A magyar forint érméinek története és a labdarúgó-világbajnokságok krónikája

A magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása.

A magyar forint érméinek története

A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk - akárcsak a bankjegyeké - a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi.

Politikai változások és címerek a forint érméken

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere, így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel.

A lyukas kétfillérestől az ötforintosig: Az érmék világa

A forint bevezetését követően számos címletű érme került forgalomba, melyek közül több is mélyen beépült a magyarok mindennapi életébe.

• A lyukas kétfilléres: Ez volt a legkisebb címletű érme. 1950. március 27.-én bocsátották ki.
• Az 5 filléres: Ezt 1953. március 31.-én bocsátották ki.
• A kis tízfilléres: 1950. december 15.-én bocsátották ki. A forrás szerint annak idején egy kocka csomagolt Boci-csokit adtak érte.
• A 20 filléres: (Két kocka csoki…) 1953. március 31.-én bocsátották ki.
• Az ötvenfilléres: Ezt az érmét 1967. május 12.-én bocsátották ki. Gyerekként komoly pénznek számított. Egy gombóc fagyit lehetett kapni érte a kisebbik kanállal.
• A forintos: 1957. október 10-én bocsátották ki. Ezért már nagy gombóc fagyit adtak, vagy két felet, hogy ne kelljen választani a két kedvenc íz közül.
• A legendás „bélás” (kétforintos): 1970. július 1.-én bocsátották ki. Már kinézetében azt sugallta, hogy komoly pénz. 72% rézből és 28% cinkből volt. Ezért már válogatni lehetett a csokik és cukrok között.
• Az ötös (ötforintos): 1971. augusztus 2.-án bocsátották ki. 100% nikkelből volt.
• A tízes (tízforintos): Az 1971. június 1.-es kibocsátású változata még neki is 100% nikkelből volt, amit 1983. április 18.-án 92-6-2% réz-alumínium-nikkelre változtattak.
• A húszas (húszforintos): Ez volt az utolsó érme, 1983. április 18.-as kibocsátású.

A labdarúgó-világbajnokságok története

Minden futballválogatott álma a világbajnoki trófea, de négyévente csak egy csapat kapja meg. Az első futball-világbajnokságot 1930-ban rendezték, azóta a magyar mérleg két ezüstérem és rengeteg remény. Összegyűjtöttük a legérdekesebb dolgokat a hőn áhított kupáról, valamint a magyar válogatott részvételéről és a jelentősebb tornákról.

A FIFA Világkupa trófea

A jövő csütörtökön kezdődő, oroszországi világbajnokságon a csapatok egy 36,8 centiméter magas trófeáért küzdenek. Az 1974-ben bemutatott serleg valamivel nehezebb hat kilogrammnál (egészen pontosan 6142 gramm). A kupa belül üreges, ha tömör aranyból lenne, akkor több mint tízszer ennyit nyomna. A trófea két ünneplő labdarúgót ábrázol, akik egy földgömböt tartanak a kezükben, azt szimbolizálva, hogy a futball összeköt. Az olasz Silvio Gazzaniga tervezte, és 1971-ben készítették el Milánóban. A vb-trófeát először Franz Beckenbauer emelhette magasba az 1974-ben győztes német válogatott csapatkapitányaként. A világbajnok országok neveit a talapzatba vésik bele, méghozzá mindig az adott válogatott nyelvén, így például 2006-ban az „Italia”, 2014-ben a „Deutschland” felirat került fel. Kivétel volt azonban a 2010-es dél-afrikai torna, amelynek végén nem spanyolul az „España”, hanem angolul a „Spain” feliratot gravírozták fel a kupára. Hogy miért, azt igazából senki nem tudja. Egészen 2002-ig a világbajnok négy évig, a következő vb-ig megtarthatta az eredeti trófeát. A 2006-os, németországi világbajnokság óta az aranyérmes válogatott a győzelmi ceremónia után egy bronzból készült aranyozott másolatot tarthat meg. Az eredetit legkésőbb az elutazáskor vissza kell adni a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek, amely 2016 óta a zürichi FIFA-múzeumban őrzi azt. Érdekesség, hogy a trófea a 2006-os vb előtt „szépészeti beavatkozásra” szorult, ami nem is csoda, hiszen még ha inni nem is lehet a kupából, addigra már nyolc győzelmi bulit kellett átvészelnie. A hivatalosan FIFA Világkupának nevezett trófea az egykori FIFA-elnökről elnevezett vándorserleget, a Jules Rimet-kupát váltotta fel, amelyet 1930 és 1970 között kapott meg négy évre a világbajnok, mígnem Brazília harmadik vb-győzelmét követően végleg a dél-amerikai ország futballszövetségéhez került.

Az Aranycsapat utolsó világbajnoki döntője: Bern, 1954

A magyar válogatott útja a döntőig

Németországot az Ausztria ellen az elődöntőben aratott 6:1-es győzelme még jobban felpörgette. Szenzációt szenzációra halmozva jutott el ez az 5. világbajnokság odáig, hogy Magyarország és Németország mérkőzzenek meg egymással a döntőben. A beharangozók során már rámutattunk arra, hogy a német csapat legnagyobb erényének az tűnt, hogy a világbajnokság alatt folyamatosan fejlődött, mérkőzésről mérkőzésre javult, míg a magyaroknál a fáradtság jelei mutatkoztak (nem feltétlenül fizikailag). A német tizenegy a döntőre teljesen topformába került, mind fejben, mind testileg, és bizonyította, hogy töretlen a küzdőszelleme.

A magyar válogatott szívesebben játszott a nyugatnémetekkel, mint játszott volna az ugyancsak elődöntős osztrákokkal. Érthető: mind a kettővel megmérkőzött addigra már az esztendő előző hónapjaiban, s míg az osztrákokkal nagyon megszenvedett Bécsben, a (tartalékos) nyugatnémeteket szinte kiütötte. Amikor Sebes Gusztáv meghallotta, hogy az elődöntő szünetében a németek vezetnek 1:0-ra, nagyon elégedett volt. Mindazonáltal Sebes - és szinte mindenki a magyar táborban - úgy gondolta, a csoportmérkőzések során ötgólos különbséggel legyőzött nyugatnémet csapat nem jelenthet problémát. Még akkor sem, ha a csapat néhány játékosa az uruguayiak elleni győzelem után félholtan botorkált a kimerültségtől, sőt Bozsik József kisebb sérülést is szenvedett az elődöntőben.

Felkészülés a döntőre: Feszültségek és dilemmák

A döntőre való felkészülés feszültségekkel teli volt. Másképpen: sokkal feszültebb annál, mint az egy ilyen passzban lévő csapatnál megszokott volna. Megosztotta a játékosokat Puskás beállítása is. Kocsis Sándor talán élete végéig nem tudta megemészteni, hogy „riválisa” felgyógyult. A Bocsák Miklós a Kocsis és Czibor című könyvében felidéz egy 1968-as barcelonai és egy még későbbi, 1974-es újvidéki Kocsis-interjút, melyekben a torna gólkirálya másfél, illetve két évtizeddel a döntő után is kemény kritikát mondott Sebesről Puskás beállítása miatt. Alighanem legjobban őt viselte meg a csapatkapitány visszatérése. Talán nem is tudta teljesen feldolgozni. A fentebb említett könyvben Czibor Zoltán, Kő András Bozsik című könyvében pedig a címszereplő jobbfedezet - a habitusuknak megfelelő, erősebb, vagy visszafogottabb tónusban - a nyilvánosság előtt is emlegette, hogy a stabil kezdőtizenegy két híressége nem kifejezetten sportszerűen töltötte az éjszakát. Természetesen született az éjszakáról egy szalonképesebb magyarázat is: ez úgy szólt, hogy Solothurn városának főterén ifjúsági zenei fesztivált rendeztek akkoriban, s a versenyre készülő fúvósok hangjától nem tudtak aludni a játékosok.

Puskás eközben elszántan küzdött a felépülésért: „Meg akartam gyógyulni a döntőre. Mindenáron. Rengeteg jókívánságokkal teli levelet és táviratot kaptam otthoni barátaimtól és a szurkolóktól. Biztattak: ha tudok, játsszak. Rettenetes volt kívülről nézni a csapatot. Naponta kétszer vizsgálták a lábamat, de csak három vagy négy nappal a döntő előtt kezdtem el igazán mozgatni, ezután következhettek az edzések. Csupán a mérkőzés előtti napon nyilvánítottak egészségesnek az orvosok. Sebes is megvizsgált, de mindenki láthatta, hogy a lábam teljesen rendben van.”

A nyugatnémetek is mindent megtettek azért, hogy Puskás játsszon. Amikor Feleki László, a Népsport akkori főszerkesztője Spiezben, a Nationalelf táborában járt - már az elődöntő után, tehát amikor már biztossá vált, hogy ez a két csapat játszik a világbajnoki elsőségért - beszélt Sepp Herbergerrel, aki azonnal Puskás állapota felől érdeklődött. Feleki be is mutatta a csodamasinát: „Ez a készülék nem más, mint egy víz alatti gyúrókészülék, amelyet mindjárt meg is tekintettünk. Az egyik fürdőszobában hatalmas készülék állt, belőle két cső nyúlt bele a fürdőkádba, amelyben fenyőoldatos víz illatozott. Ha megindítják a készüléket, az egyik cső beszívja a vizet, amely aztán a másik csőből 6-7 atmoszféra nyomással jön ki. Egy játékos éppen benn feküdt a kádban és a víz alatt kapta ezt az erős nyomású vízsugarat. A játékosnak nincs semmi baja, fáradtság ellen kapta a masszást.”

Nem volt szerencséje a magyar válogatottnak az időjárással sem. Bernben a mérkőzés délutánján ömlött az eső. Sepp Herberger legnagyobb örömére. A bölcs hadvezér a döntő előtt úgy okoskodott: „A földkerekség legkiválóbb csapata a magyar. Verhetetlen. Jó talajú, száraz pályán.”

Sebes Gusztáv - aki egyébként egyik későbbi könyvében sem tett említést a nyugatnémetek felajánlásáról - biztos volt abban, hogy játékra kész a csapatkapitánya: „Bukovi Márton kipróbálta Puskást a mérkőzés előtti napon, én meg a döntő délelőttjén. Rendben lévőnek találtuk a lábát.”

Semmiképpen sem volt szerencsés annak engedélyezése, hogy - az Aranycsapat történetében először - a feleségek kiutazhassanak a döntőre. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője írta egy 2018-as Rubicon különszámban, Puskás Ferencné elmesélése alapján, hogy maga a csapatkapitány felesége kérte meg a vezetőket arra, hogy hadd nézzék meg a diadalt a helyszínen, hadd legyenek ott Svájcban. Csak a feleségek utazhattak, barátnők, menyasszonyok nem. S akkor még ott volt a pénzosztás kérdése, amely ugyancsak feszültséget teremtett. A legkevesebbet Budai II, Kocsis és Czibor kapta, sokkal kevesebbet, mint például a tartalékok. A balszélső állítólag annyira megsértődött, amikor kitudódtak az összeget, a játékosok egymás között kiderítették, hogy Puskás és Bozsik, a vezetőség két kedvence 200-200 ezer forintot kapott, még a többi játékos is 50-50 ezret, de ők hárman, a három egykori fradista, Kocsis, Czibor és Budai csupán 10-10 ezret, hogy dobta az angolok elleni meccs első félidejét. Aztán a szünetbe elkapta a bizonyítási vágy, s úgy futballozott, mint csak kevésszer. A volt fradisták klikkje a brazilok és az uruguayiak kiejtése után úgy gondolta, bebizonyították a nagyvilágnak, az országnak és a vezetőknek, hogy megy ez Puskás nélkül is.

A döntő taktikai megbeszélése és Puskás játéka

A Népsport másnapi tudósítása sok érdekességgel fűszerezve írta le a 1954. „Vasárnap 9 órakor volt a reggeli. Az étkezés után a figyelem Puskás felé irányult. A következő percekben dőlt el, hogy a magyar csapat kapitánya tudja-e vállalni a játékot. Kimentek a pályára, Puskás néhány erőteljes mozdulatot végzett, azután a lövéseket próbálgatta. A mozgása igen megnyugtató volt. A próba után Puskás kijelentette, hogy teljes felelősséggel meri vállalni a játékot. Ez érthető örömet keltett mind a magyar játékosok, mind pedig a vezetők körében.

Tíz órakor Sebes Gusztáv vezetésével taktikai megbeszélésre ültek össze a csapat tagjai. Elöljáróban Sebes Gusztáv köszönetet mondott a csapat tagjainak az uruguayiak elleni hősies és jó játékért. Azután kijelentette, hogy az uruguayiak szombaton azért kaptak ki az osztrákoktól, mert a magyarok elleni mérkőzés testileg és lelkileg teljesen összetörte őket. Majd a nyugatnémetek elleni döntőre tért át: „Úgy kell játszanotok, mint az uruguayiak ellen a hosszabbításban.”

A döntőre így újra összeállt a legjobb belsőhármas: Kocsis, Hidegkuti, Puskás. A csatársor összeállítását a következőkkel indokolta: „Czibor tulajdonképpen jobblábas. Régi elgondolásom volt, hogy kipróbáljam őt jobbszélen. Ez jó alkalom most erre, mégpedig azért, mert Kohlmayer, a nyugatnémet balhátvéd lassú, lassan fordul, ellene tehát Czibornak minden eshetősége megvan a sikerre. Rá kell vinni a labdát és azután elhúzni mellette.” Felhívta Sebes a többi csatár figyelmét arra, hogy Czibort sokat foglalkoztassák olyan labdákkal, amelyekkel gyorsaságát ki tudja használni. Különösen Kocsist figyelmeztette, de - mint mondta - fontos feladata ez Puskásnak is, annál is inkább, mert ők hárman (tehát Czibor, Kocsis és Puskás) lesznek előretolt csatárok s legnagyobbrészt rájuk hárul a támadások befejezésének feladata.

Kitért Puskás játékára is. Elmondta, hogy vasárnap délelőtt ismét kipróbálták Puskást és ha nem is százszázalékos a gyógyulása - éppúgy, mint Bozsiké sem - mindkét játékos teljes felelősségének tudatában vállalta a játékot. S ha ők vállalták, ez azt jelenti, hogy el is tudják látni feladatukat. Valamennyi játékos figyelmét felhívta Sebes arra, hogy Puskásnak tiszta labdákat adjanak. Hangsúlyozta a helycserés támadások és keresztlabdák fontosságát. Puskás lesz ismét a csapatkapitány és a 11-est, ha lesz, Lantos lövi.

Bozsik feladata a nyugatnémet csapat legfontosabb motorjának, Fritz Walternek semlegesítése lesz. Elmondta Sebes, hogyan szokott Walter játszani és támpontokat adott Bozsiknak az ellene való játékhoz. A másik előkészítőt, Morlockot Zakariás fogja. Morlock mindig hátulról megy előre, a társait látja el labdával. Igyekezni kell őt megakadályozni az építésben. Ha mód van rá, Zakariás segítsen a mi támadásaink előkészítésében, de ne menjen túlságosan előre, mert akkor tömöríti a német védelmet. Ismertette részletesen a német csapat tagjainak játékmodorát és azt is, hogyan kell ellenük játszani. A kapusnál megemlítette, hogy laposan lőjenek neki, mert a német kapus a lapos labdákat nem védi olyan biztonsággal, mint a magasakat.

Az 1954-es döntő mérkőzése: A "berni csoda"

Úgy tűnt, Magyarország azonnal elhúz - Puskás és Czibor a 6., illetve a 8. percben már gólt szereztek - de ettől még, hogy az ellenfelet nem kényszerítette térdre. Ezt követően Morlock a 9. percben egy találattal szépített, majd Rahn a 18. percben kiegyenlített. A győzelem nem született könnyen a németek számára. Az utolsó percig nem volt biztos, hogy Rahn a lefújás előtt hat perccel szerzett vezető gólja elég lesz ahhoz, hogy megnyerjék a döntőt. Így lett vége a küzdelemnek egy dupla drámai tetőponttal: először jött a harmadik találat, amikor mindenki szurkolt, hogy legyen hosszabbítás. Ez azonban később sem változott, hiszen a mérkőzés annyira látványos és annyira szép volt, hogy a több mint 60 000 ember minden további nélkül tovább állt volna az esőben, nem is beszélve a kiváltságosokról a tető alatt. Ezek a magyarok most a vesztes oldalon állnak, ennek az utóbbi négy évben veretlenségi sorozatuknak ezzel lett vége. Németország, a szenzációk világbajnokságának győztese!

A magyar válogatott sikertelen selejtezői és a legújabb világbajnokságok (1986-tól)

A magyar mérleg az 1954-es ezüstérem után sajnos romlani kezdett, és a válogatott 1986 óta nem jutott ki a világbajnokságok elitmezőnyébe.

1986: Mexikó és a 0:6

Mivel a gazdasági nehézségekkel küszködő kolumbiaiak lemondtak az 1986-os labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáról, 1970 után újra Mexikó adott otthont a világ legjobbjait felvonultató tornának. A lebonyolítás rendjén ismét változtattak, s a csoportmérkőzések után a továbbjutó 16 csapat egyenes kieséses rendszerben folytatta. Először vett részt világbajnokságon Dánia, Irak és Kanada válogatottja. A mexikói vb-re nagy reményekkel utazott a Mezey György vezette magyar válogatott, de végül kudarcot vallott. A szovjetek elleni 6-0-ás vereség okait azóta sem sikerült megfejteni. Ezután a kanadaiak 2-0-ás legyőzése következett, de az erősebb franciáktól az együttes 3-0-ra kikapott, így kiesett.

1990: Olaszország és a meglepetések

A magyar válogatott az 1990-es labdarúgó-világbajnokság selejtezői során mindössze kétszer kapott ki (Írország-Magyarország 2-0, Spanyolország-Magyarország 4-0), de győzni is csak kétszer tudott (Magyarország - Észak-Írország 1-0, 2-1), s mivel Málta (2-2, 1-1) ellen csupán döntetleneket játszott, nem jutott tovább. Nagy meglepetésre Franciaország, Dánia és Portugália sem kvalifikálta magát a vb-re. Az olaszországi torna bombameglepetéssel kezdődött, az esélytelennek tartott kameruniak Omam Biyik (67.) fejesgóljával 1-0-ra legyőzték a címvédő argentinokat. Váratlan eredményt jelentett, hogy Costa Rica bejutott a nyolcaddöntőbe. A németek 1954 és 1974 után megszerezték harmadik vb-címüket.

1994: Egyesült Államok és Puhl Sándor

Jugoszlávia kizárása miatt viszonylag könnyű selejtezőcsoportból juthatott volna ki az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra a magyar válogatott, de csak öt pontot szerzett Oroszország, Görögország, Izland és Luxemburg ellen, így kiesett. A tengerentúli torna nagy meglepetését az 1982-től sorozatban három döntőt játszó, 1990-ben diadalmaskodó németek, valamint a Diego Maradona doppingügye miatt sokat kritizált argentinok korai búcsúja jelentette. A válogatott távollétében Puhl Sándor játékvezető képviselte a magyar labdarúgást, osztatlan sikerrel. Ezt jelzi, hogy a vb utolsó meccsét, a döntőt az egri sportember dirigálta, remekül. Brazília negyedik világbajnoki címét szerezte meg. Magyar játékvezető először dirigált vb-finálét.

1998: Franciaország és Ronaldo rosszulléte

Az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra a címvédő brazilok, s a házigazda franciák mellett 172 ország nevezett, közülük 30 harcolta ki a döntős szereplést. A magyar együttes az 1986 óta tartó rossz sorozat folytatásaként ezúttal sem jutott az elitmezőnybe, bár Norvégia mögött, Finnország, Svájc és Azerbajdzsán előtt második lett a 3. csoportban. Következett a két pótselejtező: a jugoszlávok ellen budapesti 1-7, s a belgrádi 0-5 eldöntötte a Csank-csapat sorsát. A világbajnokság történetében először 32-es volt a mezőny, s számtalan meglepetés született. A toronymagas esélyes brazilok a döntőben 3-0-ra kaptak ki a franciáktól, ehhez alaposan hozzájárult a Ronaldót övező hisztéria. A világ akkori legjobb csatára rosszul lett a finálé előtt, először nem is nevezték, majd mégis játszott, de kiábrándítóan futballozott. Afrikai játékvezető először dirigált vb-döntőt.

2002: Dél-Korea és Japán, a "házibírók"

A 2002-es labdarúgó-világbajnokságot a torna történetében először két ország, a Koreai Köztársaság és Japán közösen rendezte. A magyar együttes ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe, a selejtezők során 2-2 győzelmet és döntetlent ért el, négyszer viszont kikapott, így Olaszország, Románia és Grúzia mögött, valamint a sereghajtó Litvánia előtt a negyedik helyet szerezte meg a csoportjában. Az ázsiai torna bővelkedett szenzációkban, sztárokban és tragikus hősökben, de sokaknak elsősorban a téves bírói ítéletek sorozata juthat róla először eszébe. A társrendező dél-koreaiak váratlanul egészen az elődöntőig meneteltek, bár a nyolcaddöntőben és a negyeddöntőben is játékvezetői segítség kellett a sikerükhöz az olaszok és a spanyolok ellen. A favoritnak tartott brazilok mind a hét találkozójukat megnyerték, a döntőben a gólkirály Ronaldo két találatával 2-0-ra verték a németeket, s ezzel történetük ötödik vb-diadalát aratták. A finálé tragikus hőse az addig hibátlanul védő kapus, Oliver Kahn volt, aki az első gólnál hibázott. A török Hakan Sükür szerezte a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólját: a csatár a Koreai Köztársaság elleni bronzmérkőzés 11. másodpercében talált a hálóba.

2006: Németország és Zidane fejese

A 2006-os világbajnokságra 198 csapat próbált kijutni, s akkor először a címvédőnek, azaz Brazíliának is részt kellett vennie a selejtezőkön, így egyedül a házigazda németek nem szorultak kvalifikációra. A magyar együttes folytatva 1986 óta tartó rossz szériáját ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe: a selejtezők során 4-4 győzelmet és vereséget ért el, kétszer pedig döntetlent játszott, így Horvátország, Svédország és Bulgária mögött, valamint Izland és a sereghajtó Málta előtt a negyedik helyet szerezte meg csoportjában. Az elmúlt két világbajnokság tapasztalatai alapján megszüntették az aranygólt, így a hosszabbítás 2x15 perces játékideje ismét végigment. A négy közé csupa esélyes gárda jutott: Portugália, Franciaország, Németország és a végül győztes Olaszország. Utóbbi kiváló szereplése annyiban meglepetés volt, hogy sokan a Serie A bundabotránya miatt nem hitték, hogy Marcello Lippi együttese képes lesz ilyen kiemelkedő teljesítményre, ugyanis a vb előtti edzőtáborból számos játékos járt a rendőrségre különböző kihallgatásokra. Ennek ellenére az olaszok nemcsak a tőlük megszokott elsőrangú védekezésben, hanem attraktív támadójátékban is jeleskedtek.

Maga a finálé elsősorban nem az izgalmas, de nem túl látványos csatáról marad emlékezetes, hanem Zinedine Zidane-ról. A torna legjobbjának választott játékmester pályafutásának utolsó meccse volt a finálé, amelyen ő szerezte büntetőből a franciák vezető gólját, azonban a hosszabbításban összeszólalkozott az egyenlítő találatot szerző Marco Materazzival, akit nagy erővel mellkason fejelt, s ezért kiállították. Olaszország negyedik vb-diadalát aratta, ezzel a legeredményesebb európai gárda lett.

2010: Dél-Afrika és a vuvuzela

A 2010-es volt az első, afrikai országban rendezett labdarúgó-világbajnokság, amelyre a sportág történetében először több mint 200 ország, szám szerint 205 nevezett. A magyar válogatott folytatva 1986 óta tartó rossz sorozatát ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe: a selejtezők során öt győzelem és négy vereség mellett egy döntetlent ért el, így Dánia, Portugália és Svédország mögött, de Albánia és a sereghajtó Málta előtt a negyedik helyet szerezte meg csoportjában. A torna egyik különlegessége a vuvuzela volt, ami egy dél-afrikai kürt, ennek hangjától volt hangos a torna összes mérkőzése. A csoportkör két nagy meglepetését az előző, 2006-os vb döntősei szolgáltatták, ugyanis a címvédő olaszok és a második franciák is már az első szakaszban búcsúztak. Az egyenes kieséses folytatásban két nagy bírói tévedés váltott ki hatalmas visszhangot. Ezt követően újra napirendre vette a nemzetközi szövetség (FIFA) a videobíró, vagy éppen a gólbíró-technológia alkalmazását, utóbbit a 2014-es, előbbit a 2018-as vb-n vezették be. A döntőben az Európa-bajnok spanyol válogatott hosszabbításban 1-0-ra múlta felül Hollandiát, ezzel a vb-k történetének nyolcadik győztese lett. Először fordult elő, hogy a házigazda már a vb első szakaszában búcsúzott. Hollandia negatív rekordot állított fel azzal, hogy eddigi mindhárom vb-döntőjét elvesztette.

2014: Brazília és a német henger

A magyar válogatott folytatva 1986 óta tartó rossz sorozatát ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe: a selejtezők során öt győzelem és három vereség mellett két döntetlent ért el, így Hollandia és Románia mögött, de Törökország, Észtország és a sereghajtó Andorra előtt a harmadik helyet szerezte meg csoportjában. A csoportkör komoly meglepetéseket tartogatott, ugyanis három korábbi világbajnok esett ki az első szakaszban: Olaszország és Anglia mellett a címvédő Spanyolország is búcsúzott. A torna legnagyobb szenzációja viszont az elődöntőben történt, ugyanis a németek leiskolázták a házigazda brazilokat. Joachim Löw együttese 7-1-es, kiütéses diadalt aratott a hazai csapat felett úgy, hogy már a szünetben öt góllal vezetett. A brazilok a bronzmeccsen sem tudtak javítani, a helyosztón 3-0-ra kaptak ki a hollandoktól. A németek a fináléban Mario Götze hosszabbításban lőtt góljával nyertek, így negyedszer emelhették magasba a győztesnek járó trófeát. A német Klose a Brazília ellen 7-1-re megnyert elődöntőben 16. gólját szerezte a világbajnokságokon, így a brazil Ronaldót megelőzve minden idők legeredményesebb játékosa lett a vb-ken. Faryd Mondragón lett minden idők legidősebb pályára lépett játékosa a vb-k történetében.

2018: Oroszország és a videobíró

A futballtörténelemben először a 2018-as világbajnokságra a nemzetközi szövetség valamennyi tagállama nevezett, így a rendezőként biztos résztvevő Oroszországon kívül 208 ország képviseltette magát a selejtezőkön. A magyar válogatott folytatta 1986 óta tartó rossz sorozatát, azaz nem jutott ki a 32 csapatos mezőnybe: a selejtezők során négy győzelem és öt vereség mellett egy döntetlent ért el, így Portugália és Svájc mögött, de Feröer-szigetek, Lettország és a sereghajtó Andorra előtt a harmadik helyet szerezte meg a csoportjában. Noha a címvédő Németország 1938 óta először már az első körben búcsúzott és 1982 óta először egyetlen afrikai csapat sem élte túl a csoportkört, a torna igazi szenzációját a videobíró bevezetése jelentette, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy rekordszámú büntetőt ítéltek a játékvezetők. Az egyenes kieséses szakaszban a horvátok történetük legjobb szerepléseként úgy meneteltek a fináléig, hogy a csoportkör utáni mindhárom meccsükön túlórára kényszerültek. A trófeát aztán Franciaország játékosai emelhették magasba, így sorozatban negyedszer európai diadal született, amelyre korábban még nem volt példa. Rafael Marquez ötödik világbajnokságán szerepelt, ezzel beállította a német Lothar Matthäus, az olasz Gianluigi Buffon és a hozzá hasonlóan mexikói Antonio Carbajal csúcsát. Esszam el-Hadarj lett minden idők legidősebb pályára lépett játékosa a vb-k történetében. Sporttörténelmi eset volt, hogy a csoportkörben a fair play döntött a továbbjutásról.

tags: #foci #vb #lyukas #forint

Népszerű bejegyzések:

• a város átalakulása az NDK-tól napjainkig
• Serie A eredmények
• Részletek Mészárosról és Gáborról az egyetemi kosárlabdában
• A nagy ökölvívó mérkőzések
• Ismerje meg Chelsea Kane történetét