A Ferencvárosi Torna Club állami támogatásának története és részletei
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. Azóta Magyarország egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sportegyesületévé vált, amelynek színe az alapításkor zöld-fehér volt, és jelmondata: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja, míg a zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal.
A Ferencvárosi Torna Club rövid története és sikerei
A labdarúgó-szakosztály 1900. december 3-án alakult meg, és már a kezdetektől zöld-fehér színekben versenyzett. A klub első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte, és a Fradi 1903-ban ünnepelhette első bajnoki címét. Az első nagy sikerre nem kellett sokáig várni, 1903-ban ugyanis bajnok lett a csapat. Az Üllői úti stadiont, amelyet újjáépítés után most is használ, 1911. február 12-én avatták fel.
A hazai sikereket kiemelkedő nemzetközi eredmények követték. A zöld-fehérek 1928-ban megnyerték a Közép-európai Kupát, a döntőben az osztrák Rapid Wient győzték le 10:6-os összesítéssel. A remek teljesítményt 1937-ben sikerült megismételni, akkor az olasz Laziót kellett legyőzni a fináléban. Az egyesület nehézségeken ment keresztül az 1950-es években, amikor politikai vezetés miatt előbb ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire kellett változtatnia a nevét, színe pedig piros-fehér lett 1951-ben. Eredeti nevéhez és színéhez csak az 1956-os forradalom után térhetett vissza.
A Ferencváros számára a legsikeresebb korszakot az 1960-as évek hozták, amikor a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, megnyerve a Vásárvárosok Kupáját (VVK) - a döntőben az olasz Juventust verte meg 1:0-ra Torinóban. Ezzel a mai napig az egyetlen magyar klubcsapat, amelyik rangos európai kupát nyert. Albert Flórián 1967-ben megkapta az Aranylabdát, amelyet sem előtte, sem utána nem nyert meg magyar játékos.
A klub a következő évtizedekben is számos hazai címet gyűjtött be, és az 1995-ös bajnoki sikerét követően első magyar csapatként bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. A közelmúltban az FTC a 2010-es években háromszor nyert Magyar Kupát, kétszer-kétszer pedig Ligakupát, Szuperkupát és bajnokságot, legutóbb éppen az előző kiírásban, amely a 30. bajnoki címe volt.
A Ferencvárosi Torna Club finanszírozási szerkezete és kihívásai
A klub hosszú és dicső történetéhez a finanszírozás kérdése is szorosan hozzátartozik. Sikereinket többek között szponzorok segítségével tudtuk elérni. Egy ilyen hatalmas és nagyszerű cég, mint a Telekom remek partnere lehet a legnagyobb és legnépszerűbb klubnak. Lehetne bármekkora is az akaratunk, a Fradi-szívünk, ha olyan jelentős, megbízható és professzionálisan működő társaságok, mint például a Telekom, nem éreznék úgy, hogy érdemes támogatni a Ferencvárost.
Az FTC Labdarúgó Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club. Ez utóbbi fogja egybe gyakorlatilag az összes sportágat, a curlingtől a fociig. Amíg a Labdarúgó Zrt. cégként van bejegyezve, a Ferencvárosi Torna Club egyesületi formában működik, a legutóbbi éves beszámolója szerint 168 tagja volt, elnöke Kubatov Gábor. A labdarúgóklub részvényeinek maradék 0,01 százaléka a Fotexnél maradt azokból az időkből, amikor még Várszegi Gábor próbálkozott a Ferencvárosnál.
Kezdjük ott: mennyire fenntartható a ferencvárosi foci működése, egyáltalán mennyi pénzre van szükség a csapat működtetéséhez évente? 2017-ig, amíg annyi volt a kérdés a magyar bajnokságban, hogy a három gazdag klub, a Ferencváros, a Felcsút és a Fehérvár közül melyik tudja a legjobb szakmai munkát kihozni a pénzből, évi 5 milliárd forintnál kevesebből gazdálkodtak a céges beszámolók szerint. Ez után jött a felfutás, 2020-ban és 2021-ben már évi 12 milliárd forintnál is több kiadásuk volt. Nemzetközi szinten is sikeres csapatot építeni nem olcsó: csak a fizetésekre 7 milliárd forint körüli összeget költöttek ebben a két évben.
Az is jól látszik a számokon, hogy 2013 és 2017 között nagyjából annyit költöttek, mint amennyi a bevétel volt. Majd jött a 2018-as megingás, azóta viszont profitot termel a zrt. - és nyilván itt nem az a cél, hogy a tulajdonos nagy osztalékot vegyen ki, hanem az, hogy félre tudjanak tenni, ha lenne megint egy olyan rossz nyári selejtezősorozat, mint a 2018-as. A szurkolók semmit nem vettek észre ebből, de a kizárás előszobájába került a Ferencváros 2019-ben az MLSZ-nél és az UEFA-nál is. A klub nagybevásárlást tartott az előző nyáron, a játékoskeret értéke 5 millió euróval nőtt egy év alatt, de az első fordulóban kiesett az 2018/19-es Európa Liga-selejtezőn, így aztán alig jött pénzdíj, és megborult a költségvetés.
Emiatt nem csak egyszerűen veszteséggel zárták az évet, hanem úgy kellett leadniuk az éves beszámolót, hogy a saját tőke negatívba fordult. Érkezett azonban a megmentő, és egy kreatív pénzügyi megoldás: az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa, az összes többi szakosztályért is felelős Ferencvárosi Torna Club megvásárolt mindössze tíz darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt a futballklubtól, összesen másfél milliárd forintért, ezzel a pénzzel pedig rögtön pozitív lett a saját tőke. A 2018-as eset után 2019-ben másfél milliárdos tőkeemelést hajtottak például végre, és korábban is érkezett tulajdonosi támogatás.
Bevételek: UEFA-pénzdíjak és játékoseladások
A bevételek csoportosítását mutató grafikonunkon látszik: nagyon, de amíg nem a BL-be jutnak be, addig azért nem ez a legfontosabb. Jól követhető, hogy az értékesítés bevétele miként nő évről évre - egyre több pénz érkezik játékoseladásokból, amit aztán beforgatnak más focisták vásárlásába, és ahogy bejutnak a nemzetközi kupákba, úgy nő a jegyárbevétel is. De még látványosabb az, hogy az UEFA-pénzdíj hogyan változott: 2018-ig évi 180 millió forintnál sosem volt ez több, aztán a 2019-es és a 2021-es Európa Liga-csoportkör 1,4-1,5 milliárdot ért, és a grafikonon nincs rajta, de az idei szereplés 3,7 milliárdja még komolyabb tétel lesz. Mindez viszont eltörpül a 2020. őszi BL-pénzdíj mellett, akkor 7,6 milliárd forintnak megfelelő euró jött ebből.
Az UEFA pénzdíjazási rendszere miatt fájhatott nagyon az Üllői úton minden BL-selejtezős kiesés: egy Európa Liga-csoportgyőzelem, vele a legjobb 16-ba jutás is kevesebb, mint feleannyit ér, mint két szezonnal korábban hat meccsen öt vereséggel, egy döntetlennel kiesni a BL-csoportkörben. Azaz egy olyan klubmodellt építettek fel, amely akkor fenntartható, ha évről évre bejut a csapat valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe. Sőt, igazán akkor működőképes, ha a BL-ben vannak ott, az annyival jobban fizet az EL-nél. Az alapvető kockázat nem fenyegeti a vállalkozás mindennapjait, azonban bizonytalansági tényezők vannak. Az egyik ilyen tényező a játékosok magas bére, ami a térségben az egyik legmagasabb. A támogatottság fenntartható egy újabb sikeres nemzetközi szerepléssel, amire reálisan lehet számítani.
Az állami támogatás forrásai és útvonala
Aki megpróbál arra a kérdésre válaszolni, hogy lehet, hogy lassan már közpénz nélkül is képes lenne működni az FTC, furcsa akadályba ütközik. A ferencvárosi fociklub céges papírjaiban ugyanis elsőre elég nehéz kiszúrni, hol van az állami pénz. Sőt, a tao-gyűjtésnek sem nagy bajnokai, pedig sok más csapatnál ez az első számú módja a közpénzek megszerzésének. Valójában nem közvetlenül az FTC Labdarúgó Zrt. kap rengeteg közpénzt, hanem az anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club, az pedig időről időre kisegíti a futballklubot, ha kell.
A klub a céges beszámolóiban nem sokkal többet árul el a törvényileg kötelező minimumnál. A bevételeiből annyit ad meg, hogy mennyi az értékesítésből származó pénz, az összes többit pedig beteszi az „egyéb bevételek” sorba. Ami viszont fontos: ebbe a kategóriába tartozhat több más tétel mellett az is, amit az anyaegyesülettől kapnak. Az anyaegyesület pedig már jókora állami támogatásokat zsebel be. Ezeknek az állami pénzeknek a sorsa lekövethető az éves beszámolókban. Ugyan nem mindenhol lehet elkülöníteni, melyik összeget melyik szakosztálynak adják, de nagyon sok olyan pont van, ahol ez nyilvánvaló.
Ha az olyan tételeket, ahol egyértelmű, hogy nem a focira megy, kivesszük, akkor a támogatási papírokból azt látjuk: 2021-ről, a legutóbbi évről, amelyről már van beszámoló, a következőket tudjuk:
| Támogatás forrása | Cím | Összeg (2021) |
|---|---|---|
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) | Kiemelt sportegyesületek működési támogatása | 812 000 Ft |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) | Kiemelt sportegyesületek működési támogatása | 590 000 000 Ft |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) | Kiemelt sportegyesületek működési támogatása | 3 750 000 000 Ft |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) | Létesítményfejlesztés | 23 000 000 Ft |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) | Covid okozta többletfeladatok ellátása | 963 000 000 Ft |
| Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) | Sportlétesítmény fenntartása és üzemeltetése | 1 201 696 833 Ft |
Ezzel máris ott vagyunk a magyar sportfinanszírozás egyik legizgalmasabb kérdésénél: azt szinte senki nem vitatja, hogy a gyerekek sportolásának támogatása állami feladat is, az is rendben van, hogy piaci alapon nem működő sportágakat megsegít az állam, de illik-e az egyesületeknek adott állami pénzt továbbküldeni egy profi focicsapatnak?
Állami tulajdonú cégek szponzorációi
A közvetlen állami támogatás mellett sok állami és önkormányzati cég is ad szponzorációs pénzeket a Ferencvárosnak. Az elmúlt tizenkét év reklámozói között megjelent a Főgáz, az MVM, a Hungarocontrol, a Szerencsejáték Zrt., vagy épp a magyarországi kőolaj-készletezésért felelős Opal Tartálypark. Az MVM például évente az euróárfolyam változásától függően 4,5-5 milliárd forint körüli összeggel támogatja az egyesületet. Fontos megjegyezni, hogy ez nem csak a focira megy; az MVM-nél például fontos tétel a 22 ezer főt befogadni képes népligeti sportcsarnok, amelyet nagyjából 100 milliárd forint közpénzből megépíttetett az állam, majd ingyen átadta az FTC-nek, csak most épp üzemeltetni kellene valamiből.
A Szerencsejáték Zrt. a 2009. évi CXXII. "a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről" szóló törvény értelmében a honlapján a közérdekű adatok között közzé teszi a törvényben meghatározott szerződések listáját. 2012-ben "közérdekű célok megvalósításához" jogcímen az év első kilenc hónapjában összesen 844 millió forintot adományozott a Szerencsejáték, a legnagyobb támogatásban a Ferencváros részesült. A Szerencsejáték Zrt. támogatási tevékenységének kiemelt területei a sport, az egészségügy és a kultúra, ezen kívül rendszeresen támogatnak oktatással kapcsolatos kéréseket, illetve egyéb, közérdekű rendezvényeket, eseményeket is. A hozzájuk érkező támogatási megkereséseket minden esetben a Társaság által megbízott, független szakértőkből álló Társadalmi Tanácsadó Testület véleményezi, amelynek tagjai a rendelkezésre álló anyagok elemzése után javasolják (vagy nem javasolják) a támogatás odaítélését.
A Szerencsejáték Zrt. szponzorációs tevékenységének kiemelt területei: a sport, az egészségügy és a kultúra, ezen kívül rendszeresen támogatnak oktatással kapcsolatos kéréseket, illetve nem kifejezetten kulturális rendezvényeket is, mint pl. falunapok, konferenciák stb. Adományozás esetében az adományozó semmiképp sem várhat, kaphat ellenszolgáltatást az adományért cserébe, amikor pedig egy szponzorációról döntünk, akkor sem az a cél lebeg elsősorban a szemünk előtt, hogy a vállalat ismertségét növeljük. Érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben több mint 3 milliárd forintot költött el a Szerencsejáték Zrt. pályáztatás nélkül politikaközeli cégeknél.
UEFA szabályozás és fenntarthatóság
Persze egy dolog az illem és egy egészen másik az UEFA szabályrendszere a burkolt állami támogatásokról. A szabályok szerint akkor indulhat el egy nemzetközi kupában egy 5 millió euró feletti költségvetésű csapat, ha a piaci (állam nélkül számított) bevételei fedezik a kiadásait. De az UEFA nem veszi igazán komolyan a saját szabályait, félrenéz, ha az állami támogatás nem közvetlenül érkezik, különben hirtelen kénytelen volna kizárni a BL-ből a katari pénzből élő Paris Saint-Germaint vagy a szaúdi hátterű Manchester Cityt - mindkét klubnál reklámpénznek álcázzák a tulajdonosi kör befizetéseit.
Azóta nagyot fordult a világ a Ferencvárossal. A nagybevásárlás megtette a hatását, 2019 nyarától már jöttek a nemzetközi szinten is értékelhető eredményeik, három Európa Liga- és egy Bajnokok Ligája-csoportkör a mérlegük, idén pedig a legjobb 16-ba jutottak az EL-ben. Ez gigantikus pénzdíjat is ér, csak az idei nemzetközi szerepléssel 3,7 milliárd forintnak megfelelő összeget kapnak az UEFA-tól. Így pedig felmerül a kérdés: lehet, hogy lassan már közpénz nélkül is képes lenne működni az FTC?
Ami a sportszakmai oldalt illeti: a Ferencváros azzal, hogy jó eredményeket ér el, sok pontot szerez az UEFA kiemelési listáján, így egyre jobb az esélye arra, hogy gyengébb ellenféllel kerül össze a BL- vagy EL-selejtezőkben. A kiemelést mindig az elmúlt 5 szezon eredményei alapján számolják, vagyis jövőre még nőhet egy nagyot a pontszám, hiszen akkor csak a már sokat emlegetett 2018. nyári, első EL-selejtezőfordulós kiesésért kapott 1 pont hullik majd ki a mostani 27 pont közül. Persze a pénzeső, a jó kiemelések és egy-egy sikeres év még nem garancia semmire, folyamatosan jó szakmai munkát is oda kell tenni.
tags: #fradi #allami #tamogatasai
