Játékos feladatok a fogalmazás órán: módszerek a kreativitás fejlesztésére

Miközben irodalomtanításunk folyamatosan próbálja felfrissíteni és megújítani módszereit, a méltán jogos kimeneti követelmények változatlanok: az érettségiző diákoknak olvasmányélményeikre támaszkodva önállóan kell elemezniük irodalmi műveket, ismereteikről és saját véleményükről változatos szókinccsel, világos mondatokban, megfelelő terjedelmű és áttekinthetően szerkesztett szövegekben kell számot adniuk. Az olvasás és az írás olyan szellemi tevékenységek, melyek segítenek felfedezni a kapcsolatot a különböző történetek, idősíkok, események és jelenségek között, ugyanakkor az érdeklődés és az élményszerzés szándéka vezérli őket.

Kreatív módszerek az íráskészség fejlesztésére

A következőkben összegyűjtöttem néhány olyan módszert, melyet magyartanári és kreatívírás-oktatói gyakorlatomban eredményesen sikerült alkalmaznom. Az irodalomórai képregénykészítés diákjaim egyik legkedveltebb elfoglaltsága. A képregény olyan sajátos műfaj, melyben kép és szöveg szerves egységet alkotva mesél el egy történetet. Fejleszti a folyamatok megtervezésének képességét, hiszen a képregény készítőjének végig kell gondolnia, hogy az olvasott történet mely mozzanatait rajzolja meg, milyen technikával és részletességgel.

A kreatívírás-tanfolyamok egyik kedvelt feladattípusa az „eszkábálás”. Az „eszkábálás” egyik legegyszerűbb formájában megadunk tíz-tizenkét szót, melyek felhasználásával tetszőleges stílusú és hosszúságú verset kell írnia a diákoknak. A feladat megoldása és megbeszélése után a diákok értékes tapasztalata lehet az is, hogy ugyanazok a szavak más-más módon viselkednek, mást jelentést kapnak az egyes szövegekben.

Történetek folytatása és multimédiás olvasónapló

Talán mindannyiunk számára ismerős élmény, amikor az olvasott elbeszélés vagy regény nem úgy ért véget, ahogyan elképzeltük, esetleg szívesen olvastuk volna tovább a történetet. A történetek továbbírása izgalmas kaland a gyermekek számára, mozgásba hozza fantáziájukat és beleélő képességüket. Legszívesebben filmekből választott képkockákat és portréfotókat osztok szét a diákoknak, feladatuk pedig az, hogy az általuk választott műfajban „írják meg” a képet.

A legkényelmesebben talán otthon elvégezhető gyakorlat lényege tulajdonképpen megegyezik a szépirodalmi szerzők tevékenységével: a feladat az, hogy a gyermek a választott olvasmányhoz kapcsolódóan blogot indítson. A multimédiás olvasónapló módszerével olyan oktatási cél is támogatható, amelynek elérésére az intézményi keretek között talán nem mindig nyílik lehetőség.

Bemelegítő játékok és közösségi feladatok

Warmer - magyarul, tanári nyelven: bemelegítő, ráhangoló játék vagy feladat. Egy jól megválasztott, az aktuális témához vagy hangulathoz illő bemelegítő gyakorlat csodákat tud tenni egy tanóra légkörével és a tanulás hatékonyságával. Íme néhány hatékony módszer:

• Titkos szó: A gyerekek meghatározásokat írnak egy ismeretlen szóra, majd szavazással döntik el, melyik a valódi jelentés.
• Asszociációs lánc: A tanulók az utoljára elhangzott szóhoz kapcsolódó új fogalmat mondanak.
• Kettős székkör: Intenzív beszélgetések kezdeményezése, ahol a párok meghatározott idő után cserélődnek.
• Karika-túra: Társadalmi vagy gazdasági problémák értelmezése karikatúrák elemzésén keresztül.

A közös munka folyamán a módszerek segítségével a tanulók ráhangolódhatnak az új témára, a kérdések megfogalmazásával mozgósíthatják a témával kapcsolatos előismereteiket és tapasztalataikat.

Miért fontos a fogalmazási készségek fejlesztése? A diákok könnyebben alkotnak szövegeket, gazdagodik a szókincsük, és bátrabban osztják meg érzelmeiket, érzéseiket, véleményüket. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy a gyerekeket hagyjuk játszani, bármilyen korúak is, bármilyen óránk is van!

tags: #fogalmazas #ora #jatekos #feladatok

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgás és vezetés Németh János szemével
• Sahin Dezső vezetésével a Dózsa SE
• az Ultenic U16 Flex porszívó
• Celta Vigo – Barcelona mérkőzés elemzés
• Stadion férőhelyek Nyíregyházán és országszerte