A magyar futball aranykora: Ferencváros, Honvéd, Kocsis és Czibor öröksége

A magyar futballtörténelem tele van dicsőséggel és legendás alakokkal. A 20. század közepén Magyarország a világ legjobb labdarúgását játszotta, és ennek a korszaknak a két legjelentősebb klubja, a Ferencváros és a Budapesti Honvéd, valamint olyan játékosok, mint Sándor Kocsis és Zoltán Czibor, váltak az évtizedekre emlékezetes ikonokká. A magyar futball egyszerűen sokkal jobb volt az előző század vége előtt a többi nemzethez képest.

A Ferencváros, a magyar futball büszkesége

Az FTC Ferencváros, a magyar futball történetének leghíresebb klubja, 1899. május 3-án alakult, és fennállása során mindig is az egyik legjobb hazai csapat volt. Voltak időszakok, amikor hosszú ideig senkit sem engedett maga elé a hazai bajnokságban. Rendszeresen nyert bajnoki címeket, és a két világháború közötti időszakban a Közép-európai Kupa legsikeresebb csapata volt. A zöld-fehér mezt nemzetközi szinten is elismert játékosok hosszú sora viselte. A legsikeresebbek közé tartozott József Takács, Sándor Kocsis, később Flórián Albert és Tibor Nyilasi is.

1949 nyarán a szlovákiai Pöstyénben egy nemzetközi torna zajlott "A Pöstyéni Állami Fürdőigazgató Kupájáért" elnevezéssel. Az egyik résztvevő nem más volt, mint a leghíresebb magyar csapat, az FTC Ferencváros, amely akkoriban a világ egyik legjobb csapatának számított. A tornán a Plzeň Škoda játszott a Ferencváros ellen. A cseh csapat ellenfélként a magyar bajnokban hat játékos szerepelt: Henni kapus, Rudas jobbhátvéd, Kispéter középső középpályás, Kocsis jobbhátvéd, Czibor bal szélső és Deák középcsatár. Utóbbi elképesztő 59 gólt szerzett a magyar bajnoknak. A torna döntőjében a magyarok, mint nagy esélyesek, ezzel a felállással kezdtek: Henni - Rudas, Szabó - Pékanni, Kispéter, Lekat - Budai, Kocsis, Deák, Naszáross (Schnidt), Tihányi. A játékosok mind a kezdőcsapatban! Kocsis szerezte az első gólt, amelyre Pilsen a 80. percben egyenlített. A második félidőben a Škoda még vezetést is szerzett, de a magyarok ekkor felismerték a veszélyt, és a mérkőzés végéig három gólt szereztek: a 62. percben Deák egyenlített 2:2-re, a 70. percben Kocsis szerezte meg a vezetést, a 90. percben pedig Schnidt állította be a végeredményt 4:2-re. Sándor Kocsis lett később a leghíresebb.

A klub modern arca és a szurkolói kultúra

Manapság szinte minden magyarországi klubhoz hasonlóan a Ferencvárosnak is van egy csillogó, új stadionja, amely (egyelőre) a legnagyobb Magyarországon, mivel a nagyobb Puskás Ferenc Stadiont lebontották az újjáépítés miatt. A Groupama Aréna 2014-ben nyílt meg egy Chelsea elleni barátságos mérkőzéssel. A stadion egy fénylő, ragyogó építmény, amely elegáns kosárra hasonlít. A Fradi-szurkolók az elmúlt 4 év nagy részében bojkottálták a mérkőzéseket az új otthonukban. Az ok az, hogy sok Fradi-szurkoló nem volt elégedett a Groupama Arénában bevezetett megemelt jegyárakkal. A jegyárak mellett elmondható, hogy a klub szurkolói azonosító rendszere finoman szólva sem aratott tetszést a rajongók körében. A kötelező fancardhoz fotót kellett készíttetni, majd mindkét kezemet leolvasták egy olyan eszközzel, amely egy James Bond-filmben az MI6-nál sem nézne ki idegenül. Az Ultrasok nem fogadták kitörő lelkesedéssel minden szurkoló katalogizálását, különösen azt nem, hogy a rendszer bevezetésekor nem konzultáltak velük. A 3,5 éves bojkott után azonban az Ultrasok nemrégiben beleegyeztek, hogy visszatérjenek a stadionba, röviddel az aktuális szezon téli szünete előtt, bár visszatérésük rövid életű volt. Visszatérésükkor sajnos egy tömegverekedés során szúrásos eset történt, ezért a Fradinak azt mondták, hogy zárja be az Ultrasok által elfoglalt 4 szektort 3 mérkőzésre, beleértve azt a mérkőzést is, amelyre én készültem a Honvéd ellen. Aznap este a Fradi magasan a tabella élén állt, ahogy már sokszor korábban is.

A Honvéd és az Aranycsapat születése

Sok Honvéd-szurkoló nem a klubot Honvédnak, hanem Kispestnek nevezi. Ennek oka, hogy a klub mindig is Kispest volt, mielőtt a kommunista rezsim az '50-es években átvette volna az irányítást az országban, amikor is a rezsim Kispestet tette meg kedvenc klubjává, és katonai klubbá változtatta. A Honvéd szó szerint "védelem"-et jelent. Ezzel szemben a Fradit mindig is egyfajta magyar nép klubjaként, végső soron a nacionalizmus és a kommunista uralkodókkal szembeni politikailag jobboldalibb nézetek klubjaként ábrázolták. A kommunizmus korai időszakában a Honvédot bajnokként, míg a Fradit a kormány által elnyomottként tekintették, köszönhetően annak a hatalomnak, amelyet a klub a nép körében generálni tudott, és így magyar hazaszeretetet táplált a totalitárius uralkodók iránti szeretet helyett. Azonban az, ahogyan a Honvéd-szurkolók Kispestről skandálnak, még mindig azt sugallja, hogy ők sem rajonganak éppen "hadseregcsapat" címkéjükért és a rezsimhez fűződő kapcsolataikért. A Honvéd tavaly nyerte meg a magyar bajnokságot először 1993 óta.

Az Aranycsapat és a világ meghódítása

A Gusztáv Sebes edző vezette nemzeti csapat a klubok államosítását arra használta fel, hogy a legjobb játékosokat a katonacsapatba sorozza be, köztük Kocsist és Czibort. A Honvéd Budapest lényegében Magyarország Aranycsapatává vált - világszerte az „Aranycsapat” néven ismerték. Olimpiai aranyat nyertek, híresen leverték Angliát a Wembleyben, és bejutottak az 1954-es világbajnoki döntőbe, ahol elsöprő esélyesek voltak az első címük megnyerésére. Magyarország kétszer jutott világbajnoki döntőbe, 1938-ban és 1954-ben. Puskás Ferenc kétségkívül a legnagyobb magyar, aki valaha játszott a nagyszerű futball sportágban. Olimpiai aranyérmet nyert Magyarországgal Helsinkiben, Finnországban 1952-ben. Két évvel később, 1954-ben ő vezette a válogatottat a világbajnoki döntőben Bernben, Svájcban. Sajnos a verseny nagy részében sérülés miatt kiesett, és csak a csoportmérkőzések után tért vissza a Nyugat-Németország elleni döntőre. Magyarország korán kétgólos vezetést szerzett, sőt egy nyilvánvalóan téves leshelyzet miatt egy gólt is érvénytelenítettek, de Németország visszavágott. Amit a futballvilágban „Berni csodának” neveznek, a németek 3-2-re nyertek. Puskás kétszer is betalált az Anglia elleni 6-3-as győzelem alkalmával, azon a mérkőzésen, amelyet ma is ünnepelünk. A koncentráció a Honvédnál felgyorsította az ország egykor nagyszerű hazai játékának, és ezzel együtt a nemzeti csapatnak a hanyatlását.

Kocsis Sándor: Az Aranyfejű gólkirály

Kocsis Sándor a magyar válogatottban elképesztő gólrekorddal büszkélkedhet: 68 mérkőzésen 75 gólt szerzett! Pályafutását a Ferencvárosnál kezdte, mielőtt a Budapesti Honvédhoz igazolt, ahol a válogatott nagy része játszott. Ő is elhagyta az országot 1956 után, és 1958-ban az FC Barcelonához került. A katalánokkal két La Liga címet nyert, az FTC-vel szerzett egy magyar bajnoki címén és a Honvéddal szerzett három magyar bajnoki címén felül. Kocsis kiváló technikájú és mindenekelőtt gólszerző volt. Tagja volt annak a csapatnak, amely 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmet, két évvel később pedig Svájcban, a világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Az 1950-es évek első felében a magyarok játszották a világ legjobb futballját. A fekete hajú srác kiváló technikás és mindenekelőtt gólszerző volt. Kocsis később a Honvéd Budapestben, rövid ideig a Young Boys Bernben, 1958-tól 1965-ig pedig a sztárokkal teletűzdelt FC Barcelonában játszott.

Czibor Zoltán: A Rongylábú szélső

Czibor Zoltán részt vett az Aranycsapat minden dicsőségében, az 1952-es olimpiai aranytól kezdve, az Anglia elleni 6-3-as győzelmen át, egészen az 1954-es FIFA világbajnoki döntőig, a bal szélen játszva. Ő szerezte Magyarország második gólját a berni világbajnoki döntőben, ami az általa szerzett 17 gól egyike volt 43 válogatott mérkőzésen. 1949-ben nyerte meg a magyar bajnokságot a Ferencvárossal, ami az egyetlen hazai bajnoki győzelme, mielőtt 1953-ban a Honvédhoz költözött, majd az 1956-os forradalom leverése után elmenekült a szocialista Magyarországról. 1958-ban Kubala győzte meg Kocsist és Czibort, hogy csatlakozzanak hozzá Barcelonába. Czibor gyors gólszerző szélső volt, Kocsis pedig pusztító befejező és a labda valaha volt egyik legismertebb fejelője, és pusztítóan hatékonyan kombináltak. Herrera csapata könnyedén nyerte meg a bajnokságot 1958-59-ben. 1961-ben először jutottak be a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjébe, miután első csapatként ejtették ki a Real Madridot a sorozatból. A döntő Bernben, a Wankdorf Stadionban volt - Czibor és Kocsis hét évvel korábbi világbajnoki rémálmának színhelyén. Kocsis egy korai fejesgóllal nyitott, Czibor pedig a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőinek egyik nagyszerű gólját szerezte, egy lenyűgöző bal lábas kapáslövést távolról. Ismét nem volt elég. A Barcelona négyszer is eltalálta a kapufát, a Benfica 3-2-re nyert. Kubala összeomlott és nem sokkal később távozott.

A magyar futball legendás játékosai

A magyar futball története számos kiemelkedő tehetséget és legendás alakot adott a világnak. Az alábbi táblázat a legfontosabb játékosokat mutatja be, akik jelentős szerepet játszottak a Ferencváros, a Honvéd, az Aranycsapat, és általában a magyar futball dicsőítésében.

tags: #fradi #honved #kocsis #czibor

Népszerű bejegyzések:

• a Jekatyerinburg trónörökös játékosai
• Kulcsfontosságú VAR esetek a vb-ről
• Hungarian Football's Golden Era: A Deep Dive
• Szakértő fűtésszerelés Veszprémben
• DVSC Kukësi az európai kupákban