A Gondnokság Intézménye: Feladatok, Felelősségek és Alternatívák
A gondnokság jogintézménye a cselekvőképességükben korlátozott személyek érdekvédelmét szolgálja. Az alapvetően felnőtt emberek maguk dönthetnek az életükről, azaz, a jog szerint cselekvőképesek. A bíróság viszont elveheti ezeket a jogokat, ha úgy látja, hogy valaki nem képes önállóan dönteni, például fogyatékossága vagy mentális problémái miatt.
A gondnokság alá helyezés azt jelenti, hogy valaki nem dönthet a saját életéről egyedül, azaz nem teljesen cselekvőképes. A gondnoka lesz a törvényes képviselője, és eljár azokban az ügycsoportokban, amelyekben a bíróság az érintettet korlátozta. Például kezeli a pénzét, intézi a lakhatását, hivatalos ügyeit.
Az ENSZ egyezménnyel összhangban az gondoljuk, hogy a gondnokság súlyosan jogkorlátozó lehetőség, amit csak nagyon ritkán lenne szabad alkalmazni. Ehelyett azt kellene segíteni, hogy a felnőtt emberek önállóak maradhassanak, akkor is, ha ebben segítségre szorulnak.
Mi is az a gondnokság?
A gondnokság intézménye arra szolgál, hogy azoknak a nagykorú személyeknek a segítségére legyen, akiknek mentális megbetegedés vagy mentális képességeik megfogyatkozása miatt tartósan vagy átmenetileg sérül a döntési képességük. Magyarországon ezt a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.
A gondnokságnak két alapvető formája van: a cselekvőképesség részleges, illetőleg teljes korlátozása, a döntési képesség korlátozottságának mértékétől függően. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
A gondnokság alá helyezésről kizárólag a bíróság jogosult dönteni. A gondnokság alá helyezés és annak felülvizsgálata bírósági eljárás keretében történik.
Az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza a gondnokságra vonatkozó alapvető szabályokat.
Ki a gondnok és mik a feladatai?
A gondnok az, aki ellátja a gondnoki feladatokat. A gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatóság az az állami szerv, amely a területén élő segítségre szoruló emberek jogvédelméért felelős. A gondnok személyének kiválasztásánál a gyámhatóságnak az összes körülmény figyelembe vételével gondosan mérlegelnie kell, hogy ki lenne a legmegfelelőbb személy a gondnokolt érdekeinek védelmére.
A gondnok lehet rokon vagy barát, de lehet idegen ember is, aki hivatásszerűen látja el ezt a feladatot, azaz hivatásos gondnok. Ha a gyámhatóság a hozzátartozói, baráti körből nem tud olyan személyt kirendelni, aki alkalmas a gondnoki feladatok ellátására, akkor ún. hivatásos gondnokot rendel ki. A hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.
A gondnok tevékenysége kiterjed a gondnokság alá helyezett személy (gondnokolt) személyi és vagyoni érdekeinek védelmére. Feladatainak teljesítése során a gondnokolt személy érdekeinek védelmében kell eljárnia. A gondnoknak kötelezettsége van a gondnokolt vagyonának kezelésére, szükség esetén annak megőrzésére, továbbá személyes gondoskodás biztosítására is. A gondnok tevékenységét a gyámhatóság ellenőrzi. A gondnoknak beszámolási kötelezettsége van, rendszeresen el kell számolnia a gondnokolt vagyonának kezeléséről. A gondnok felelősséggel tartozik a vagyonvesztéssel járó gondatlanságért vagy szándékos károkozásért, és a gyámhatóság ellenőrzése alatt áll, amely figyelemmel kíséri, hogy a gondnok megfelelően végzi-e tevékenységét.
A gondnokság alá helyezés feltételei és folyamata
Önmagában a pszichés betegség, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség fennállása nem indokolja a gondnokság alá helyezést. Csak akkor lehet valakit gondnokság alá helyezni, ha mindhárom feltétel egyszerre teljesül:
- Van valamilyen mentális zavara.
- A mentális zavar miatt az illetőnek nincs belátási képessége.
- Nincs biztos támogatói háló körülötte.
A bíróságnak kell megállapítani, hogy ez fennáll-e. A bíró tehát csak végső esetben helyezhet valakit gondnokság alá, ha a jogai védelme másként nem biztosítható. Attól, hogy valakinek mentális zavara van vagy fogyatékossággal él, még nem lehet automatikusan gondnokság alá helyezni. Hiába van valakinek a belátási képességet csökkentő mentális problémája, nem szabad gondnokság alá helyezni, ha vannak mellette támogató emberek.
A gyámhatóság nemcsak kezdeményezheti a gondnokság alá helyezést, de köteles is erre, ha tudomást szerez a szükségességéről. A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei fennállnak - akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy van ugyan, de ők nem kívánnak pert indítani.
A gyámhatóság köteles felkeresni az érintettel együtt élő házastársat, élettársat, egyenesági rokont, testvérét akkor, ha a gondnokság szükségességéről tudomást szerez. Ilyenkor a rokonoknak nyilatkozniuk kell, hogy meg akarják-e indítani ők a gondnoksági pert.
Az eljárás első szakaszában a gyámhatóság feladata, hogy lehetőleg minél többet megtudjon az érintettről, az életéről és környezetéről. Az eljárás tipikusan féltől egy évig tart, azonban sajnos az is előfordulhat, hogy több évig is elhúzódik. Az elsőfokú eljárás után következik a másodfokú eljárás, ha valamelyik fél fellebbez. Ez újabb fél-egy évet is igénybe vehet. A per során a legfontosabb bizonyíték a pszichiáter szakértő véleménye. 17. életévét betöltött kiskorú esetén csak a törvényes képviselő (szülő) indíthatja el.
Az ideiglenes gondnokság
Amikor a gondnokság alá helyezési eljárás elindul valakivel szemben, gyakran úgy gondolja a gyámhivatal, hogy azonnal kell egy gondnok, nincs idő a per végét megvárni a korlátozással. A gyámhatóság erről küld egy határozatot, amelyben szerepelnie kell, hogy az ideiglenes gondnok hozzájárulása milyen ügycsoportokban kell az érintett döntéseihez.
Az ideiglenes gondnokság elrendelése ellen semmit nem lehet tenni, nem lehet megfellebbezni a kirendelő határozatot. Azonban a gyámhatóság az ideiglenes gondnok kirendelését követő nyolc napon belül köteles megindítani a gondnokság alá helyezési eljárást.
Alternatívák a gondnokság helyett: Támogatott döntéshozatal és vagyonvédelem
Érthető, ha úgy érezzük, akkor lenne a legnagyobb biztonságban segítségre szoruló rokonunk, ha gondnokság alá helyeztetnénk. Mégis, azt tanácsoljuk, hogy ha elkerülhető, akkor ne kezdeményezzünk ilyen eljárást! A gondnokság alá helyezés ugyanis nagyon súlyos jogkorlátozás, amely a tapasztalataink szerint nem tölti be a szerepét, nem jelent valódi segítséget az érintetteknek. Kutatások szerint, akit így korlátoznak a jogaiban, annak romlik a mentális teljesítménye. Ügyfeleink eseteiből azt is látjuk, hogy a gondnokok gyakran nem tudják megvédeni az érintett személy jogait és érdekeit.
Minden élethelyzet más és más, de több lehetőség is van arra, hogy valakit a képességeihez mérten felkészítsünk a döntést igénylő helyzetekre. Érdemes erősíteni a döntéshozatali képességet azzal, hogy figyelembe vesszük a véleményét, még akkor is, ha nehezebben fogalmazza meg. A megtartó közösség különös jelentőségű. Fontos minél kisebb kortól minél nagyobb szociális kapcsolatrendszert kialakítani. A pénzügyi kérdéseket még a tinédzserkor végén érdemes átbeszélni. Ha lehetséges, keressetek megoldásokat a gondnokság alá helyezés elkerülésére.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy mi a célja a gondnokság alá helyezésnek, mi az, amit védeni szeretnél vele. Ha a segítségre szoruló rokonod a mindennapi ügyek intézésében támogatást kapjon, például egészségügyi ellátások esetén, pénzügyek vagy hivatalos ügyek intézésében, akkor elegendő lehet a támogatott döntéshozatal is. Ha megvédjétek attól, hogy mások becsapják, befolyásolják, kisemmizzék, akkor gondoljátok végig, hogy ebben segít-e, ha megfosztják minden jogától. Bárkivel előfordulhat, hogy csalók áldozata lesz, és ha van cselekvőképessége, könnyebben tud jogilag fellépni a saját védelmében.
Ha biztonságban tudjátok a családi vagyont, akkor más vagyonvédelmi jogi formákat is igénybe lehet venni, amelyek nem korlátozzák az érintett jogait.
Támogatott döntéshozatal
A gondnokságnál ezért jobb megoldás lehet a támogatott döntéshozatal, amikor nem korlátozzák a cselekvőképességet, csak egy támogatót rendelnek ki, aki tanácsokkal segít a nehéz helyzetekben és a mindennapi ügyek intézésében. Ez azt jelenti, hogy ha mindenképpen szükség van arra, hogy valaki segítsen a döntéshozásban, akkor sem kell gondnokság alá helyezni az illetőt, hanem támogatót rendelnek ki mellé.
Tehát nem helyettes döntéshozatalról, hanem támogatott döntéshozatalról van szó. A támogató lehet rokon, barát, akár a szomszéd is. A támogató feladata, hogy segít az ügyintézésben, elkíséri a támogatottat a hivatalokba, a bankba, és jelen lehet és egyeztethet vele a bírósági tárgyalásokon. A gyámhatóság a támogatót határozatlan időre rendeli ki, de öt évente felülvizsgálja a szükségességét.
Vagyonvédelmi jogi formák és jövőtervezés
Ha szerettünkkel kapcsolatban felmerülhet a gondnokság alá helyezés, alaposan gondoljuk át előre, hogy milyen személyes és vagyoni ügyei merülhetnek fel élete során. Jövőtervezésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor végiggondoljuk, mi várhat ránk és szeretteinkre az elkövetkezőkben, és annak megfelelően kezdjük el tudatosan kialakítani és megtervezni az életünket már ma.
A gondnokságot sokan azért tartják fontosnak, hogy megvédjék az érintett vagyonát, de sokszor ennek éppen az ellenkezője történik, ha valaki gondnokság alá kerül. Fontos tudni, hogy ha hivatásos gondnoka van az érintettnek, akkor a családi vagyon kezelésétől a rokonok is el vannak zárva. Ilyen helyzetekre kínálnak megoldást a következő jogi eszközök.
Előzetes jognyilatkozat
Ehhez jó kiindulási alapot szolgáltathat az előzetes jognyilatkozat, amely segíthet bebiztosítani a jövőjét annak, aki esetleg gondnokság alá kerülhet. Nemcsak a vagyoni ügyekről lehet rendelkezni, hanem például lakhatásról is. Mondjuk az érintett kikötheti, hogy ha gondnokság alá kerülne a jövőben, ne költöztethessék tömegintézménybe. Ha gyermekünk esetében merülhet fel a gondnokság alá helyezés, 18 éves korában mindenképp érdemes előzetes jognyilatkozatot tenni. Azért hasznos, mert előre meg lehet akadályozni, hogy később az érintett helyett hozzanak nagy súlyú döntéseket.
Bizalmi vagyonkezelés
A bizalmi vagyonkezeléssel ki lehet jelölni valakit, aki kezeli a segítségre szoruló személy (ún. kedvezményezett) vagyonát. A vagyonkezelő a megbízó kedvezményezett érdekeit nézve kezeli a vagyont, és ezért cserébe díjat kap. A vagyonkezelő erről szerződést köt az úgynevezett vagyonrendelővel, azaz aki megbízza a vagyonkezeléssel. Különösen hasznos ez a megoldás, ha a család után egyedül az érintett örököl, mert nem egyszerre kapja meg a vagyont, hanem van mellette valaki, aki kezeli azt az ő érdekében. Arra is alkalmas eszköz lehet, hogy elkülönítsük vele a családi vagyont. További előnye a bizalmi vagyonkezelésnek, hogy sokkal szabadabban lehet felhasználni a családi vagyont, mint gondnokság esetén. Például, ha egy gondnokság alatt álló személy nevén van egy ingatlan, a gondnokság ténye rákerül a tulajdoni lapra, és már csak a gondnok és a gyámhatóság jóváhagyásával lehet eladni a házat.
Tartási szerződés
Tartási és életjáradéki szerződés akkor jöhet szóba, ha valaki szeretné megelőzni, hogy ne maradjon segítség nélkül mondjuk idős korában. Tartási szerződés esetén a segítségre szoruló személynek valaki biztosítja a lakhatást, az étkezéseket, ruhával való ellátást, gondozást, ápolást, gyógyíttatást is, valamint intézkedik a temettetésről. Ezért cserébe pedig pénzt kap. Ha az érintett közeli családtaggal köti a tartási szerződést, akkor nem köteles a tartásáért cserébe bármit is adni. Viszont a hozzátartozó vállalja azt, hogy szükség esetén fizeti az intézményi elhelyezés (például idősek otthona) költségeit, ha a segítségre szoruló személy maga nem tudná. Tartási szerződés megkötése előtt érdemes átgondolni, hogy van-e a segítségre szoruló személynek gyereke, unokája vagy bárki, akikre szeretné örökül hagyni a vagyonát.
Életjáradéki szerződés
Az életjáradéki szerződés hasonló a tartási szerződéshez, de gondoskodás helyett inkább anyagi segítségről szól. Tipikusan azért kötik, hogy annak, aki az életjáradékot kapja, biztosítva legyen a létfenntartása. Ilyenkor havonta meghatározott összegű pénzt vagy pl. élelmiszert ad az egyik szerződő fél a másiknak. Ezért cserébe az, aki kapja az életjáradékot, ellenérték teljesítésére (pl. a lakása tulajdonjogának átadására) köteles.
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződés egyfajta végintézkedés, amelyben megjelenik az életjáradék és a tartás. Például ha egy idős, távolabbi rokonunkról tartással gondoskodunk, ő dönthet úgy, hogy cserébe mi örököljünk utána. Előfordulhat, hogy nem az örökhagyónak van szüksége tartásra vagy életjáradékra, hanem egy másik személy számára szeretné ezt biztosítani, például a gyerekének vagy a házastársának. Ilyenkor a öröklési szerződés kedvezményezettje akkor is köteles gondoskodni erről a harmadik személyről, ha az örökhagyó már meghalt. Például egy idős édesanya megkérhet egy fiatalabb rokont arra, hogy halála után viselje gondját fogyatékossággal élő gyermekének. A gondozásért cserébe pedig a vagyona egy részét a fiatalabb rokon örökli meg.
Végrendelet
Végintézkedések közé tartozó megoldások hasznosak lehetnek azoknak, akik rokonaik jövőjét szeretnék bebiztosítani a saját haláluk után. Ezek közül a legegyszerűbb a végrendelet. Végrendelet segítségével meghatározhatjuk, hogy halálunk esetén ki örökölje a vagyonunkat, és ki ne. Ha valaki nem rendelkezik még életében a vagyonáról, akkor az öröklés a törvényi előírás szerint történik. Fontos, hogy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy nem végrendelkezhet. Ha valaki nem tesz végrendeletet, és nincsen örököse, akkor az államra száll a vagyona. Végrendelkezni nemcsak pénzről és vagyontárgyakról lehet, hanem az örökhagyó kötelezhet valakit arra is, hogy egy harmadik személy javára tegyen valamit. Például kötelezheti az örököst arra, hogy valaki más (például gyereke, özvegye) ápolását, gondozását biztosítsa. A segítségre szoruló személy ilyenkor jogosulttá válik az ápolásra, és követelheti azt az örököstől.
Alapítvány
Az alapítvány olyan jogi személy, amelyet az alapító vagy az alapítók meghatározott cél folyamatos megvalósítására hoztak létre. Kivételesen lehet az alapítvány kedvezményezettje az alapító vagy a csatlakozó hozzátartozója, ha az alapítvány célja a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése. A konkrét vagyonkezelés helyett az érintett vagy érintettek szülei össze is foghatnak és közösen létrehozhatnak egy olyan alapítványt, ami állami szolgáltatásokat pótol.
Mivel egyéni élethelyezekre vonatkozó, bonyolult jogi konstrukciókról van szó, azt tanácsoljuk, hogy vedd fel a kapcsolatot egy polgári peres ügyvéddel, ha érdekel valamelyik lehetőség.
A gondnokolt jogai és a vagyonkezelés részletei
Bár a gondnok feladata a gondnokolt érdekeinek védelme, a gondnokolt továbbra is rendelkezik bizonyos jogokkal. A cselekvőképesség részleges korlátozása esetén a gondnokolt önállóan is köthet olyan szerződéseket, amelyek nem igényelnek gondnok általi képviseletet, például kisebb értékű mindennapi vásárlások esetében. A gondnokolt, vagy más érdekelt személy, például családtag is, kérheti a gondnokság megszüntetését, ha a gondnokolt állapota ezt indokolja.
A gyermek, illetőleg a gondnokság alatt álló személy vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át. A gyám és gondnok működése közben - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - indokoltan felmerült kiadásainak megtérítését igényelheti, ha a gyermek/gondnokolt megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Az eseti gondnokot/ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj összegét a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek/gondnokolt vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.
A hitelintézetet, a zárolt számla kezelőjét, a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, ha a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen. A hitelintézet a gyermek, illetőleg a gondnokolt betétjébe történő befizetést, igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli.
A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását - zsebpénz kivételével - az intézményi költségek fedezésére. A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását - a személyi térítési díj és a költőpénz kivételével - az intézményi költségek fedezésére.
A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésben vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait meghaladó szükségleteire - különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére - a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól. Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból, eredő bevételekből kell fedezni.
Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, illetőleg a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja.
tags: #footbal #palya #gondnok
