Gödöllői Röplabda Club

Pintér Attila és a Ferencváros viharos kapcsolata: Bajnokból „elüldözött” edző

2026.05.28

Pintér Attila neve elválaszthatatlan a magyar labdarúgástól, különösen a Ferencvárossal való viszonya legendás, sikeres, de rendkívül viharos volt. Játékosként és edzőként is maradandót alkotott a zöld-fehéreknél, ám edzői pályafutásának csúcsán egy példátlan eseménysorozat következtében távoznia kellett a klubtól. Ez a cikk részletesen bemutatja Pintér Attila pályafutását, a Ferencvároshoz való megérkezését, a játékosokkal való konfliktusait, a menesztéséhez vezető eseményeket, valamint az ügy utóéletét és a bírósági döntést.

Pintér Attila játékos-pályafutása és edzői kezdetek

Pintér Attila Salgótarjánban kezdett futballozni, serdülő évei alatt rövid időt töltött az FTC-nél. Tizenhat évesen már az Üveggyár felnőtt csapatában játszott, aztán másfél évet töltött el Balassagyarmaton a területi bajnokságban. Még ifistaként volt a Bp. Síküveg csapatából válogatta be Bicskei Bertalan, az 1984-es EB-győztes ifi-válogatottba. Az ’85/86-os szezonban öt, a ’87/88 és ’88/89-es szezonokban négy gólig jutott. 1989-ig meghatározó és legendás alakjává vált a Fradi történelmének.

Boskovics Jenő írta róla a Labdarúgásban az 1988/89-es idény után:

„Ez az idény tökéletesen megmutatta, hogy milyen. Képes kiemelkedő védő teljesítményével, vagy góljaival mérkőzést eldönteni, ugyanakkor könnyelműségével egy kupadöntőt is el lehet veszteni. Pedig szinte minden benne van. Technikailag kitűnő, jók az indításai, tudja, mikor kell előretörni, gólokat lő, szabadrúgásai félelmetesek. Kár, hogy lassan fordul, gyorsasága sem hasonlítható a nemzetközi értelemben kiemelkedő védőkéhez. Igazi profinál nem létezhet súlyprobléma, esetenkénti kimaradás, miként a rá jellemző sok fegyelmezetlenség a mérkőzésen belül.”

A Fradiban töltött sikeres évek után 1990 tavaszát a belga élvonalban, a Beerschot csapatánál töltötte, majd idő előtt visszatért az Üllői útra. 1986-ban mutatkozott be a nagyválogatottban, Komora Imre kapitánykodása idején. Legjobban sikerült találkozója a spanyolok elleni 2-2-es VB-selejtező volt. Játékos-pályafutásának legsikeresebb éveit a Ferencvárosban töltötte. Összesen 166 bajnokin játszott a Fradiban.

Edzői pályafutását Sárváron kezdte el, mint játékos-edző, majd ugyancsak a vas megyei Celldömölkön folytatta. 2002-ben már az NB I/B-s Pápa csapatával próbálta útját állni a Fradinak a Magyar Kupában. Egy év múlva az élvonalbeli MATÁV-Sopron edzője lett. Edzőként alacsonyabb osztályú csapatok után a Sopronban mutatkozott be az NBI-ben.

Pintér Attila játékosként

Megérkezés az Üllői útra: A bajnoki és kupagyőzelem edzője

2003 decemberében a Ferencváros úgy döntött, hogy meneszti Garami József edzőt, mert egy nála jóval keményebb, határozottabb, szenvedélyesebb szakembert akart a kispadra, aki felrázza az elkényelmesedett sztárokat. Kedden (2003. december 23.) sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az FTC Rt. új edzője Pintér Attila lesz.

Pintér Attila zöld-fehér sállal a nyakában jelent meg az FTC Rt. mai sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, hogy ő lesz a Ferencváros történetében a labdarúgó csapat 37. vezető edzője.

  • „Azt hiszem nem kell ecsetelnem, hogy mennyire boldog vagyok, hiszen ma gyakorlatilag hazatértem. Egykor ebben a csapatban mutatkoztam be az első osztályban, és pályafutásom legszebb pillanatait is itt töltöttem el. Edzői pályafutásom elején elhatározott célom volt, hogy egyszer majd a Fradi edzője leszek, de arra nem gondoltam, hogy mindez ilyen hamar be is következik majd. Hatalmas kihívás előtt állok, hiszen egy olyan szakembert váltok, akinek 498 NB I-es meccse van, és aki kitűnő edző. A célom az, hogy Garami József pályafutásához hasonló sikereket érjek el, és egyszer én is elérjem a 498 NB I-es mérkőzést, de igazán akkor lennék elégedett, ha a 498. bajnoki után a Fradi már Bajnokok Ligája résztvevő lenne. Ezt követően pedig még nagyobb céljaim lennének.”

A magyar válogatott későbbi szövetségi kapitányának azonban ennél is jóval nagyobb szabású tervei voltak: kijelentette, hogy tizenegy év után újra eljuttatja a Ferencvárost a Bajnokok Ligájába. Pintér a következő évben visszatért Sopronba, éppen a Fradit legyőzve nyertek Magyar-kupát.

Pintér Attila egykori válogatott játékosunk munkáját pályaedzőként szintén egy volt fradista, az új edző egykori csapattársa, Keller József illetve Farkas József segíti. Farkassal Pintér már Sopronban is együtt dolgozott. A szakmai stáb szerződése 2007. június 30-ig szólt.

Keller József a következőket mondta el kinevezésével kapcsolatban:

  • „Nyáron úgy gondoltam, az a legfontosabb, hogy még játsszam, jó erőben voltam, ezért korainak tartottam még, csak az edzősködéssel foglalkozni. Amikor azonban megtudtam, hogy Pintér Attila lesz a Ferencváros edzője és számít a munkámra, akkor nem mondhattam nemet.”

Pintér Attila már elkezdte a munkát, hiszen a sajtótájékoztató után azonnal leültek egy megbeszélésre. Január 5-én úgy szeretett volna már találkozni a csapattal, hogy mindenki tudja mi a dolga, és percre lebontott pontos elképzelésük van arról, hogy kinek mennyi munkát kell elvégeznie a bajnoki rajtig. Az első mérkőzésen ugyanis a Ferencváros már úgy lép pályára, hogy minden egyes mozzanatért neki kell vállalnia a felelősséget.

Ma (2004. január 5.) délben elbúcsúzott a csapattól Garami József. Egykori szakmai igazgatónk előbb az öltözőben elköszönt a játékosoktól, majd az Üllői úti székház különtermében a többi, Ferencvárosban dolgozó személytől is búcsút vett korábbi segítőjével, Pölöskei Gáborral és korábbi erőnléti edzőnkkel, Somodi Lászlóval egyetemben. Szeiler József szintén itt köszönt el jelenlévőktől. Az eseményen részt vett Furulyás János, az FTC Rt. elnök-vezérigazgatója is. Garami elégedett volt az elmúlt két évvel, bár voltak sikertelenségek is, összességében sikeresnek ítélte meg az elmúlt két évet, hiszen két ezüstérmet szereztek a bajnokságban, megnyerték a Magyar Kupát, és szerinte a csapatnak jó esélye van arra, hogy idén megszerezze a bajnoki címet.

Pintér Attila az FTC kispadján

A vihar előjelei: Konfliktusok a csapaton belül

Amikor alig több mint egy évvel a mai témánkul szolgáló összecsapás előtt, 2004 márciusában Pintér Attila először ült bajnoki mérkőzésen a Fradi kispadján, éppúgy Matáv-Ferencváros találkozót rendeztek, mint ezúttal, 2005. április 24-én. Az a párharc gól nélküli döntetlent hozott, ám az aznapi eredménynél jóval fontosabb, hogy az akkor 38 esztendős szakember az évad végén már bajnok és kupagyőztes gárda mesterének vallhatta magát. Ennél többet aligha tehetett volna le az asztalra, az új idénynek mégis László Csaba irányításával vágott neki a zöld-fehér gárda.

A válás meglehetősen visszhangos lett - az FTC elöljárói előbb módosítani akarták Pintér szerződését, majd miután ő nem ment bele ebbe, egyoldalúan szerződést bontottak vele. Az edzőt 2004-ben bajnoki és kupagyőzelem után rúgták ki a klubtól. Híre ment annak, hogy a Fradi futballistái levelet írtak Furulyás János klubelnöknek, amelyben elsősorban Pintér módszereire és stílusára panaszkodnak, és a menesztését követelik. Az edző tagadta, hogy tudna ilyen levélről, és továbbra sem értett semmit.

Pintér a Nemzeti Sportnak adott interjúban kifejtette, hogy nem érti a helyzetet. „Én nem azért vagyok ott, hogy szeressenek, sikert vártak tőlem, és én sikert is adtam a klubnak. Bajnok lettem és kupagyőztes, többet nem hozhattam ki a helyzetből, és szeretnék dolgozni tovább.”

Később, amikor már mindenki arról beszélt, a játékosok azért lázadtak fel, mert Pintér durván, bántóan beszélt velük, az egyik névtelenül nyilatkozó futballista pedig elárulta a sportnapilapnak, hogy volt, aki a könnyeivel küszködve ment haza, miután az edző kíméletlenül leteremtette. Erre reagálva Pintér Attila a következőket mondta:

„Engem nem irodalomtanárnak szerződtettek, hanem arra, hogy sikert érjünk el; és azt gondolom, az a sportoló, aki ennyitől kiborul, sohasem tud majd megfelelni a komolyabb kihívásoknak…”

A menesztés háttere és a játékosok nyílt levele

Eleinte Furulyás is mindent tagadott, de aztán felgyorsultak az események, és a Fradi-elnök kénytelen volt sajtótájékoztatót tartani, amelyen elismerte:

„Az elmúlt időben a sajtóban megjelent hírek hűen tükrözik a valóságot […] Összehívtuk az rt. igazgatóságát, amelyen napirendi pontként az edzőkérdés szerepelt. Sajnos, be kell vallanom, az utóbbi időben sajnálatos dolgok történtek a csapatnál. Pintér Attila edző viszonya megromlott a játékosokkal, és érzékelve a bajt, megpróbáltam segíteni.”

A segítség abban állt, hogy az elnök elmondta, elkészítették az edző rendkívüli felmondólevelét, ám van más választása is: ha beleegyezik, hogy egy hat pontból álló kiegészítést csatoljanak a szerződéséhez, akkor folytathatja a munkát. A sportnapilap azt is tudni vélte, mi ez a hat pont:

  1. normalizált viszony az öltözőben a játékosokkal,
  2. higgadtabb viselkedés meccs közben a kispadon,
  3. kevésbé heves kritika a játékvezetői ténykedésre,
  4. nyitottabb hozzáállás a sajtó munkatársaival,
  5. sokkal megfontoltabb szakvezetői döntések (Pintér bajnok és kupagyőztes lett, ezért ez a pont különösen furcsa volt a szerkesztő szerint),
  6. Magyarul: akkor maradhat, ha megígéri, hogy rendesebben fog viselkedni.

Pintér Attila az ultimátum lejárta után nem fogadta el a szerződésmódosítást, vagyis távoznia kellett. Furulyás Vácszentlászlói otthonában adta át neki a - kézzel írott - felmondólevelet.

Hogy ne is lehessen más választása, a döntési határidő előtti órákban a ferencvárosi játékosok az MTI-hez nyílt levelet juttattak el, amelyben borították a szennyest, összegezték panaszaikat:

  • „Pintér Attila érkeztével alapvetően megváltozott a csapatnál végzett edzésmunka, és egyre kevesebb munkát végeztünk. Az edzések többségén alig mozogtunk, inkább csak álldogáltunk, és az úgynevezett tolódásos védekezést gyakoroltuk úgy, hogy az edzőnk mászkált a pályán, és egyenként rángatott minket. Többször fordult elő sérülés amiatt, hogy lemerevedtünk a hosszú álldogálásban. A nem megfelelő edzésmunka miatt a csapat egyre rosszabb erőállapotba került, és egy idő után többen arra kényszerültünk, hogy külön, egyéni edzéseket végezzünk szabadidőnkben.”

További sérelemként felsorolták még, hogy egyes játékosokat köszönésre sem méltatott, volt, akihez hetekig nem szólt. A futballistákat nem szólította a nevükön, hanem - mint a kutyáknak - füttyentett nekik. Súlyos vád továbbá, hogy a brazil származású, ma már magyar válogatott Leandrót rendszeresen „buzi brazil”-ként emlegette, és azt kérte a játékosoktól, hogy közösítsék ki társukat, Tököli Attilát, ne beszéljenek vele, míg egyik társukat spiclinek próbálta beszervezni. Szóvá tették azt is, hogy a közös foglalkozásokon imádkozniuk kellett azoknak is, akik nem vallásosak, miközben ő rendszeresen káromkodott.

Ferencvárosi játékosok a Groupama Arénában

Gyanús körülmények és a háttérben meghúzódó erők

Persze nem lenne igazán magyaros ez a történet, ha a háttérben nem kellene mást is sejtenünk. Pintér Attila leköszönő nyilatkozata is több mint sejtelmes:

„A játékosok vádjai nem valósak! Igazság szerint nem is vagyok biztos benne, hogy csupán ez áll a háttérben. Az zavar, hogy nem állt elém senki őszintén! Mondták volna azt, hogy hamarosan szerződést köthetnek egy befektetői társasággal, amely nem velem képzeli el a folytatást. Én szeretem annyira ezt a klubot, hogy ha látom, jót teszek vele, akkor felállok!”

És mivel aztán tényleg a korábban is emlegetett László Csaba lett Pintér utódja a Fradinál, mindenféle vezetőedzői tapasztalat nélkül, úgy, hogy Lothar Matthäus szövetségi kapitányi kinevezéséig szinte senki sem hallott róla a magyar futballban, tovább táplálta azt a gyanút, hogy a német kapitány segédje nem véletlenül került képbe, és a Sport plusz egész cikksorozatot szentelt annak bizonyítására, hogy a Pellady Péter és Matthäus nevével fémjelzett befektetői csoport vetett szemet a Ferencvárosra, és ők szorgalmazták a Pintér-László cserét. Ettől függetlenül a játékosok által papírra vetett panaszok még lehettek valósak.

Az azonban szintén különös egybeesés, hogy a tavasszal hónapokon át nem tudott fizetni a klub a játékosoknak, és a Furulyás vezette elnökség június 30-ig kért haladékot az anyagiak rendezésére, sugallván, hogy akkor érkezik új befektető. Hogy, hogy nem, egy-két nappal június 30. előtt írtak levelet a játékosok a vezetőségnek Pintér rémtetteiről. Csak nem felhasználták őket arra, hogy indokot szolgáltassanak az edző eltávolítására?

Az pedig szintén érdekes, ám valószínűleg még sokáig megválaszolatlan kérdés, hogy ha a játékosoknak is hónapokon át tartozott az egyesület, hogyan tudta előteremteni Pintér lelépési pénzét, amelyet a maradék két és fél év bére, valamint a lehetséges prémiumok átlaga tett ki? Avagy más állta a cechet? Talán egyszer megtudjuk.

A levél 14 aláírójának különböző oka volt arra, miért segítse elő a vezetőedző eltávolítását. A FourFourTwo magazinban megjelent visszaemlékezés szerint, egy akkori csapatkapitány így nyilatkozott:

„Utólag is azt mondom, hogy ez így volt jó. Csapatkapitányként kételyek között gyötrődtem. Játékosként ismertem Pinyőt, de edzőként nem tetszett a stílusa. Nagyon nehéz helyzet volt, mert én is aláírtam az ellene írott levelet. Megbeszéltünk egy helyet, a BVSC-pálya előtt találkoztunk a pizzériánál, már meg volt írva a tiltakozó papír, tizenhét focista aláírta. Még egyszer mondom, nagyon nehéz helyzetben voltam, mert amellett, hogy a játékosok választottak meg csapatkapitánynak, Pinyővel együtt futballoztam. Szóval, nem szégyellem, aláírtam a levelet, aztán kimentünk Furulyás Jani bácsihoz Vácszentlászlóra, ahol ő is csak annyit mondott, hogy ez már csak a pont volt az i betűn. Lehet azt mondani, hogy mi buktattuk meg Pintér Attilát, de Jani bácsiék és az akkori vezetők is úgy gondolták, hogy Attilát felállítják. Lehet, hogy ennek pozitív értéke volt: látható, hogy Pinyő hatalmasat változott. Jó a kapcsolatunk, ha hírverő meccseken találkozunk. Azt mondom, hogy előnyére változott.”

A bírósági ítélet: Kártérítés a jogtalan elbocsátásért

A Fővárosi Ítélőtábla pénteki döntése értelmében a zöld-fehér Ferencvárosnak kilencmillió forintot kell fizetnie a jogtalanul eltávolított Pintér Attilának. A Fővárosi Ítélőtábla is Pintér Attilának adott igazat a Ferencváros elleni perben. Az első fokú bírósági ítéletben szereplő 45,9 millió forintos kártérítési összeget azonban jelentősen csökkentette. A jogerős határozat szerint a trénert 8,925 millió forint plusz ennek az összegnek 2004. október elsejétől számított kamata illeti meg.

A visszatérés Sopronba és a "bosszú": Matáv Sopron vs. Ferencváros

Miután Pintért elküldték a zöld-fehérektől, a következő idényben már a soproni labdarúgókat igyekezett győzelemre vezetni. Ez olyannyira sikerült neki, hogy tavasszal a Matáv-Sopronnal is megnyerte a kupát, éppen a Ferencvárost legyőzve a döntőben. Másfél éve a Magyar Labdarúgó Szövetség a történtek miatt előbb hárommillió, majd a fellebbviteli testülete tízmillió forintra büntette a Ferencvárost, melynek három bajnoki mérkőzésen a B1, a B2, a B3 és a C1 szektort zárva kellett tartania a Groupama Arénában. A Sopron-Fradi kupadöntőre sokan a hat évvel azelőtti eseményekre gondoltak, ahol László Csaba „fokozott keménységet sürgető” állítólagos edzői utasításáról is elhíresült az MK-finálé.

Néhány héttel az MK-finálé előtt a két csapat bajnoki mérkőzésen is megmérkőzött: MATÁV SOPRON-FERENCVÁROS 3-0 (2005). A két meccs a szakvezetők személye miatt is érdekes volt, hiszen éppen egymást váltották a legnépszerűbb honi futballcsapat kispadján.

Az NS munkatársai a Sopron-Ferencváros NB I-es meccsen a két kispad között állva meglesték és kihallgatták őket. Íme egy összehasonlítás a két edző meccs alatti viselkedéséről:

Jellemző Pintér Attila László Csaba
Meccs előtti hangulat Mosolygott, elegáns öltönyben, magabiztosan vonult. Cipzár nyakig felhúzva, mosolya nem őszinte, feszült, szótlanul foglalt helyet.
Meccs alatti viselkedés Öltönyösen is „futballozott” a pályán kívül, mint egy ketrecébe zárt tigris. Folyamatosan instrukciókat adott, méltatlankodott. Ülve mutogatott, kinek hol a helye. Üvöltött a játékosokra, frusztrált volt.
Reakció gólra Sopron vezetésekor rohan, táncol, ugrál, ölelget mindenkit. Önfeledt boldogság. Zokogj, Csabika! - skandálták a nézők. Felállt, biztatott, de a hangja is cserbenhagyta.
Meccs végén Kihúzva magát, győztes hadvezérként vonult el. Üveges tekintettel, kvázi magának értékelt a sajtószobában. Nem ideges, de reményt vesztett.

Pedig a Ferencváros még ezután is hat hellyel, illetve kilenc ponttal jobban állt, mint a középmezőnybeli Matáv. Csak éppen míg az előbbi a bajnoki címvédésért folyó versenyfutásban egyre inkább lemaradni látszott az éllovas Debrecentől, addig az aktuálisan nyolcadik helyezett ellenfél szerényebb célokkal indult a bajnokságban, a kupadöntős részvétel pedig kimondottan feldobta a hangulatot.

Az NS munkatársa a 3-0-s meccs után a másik szakvezetőt, László Csabát kérdezte ki, aki a következőket mondta:

  • „Mindenkinek van véleménye, és akik ezt hangoztatják, meglehet, az ősszel a vállamat lapogatták... Sok oka van a visszaesésnek, például az, hogy nem sikerült meghatározó játékosokat igazolni a távozók helyére, aztán itt vannak az anyagi gondok, mindemellett képtelenek vagyunk a kapuba találni. A tavaszi fellépéseink többségén is mi irányítottuk a játékot. Szinte egykapuztunk többször is, és legalább három meccsen nullás osztályzatot kapott a kapusunk, mégis kikaptunk. A csatáraink nincsenek formában... Ez mentális probléma. Nehéz... Ilyenkor rengeteget segíthet egy győzelem.”

László Csaba szerint a Fradinál minden fronton az elsőség a cél, és bár kemény küzdelmek vártak rájuk, nem adták fel a bajnoki címet. A mi szakmánkban soha senki nem lehet biztonságban - mondta az inogó kispadra utalva.

László Csaba az FTC kispadján

Ez a helyzet azonban fokozatosan kedvezőtlenebbre vált: az anyagi nehézségekkel küszködő Fradi nem tudta beérni a hatalmat évekre megszerző DVSC-t, és ami szintén nagyon fájó volt, Pintér Attila végül hetedikként záró Matáv-Sopronja a május 11-i MK-döntőben még annál is nagyobb különbséggel (5-1-re) verte meg a zöld-fehéreket, mint az áprilisi bajnokin (3-0), ráadásul ezúttal semleges pályán, Székesfehérváron. László Csaba ekkor még a kispadon maradhatott, a következő idény eleji szerény eredmények után viszont novemberben fel kellett állnia - aztán nem túl sokára külföldön, ugandai szövetségi kapitányként kezdte újra (a skót Heartson és Belgiumon át továbbvezető) külföldi karrierjét, csak most már jóval magasabb szinten, mint mielőtt Németországból 2004 elején hazatért Magyarországra a válogatott mellé Lothar Matthäus segítőjének.

Pintér Attila mellesleg az eredményei alapján az elmúlt évek egyik legsikeresebb hazai futballedzője: bajnoki címet, Magyar Kupát és a Szuperkupát nyert a Ferencvárossal, majd miután elküldték a zöld-fehérektől, a Sopron együttesével is megnyerte a kupát, éppen a Ferencvárost legyőzve a döntőben. A folytatásban ugyan kiesett a Vasassal, de a piros-kékeket is bevezette a Magyar Kupa döntőjébe, ahol büntetőkkel maradt alul az FC Fehérvárral szemben. Egy Franciaországban aratott győzelmet leszámítva nemzetközi eredménye ugyan nincs, de a Győrrel pedig idén újra bajnok lett.

tags: #ftc #pinter #eluldoztek

Népszerű bejegyzések:

GRC