálytalanság vezet büntető ütéshez, melyek súlyosabbak, mint a szabadütéshez vezetők.

Szabálytalanságok és Büntetések

A játékvezetők a szabálytalanságok fokától függően különböző büntetéseket szabnak ki. Az enyhébbeknél a vétlen csapat szabadütést kap, a durvább esetek miatt kettő és öt perc közötti kiállítást kaphatnak a játékosok, de akár végleg is leküldhetik őket a pályáról. A játékvezető a szabálytalanság mértékétől függően kiállítással büntethet, ami öt fajta lehet:

• 2 perces kiállítás:

  Ez a leggyakoribb büntetés. Könnyen jár a két perc olyan szabálytalanságokért, mint például a magasütő (labda térdmagasságnál magasabban való megjátszása), az ellenfél ütőjének megütése, felszedése vagy leszorítása. Továbbá ide tartozik, ha a játékosok felugranak a labdáért, kézzel vagy fejjel érnek hozzá. A testtel lökés és kézzel lökés sem engedélyezett, főleg palánk mellett, és ha ez sorozatosan történik, időbüntetést von maga után.

• 5 perces büntetés:

  Súlyosabb szabálytalanságok esetén alkalmazzák, például veszélyes játék, szándékos lökés vagy ütővel való szabálytalan érintkezés.

• 10 perces személyi büntetés:

  Ez egy kiegészítő büntetés, amelyet általában egy 2 perces kiállítással együtt szabnak ki. Akkor jár, ha a játékos sportszerűtlen magatartást tanúsít, például reklamál, vagy provokálja az ellenfelet.

• Végleges kiállítás (1, 2, 3):

  A legsúlyosabb büntetés, amely a játékos azonnali és végleges kizárását jelenti a mérkőzésből. Három fokozata van, amelyek a szabálytalanság súlyosságától függnek. A végleges kiállítás 1 például akkor jár, ha a játékos súlyosan sportszerűtlenül viselkedik, míg a végleges kiállítás 3 a legsúlyosabb, erőszakos cselekedetekért adható.

Gólok

A floorballban szabályosan szerzett gól az, amikor a labda teljesen áthalad a gólvonalon, szabályos játékmódot követően. Fontos megjegyezni, hogy a játékos nem rúghat gólt, és nem továbbíthatja a labdát lábbal, hogy az a kapuba jusson.

Floorball Magyarországon

A floorball világ szinte minden pontján űzik, így Magyarországon is. 1989-ben palánklabda néven jelent meg a sportág hazánkban, ezen a néven alakult az első szövetség. Magyarország 1992-ben csatlakozott a Nemzetközi Floorball Szövetséghez, majd 1997-ben jött létre a Magyar Floorball Szövetség. Jelentős fejlődés ekkor indult meg, főleg a fiatalok, általános- és középiskolások kezdték el játszani, 1998-tól pedig diákolimpiai sportág lett.

A sportág népszerűségét a diákok körében jól mutatja, hogy minden évben a legtöbb diákot megmozgató diákolimpiai sportágak között szerepel. Jelenleg két állandó bajnoki rendszerben versenyeznek a fiatal játékosok, a legkisebbek 3 + 1 fős Unihockey rendszerben játszanak, rövidített játékidővel. Magyarországon jelenleg 1320 játékost és 29 csapatot tartanak nyílván.

Hazai és Nemzetközi Eredmények

A bajnokságokon kívül hazánkat 4 válogatott képviseli a nemzetközi versenyeken, amik jelenleg a 2 évente megrendezett Világbajnokságok. A válogatottjaink a Férfi, az U19-es Fiú, a Női, valamint az U19-es Lány. 1996-ban rendezték az első férfi-, majd 1997-ben az első női világbajnokságot. Hat svéd diadal után a finnek nyerték a csehországi vb-t, a nőknél eddig három svéd, két finn és egy svájci siker született.

A december eleji férfi vb hihetetlen izgalmakat hozott Prágában és Ostravában. Az alapszakaszban két ötös csoportban 4 fordulót rendeztek, a finnek és a svédek zártak veretlenül. Az elődöntőben a finnek a cseheket 4-2-ra, a svédek a svájciakat 3-2-re győzték le. A döntőben nagy csata folyt. A finnek az első harmadban 4-0-ra elhúztak. A második játékrész a svédeké volt, egygólos hátrányig zárkóztak, az utolsó húsz perc első felében az egymás után hat gólt ütő Svédország már kettővel ment. Az 55. percben, tizennégy másodperc alatt Finnország kiegyenlített, jött a hosszabbítás, és 66. percben Tero Tiitu eldöntötte a vb-cím sorsát.

A magyar férfiak a B divízióban a 7. (vb-összesítésben a 17.), a nők a legutóbbi, 2007-es vb-n a B divízióban a harmadik, összesítésben a 13. helyen végeztek. Az idei B-világbajnokságon a magyar férfi válogatott a csoportmeccsek során csak a hollandokat tudta legyőzni, kikapott a lengyelektől, az amerikaiaktól és Japántól. Az összetettben a 17. helyért Szlovénia ellen nyertünk 5-4-re.

A magyar férfi bajnokságban 11 csapat szerepel, a két legjobb a Dunai Krokodilok és az SZPK-Nokia. A másodosztályban hat gárda indul, és négy divízióban zajlanak OB III. A nőknél kilenccsapatos élvonal van, és mindkét nem képviselői csatáznak a magyar kupáért is. Tavaly a férfiaknál Ares HC/TopFloor, míg a nőknél a Szolnok Cannibals nyerte a bajnokságot.

tags: #floorball #jatek #inditasa

Népszerű bejegyzések:

• Részletes összefoglaló a US Open férfidöntőjéről
• A Bajnokok Ligája trónján: Győri ETO
• tudjon meg többet a felcsúti stadion szerkezetéről
• Sikerek és kudarcok a magyar futballban
• A Real Madrid kapusa