A labdarúgás története: A kezdetektől a modern szabályrendszerig
A labdarúgás vitathatatlanul napjaink legnépszerűbb sportága. Ebben bizonyosan fontos szerepe van annak, hogy főbb szabályrendszere és eszközkészlete a 19. századbeli megszületése óta lényegében változatlan. Műveléséhez csupán tér és némi fantázia szükségeltetik, ugyanis elég két kaput és egy labdát előteremtenünk, és a játék máris útjára indulhat. A futballt talán ez az egyszerűség emeli a többi sportág fölé, ami itt korántsem degradáló jelző, épp ellenkezőleg: a labdarúgás szabályai hatalmas teret engednek a kreativitásnak, művelői számára rengeteg jelentésréteg megélhető a sportág által.
Ősi előzmények és korai labdajátékok
Az ókori Kínában Csin Si Huang-ti császár idején (i.e. 247-210) űzték a tsuh-küh nevű játékot, melyet a katonák állóképességének és ügyességének fejlesztésére találtak ki. A játékszert kézzel nem, csak lábbal, háttallal és vállal érinthették a játékosok, de fontos eleme volt a játéknak a cselezés és a technikai tudás is. Japánban szintén a labdarúgás önmegvalósító oldala dominált, hiszen itt a kemari nevű játékot űzték, amely nem az ellenfél legyőzéséről szólt, hanem a labda levegőben tartásáról. Az ókori görögök játéka, az episzkürosz már jóval inkább háborús jelleget öltött, amit a rómaiak harpastum néven vettek át, katonai erényeket fejlesztve.
Futballhoz hasonlatos játékot a maják és az aztékok is kitaláltak, ahol a legelterjedtebb verzió a csípővel való érintés volt. A 14. századi Firenzében űzték a calcionak nevezett játékot, ahol 1529-ben a két ellentétes nézeteket valló politikai párt calcióval kívánta lerendezni vitáját. A játékosok szervezett módon álltak föl: 15 csatár, mögöttük 5 fedezet, majd 4 védő és végül 3 söprögető helyezkedett el, utóbbiak közül a középső volt a kapus.
A futballtaktika teljes története
A középkori tömegfutballtól a modern szabályokig
Britanniában a határlabdázás terjedt el, vagyis a tömegfutball, amit farsang után rendeztek. A játékszer nem minden esetben volt a mai értelemben vett labda: a lázadó Jack Cade és követői egy sertélyhólyagot rugdaltak végig London utcáin. Az ipari forradalom hatásaként tömegesen létrejövő iskoláknak más-más szabályzata volt, így a helyzet kaotikussá vált. 1823-ban William Webb Ellis leválasztotta a rögbit a labdarúgásról, melyet iskolája után nevezett el.
A futball evolúciója (1863-1891)
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1863 | Megalakul a Football Association (FA), a szabályok egységesítése. |
| 1871 | A csapatok létszámának 11 főben történő meghatározása. |
| 1878 | Játékvezetők megjelenése síppal. |
| 1888 | Az első bajnokság elindítása 12 csapattal. |
| 1891 | A tizenegyes szabályának és a kezdőkör bevezetése. |
1857-ben alakult meg az első amatőr futballklub, az FC Sheffield. A legrégebbi szabályzat, amelyből a jelenlegi szabályok eredeztethetőek, az uppinghami iskola aligazgatójának, J. C. Thring nevéhez fűződik, aki 1862-ben adta ki saját gyűjteményét. A 20. század elején tovább erősödött a labdarúgás népszerűsége, köszönhetően annak, hogy a szombat szabadnap lett, így egyre több néző jelent meg a lelátókon a hétvégi meccseken.
A modern labdarúgás kezdetben csak a kevesek kiváltsága volt a briteknél, aztán a nép körében is elterjedt. Az előbbi okok miatt a futball kezdeti arisztokratikus jellege után fokozatosan a munkásosztály játéka lett, akik a gyakori metsző szél és hideg eső ellenére is hűségesen követték a mérkőzéseket, megalapozva ezzel a mai futballkultúra közösségi élményét.
tags: #futball #csukat #sejhaj
