A Ferencváros-Újpest derbi évszázados története és rivalizálása

Ki ne lenne tisztában az Újpest-Ferencváros derbi fontosságával?! A magyar klubfutball legnagyobb rangadója több mint 112 éves múltra tekint vissza, ezalatt a hosszú idő alatt rengeteg minden történt futballpályán és azon kívül is. Ez a versengés már a 20. század első felében nagy riválisa volt egymásnak a két együttesnek, ami az évek során csak fokozódott. A derbi néven elhíresült rangadó az NB I legjobban várt mérkőzései közé tartozik, ha nem az. Magyarországon ezzel még azok is tisztában vannak, akik egyáltalán nem követik a magyar foci alakulását.

Nem csak országunkban tudnak a két csapat közötti rivalizálásról, hanem világszerte ismert tény, hogy nálunk a két együttes meccse olyan, mint Argentínában egy Boca Juniors-River Plate összecsapás - amely tulajdonképpen Dél-Amerika legnagyobb rangadója is egyben -, vagy egy Fenerbahce-Galatasaray interkontinentális derbi, amit joggal nevezhetünk a világ egyik legvérmesebb rivalizálásának is. Hasonlíthatjuk a skóciai Glasgow két csapatának, a Celticnek és a Rangersnek a mérkőzéseihez, vagy a Partzian Belgrád-Crvena Zvezda „örök derbihez”, és a Roma-Lazióhoz, a római rangadóhoz is, ugyanakkor nevezhetjük Magyarország El Classicójának is (annak ellenére is, hogy a Barcelona és a Real Madrid nem városi riválisok). A két fővárosi együttes minden sportágban rivalizál egymással, azonban a legnagyobb figyelem a labdarúgó csapatok közti versengésre irányul.

A két csapat általában kiélezett, nyílt mérkőzéseket vív, amelyeknek eredménye gyakran fittyet hány a papírformára, ezért az előzetes latolgatások során igen gyakran tekintik a meccseket háromesélyesnek. A bajnoki tabella állásától függetlenül a két együttes mindig kiélezett mérkőzéseket játszik egymással, az összecsapás kimenetele általában megjósolhatatlan. A szurkolók körében is kiemelt jelentőségű a rangadó, az adott fordulóban mindig ezen a találkozón van a legtöbb néző. A derbik történetének máig legnagyobb nézőszáma egy 1964. július 19-i összecsapáshoz kötődik. A 4-2-es újpesti sikerrel végződő találkozót 85000-en nézték meg a Népstadionban. Manapság már sajnos az is ritka, hogy 10000-en vannak egy mérkőzésen, nem hogy 85000-en.

A rivalizálás gyökerei: Történelmi, társadalmi és politikai okok

Az Újpest-Ferencváros-rangadó vagy Ferencváros-Újpest-derbi a Ferencvárosi TC és az Újpest FC labdarúgó csapatainak összecsapása, a magyar labdarúgás egyik legrégibb és a legnagyobb figyelem övezte rangadója. Arról pontos információnk nincs, hogy mikortól alakult ki ez a Fradi-Újpest „őrület”, de tény, hogy már a harmincas években is derbiről írtak az újságok (az MTK-Hungária elleni mérkőzéseket is derbinek „becézték”), mely mindig is többet jelentett egy labdarúgó mérkőzésnél. Sokak megpróbálták már megfejteni a titkot, de nem sikerült. Ezért mi sem kísérletezünk vele. Ha véletlenül rá is találnánk a megoldásra, azzal megölnénk a bizsergést, a feszült izgalmat is, amit mindkét csapat szurkolótábora érez, ha zöld-fehér és lila-fehér mezben kifutnak a csapatok a pályára. Ez egy külön világ, a derbik világa, melynek hangulata, körítése egyedülálló a magyar labdarúgás történetében.

Általában két fő oka lehet annak, hogy két csapat riválissá váljon: vagy a bajnoki címért folyó versengés váltja ki, vagy ugyanabban a városban van a két klub. A kezdet kezdetén ebből egyik sem volt érvényes az UTE, Fradi párosra. Újpest a 19. század közepén jött létre egy Pesttel határos területen, Rákospalota határában, majd 1840-ben vált önálló községgé, 1907-ben pedig várossá. Érdekesség, hogy először a vidék-főváros közti megmérettetés volt, hiszen Újpest sokáig különálló kisváros volt, Budapest része csak 1950-ben lett. A Ferencváros háttere kezdetben a katolikus német kispolgárság volt, míg az Újpest vegyes (magyar, német és zsidó) társadalmi összetételű klub volt, ez szintén megalapozta a szembenállást. A rossz viszonyt éppen az alapozta meg, hogy míg az FTC egy fővárosi nagyágyúnak számított, az újpestiek inkább egy feltörekvő vidéki kiscsapatnak, akiket vidéki parasztoknak csúfoltak a fradisták. Eddigre a versengés átalakult, melynek különböző politikai okai voltak.

A valódi ellenségeskedést mégis a Rákosi-korszak hozta el, amikor 1950-ben az élklubokat ágazati felügyelet alá vonták, sőt a nevüket is megváltoztatták. Így lett a Fradiból ÉDOSZ SE, majd Budapesti Kinizsi, az UTE-ból pedig Budapesti, majd Újpesti Dózsa. A változás a lila-fehéreknél okozott nagyobb károkat, mivel a Belügyminisztérium csapataként közutálat tárgya lett. Ez a korszak annyira beleégett a köztudatba, hogy még mindig vannak olyan ferencvárosi drukkerek, akik a mai napig Dózsaként hivatkoznak az Újpest FC-re. A rivalizálás végképp elmérgesedett azzal, hogy a lila-fehérek Dózsaként élték aranykorszakukat: 1967 és 1980 között kilenc bajnoki címet nyert az együttes 14 kiírásból. Az ellenzékiséget természetesen nem mai fogalmainkkal kell értelmezni, hiszen ellentmondást a kommunista rezsim nem tűrt. A későbbi betagolást nem úszhatta meg a Ferencváros sem, bár Jaross Andor miatt, akit a Ferencváros elnöke volt és 1944 májusában belügyminiszter, a csapatra a fasizmus árnyéka vetült és ezért igazán nagy presztízsű állami felügyelő szervet nem kaphatott.

A rivalizálás más háttérrel, de megmaradt a kommunista rezsim összeomlása után is. Az 1990-es rendszerváltás után mindkét szurkolótábor kemény magja jobboldali radikális lett. Ettől még az ellentét nem csökkent, sőt sokszor látványos összecsapásokba torkollott. Az [origo]-nak nyilatkozó szociológus szerint az ősellenségi státuszt a rendszerváltozás óta már csak megöröklik a drukkerek, a köztük lévő huligánok pedig már többnyire nem átlagszurkolókat támadnak meg, hanem a hasonlóakkal csapnak össze.

Az első összecsapások és a korai évek

Az Újpesti Torna Egyletet 1885. június 16-án alapították, míg a Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án, előbbinek Egység, Épség, Egyetértés, utóbbinak Erkölcs, Erő, Egyetértés volt a jelszava. Ami a bajnoki címeket illeti, az Újpesti Torna Egylet (1885) ugyan előbb jött létre, mint a Ferencváros (1899), ám egyrészt a labdarúgás csak 1899-ben honosodott meg a lila-fehéreknél, másrészt a sikerre jó pár évet várni kellett. Ezzel szemben a Fradi annyira belevetette magát a fociba, hogy 1900-ban a zöld-fehérek kezdeményezték a Magyar Labdarúgó Szövetség létrejöttét.

Az első Ferencváros-Újpest mérkőzést 1905. február 19-én - kicsivel több mint 102 éve! - rendezték, a találkozó 2-0-s ferencvárosi sikerrel végződött, ekkor még a zöld-fehérek a Soroksári úton játszottak. Az első Ferencváros - Újpest összecsapásra 1905. február 19-én került sor, s ezen a zöld-fehérek 2:0 arányban győztek a Soroksári úton. A mérkőzés mindkét gólját az a Weisz Ferenc szerezte, aki 1920 és 1922 között az újpesti csapat edzőjeként tevékenykedett. A krónikák így emlékeznek a mérkőzésről: „A mérkőzés kielégítette a várakozást, erős, de különösen az I. félidőben igen szép küzdelmet hozott. Különösen szépen játszott mindkét csatársor. Szünet után 10 percig még az UTE bírja a nagy tempót, csakhamar azonban az FTC lesz a helyzet ura, s a 17. és a 23. percben két goalt lő.”

Az ezután következő 21. mérkőzés mind a zöld-fehérek győzelmével zárult. Az Újpest 1905. február 19-én nemcsak a Ferencváros ellen játszotta az első bajnokiját, hanem ez volt a lila-fehérek történetének első mérkőzése az I. osztályban. Az első újpesti sikerre 15 évet kellett várni. Tizenkét éven át, egészen 1917 nyaráig nem tudott pontot elvenni a UTE az FTC-től: 15 győzelem, 63 rúgott és 12 kapott gól volt a mérleg. Az Újpest először 1917. június 14-én győzte le a Fradit, 4-1-re. Akkor hetedik hazai nekifutásra 4-1-es sikert arattak (gól: Fogl II., Molnár III., Priboj, Fogl III. illetve Nemes) 1800 néző előtt az Amerikai úton, melynek következtében a lila-fehérek a dobogón végeztek, megelőzve a története addigi legrosszabb bajnoki szereplését produkáló ferencvárosiakat.

A Megyeri úton először 1922. szeptember 17-én találkozott a két csapat, a hazai Újpest nyert 2-1-re. Az Újpesti Megyeri úti stadion avatója volt ekkor: 1922. szeptember 17-én, a Fradi elleni derbin. Az Újpest Megyeri úti stadionját, hogy, hogy nem, éppen egy UTE-FTC bajnoki mérkőzéssel avatták, és a 15 ezer néző előtt lejátszott meccsen: Szidon, Schaller, illetve Pataki góljával: 2-1-re a házigazda Újpestiek diadalmaskodtak.

1926. október 3-án került sor a profizmus korszakának első Újpest FC - Ferencváros FC bajnoki mérkőzésre. A találkozó gól nélküli döntetlennel zárult a Megyeri úti „Teknőben”. A bajnoki visszavágó már eseménydúsabbra sikerült: 9-9 emberrel fejezték be a csapatok, de gólból a Fradisták értek el többet (2:1), sőt az idény végén a bajnoki cím és a kupa is a IX. kerületbe került.

Újpest aranykora és a gólzáporos derbik

Az Újpest első aranykora a 30-as évekre esett (5 bajnoki cím). Az Újpest 1930-ban megszerezte története első, 1. bajnoki címét. A nagy riválisa otthonában, az Üllői úton elért bravúros döntetlenjével bebiztosította az első bajnoki címét. Az 1930-as első Újpesti bajnoki cím egy maradandó emlék, hiszen a lila-fehér csapat már nagyon megérdemelte a bajnoki címet. Az NB I. végeredménye: 1. Újpest: 38 pont, 2. Ferencváros: 36 pont, 3. MTK Hungária: 35 pont. 1931. április 5-én az Újpest 3:1 arányban győzött a Megyeri úton. A mérkőzés jelentősége, hogy ezután a vereség után Blum Zoltán csapata egy páratlan sorozatba kezdett. 18 hónapon át, 1932 októberéig 32 alkalommal győztesen hagyták el a pályát a franzstadti legények.

Valamennyi találkozót tekintve a legnagyobb gólarányú győzelmet a Ferencváros aratta, amikor 1933. május 25-én 11-1-re nyerte a magyar kupa Hungária körúton rendezett döntőjét az Újpest ellen. A Magyar Kupa-döntők történetének legnagyobb különbségű győzelme, és a két csapat közötti legnagyobb különbségű győzelem. A Sárosi György és Takács József vezette zöld-fehérek pedig végül 11-1-re nyertek. „Úgy érzem, fennállása legnagyobb veresége ez az Újpestnek. Fáj ez a vereség, de meghajlunk a jobb előtt, s gratulálunk legyőzőnknek, a Ferencvárosnak”. Mondta ezt a találkozó után: Langfelder Ferenc, az Újpest ügyintézője. 1933-ban például az Újpest három nappal azután nyerte meg a bajnokságot, hogy 11-1-re kikapott a Fraditól. Bajnoki mérkőzésen a Ferencváros legnagyobb arányú győzelme 1950. május 21-én született, akkor az ÉDOSZ SE 8-1-re győzte le a Budapest Dózsát.

Az 1930-as években az Újpest is többször megnyerte a bajnokságot, ezzel beszállva az addig FTC és MTK által dominált versengésbe. 1935-ben például az utolsó fordulóban, az Újpest-Fradi 0-0-ás döntetlen után megkezdődött az Újpesti ünneplés, amellyel megszerezték történetük negyedik bajnoki címét. Az NB I-es bajnokság végeredménye ez lett: 1. Újpest: 35 pont, 2. Ferencváros: 33 pont, 3. Hungária: 31 pont.

Az Újpest 1939-ben megszerezte története ötödik, 5. bajnoki címét. Az Újpest-Fradi derbin: 3-3-as döntetlen született, egy nagyszerű meccs volt, sok gólos mérkőzést láthattak a nézők. A lila-fehér csapat egy nagyon szoros és izgalmas bajnokságot nyert meg. Az NB I-es bajnokság végeredménye ez lett: 1. Újpest: 44 p, 2. Ferencváros: 43 p, 3. Hungária: 35 p.

A kettős rangadók korszaka (1950-1980-as évek)

1945-ig a profi, majd NB-s korszak alatt 39 bajnoki találkozót vívott a két alakulat. Ekkor már egyenlő erők vették fel a harcot, 15 ferencvárosi és 11 újpesti győzelem mellett 13 döntetlen született, a gólarány 78:69. A II. világháborút követően három bajnoki címet gyűjtöttek be Szuszáék, míg Rudasék egy bajnoki aranyéremmel gazdagították a klubok éremkollekcióját.

Már az ÉDOSZ korszakban, 1950. május 21-én született meg az eddigi legnagyobb gólkülönbségű ferencvárosi győzelem Czibor, Kocsis 3-3 valamint Deák 2 góljával: ÉDOSZ - Bp. Dózsa 8:1. Az ötvenes években egyik csapat számára sem termett sok babér. Az Újpest négy, a Fradi három bronzérmet ért el ebben az időszakban. Mindkét csapat számára az 1959/60-as idény jelentette a fordulópontot. A hatvanas években újra a Fradi volt a csúcson, négy bajnoki elsőséget gyűjtöttek be Alberték. Ezen időszak alatt számos emlékezetes mérkőzés színesítette a két csapat közös történelmét.

A két klub közti bajnoki összecsapásokat 1954 és 1987 között jellemzően a Népstadionban rendezték, kettős rangadók keretében. 1965. augusztus 1-jén, az őszi idénynyitót nagy érdeklődés kísérte, 60 ezren szorongtak a lelátókon. Az amerikai túra után a fáradt Fradinak adták a kevesebb esélyt. Balogh Sándor, az Újpesti Dózsa edzője a mérkőzés előtt azonban így nyilatkozott: "Lehet, hogy fáradtak a lábak, de én mégis félek - a Ferencváros szívétől!" A félelme beigazolódott, a Fradi Albert vezetésével 3:1-re nyert.

Ebben az évben még kétszer alázta a porig a lilákat a Fradi. 1966.10.16.-án 5:3-ra, majd egy hónapra rá MNK mérkőzésen 6:3-ra. Ezzel át is léptünk a 70-es évekbe, mely elhozta a „Mágikus Újpest” aranykorát. A derbi „alapszabálya” itt is érvényesült, hiába uralták a lilák a magyar bajnokságot 10 éven át, csupán egyszer tudták „lemosni” a pályáról a Fradit. De akkor nagyon. Ráadásul abban az évben, amikor a világ nyolcadik csodájának is beillő módon, nem az Újpest nyerte a bajnokságot, hanem a Fradi. 1976. május 15., Népstadion, 50 ezer néző. Mindkét csapat az átalakulás, a fiatalítás terheit viselte. A tabellán a Fradi állt jobban, de ezen a májusi napon a Fazekas-Törőcsik-Fekete csatársor a második félidőben szétzilálta a zöld-fehérek védelmét. A vége 8:3, mely minden idők egyik legnagyobb és legfájdalmasabb vereségei közé sorolható.

A „visszavágásra” nem kellett túl sokat várni. 1979.09.22.-én, a Népstadionban, 40 ezer néző előtt a Nyilasi-Ebedli-Takács-Mészöly tengely által vezényelt Fradi nem bosszút állva, 7:1-re gázolta le az Újpesti Dózsát. Rothermel Ádám (Újpesti Dózsa) védi Nyilasi Tibor (Ferencváros, világos mezben) fejesét egy 1980-as rangadón, melyet végül az újpesti kapusnak is köszönhetően a lilák nyertek 3-0-ra. 1987-ben, harminchárom év Népstadionbeli játék után költöztek vissza a csapatok otthonukba. Az 56 stadionbeli találkozón eldöntetlent mutat az örökmérleg, 21 FTC és 20 Újpest siker mellett 15 döntetlen született és még a gólarány is elképesztően szoros, 99:96.

A rendszerváltás utáni derbik és a modern kor

Míg a ’80-as években egy-egy bajnoki címet gyűjtött be mindkét klub, az utolsó bő húsz esztendőben az Újpest csak egyszer tudott az élen végezni, ráadásul ennek már 17 éve. Közelmúltunk emlékezete számos emlékezetes mérkőzést tud felidézni, ebből az időszakból mindenkinek meg van a „saját derbije”. Közülük egy biztosan van, mely örökre belénk ivódott. 1990.08.18., Megyeri út, a rendszerváltás első bajnoki évadjának nyitó mérkőzése. A kispadon egy „újonc” trénerrel, a hátvédsor közepén egy 18 éves vidéki sráccal, aki a másodosztályból érkezett. A tréner Nyilasi Tibor, a legenda, a zöld-fehér ikon, a sors drámaivá rendezett forgatókönyve szerint éppen a Megyeri úton kellett, hogy bemutatkozzon, mint a Ferencváros edzője. Egy másik legendától, Rákosi Gyulától vette át a csapat irányítását egy közepesen sikerült év után, amit ráadásul az Újpestiek nyertek meg. A csapat összetétele sem nagyon változott. Két poszton azonban igen, mely döntőnek is bizonyult. A „beállós” szerepében Lipcsei Péter, a támadó középpályás szerepében Szenes Sándor, aki egyből két parádés góllal mutatkozott be.

A kétezres évek kevés igazán emlékezetes derbit tartogattak a szurkolók számára, ebben természetesen nagy szerepet játszott a 2006-os jogtalan kizárás is. Ehhez az időszakhoz tartozik a lilák mai napig ünnepelt 6-0-s győzelme 2010.09.01-én, melyre egy év múlva az Albert-stadionban (2011.10.22. 3-0) válaszolt a Fradi. Az idegenben 12 nyeretlenül megvívott rossz szériát 2014. április 4-én zárta le a Ferencváros. Bár Dusan Vasziljevics találatával már a 4. percben megszerezte a vezetést az Újpest, még az első félidőben egyenlített Gyömbér Gábor, majd Leonardo sokáig emlékezetes gólt szerzett a 88. percben Nagy János elcsúszása után.

A derbik történetének leghosszabb edzői „csatája” a közelmúlthoz köthető. Thomas Doll és Nebojsa Vignjevics 2014-2018 között 12 bajnoki találkozón ült a kispadon. Az előjeleket illetően is a Ferencváros várhatja magabiztosabban a rangadót, mivel szerdán bejutott a Magyar Kupa fináléjába, míg az Újpest kedden kikapott és kiesett a paksi elődöntőben. A listavezető, bár gyengébben kezdte a tavaszi szezont, mostanra kiváló formába lendült, ugyanis február eleje óta immár 12 tétmérkőzésen maradt veretlen.

A 2022/23-as bajnoki szezon első mérkőzése emlékezetesre sikeredett. Tizenkét évvel az Újpest 6-0-s, Ferencváros elleni győzelme után most a Fradi nyert 6-0-ra a Szusza Ferenc Stadionban a lila-fehérek ellen. A csúfos vereség után a lilák meg is változtatták az újságjuk nevét, mellyel örökre emlékezetessé akarták tenni a 12 évvel ezelőtti győzelmüket. Az örökkévalóság eltűnt, az Újpest vesszőfutása tovább tart, hiszen utoljára 2015 decemberében tudták legyőzni a Fradit. Jelenleg a Ferencváros az előző kilenc, Újpest elleni összecsapását megnyerte, ráadásul ezeken a rivális mindössze két gólt szerzett. A legutóbbi lila-fehér győzelemig több mint hat évet kell visszamenni az időben: 2015 decembere óta 17 bajnoki meccsen és egy ízben a Magyar Kupa döntőjében maradt nyeretlen az újpesti csapat.

2023.02.05-én a Groupama Arénában sem termett túl sok babér a liláknak. A Fradi több kihagyott helyzet után egy öngóllal szerzett vezetést, amit az Újpest a második félidő elején ki tudott egyenlíteni. A hazaiak nagyobb sebességre kapcsoltak Marquinhos és Ryan Mmaee góljaival magabiztosan nyerve meg derbit, mely a 12. Fradi győzelem volt zsinórban! 2023.05.01-én a Szusza Ferenc Stadionban jött a 13. „sorozatos” zöld-fehér győzelem. A 2023/24-es bajnoki szezon első derbijén, 2023.10.29-én folytatódik a zöld-fehér győzelmi sorozat. A Groupama Arénában sorozatban a 14. alkalommal is megverte a Fradi az Újpestet! 20 ezernél is több néző előtt, remek hangulatú rangadón három góllal nyertünk, ezzel elindítottuk a lilákat egy negatív spirálba, mely 2024 februárjában Vignjevic újabb búcsúját jelentette az Újpest kispadjától. 2024.02.25-én már Mészöly Géza ült a lilák kispadján, de vele sem sikerült elkerülni az újabb kiütéses vereséget. A Fradi sorozatban tizenötödször fektette két vállra a lilákat, ezúttal saját stadionjukban kaptak egy ötöst. 2024.05.19-én a Fradi zsinórban a 16. derbit is megnyerte, ezzel megdöntötte az eddigi rekordot. A 2024/25-ös bajnoki szezont már Pascal Jansennel a kispadon kezdte a Ferencváros. 2024.08.17-én sem történt „csoda”, a Fradi Kehinde 92. perces lőtt góljával sorozatban 17. alkalommal győzte le a lilákat.

Játékosok mindkét oldalon és szurkolói kultúra

A klubok történelmében bőven akadtak játékosok, amelyek mindkét csapatban megfordultak, az MLSZ 35 ilyen futballistát tart számon. Minden idők egyik leggólerősebb csatára, Deák Ferenc mind a válogatottban, mind a Fradiban (1947-1950: 83/121) több gólt szerzett, mint ahány mérkőzésen játszott. A Bp. Dózsában (1950-1953) 72 mérkőzésen 52 gól volt a mérlege „Bambának”. Az 1984-85-ös bajnokságban Ebedli Zoltán a Fradi legnagyobb riválisánál, az Újpesti Dózsában játszott egy szezont. Ehhez barátja, Törőcsik András segítette hozzá, na meg Vincze Géza, aki átadólistára tette. Mivel Ebedlinek esze ágában sem volt abbahagynia a futballt, úgy döntött, hogy a zöld-fehér klub legnagyobb riválisához, az Újpesti Dózsához igazol. Fricskaként, Vincze Géza orra alá dörgöléseként - ma már teljesen mindegy. Az említett labdarúgókon kívül többek között Wukovics László - aki emlékezetes módon két gólt lőtt az Üllői úton, amikor a lilákhoz szerződött -, Kecskés Zoltán, Goran Kopunovics, Füzi Ákos, Eszenyi Dénes, jelenleg a Szombathelyi Haladást irányító Horváth Ferenc, Szekeres Tamás, Vasile Miriuta vagy éppen Rósa Dénes is játszott mindkét együttes színeiben. A szurkolói honlapokon egyeztetnek a résztvevők, egy semleges helyen találkoznak.

Kisebb szurkolói csoportok mindig is léteztek. A csoportosulás baráti társaságok összeolvadásából szerveződik, amelyet minden esetben a közös érdeklődési kör tart életben, ami maga a klub. Ezek a szurkolói csoportok véleményeznek és kritizálnak, de döntő sportszakmai kérdésekbe nem szólnak bele. Az ő szerepük leginkább az, hogy "12. játékos" legyen a pályán. Az igazi botrányok a rendszerváltás után kezdődtek a Ferencváros-Újpest rangadókon. Tudomásul kell venni, hogy sok embernek ez az egyetlen szórakozási lehetősége az életben, mármint az, hogy önfeledten kitombolhassák magukat a mérkőzésen, miközben a csapatuk legyőzi az ősi riválist. Az itt szerzett gólok és győzelmek pedig felérnek egy "orgazmussal". Az persze már más kérdés, hogy ezek az összecsapások milyen károkat és személyi sérüléseket eredményeznek. Ustawkának nevezik, amikor futballhuligánok egy része előre megbeszéli egymással az összecsapás helyszínét és idejét. Itt általában 10-10 ember méri össze az erejét egymással. A történet ezen része viszont már egyáltalán nem a futballról szól. A szurkolók legelvetemültebb része valóban csak balhézni jár a meccsre, kevésbé érdekli őket az eredmény. Számukra fontosabb az ellenfél drukkereinek elpáholása, mint a csapat teljesítménye.

A Fradi-pályán rendszeressé vált, hogy a legkeményebb szurkolókból állítják össze a stadion biztonsági csapatát. A legkeményebb elemek jelenléte mindig is hatalmas kockázatot jelentett a rendezőkre nézve, azonban minden renitens elemet nem lehet börtönbe záratni a mérkőzés idejére. A klubok pedig rájöttek, hogy sokkal jobb a stadion épsége, illetve a drukkerek biztonsága szempontjából az, ha ezek a személyek inkább "várvédők" lesznek, és nem pedig ostromlók.

Örökmérleg és statisztikák

Az Újpest és a Ferencváros összesen 234-szer találkozott eddig egymással az élvonalban, 111 Fradi-siker, 62 döntetlen és 61 újpesti győzelem született.

tags: #fradi #ujpest #a #neten

Népszerű bejegyzések:

• Részletes kosárlabda elemzések
• Spanyol labdarúgás legfrissebb
• A modern focilabda szerkezete és építése
• Az ülőröplabda magyar sztárjának útja
• Mez torta receptek és tippek