Az Üllői úti fakorlátoktól a modern arénáig: Az FTC lelátóinak története
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) története szorosan összefonódik az Üllői úti stadionnal és annak lelátóival. Az évtizedek során ezek a lelátók nem csupán nézőtéri funkciót töltöttek be, hanem a klub szívévé váltak, tanúi voltak dicsőséges győzelmeknek és tragikus eseményeknek egyaránt. A fából ácsolt, időtálló, de végül elöregedő szerkezetektől a modern kor követelményeinek megfelelő arénáig vezető út tele van emlékezetes pillanatokkal.
A kezdetek és a fatribünök korszaka
A zöld-fehérek még Soroksári úton rúgták a labdát, amikor Springer Ferenc, az FTC első elnöke és a klub sok más telkes híve felvetette: pályára, a közönség elhelyezésére megfelelő tribünre van szükség. Az FTC 1908 nyarán a székesfőváros tanácsának adott be kérelmet, hogy megszerezze az Üllői úti területet a laktanya mellett. Ezt végül a katonaság kapta meg, de 1909 júniusában a jelenleg is használatos telket végül a Fradinak adták. Springer Ferenc Clubunk alapító elnöke és dicsőségének megalapozója egy ciklusban parlamenti, több ciklusban Fővárosi képviselő volt és elég komolyan latba vetette befolyását a pálya megszerzése ügyében, ami kiváló feltételekkel került hozzánk. 1910-ben már épült az Üllői úti pálya, amikor június 2-án egy angol úr (A. H. Bell) kérte, hogy részvényt jegyezhessen. Száz koronát áldozott kedvtelésére.
A stadiont 1911. február 12-én avatták, előtte a csapatnak a Soroksári úti pálya volt az otthona. A Nemzeti Sport így írt az Üllői úti avatóról: „Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett.” Az első válogatott találkozót 1911. november 5-én rendezték az Üllői úton. Az ellenfél Ausztria volt, ráadásul Schlosser 25. válogatottságát ünnepelte. Az egyesület alapító elnöke, Springer Ferenc 1920-ban hunyt el. Nemcsak a klub megalapításában, hanem a sporttelep létesítésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az utókor nem feledkezett meg róla: 1922. szeptember 24-én a pályán felavatták a szobrát, amely a mai napig a zöld-fehér klub egyik szimbóluma.
Néhány év alatt felépítették a körlelátót, amely újabb ezreknek adott lehetőséget, hogy szurkoljanak az FTC-nek. A 20-as évekre ismét kezdte kinőni magát a csapat az arénát. 1923-ban elővették Mattyók Aladár terveit, és az akkori vezetőség komolyan elkezdett gondolkodni a stadion kibővítésén. Ismét az anyagiakon múlt a dolog, végül az elnökség kölcsönt vett fel, és ennek köszönhetően 1924-ben megépülhetett az újabb tribün. Már a profi korszak beköszönte után az első „profi” győzelem az Üllői úton 1926. szeptember 25-én született. Magyar sportpályákon először az Üllői útin szólalt meg hangszóró 1927. március 2-án. Az 1931. október 25-én lejátszott Fradi-Vasas (5:1) mérkőzésen hangzott fel először az Üllői úton a „Hajrá, Fradi!” biztatás. Korábban a „Tempó, Fradi!” volt divatban. Radványi Pál, a „B-közép” vezérszurkolója így indokolta a magyarosítást: „Magyarok vagyunk, magyar a nyelvünk, a harci kiáltásunk is legyen magyar.” A Ferencvárosé volt a világon az első dokumentált szurkolói csoport, a B-középnek külön jelvénye, jelmondata, tagsága és vezetői voltak.
Tragikus események és a lelátók törékenysége
A kor szokásainak megfelelően fából ácsolt lelátók ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. A B tribün már tíz évvel korábban is jelentős károkat szenvedett: „A tegnap délutáni hatalmas vihar alapos pusztítást rendezett az FTC Üllői úti sportpályáján. A borzalmas erejű vihar szinte játszi könnyedséggel kapta fel a B tribün tetejét, amely egy kis darabka kivételével elvált a tribüntől, és átrepült az Üllői út másik oldalára” - idézi fel a Tempó Fradi a Népsport 1935. augusztus 14-i tudósítását. A bajokat rendre orvosolták, de a toldás-foldások mindig csak tűzoltást jelentettek, nem pedig tartós megoldást. „A földlépcsőkkel kiképzett állóhely hétről hétre mind jobban omlik össze. A földet tartó falécek elkorhadtak, letörtek, a föld pedig omlik utánuk.” - ezt már 1941-ben írta a Nemzeti Sport, és, ugyancsak a Tempó Fraditól megtudjuk, hogy egészen 1943-ig kellett várni a rendbetételre. A stadion a háborúban nem szenvedett súlyosabb károkat, csak az A és a B tribün kapott találatot, így nem is látták szükségesnek az újjáépítést. Paradoxon, de talán mégis jobban jártak volna, ha egy nagyobb pusztítás nyomán újra kell építeni a stadiont.
Az 1947-es lelátó-összeomlás
A magyar sporttörténet legsúlyosabb stadionszerencsétlenségére emlékezett az Aranycsapat Testület és a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület kedden. Az első magyar labdarúgó-mérkőzés ötvenedik évfordulójának apropójából 1947. május 4-én a válogatott az elavult és elhasználódott Fradi-pályán Ausztriát látta vendégül. A találkozó alatt a fából készült, túlzsúfolt lelátókon két alkalommal történt tragédia. A 37 ezresre kalibrált stadionban 42 ezren voltak. Az első félidő 12. percében Puskás szerzett vezetést a magyaroknak, és a gólöröm közben néhányan már leestek az egyik lelátóról. A második félidő hatodik percében pedig leszakadt egy másik lelátó, és nyolc-tíz méter magasról több százan lezuhantak a mélybe.
| Időpont | Esemény | Helyszín | Sérültek száma | Halálos áldozatok | További információ |
|---|---|---|---|---|---|
| 1947. május 4. | Lelátó-összeomlás az Üllői úton | Üllői úti stadion, magyar-osztrák válogatott mérkőzés | 278 | 0 | A fából készült, túlzsúfolt lelátó szakadt le két részletben. |
A mérkőzés során két baleset is történt. Először még az első félidőben adta meg magát a lelátó egy része. „A magyar csapat második góljánál a B lelátó és a Springer-szobor közötti állóhelyen lévők a nagy izgalomban rázuhantak az alattuk lévő korzóülés közönségére. Sok sérülés történt” - írja a Népsport beszámolója. A találkozó az apró közjáték ellenére zavartalanul folytatódott, mígnem „a második félidő 6. percében az elsőnél sokkal nagyobb arányú szerencsétlenség következett be az állóhelynek a város felőli kanyarjában. A lelátóról csak azt lehetett látni, hogy megmozdul a hatalmas embererdő az állóhely teniszpálya felőli sarkában, és lefelé zuhan.” Mintegy 8 méter magasságban szakadt be a magas betonoszlopokra helyezett padlózat. A deszka- és oszlopdarabok közül véres ruhában, jajgatva másztak elő azok, akik járni tudtak. A helyszínre siető rendőrök, mentők és tűzoltók a romok alól húzgálták ki a sebesülteket. Perceken belül nagy szirénázással tíz mentőautó érkezett, továbbá teher- és személyautókat is igénybe vettek a sebesültek elszállítására. A tragédiában óriási szerencsére senki nem halt meg, viszont 278 személy sérült meg. Lomnici szerint az eseményektől a futballisták sem tudták függetleníteni magukat, írásos emlékek vannak arról, hogy az egyik vendégjátékos a pályán elsírta magát, hallva a közelből jövő sikolyokat.
Az őszirózsás forradalom - Gyorstalpaló
A történtek után azonnal megkezdődött a vizsgálat, az illetékes szervek május 7-én egy háromtagú bizottságot állítottak fel a részletek tisztázására, az MLSZ pedig kijelentette, hogy nem érzik magukat felelősnek a történtek miatt. Nádas Adolf, az FTC ügyvezető elnöke pedig a zöld-fehér klub felelősségét sietett elhárítani: „A mérkőzés előtt hivatalosan megvizsgálták a sporttelepünket, s a mérkőzés lejátszását engedélyezték. Szerintem mi sem követtünk el semmiféle hanyagságot.” A Népszava már május 6-án tényként közli, hogy „Korhadt deszka okozta 278 ember sérülését”. A Fradi-pályát mindenesetre betiltották, bár erről is megoszlanak a vélemények. A „Szakértők jelenlétében a nyomozó hatóságok a helyszínen állapították meg a szerencsétlenség okát. Megállapította a vizsgálat, hogy a 44 000 férőhelyű sporttelepre vasárnap 37 211 jegyet adtak ki.” A törtéteknek egy másik stadionra is volt némi hatásuk. A szerencsétlenség után két nappal a Népsport első oldalán „Tragikus figyelmeztető!” címmel szerkesztőségi jegyzet jelent meg, melyben a lap határozottan kiáll egy új, modern nemzeti stadion építése mellett, ami a Népstadion nevet viselné.
Az öreg tribün búcsúja és a modern stadion születése
Szakaszosan és nagy időközökkel történt a bontás, 1962-ben már lebontják az úgynevezett B-tribünt, de a stadion úgynevezett hivatalos bontása 1968-ban kezdődött el! De közben egyfolytában bontottak. 1962. július 19-én a klubházban sajtótájékoztatót tartottak. Napirenden mindössze egy pont szerepelt: a sporttelep átépítésének, illetve korszerűsítésének ismertetése. Végh Aladár elnök elmondta, hogy a faanyagból készült lelátók az idők folyamán nemcsak elavultak, hanem egyre veszélyesebbé váltak. A helyszíni szemlék megállapították: a tribünöket szakaszosan le kell bontani. Első lépésként július 23-án a B tribün bontásával kezdődik meg a munka, ezért az egész Üllői úti oldalt le kell zárni. A B tribün lebontása után - mondotta az elnök - a B oldali állóhelyet ismét használható állapotba hozzuk. Egy vasárnapi napon, 1974. május 19-én avatták azt a stadiont, amely közvetlen elődje volt az épülő új létesítménynek, s 30 000 ezer néző befogadására volt alkalmas.
Müller Sándor, a piros-kékek válogatottja szerezte a gólt, amelyről utólag ezt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak: „Felejthetetlen volt a körítés, a hangulat, de mi nem izgultunk. Már csak azért sem, mert a fradisták tűntek idegesebbeknek. Emlékszem, ifijátékos voltam, állt még a régi fatribün a Gyáli út felőli oldalon, de a másik részen már épült az új lelátórész. Albert Flórián - Novák Dezső és Rákosi Gyula - társaságában az új stadionban is elbúcsúzott a játéktól. Az 1-1-re végződő találkozón - ki más? - Albert szerezte a Fradi gólját, ráadásul sarokkal emelt a hálóba, mintegy 14 méterről. A pályával kapcsolatos következő jeles esemény a felújított Springer-szobor átadása volt 1977. szeptember 24-én. Dalnoki Jenő mentette meg és ásatta el a stadion felújításakor. Az FTC-Székesfehérvári MÁV Előre találkozó futballistái a meccs előtt felsorakoztak a szobor mellett, amikor Harót János leleplezte a Springer-szobrot. Nem sokáig kellett várni az első villanyfényes mérkőzésre. A világítást 1978. október 25-én adták át.
Modern kihívások és a virtuális lelátó
Az UEFA a kilencvenes évek elején a nemzetközi kupában szereplő klubokat kötelezte, hogy a stadionjaikban kizárólag ülőhelyek legyenek. A lelátó átalakítását 1991. november 30-án fejezték be, a stadion befogadóképessége a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkent. Négy évvel később a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket is ennyi szurkoló láthatta, a nemzetközi szövetség arra is kötelezte az egyesületet, hogy a sajtó kiszolgálására fedett helyeket biztosítson. A létesítmény elnevezése 2007. december 21. óta Albert Flórián Stadion. „Az év meccse következik, győzni kell, ha azt szeretnénk, hogy tavasszal is a nemzetközi kupában szerepeljünk. Ez szurkolók nélkül nem megy. Senki nem teheti kockára azt a segítséget, amit a szurkolók a lelátóról adnak a csapatnak. Volt olyan, aki eladta a jegyét szerbeknek, akiket a feketén vásárolt jegyekkel be sem engedtek a mérkőzésre, más azért lett kitiltva, mert kiégették a térelválasztó hálót a B szektor előtt és utána majd a pirotechnikai eszközt a pályára dobták.” A Crvena zvezda elleni hazai El-meccsen történt pirotechnikázás miatt kiégett labdafogó hálót és az UEFA pénzbüntetését is velük fizettetik ki.
A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség vádemelését követően a ferencvárosi futballszurkolók egymás közötti bántalmazása ügyében a bíróság első fokon tizennyolc személyt ítélt el, egyikük végrehajtandó börtönbüntetést kapott. A vádirat szerint a vádlottak a „Ferencváros futballszurkolói közösség” tagjaiként vettek részt a Groupama Arénában 2017. A két sértett férfit az egységes és szervezett csoport tagjai, köztük a vádlottak, kitartóan bántalmazták, ütötték, rúgták, egyiküket többször megtaposták. Másfél éve a Magyar Labdarúgó Szövetség a történtek miatt előbb hárommillió, majd a fellebbviteli testülete tízmillió forintra büntette a Ferencvárost, melynek három bajnoki mérkőzésen a B1, a B2, a B3 és a C1 szektort zárva kellett tartania a Groupama Arénában.
Jelenleg az FTC több ezer szurkolónak teremti meg a lehetőséget, hogy „valahogy” ott legyenek a lelátón a hazai bajnokikon. A résztvevőknek a szükséges adatok megadása és a saját fotójuk feltöltése után lehetőségük nyílik arra, hogy egy bábu formájában virtuálisan ott legyenek a Groupama Aréna lelátóin az FTC bajnoki mérkőzésein. A játékosoknak is tetszik a kezdeményezés: „Nagyon jó kezdeményezésnek gondolom, mivel a szurkolók valamilyen szinten ott érezhetik így magukat. Mi sem egy üres stadionban futunk ki a pályára, örülünk neki, hogy láthatjuk az arcokat a lelátón, érezhetjük, ahogy néznek ránk, figyelnek minket.” Mindenki, aki FTC szurkolói kártyával rendelkezik, részt vehet az akcióban. A klub időrendi sorrendben választja ki azt a több ezer résztvevőt, akiknek az arca megjelenhet a Groupama Aréna lelátóin.
